Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-12 / 36. szám
.............................................. H ÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. FEBRUAR 12., FENTEK Hat miniszter lemondását fogadta el Antall József Ajándék az olvasónak Mai számunkban egy postai levelezőlapot talál a kedves eló'fize- tó'. Kitöltését és visz- szaküldését követően három személy részére egy hónapig ingyen küldjük lapunkat. Rendkívüli lehetőséget kínálunk! Tesszük ezt azzal a nem titkolt reménynyel, hogy az eddiginél több olvasó kedveli meg hosszabb távon a megújult Pest Megyei Hírlapot. A Miniszterelnöki Sajtóiroda tegnap az alábbi közleményt juttatta el az MTI- hez: „Antall József miniszter- elnök — a már korábban bejelentett kormányátalakítási szándékának megfelelően — elfogadta Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, valamint Horváth Balázs tárca nélküli miniszter felmentés iránti kérelmét. A két említett miniszteren kívül előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek And- rásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter, Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter, valamint Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter február 22-i hatállyal történő felmentésére. Kupa Mihály pénzügyminiszter nem fogadta el a kormány átalakítása során számára felajánlott más tárca vezetését, ezért a miniszter- elnök tudomásul vette a február 10-én bejelentett lemondási szándékát. Felmentésére az előterjesztést megteszi. Egyidejűleg a miniszter- elnök a közeli napokban kezdeményezni fogja a tárcák új vezetőinek parlamenti bizottsági meghallgatását. A miniszterelnök valamennyi, a kormányból kiváló miniszternek megköszönte munkáját és jelezte, hogy a továbbiakban is számít közreműködésükre az Országgyűlésben, illetőleg a közélet más területén.” Expofalvak Pest megyében „Olyan település megteremtése a cél, ahol a lakosság jól érzi magát, adottságainak és igényeinek megfelelő környezetben élhet, mert ezáltal érvényesül az azonosságtudata” — hangzott el azon a tárgyaláson, amelyre Pest megye önkormányzatának környezetvédelmi és területfejlesztési bizottsága invitálta a megye polgármestereit. A tegnap délelőtt megtartott beszélgetés témája a települések fejlesztése volt, az alapot az úgynevezett Expofalvak terveinek kidolgozása adta. Mint azt a bizottság elnöke, Fegyverneky Sándor elmondta, az eredeti Expofaluötlet kezdi elveszíteni a világkiállításhoz való kapcsolódás jelentőségét. Azt kell mindenkinek szem előtt tartani, hogy az érintett települések infrastruktúráját oly módon fejlesszék, hogy a terület ne veszítse el eredeti arculatát, de új életformát teremtsen meg, magasabb színvonalú szolgáltatási hálózattal. Annak érdekében, hogy ez a megálmodott és kötelező színvonal, ez a jövőkép megvalósuljon, a településeknek össze kell fogniuk. Ellenkező esetben a munkálatok különböző helyeken más-más ütemben haladnának, és ez bizonyos többlet- költséget is jelentene. A kisebb települések fejlesztésével föl lehet éleszteni a nagyipari lakásépítési akciót, hiszen a nagyobb városok lakói szívesen kiköltöznének vidékre, ha ott megfelelő életkörülményeket biztosítanak számukra. Kerekes György építészmérnök hangsúlyozta, a főrendezvény mellett szükség lesz kisebbrendű bemutatók rendezésére is, és ebben lesz óriási szerepe a megyének. A turizmusra irányul majd a figyelem, ezért szükséges kialakítani egy olyan vidéki hálózatot, amely olcsóbb szálláshelyeket biztosít, mint a főváros, ugyanakkor látványosságokat is tud nyújtani az ideérkezőknek. P. A. Főbe lőtték Magyar áldozat Besztercebányán Tegnap hajnalban Besztercebányán egy horvát állampolgárságú férfi pisztollyal agyonlőtte dr. Mihalovics Árpád huszonhat éves győri fogorvost. Az utcai incidens áldozata 1966. március 9-i születésű budapesti lakos, aki Győrben volt fogorvos. A fiatalember több társával együtt a Lux Szállóból kijövet keveredett szóváltásba azzal a negyvenöt éves, horvát állampolgárságú férfival, aki pisztolyt rántott, és több lövést leadva főbe lőtte a fiatal magyar fogorvost. Az esetet a besztercebányai kerületi rendőrség vizsgálja. Százéves a porlasztó Motorizált világunknak minden oka meglenne rá, hogy ezekben a napokban a magyar géniuszt ünnepelje, Bánki Donát és Csonka János személyében, azt a két rendkívüli alkotót, aki a jelenleg üzemeltetett sok száz millió benzinmotor leikével, a karburátorral ajándékozta őt meg. A világ viszont közönyösen száguld tovább, s hogy ez így van, abban nem utolsósorban mi is ludasok vagyunk. Évtizedekig semmibe vettük a szellemi munkát, értékeinket elherdáltuk, azokat a nagy alkotó egyéniségeket pedig, akik a maguk szakterületén a szó szoros értelmében a világ megváltásán fáradoztak, illetlen szemérmességgel magunk elől is elhallgattuk. Most, miután alkalom is kínálkozik rá, úgy illik, hogy a korszakalkotó találmány centenáriumán ejtsünk néhány szót a 100 éves porlasztó magyar feltalálóiról. Bánki Donát és Csonka János 1887-ben a Ganz- gyárban kerültek személyes kapcsolatba. Rövidesen szoros barátság alakult ki közöttük. Később, amikor a Ganz-gyár tervbe veszi a gázmotorok fejlesztését, Bánki és Csonka együtt lát hozzá egy, a meglévőknél kevesebb és gazdaságosabb működésű motortípus kidolgozásához. Együttműködésük rendkívül eredményes volt. Gázgépeket újítottak, gáz- és petróleummotorokat szerkesztettek, és szabadalmaztatták „Újítások petróleummotorokon” címen azt a munkát, amelyben a világon első ízben van szó a karburátorról. Ezen már tűszabályozás, féklevegő-bevezetés és pillangószelep is volt. A korszakos találmányt az 1900. évi párizsi világ- kiállításon mutatták be első ízben. A centenárium alkalmából tegnap a városligeti Közlekedési Múzeumban nyílt kiállítás, amelyet az érdeklődők április 16-ig tekinthetnek meg. (p. t.) Szabadon szeretett ecetes lore Valaki azt kérdezte nemrég a szabaddemokraták egyik ismert vezetőjétől, hogy pártja miért nem pat- riótább, miért engedi át a terepet más pártoknak, és hagyja, hogy azok kisajátítsák a hazafisággal fémjelzett politikai szférákat. Már az is sokat elárul a szabaddemokratákról, hogy ilyen kérdéseket lehet nekik feltenni. A lényeg azonban mégiscsak az, hogy a kérdés jó és jogos. Egy olyan párt, amelyik a jelenkori magyar demokráciánk elmúlt két és fél évében, mintegy vezényszóra mutatta a társadalom felé ezt vagy azt az oldalát, és hol a kormánybuktató, hol a humanista, hol a konstruktív ellenzék szerepkörében tetszelgett, lehetne éppen patrióta is. Lehetne hazafiasabb az MDF-nél, népiesebb a kisgazdáknál, keresztényibb a kereszténydemokratáknál, vagy éppen balosabb az MSZP-nél (úgy tűnik, ez utóbbi már össze is jön neki). Mindez csupán elhatározás kérdése, ami az SZDSZ esetében feltehetően azt jelenti, hogy fent eldöntik, lenn tudomásul veszik. Persze senki nem vonhatja kétségbe a pártoknak a politikai stratégiához és az iránymódosításokhoz fűződő jogát. De ha egy párt szabadon szereti cserélgetni az álarcokat, forgatni a köpönyeget, akkor mire számítson az elámított szavazópolgár? Ha próféta lennék, imigyen szólnék: — Bizony mondom néktek, semmi jó nincs abban, amikor az ember az aszúboros címke mögött ecetes lőrére talál. Bánó Attila JÓI vizsgázott a befektetésösztönzési alap A külgazdasági minisztérium szerint kedvezőek a Befektetésösztönzési Alap működésének tapasztalatai. Ismeretes, hogy az alap 1991-ben azért jött létre, hogy a külföldiek magyar- országi befektetéseit ösztönözze, az elmaradott magyar infrastruktúrát költségvetési finanszírozásból támogassa, elősegítve ezzel a vegyes vállalatok termelő beruházásait. Tavaly az alap működéséhez a költségvetés 2 milliárd forintot irányozott elő, ez az összeg azonban az évközi központi elvonás miatt 1,8 milliárd forintra csökkent. 1991-ben és 1992-ben a jóváhagyott 90 milliárd forintot meghaladó beruházást, illetve mintegy hatezer új munkahelyet jelentettek. Az alapból 1992-ben lényegesen több kisberuhá- zás kapott támogatást, mint egy évvel korábban. Budapesten az albán parlament alelnöke Szabad György, az Országgyűlés elnöke tegnap fogadta Shaqir Bejto Vu- kajt, az albán parlament hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó alel- nökét. Az Országgyűlés Sajtóirodájának' tájékoztatása szerint a találkozón Szabad György elmondta, hogy az átalakulás első percétől kezdve Magyar- ország nagy figyelemmel kísérte az albán népnek a diktatúra felszámolására, a parlamenti demokrácia megteremtésére tett erőfeszítéseit. Hazánk mélyen átérzi azokat az aggodalmakat, amelyek a súlyos balkáni konfliktusok miatt az albán népet eltöltik. Shaqir Bejto Vukaj tájékoztatást adott arról a törvényalkotási ' munkáról, amelynek során az albán parlament megalkotta a privatizációval, a külföldiek gazdasági beruházásaival és a földtulajdonnal kapcsolatos jogszabályokat.
