Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-10 / 34. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. FEBRUÁR 10.. SZERDA 5 Nemzetközi megbecsülés / Óvakodj az alkoholtól! Két évig dr. Fehér János professzor töltötte be a Magyar On’ostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének soros elnöki tisztjét. Leköszönését követően beszélgetésre kértük fel a neves gastroenterológust. — Professzor úr! Az ön nevével fémjelzett két év egybeesett az új, demokratikus kormány első félidejével. Mennyire befolyásolta ez a szövetség munkáját? — Az elmúlt két év minden szempontból eredményes volt. Nyolc újonnan létrejött társaság lépett be közénk, s így összesen 69 tagtársaság tömörül a MOTESZ-be. — Van köztük Pest megyei is? — Természetesen. És itt mindenekelőtt a Magyar Gastroenterológiai Társaságot említeném, melynek dr. Farkas Iván az elnöke. Dr. Farkas kiváló szakember, az orvostudományok docense, a Kerepestarcsai Kórház főorvosa. — Az ön elnöksége alatt számos új törvényt alkottak az egészségügyi, illetve a társadalombiztosítási szférában. Hallatta-e hangját a szövetség? — Tárgyaltuk és véleményeztük az egészségügy átalakításának cselekvési programját. A véleményezés során több tisztázandó kérdésre hívtuk fel a törvényalkotók figyelmét. Megállapításaink nagyrésze helyénvalónak bizonyult. A törvényhozókkal való jó kapcsolatunkat bizonyítja az is, hogy állandó meghívottként részt veszünk a parlament szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottságának ülésein. Elmondhatom, a jogalkotók és a kormány igényt tart a munkánkra, a véleményünkre, kapcsolataink korrektek és gyümölcsözőek. — Milyen a szövetség nemzetközi megítélése? — A lehető legjobb. Divatos szóhasználattal élve az elmúlt két évben a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése a MOTESZ „sikerágazata” volt. Ez azzal is magyarázható, hogy a rendszerváltást követően több fontos nemzetközi szervezethez csatlakozhattunk, melyek itthoni és külföldi eredményeink alapján nemcsak befogadtak, de teljes jogú partnerként kezelnek bennünket. Átütő sikernek számít a World Medical Association keretében végzett közreműködésünk. Megmérettetésünket jelzi, hogy a WMA 1993-as közgyűlésének megrendezési jogát a MOTESZ kapta meg. Végül, bár nem utolsóként a németországi kapcsolatainkat említeném meg. Létrehoztuk a Magyar—Német Orvosi Együttműködési Társaságot, melynek működésétől az egész magyar egészségügy és orvostudomány hathatós támogatását várjuk. — Elnökségének két éve alatt nyilván kevesebb ideje jutott a kutatásokra. Ennek ellenére 1992-ben megjelent egy nemzetközi visszhangot kiváltó könyve Free Radicals ohel the Liver címen, ami magyarra lefordítva: Szabadgyökök és a máj. A könyv alapján egy japán szakkritika azt írta, ön a májbetegségek egyik legalaposabb ismerője a világon. Hallhatnánk néhány szóban a lényeget? — Nagyon leszűkítve azt bizonyítom, hogy a májmegbetegedések — köznyelven májzsugor — első számú előidézője az alkohol. Kutatásaim eredményei azt igazolják, hogy száz eset közül nőknél 60, férfiaknál 80 százalékban nem a vírusok, hanem a mértéktelen italozás okozza a májzsugort, illetve az ebből bekövetkező elhalálozást. Az ok egyértelmű. — Most. hogy felszabadult az elnöki terhek súlyától, mik a további ten’ei? — Bepótolni a kutatás terén mindazt, ami az elmúlt két évben kimaradt. Lejegyezte: Matula Gy. Oszkár Gyermekjátszók györcsös fából A Pilisi Parkerdőiről kikerülő, ipari célra már alkalmatlan fából készítik az erdőgazdaság fűrészüzemében a játszótéri mászókákat, csúszdákat és gyermekjátékokat. A gyenge minőségű fák ilyen irányú felhasználása olyan sikeres, hogy az egész országban megtalálhatók ezek a játékok. Vimola Károly felvétele Érdi érdekek A lakosság segítsége is fontos Nem volt könnyű dolga 1990-ben az érdi önkormányzat gazdasági bizottságának, amikor egy már megkezdett költségvetési évben kellett a városi tanácstól átvenni a feladatok intézését. Az „örökölt” hitelállomány következő évre átvitt összege közel 113 millió forint volt, amit tavaly év végéig sikerült csaknem egészében visszafizetni. Ezenkívül ott volt még az infrastruktúra vészes hiánya. Milyen jogokkal is rendelkezik a gazdasági bizottság? Véleményezési, koordinálási jogköre van. Az ő dolguk — többek között — a földadó megállapítása, a helyi adók és mértékének meghatározása, a mentességi kedvezmények szempontjainak kialakítása, az adóból befolyó összegek felhasználásának eldöntése és a végrehajtás ellenőrzése. Az ő feladatuk még a címzett és céltámogatások igénylése, véleményezése, valamint az ön- kormányzat vagyongazdálkodási szabályainak és az átmeneti gazdálkodás rendeletének véleményezése, a gazdasági program, költség- vetési beszámoló elbírálása, a költségvetés módosítása. De még hosszan folytathatnám a sort. Ezek között nem egy olyan tevékenység szerepel, amelyek nem örvendenek a lakosok körében túl nagy népszerűségnek. De végül is mindenkinek be kell látnia, hogy a város működtetése érdekében szükségesek. így lehet az érdi negyvennyolc intézményt (köztük óvodákat, iskolákat, egészségügyi- és kulturális létesítményeket) viszonylag zökkenőmentesen fenntartani. így sikerülhetett az elmúlt két esztendőben jó néhány beruházást megvalósítani. Azonban a lakosok is besegíthetnek a költségek csökkenéséhez. Hogy hogyan? Ha a saját környezetüket rendben tartanák és ha vigyáznának is rá. Ha például nem engedik, hogy a garázdák tönkretegyék a telefonfülkéket, villamosvezetékeket, vagy megakadályozzák illegális szemétlerakóhelyek létesítését, a buszok megrongálását. Hiszen ezen közcélú értékek elpusztítása évente sok milliót visz el a költségvetésből. Nagy gondot okoz az információhiány. De úgy látszik ennek egy része, a telefonhálózat fejlődése — legalábbis annak első szakasza — az idei év végéig megvalósul. Legalább ilyen mértékű lépést fog jelenteni a képviselő-testület által még 1991-ben megszavazott információs rendszer elkészülte, amely a város számítógépes rendszerét és adatbankját fogja majd össze a föld- hivatali és közműhálózati adatokkal együtt. Á. M. Fogadóórán Alsónémediben A képviselő Idős bácsi toporog az előcsarnokban, várja a képviselőt. — Mi a panasza, bátyám? — próbálom szóra bírni. — Panasz már nincs. Volt egy kázusom, de a képviselő úr elintézte. Most azért jöttem, hogy megköszönjem a közbenjárását. — Nagy ügy volt? — Nekem már minden ügy nagy, ha utána kell járni. Maholnap átlépem a nyolcvanat. Bent a tanácskozóteremben a bácsinál fiatalabbak, többnyire középkorúak várnak Vona Ferenc (MDF) országgyűlési képviselőre, aki havonta egyszer, a hónap első csütörtökén találkozik az alsónémedi választókkal. A jelek szerint nemcsak találkozik, de el is jár a panaszos ügyekben, különben mi másért gyűlne ösz- sze ennyi ember a képviselői fogadóórákon. Elsőnek Kőszegi Béla járul az asztalhoz, az öreg „bajkeverő”. Sokan csak így emlegetik a községben, jóllehet soha nem a maga érdekében okve- tetlenkedik. Most például ÁFESZ-témában emel szót, pontosabban olyan területek és épületek tulajdonjogi helyzetét firtatja, melyek egykor — szerinte — községi tulajdonban voltak, következésképp ez a jog vissza kellene szálljon a községre. Amit mond, abban sok a ráció. Vona Ferenc bekéri a tulajdonlapokat, melyekből kiderül, a kérdéses ingatlanok egyrésze már nem képez ÁFÉSZ-tulaj- dont, így nem lehet azokat visz- szaigényelni. Mert az Ócsa és Vidéke ÁFÉSZ vezetői élve a közgyűlések felhatalmazásával „ezt-azt” eladogattak, pénzzé tették. Ez nem bűncselekmény, az akkori törvények lehetővé tették. Van viszont néhány olyan gyanús ügylet is, melyről két éve pusmognak az AFESZ-hez tartozó négy községben, ezekről mindmáig nem adtak ki egyértelmű tájékoztatót a vizsgálatra illetékes szervek. — Szerintem ez azt a látszatot kelti, hogy a kormány nem fektet elég hangsúlyt a gazdasági bűncselekmények megtorlására — jelentette ki Kőszegi Béla. (György Balázs polgár- mester úgy tájékoztatta a képviselőt és a panaszost, hogy az ócsai ÁFÉSZ felszámolás alatt van. Ettől függetlenül Vona Ferenc megígérte, hogy utánanéz az ügynek, mi pedig jónéven vennénk, ha az ÁFÉSZ vezetője is megszólalna.) A következő ügyfél Jakab Béláné. Földadó elengedésének kijárását kéri. Újfent a papírok beszélnek, a kérése jogos. Jakabné nem jött hiába. Juhász Károly egy 1984 óta húzódó hagyatéki probléma aktáit hozta magával, amiben egymásnak ellentmondó döntések, szakvélemények sorjáznak. Emiatt nem tudja érvényesíteni tulajdonosi jogait. — Doktor vagyok, de nem jogász doktor — mondja a képviselő tréfásan. — Ha az én ügyem volna, akkor is csak egyet tehetnék. Átadnám egy jó jogásznak. Ezt fogom tenni, konzultálok a parlament jogi szakértőjével. Szabó László, az Alsónémedi Közös Út Szakszövetkezet elnöke is jogi támogatást kér, ilúr elintézte letve egy bírósági procedúra meggyorsítását, mely feltétele a tagok földigény-rendezésé- nek. Szarka Balázs neve egy önkényes földfoglalás folytán vált ismertté a megyében, ő a környék zöldségtermelőinek szószólója, s mint ilyen, egyik állandó „kliense” Vona Ferencnek. Tavaly decemberben a zöldségimport liberalizálása ellen emelt szót, mely megnehezítette Alsónémedi, Bugyi és Kiskunlacháza kis- és nagytermelőinek helyzetét, értékesítési problémáik támadtak. Érvekkel igazolta, hogy az import nem töri le a hazai termékek árát, sőt árfelhajtó kihatása van. Ezek kulisszatitkaiba maga az érdekelt, a fogyasztó nem nyer betekintést, ám manipulált hangulatkeltéshez vezet. Ami nem jó sem a kormánynak, sem a termelőknek. Valójában nem is az import ellen apellált, csupán azt kérte, ne a zöldségdömping idején zúdítsák a külföldi termékeket a hazai piacra. Vona Ferenc a kérést a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumához, Bogár László politikai államtitkárhoz továbbította, aki levélben reflektált a felvetett kérdésre. Ezt a levelet adta most át Szarka Balázsnak. A válasz lényege: a szakminisztérium úgy ítélte meg, hogy az 1992-es aszály kedvezőtlenül hatott a zöldség- termelésre, a készletek nem fedik le a hazai fogyasztást. A szükséges árualap biztosítása céljából járultak hozzá az importhoz, ám olyan szabályozó intézkedések beiktatásával, melyek a hazai termelők érdekeire is tekintettel vannak. Ugyancsak Szarka Balázs munkaerő-problémákat is felvetett, kérte a Romániából érkező vendégmunkások foglalkoztatásának legalizálását. Mint mondotta, nem érződik, hogy Néme- diben 130 munkanélkülit jegyeznek, az országban pedig 730 ezer ember él segélyből. — Az emberek egyrészét a munkanélküli segély leszoktatja a munkáról, még azok sem vállalnak munkát, akik azelőtt keresetkiegészítésként eljártak hozzá napszámba. Kényszerűségből romániai vendégmunkásokkal dolgoztattunk, ám ez olyan szankciókat vonhat maga után, aminek nem szívesen tesz- szük ki magunkat. A törvényes munkaerő-exportra sok remény már csak azért sincs, mert ismerve a román fél hozzáállását, nem járulnának hozzá egy ilyen egyezmény megkötéséhez. A munkaerőhiány kérdését más úton kell rendezni. Például megszigorítani a munkanélküli segély kiutalását. Az önkormányzatok kapjanak szabad kezet annak felmérésére, hogy milyen munkalehetőség kínálkozik az adott térségben. * Vona Ferenc háromórás félfogadása egy meghívólevél átadásával végződött. Szelényi Zoltán, a némedi MDF-csoport és az önkormányzat nevében levelet nyújtott át a képviselőnek a belügyminiszter részére címezve. Ebben arra kérték Boross Pétert, hogy legyen díszvendége a június 26-án megrendezésre kerülő Alsónémedi Szabadságnapi Juniális-nak. M. Gy. O.
