Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-10 / 34. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. FEBRUAR 10.. SZERDA Új elemek és megoldások Műhelybeszélgetés a Pest megyei főkapitánnyal Gondolatok egy törvény kapcsán Mint ismeretes, a múlt év utolsó napján fogadta el az országgyűlés a szociális törvényt, ami a korábbi­hoz képest számos új ele­met tartalmaz. Részben meglévő támogatási formá­kat helyezett új alapokra, részben pedig újfajta meg­oldásokat dolgoztak ki a jogalkotók a jelen gazdasá­gi, társadalmi változásai­hoz igazodva. Lényegében arról van szó, hogy a meg­alkotott törvény is csupán része annak a folyamat­nak, amit a szociális gon­dolkodás reformjának ne­vezhetünk. így kerültek be a jogszabályba hosszabb és rövidebb távra szóló irányelvek. Ide sorolható az az intézkedés, ami, a há­rom vagy több kiskorú gyermeket nevelő anyákra vonatkozik a törvény élet­be lépését követően — azaz, e hónap végétől — s amely az első állomás a fő­állású anyaság intézmény- rendszerének megteremté­sében. De ez csak egy kira­gadott példa a sok közül. Ami még változást jelent, az az, hogy a támogatások rendszerének kialakítása jórészt a jegyzők, vala­mint a testületek hatásköré­be kerülnek. Ez újabb, il­letve más típusú feladato­kat ró az önkormányzatok­ra, polgármesteri hivata­lokra. Ladjánszky Lászlóval, Dunavarsány jegyzőjével a szociális törvényről be­szélgettünk. Véleménye szerint a törvény alapkon­cepciója jó, mivel lehetősé­get nyújt természetbeni se­gítségnyújtásra, az egyén­re szabott gondoskodásra. Korábban az önkormányza­tok már jelezték azt, ez a forma kedvezőbb lenne a rászoruló, és a hivatal szempontjából is. Számos részletet tartalmaz a tör­vény arra vonatkozóan, hogy egyes ellátásra kik a jogosultak, illetve az ön- kormányzat kiket köteles ellátni. A gond csak az, a jegyző szerint, hogy a pénzügyi háttér nem bizto­sított. A törvény ugyanis nem tesz különbséget az önkormányzatok között, pedig ezek léteznek. Duna- varsányban igen sok az idős ember, a munkanélkü­li. Ebből adódóan eddig is elég nagy összeget fordí­tottak szociális célokra. Hamarosan összeül a kép­viselő-testület, hogy elfo­gadja az idei költségvetési tervezetet. A már vázolt okok miatt bevételeik is szűkösek, abból tervezhet­nek, ami van. Az pedig nem sok. Emellett, nem igazán látja annak lehető­ségét, hogy az ellátásra vo­natkozó dologi feltételeket 1997-ig — az új munkahe­lyek teremtését, a lakásvá­sárlásokat — meg tudnák oldani. Néhány évre lekö­tötte az önkormányzat az anyagi forrásait, a víz- és a gázberuházással. Az in­tézmények állapota is elég­gé leromlott, felújításuk is gondot jelent. A legszüksé­gesebb fejlesztéseket talán megoldhatják. Mindeneset­re, ezt szeretnék elérni. Ag­gályai nem is annyira a szociális törvénnyel kap­csolatosak, inkább az ön- kormányzat anyagi lehető­ségeivel függnek össze. Amin nemigen tudnak változtatni. A törvény min­denképpen előrelépés. Az már más kérdés, hogy egyes települések, sajátos­ságaikból adódóan, nehe­zebben teremthetik elő a szükséges összegeket.-jisz­Nyilatkozni nehéz Fura dolgok történnek né­mely polgármesteri hivatal házatáján. A szösz tudja, mi lehet az oka, lehet, hogy csak a mindenre érzékeny újságíró lát ebben visszásá- got, de valahogy nehezen le­het megemészteni, hogy el­megy az újságíró valame­lyik település polgármesteri hivatalába, érdeklődne az ügyes-bajos gondok iránt, és amennyiben házon kívül tartózkodik a polgármester, akkor nem kap információt, mert mindenki azt válaszol­ja, hogy csak a polgármes­ter úr vagy hölgy nyilatkoz­hat azokban a bizonyos ügyekben. Azért csak úgy „véletle­nül” mégis megkérdi, hogy vállalkoznak-e a helybéli la­kók és hogy hány munka- nélküli van a faluban? — Majd a polgármester úr válaszol önnek, jó? — jön a válasz. Aztán az újságíró meg­jegyzi, hogy az emberek elé­gedetten beszélnek arról, hogy sikerült leaszfaltozni a Kossuth utcát, és csak úgy mellékesen megkérdi, hogy nem tudják-e ponto­san hány méteren végezték el az aszfaltburkolást. — Majd a polgármester úr válaszol önnek, jó? Mit tehet az újságíró? To­vább próbál tapogatózni és halkan megjegyzi, hogy hal­lotta sok ember volt kíván­csi a legutolsó önkormány­zati ülésre. — Majd a polgármester úr válaszol önnek, jó? — mondja mosolyogva a hiva­tal alkalmazottja. Később mind nyomasz­tóbb lesz a csend, és ami­kor már-már ellenségesen nézik a firkászt, akkor tesz még egy utolsó kísérletet: — Hölgyem, holnap va­jon milyen lesz az idő? — Majd a polgármester úr megmondja, jó? Papp János A rablótoké lefölöz és eltűnik Műhelybeszélgetésre hívták a Magyar Honvédség közműve­lődési-módszertani szakembe­rei dr. Komáromi István rend­őr ezredest, Pest megyei főka­pitányt. A Zrínyi Miklós Kato­nai Akadémián doktorált, és a legnagyobb magyar megye rendőrségét irányító fiatalem­ber (37) már harmadik éve ve­zeti a főkapitányságot. Nap mint nap tapasztalja, hogy a bűncselekmények száma mi­att már a lakosságon belül élet­érzéssé vált a kiszolgáltatott­ság. De a külföldi beruházók is egyre inkább figyelembe ve­szik a sok tekintetben egyre romló helyzetünket, a rendőr­ségi törvény hiányát, ugyanis ha jó a közbiztonság: jön a tő­ke, nő az idegenforgalom és elemi összefüggések miatt ol­csóbbak lesznek az árak. Ha romlik a mutató, minden épp ellenkezőjére fordul. A jelen levő szakemberek kérdésére a főkapitány el­mondta, hogy ma már a bűn- cselekmények 80%-a vagyon elleni. Folyamatosan nő a nemzetközi jellegűvé vált, szervezett bűncselekmények száma és az elkövető csopor­tok sorozat-cselekményeinek kárértéke. A szervezett bűnö­zésen ma azt értjük, ha valaki titkos, munkamegosztás igény­lő konspirációval, folyamato­san és rendszeresen követ el bűntényeket az összefonódás­ra, a korrupcióra és a meg­vesztegethetőségre építve. Az sem titok, hogy a szemezett bűnözés keresi a kapcsolatot a politikával. Nem ritka manap­ság a kétségtelenül bizonyta­lan gazdasági helyzetben a ha­mis vállalkozás, a hamis csőd, és a hamis adóvisszaigénylés. Ugyanakkor egyre inkább el- szemtelenednek a bűnözők! Gyakoriak a nyílt jogsértések az utcán. Rendkívül kegyetlen találkozása földrajzi meghatá­rozottságunknak, hogy ma már a járművek jelentős része nyugati típusú Magyarorszá­gon, de a vezetők és az útviszo­nyok keletiek. Milyen volt a rendőrség állapota? Erre a kérdésre csak általá­nosságban felelt a főkapi­tány, ám annyi eset fordult elő az elmúlt évtizedekben, ami alapján sajnos, lehetett ál­talánosítani. Közismert ma már, hogy „fontos” szemé­lyek és családtagjaik ügyei­nek elsimítását várták el a rendőrségtől. Padlássöpréstől a politikai rendőrségig, a ha­talmi pozícióból való fellépés­től egészen a III/3-as szerve­zet minden intézményre, üzemre való kiépítéséig sokfé­le dolog tartozott a feladatkö­rébe. Mert a BM volt a pártál­lam egyik fenyegető keze és a füle is. Ráadásul — hasonló­an a Magyar Néphadsereghez —, a személyi állományon be­lül a valós állapot nem felelt meg az állomány táblának. Ami azt is jelenti, hogy kevés rendőr jutott a gyakorlati fel­adatok ellátására, túl sok volt az őrnagy, alezredes a minisz­tériumban és környékén, míg az utcára alig maradt rendőr­járőr. Túladminisztrált és túl­szabályozott volt a rendőrség, nehézkes és korszerűtlen volt a kommunikáció. Mindezek következtében defenzívában volt a rendőrség az állampárt idején is. Hiányzik a rendőrségi törvény! Szolgáltató vállalathoz lehet ha­sonlítani a rendőrséget, amely­nek hatékonyságát a beruházás nagysága és a technikai felsze­reltség minősége meghatározó­an befolyásolja. A banditák, tör­vénysértők, garázdák és gyilko­sok hamarább észrevették, hogy nincs rendőrségi törvé­nyünk, mint a becsületes állam­polgárok, parlamenti képvise­lők! Dr. Komáromi István el­mondta, hogy demokratikus tör­vényesség alapja csak az lehet, ha az állampolgár pontosan tud­ja, meddig ér a jogi takaró. Azt is tudnia kell. mikor várható házkutatás, letartóztatás, bíró­ság. Ismerhetné a lakosság a rendőrség jogosítványait is. Nincs sok értelme az önkor­mányzati rendőrségnek, mert a helyi hatalmasságokkal összefo­nódhat és ez veszélyesebb, mint az elmúlt évek gyakorlata. Ez nem zárja ki azt, hogy a rendőrség ne várjon stratégiai útmutatást az önkormányzattól. Semmiképpen nem alakulhat ki újra a törvény előtti egyenlőt­lenség: nem lehet senki tömény felett álló! —Nem számolom ma már az emberöléseket, mint kezdet­ben, annyira elszaporodtak az utóbbi hónapokban — állapí­totta meg keserűen a magas rangú rendőrtiszt. Biztató, hogy közel 100%-ban felderí­tettük az elkövetőket. Nő a fe­hérgalléros bűnözés. A regé­nyekből veszik a fiatalok és a tanultabb emberek az ötleteket. Ha rajtam múlna — mond­ta az ezredes —, nem enged­ném azt a rengeteg szennyet, mocskot tetjeszteni sem video­kazettán, sem a tévében, sem a mozikban. A kazettahamisítók és a mocskos üzérek elleni raz­ziák számát fokozni kellene, ám a horror és az erőszakfil­mek piaca máig vonzza a rab­lótőkét. Sajnos, nem tudunk beleszólni a televízió műsorpo­litikájába, az akciófilm és por- nóözönbe. Utóbbi ráhangolja a fiatalságot a hasonló cseleke­detekre. A rendőri bűnözésről szól­va nem hallgatta el a főkapi­tány, hogy a rendőrség reform­irányba mozdult el, és azt leg­jobban bizonyítja, hogy a rendőrbűnözőket is a rendőr­ség fogja meg és egyre szigo­rúbban bünteti. A rablótőke, a beáramlott milliárdokból hirte­len kialakult hálózatát lefölözi és eltűnik. Összefoglalva mondandóját a Pest megyei főkapitány azt állapította meg, hogy a való vi­lág három nagy problémája már évtizedünkben: a környe­zetszennyezés, a gyógyíthatat­lan betegség és a bűnözés. Saj­nos a katonák által elkövetett bűncselekmények is rohamo­san nőnek, és ez összefüggés­ben lehet avval is, hogy soha ennyire nem emelkedett a kö­zépiskolát nem végzett sorkato­nák aránya, mint az elmúlt há­rom évben. És az közismert adat, hogy 70-80%-ban az álta­lános iskolát nem végzettek, vagy csak azt végzők követik el a katonai bűncselekménye­ket is. Nádor István Tavasz az üvegházban Tavaszt idéző növények zöldellnek a nagykátai Damja­nich Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola üvegházában. A tantervben gyakorlati növényismeret órán a szépen zöldellő trópusi virágokkal ismerkedhet­nek a diákok, miközben javában a télben járunk. A szak­középiskolások másik üvegháza gyakorlatuk mellett a konyhai ellátáshoz is hozzájárul. Itt már karácsonykor saláta termett s rövidesen az új palántázás is fejesedik. Akik itt végeznek, bizonyára jól hasznosítják ismeretei­ket a háztájiban és a most alakuló kisgazdaságokban.

Next

/
Thumbnails
Contents