Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-10 / 34. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. FEBRUÁR 10., SZERDA 3 Lelepleződő megtévesztők Az egyik laptársunk „A hír szent, a vélemény szabad” jelmondat alatt közöl minden nap egy teljes oldalnyi publicisztikát. Am ez korántsem jelenti azt, hogy itt min­denki szabadon kifejtheti a véleményét a világ dolgai­ról. Erről szó sincs. Az idézet csupán az olvasó megté­vesztését szolgálja. Ez bizonyítja, hogy egy jó héttel ez­előtt q MUOSZ egymondatos hirdetését közzétették, ám a MUK-tól — amikor a mondatra reagálni kívánt — már megtagadták a lehetőséget. Egy másik napilap — bár a címlapján hirdeti, hogy szocialista — igyekszik a tárgyilagosság látszatát kelte­ni. általában több véleményt is közzé tesz egy-egy ese­ménnyel kapcsolatban. JA megtévesztést lehet művészi fokon is művelni.) A MŰK hirdetését itt sem fogadták el. Na, és a Pest Megyei Hírlap? Mi lehoztuk volna a MÚOSZ közleményét? Bizonyára nem. Mi azonban nem is kívánjuk azt a látszatot kelteni, hogy függetlenek vagyunk. Hiszen nem lehet független az az újság, amely valamely eszmének, eszmeiségnek, vi­lágnézetnek elkötelezett. Márpedig a mi „vezérlő csilla­gunk” a magyar nemzet s ami ezzel szorosan összefügg, a kereszténység. Függőségünk persze nem jelenti azt, hogy azokat a hí­reket amelyekkel, úgymond, „nem értünk egyet” elhall­gatjuk. Illyéssel együtt valljuk: „Mert növeli, ki elfödi a bajt”. Azt azonban jelenti, hogy az eseményeket eszmé­nyeinkhez viszonyítva értékeljük. Mint ahogy az minden lapnál, a világon mindenütt, magától értetődő. Ellentétben azzal, ha valamelyek lap fenn akarja tartani a függetlenség, a tárgyilagosság lát­szatát, ám közben nagyon is függő. Ezt ugyanis manipu­lációnak, az olvasó megtévesztésének nevezik. H. P. Napirend előtt: a búzaügyről A nyugdíjak emelése kövesse az átlagkeresetek növekedését Készülődés a világtalálkozóra Épül a szabadságharcosok otthona Pongrátz Gergely az irodaház előtt Hommer Tibor felvétele Az Országgyűlés tegnapi ülé­se Gergátz Elemér földműve­lésügyi miniszter felszólalá­sával kezdődött. Az agrártár­ca vezetője ismételten cáfol­ta, hogy hiány lenne kenyér- gabonából az országban. A minisztérium ellenőrzött ada­tokkal rendelkezik arról, hogy több mint féléves őrlés­re elegendő gabonakészlet van raktáron. A napirend szerinti tárgya­láson a képviselők elsőként a társadalombiztosítási tör­vény módosítására vonatko­zó előterjesztés általános vitá­ját folytatták. A legtöbb hoz­zászóló a nyugdíjak, vala­mint a nyugdíjkorhatár kér­déskörét érintette. Több frak­cióból — így az MSZP és az MDF részéről — is elhang­zott a javaslat: a nyugdíjak emelése kövesse a nettó át­lagkeresetek növekedésének mértékét, és ettől ne lehessen eltérni. Bíró Ferenc (MDF) úgy vélekedett: az ehhez szükséges pénzügyi fedeze­tet biztosítani lehetne a társa­dalombiztosítás privatizációs bevételeiből. Balogh Gábor (független) felvetette, hogy a társadalom- biztosítási képviselőket az or­szággyűlési képviselőkkel egyidejűleg válasszák meg, míg Fodor András Attila (MDF) azt indítványozta: a demográfiai mutatók várha­tó alakulására tekintettel von­ják vissza az előterjesztésből a nyugdíjkorhatár tervezett emelésére vonatkozó részt. A törvénymódosító javas­lat részletes vitája lezárult, határozathozatalra a jövő hé­ten kerül sor. Ezt követően a képviselők megkezdték a szakszeivezeti vagyon védelméről, a munka- vállalók szervezkedési és szervezeteik működési esély- egyenlőségéről szóló tör­vény módosítását célzó ja­vaslat részletes vitáját. Sala­mon László (MDF) az alkot­mányügyi bizottság nevében jelezte, hogy egyetlen, a ja­vaslathoz benyújtott módosí­tó indítványt sem támogat­nak. Az illetékes bizottságok szintén elutasították a nyugel­látások, baleseti nyugellátá­sok és egyéb ellátások emelé­séről szóló országgyűlési ha­tározati javaslathoz benyúj­tott módosító indítványok mindegyikét. A javaslat sze­rint az idén 14 százalékkal emelkednének a nyugdíjak. Kovács Pál (MSZP) és Cse- hák Judit (MSZP) szerint 16 százalékkal kell emelni a nyugdíjakat, mert a megélhe­tési költségek csak januárban 700 forinttal emelkedtek. Fáklya Csaba (SZDSZ) tör­vénysértőnek nevezte, hogy a javaslat eltér a 16 százalé­kos mértéktől, és jelezte: a maguk részéről egy új javas­latot kívánnak benyújtani. Kulin Sándor (MDF) olyan kapcsolódó módosító indít­ványt terjesztett a szociális bi­zottság elé, amely lehetővé tenné a 16 százalékos eme­lést, vagy karácsonyra egy egyszeri nyugdíj-kiegészítés­re adna lehetőséget. E javasla­tot a szociális bizottság is ma­gáévá tette, annak ellenére, hogy az mintegy 2,3 milliárd forinttal növelné a tb költség- vetésének deficitjét. (Folytatás az I. oldalról) A most Mátyásföldre látogatót serény munka látványa fogad­ja. A napokban készült el, vagy legalábbis vált beköltözhetővé az irodaház. Az építkezést ál­landóan figyelemmel kísérő Corvin közi parancsnok terve szerint ebben az épületben ala­kítja ki a világszövetség köz­pontját. De átmenetileg itt len­ne egy könyvtár és az ötvenha­tos relikviák múzeuma is. A legnagyobb figyelmet azonban a szociális otthon, a la­kások építése illetve a jogosult­ság elbírálása igényli. A szov­jet örökség, tehát a panelépüle­tek átalakítása nem várt nehéz­ségekkel jár. Az, hogy nem fe­lelnek meg ezek az épületek a magyar szabványnak, eléggé közismert, de, hogy egy tenyér­nyi helyet sem találtak az épí­tők a falakon, ahol elektromos felszültséget ne észleltek vol­na, meglepte a szakembereket. Nem maradt más megoldás, mint a teljes lecsupaszítás, a va­kolat leverése és a szakipari munkák újravégzése. A 2. sz. Fővárosi Építőipari Vállalat gárdáját dicséri, hogy mind­ezek ellenére úgy tűnik, tartani tudják a júniusi határidőt. Igaz, csúszás esetén jelentős kötbért kell fizetniük naponta. Ahhoz, hogy valaki itt ott­honra lelhessen két alapvető fel­tételnek kell megfeleljen. Illeté­kes legyen, ami azt jelenti, hogy a forradalomban bizonyít­hatóan tevékenyen részt vett, vagy férjét, feleségét érte a leg- szömyűbb megtorlás. A másik feltétel a rászorultság, vagyis igazolni tudja, hogy elemi lét- fenntartási gondjai vannak. Ilyen például az az idős férfi, aki a forradalom előtt illetve azt követően tizenöt évet töltött politikai okokból börtönben, je­lenleg albérletben él, amit ha­marosan el kell hagynia. Pong­rátz Gergely még hosszasan so­Várhatóan a jövő héten kedden tartják meg Brüsszelben a bősi vízlépcsővel kapcsolatos há­romoldalú tárgyalások követke­ző — a remények szerint im­már utolsó —- tárgyalási fordu­lóját. Budapest várakozásai sze­rint a szlovák fél ezen a találko­zón a szükséges mandátum bir­tokában már csatlakozik az Eu­rópai Közösség kompromisszu­mos javaslataihoz az ideiglenes vízgazdálkodási rendszert ille­tően. Erről Herman János kül­ügyi szóvivő beszélt szokásos keddi sajtókonferenciáján. A Bős ügyében folyó párbe­széd elmúlt napjainak kronológi­áját összefoglalva Herman Já­nos emlékeztetett arra, hogy az elmúlt héten pénteken Jan Li- such szlovák külügyi államtit­kár egy, Martonyi János állam­titkárhoz intézett levélben kérte a február 9-ére kitűzött találko­zó elhalasztását a jogutódlás kér­désében fennálló cseh—szlovák rolja a hiteles történeteket, ame­lyek a jóvátehetetlenül tönkre tett életeket példázzák. Viszont nem feltétel, hogy a rászorult valamely ötvenhatos szervezet tagja legyen. A fent említett szövetség bármelyiké­nél be lehet jelenteni az igényt, és egy általuk felállított bizott­ság tesz javaslatot a támogatás­ról vagy elutasításról. A dön­tést az alapítvány kuratóriuma hozza meg. A szociális otthon százhét fé­rőhelyes lesz. Ide értelemszerű­en a legelesettebbek, a beteg­séggel küszködök jutnak. Orvo­si fogorvosi rendelő épül, és minden szinten állandó ápoló­női szolgálat vigyázza a betege­ket. A másik épületben készül a mintegy száz új lakás. Az össz­komfortos otthonok, egy illetve másfél szobásak lesznek. Mivel az alapítvány anyagi lehetőségei is végesek, ezért a Mátyásföldön otthonhoz jutók nézeteltérésekre hivatkozva. A magyar fél egyetértett a szlovák kéréssel, és azt ajánlotta, hogy a brüsszeli találkozót legkésőbb február 16-áig tartsák meg. Hét­főn este futott be az Európai Kö­zösség kezdeményezése, amely­ben ugyancsak február 16-át ja­vasolta a következő forduló idő­pontjaként. Az EK Bizottsága egyben sürgette a vízgazdálko­dási rendszer nyitott kérdései­nek azonnali rendezését a sú­lyos ökológiai problémák elke­rülése érdekében. Az Európai Közösség úgy véli: politikai döntés szükséges a kompromisszumok megköté­séhez. A szóvivő bejelentette, hogy február 14-én Debrecenben ün­nepséget rendeznek, Magyaror­szág, Szlovákia és Ukrajna egy­mással határos területeinek re­gionális együttműködését segí­tendő. Ennek keretében a helyi önkormányzatok és államigaz­anyagi lehetőségeikhez mérten hozzájárulnak a költségekhez. Miként tette azt az épületekről lemondó XVI. kerületi önkor­mányzat átutalva az alapítvány számlájára két és fél millió fo­rintot. Egyúttal közzé tettek egy felhívást csatlakozásra szó­lítva fel az ország összes önkor­mányzatát. Ezidáig sajnos sü­ket fülekre találtak... Pedig, jegyzi meg Pongrátz Gergely, nemzeti ügyről van szó. Maga is látva a rászorultak magas számát, lemond arról, hogy ide költözzék, noha saját lakása neki sincsen. A környé­ken szeretne a későbbiekben lakni, a bajtársak közelében. Lapunk pedig bízva a ki nem vesző emberi segítőkész­ségben közli a Szabadságharco­sokért Alapítvány számlaszá­mút. A támogatás az adóalap­ból levonható: Postabank Rt. 219-98636-021-30536. gatási szervek alakítanak ki tar­tós kooperációt. A rangos ese­ményre Magyarországra várják Catherine Lalumiére asszonyt, az Európa Tanács főtitkárát, va­lamint az együttműködő orszá­gok külügyminisztereit. Kérdés­re válaszolva Herman János el­mondta azt is: meghívót küld­tek Romániába is. Budapesten tartják tanácskozá­sukat a Közép-európai Kezdemé­nyezés (KEK) nemzeti koordiná­torai. (Mint ismeretes, január l-jével Magyarország vette át a KEK soros elnöki funkcióit.) Az eszmecserén hazánk azt javasol­ta, hogy hívjanak össze egy ki­sebbségi konferenciát a KEK égi­sze alatt. A kedvezően fogadott magyar javaslat legfőbb célja, hogy elősegítse a kisebbségek helyzetének javítását. Elhangzott az is, hogy az előzetes elképzelé­sek szerint márciusban tartják első magyarországi találkozóju­kat a KEK külügyminiszterei. Garantált vallásszabadság Az Alkotmánybíróság elutasí­totta a volt egyházi ingatla­nok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény al­kotmányellenességének utóla­gos vizsgálatára vonatkozó indítványokat. A határozatot dr. Sólyom László, az Alkot­mánybíróság elnöke hirdette ki tegnap, a testület nyilvá­nos ülésén. A határozat szerint az egy­házi ingatlanokról rendelke­ző törvény — ha betartják — elegendő garanciát nyújt ar­ra, hogy az egyház részére történő ingatlanátadások ne sértsék az egyházi iskolát el­utasító szülők és gyermekek vallásszabadsághoz és lelkiis­mereti szabadsághoz való jo­gát. A határozat megállapítot­ta azt is, hogy a törvény elfo­gadásához nem volt szükség a jelenlévő országgyűlési kép­viselők kétharmadának szava­zatára. Ugyanakkor az Alkotmány- bíróság alkotmányellenesnek ítélte a törvény 15. paragrafu­sát, amely értelmében a kor­mány és az érdekelt egyház megállapodhat abban, hogy az állam részleges kárpótlást ad az 1948. január 1 -je után kártalanítás nélkül állami tu­lajdonba került ingatlanokért. Elhatárolódó szülök Olvasom, hogy egy rend­őr őrmester, akinek szél­hámos a fia, elhatároló­dott gyermeke cselekede­teitől. Az yfú, szintén rendőr volt, pénzért ígért jogosítványokat, stb. Egy ilyen eset a kö­zelmúltban már lezaj­lott. Akkor is a szülők határolódtak el gyerme­küktől, aki debreceni la­kásán fegyvert rejtege­tett, nyilvánvaló, hogy kereskedelmi célból. Igen, előfordul, hogy alma messze esik a fájá­tól, ám hallgatva néhány közéleti személyiséget, nem csodálkoznék, ha gyermekeik elzárkózná­nak tőlük. Nyilván ritka lenne az ilyen eset, hisz a gyermekeket általában saját szellemiségüknek, erkölcsi tartásuknak megfelelően nevelik a szülők. Olyanok lesznek hát, mint elődeik. Előfor­dulhat, hogy sajnos. Saj­nos, mert az ősök fölhal­mozta javakról nehéz le­mondani. Az örökösnek kiváltképp nehéz. És per­sze nem is a javak a fon­tosak. Tudunk olyan par­lamenti képviselőről, aki­nek gyermekei nem be­szélik a magyart. Szüle­ik nem tartják fontos­nak ezt a nyelvet. Jó len­ne, ha egyszer —• miután mégis megtanulnák a gyermekek nyelvünket — beleolvasnának a Já­nos vitézbe, s utána azon­nal kijelentenék: édesap­juk anglomániájátnl el­zárkóznak. (Vödrös) Németh Zsolt Kompromisszumos javaslat Bősről Magyar, szlovák, ukrán találkozó Debrecenben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents