Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-09 / 33. szám

HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM Ára: 13,50 forint--------------------­1 993. FEBRUAR 9., KEDD Magyar—kazah megállapodások Magyarország és Kazah­sztán mindent megtesz an­nak érdekében, hogy miha­marabb kidolgozza a kapcso­latrendszer egészét átfogó alapszerződést. Budapest és Alma-Ata emellett kétoldalú egyezségekben szabályozza az együttműködés egyes konkrét területeit. Ezek sorá­ba tartoznak például a kettős adóztatás elkerüléséről és a beruházások védelméről szó­ló megállapodások. Egyebek mellett ezt tartalmazza a ma­gyar és a kazah kormány kö­zötti egyetértésről és együtt­működésről szóló politikai nyilatkozat, amelyet Antall József kormányfő és Szergej Tyerescsenko kazah minisz­terelnök írt alá tegnap a Par­lamentben. A kormányfők kézjegyével ellátott doku­mentum kitér arra is, hogy a két ország célszerűnek tartja légijárat létesítését Budapest és Alma-Ata között. A két kormányfő jelenlété­ben írták alá a magyar—ka­zah árucsere-forgalomról, il­letve a mezőgazdasági együttműködésről szóló meg­állapodásokat. A kereskedelmi dokumen­tum megjelöli az egymásnak szállítandó főbb árucsoporto­kat. Magyarország a többi között agráripari gépeket, mezőgazdasági termékeket szállít. Hagyományos ma­gyar exportcikk az autóbusz is. A kész járművek, alkatré­szek szállítása mellett tárgya­lások folynak kazahsztáni ösz- szeszerelő üzem létesítéséről. Üléseznek a bizottságok •4£eí'jt7 Német vendég a megyeházán Pest megye önkormányzatának házatáján, pontosabban a me­gyeházán, egymást követik az események, ami azt jelzi, hogy megkezdődött az új esztendő­ben is a folyamatos munka. Jelenleg a megyeháza vendé­ge Helga Sammwald asszony, aki a ludwigsburgi megyei ön- kormányzat képviseletében is­merkedik Pest megye önkor­mányzatának tevékenységével. Az első napokban megismerke­dett a hivatal vezetőivel és azok­kal a kérdéskörökkel, amelyek jelenleg foglalkoztatják a me­gyei önkormányzat különböző osztályait. Helga Sammwald asszony is­mertette a ludwigsburgi megyei önkormányzat környezet- és ter­mészetvédelmi intézkedéseit, amelyek gyakorlati útmutatást is jelentettek egyúttal. A német politikusasszony tegnap Szentendrén tett munka­látogatást, ahol találkozott a he­lyi polgármesteri hivatal képvi­selőivel. Ugyancsak tegnap tartotta so­ros ülését a környezetvédelmi és településfejlesztési bizottság, amelynek tagjai beszámolót hallgattak meg az elmúlt eszten­dő tevékenységének főbb kérdé­seiről és jóváhagyták az 1993-as esztendőre szóló mun­katervet. Ma 12 órakor a megyeházán kerül sor arra az ünnepélyes alá­írási ceremóniára, amelyet In- czédy János megyei elnök és a nemsokára létrehozandó városi idegenforgalmi turisztikai _ iro­dák képviselői írnak alá. Csütörtökön a polgármeste­rek találkoznak a díszteremben, ahol Expo-fórumra kerül sor. Szintén csütörtökön tartja so­ros ülését a nemzetiségi és társa­dalompolitikai bizottság. A sportalbizottság tagjai tájékozta­tót hallgatnak meg az idei esz­tendő feladatairól és célkitűzé­seiről, ezt követően pedig a nemzetiségi és társadalompoliti­kai bizottság két éves munkájá­nak értékelésére kerül sor. A jövő héten szociális ott­hont avatnak Piliscsabán, és ek­kor tartja meg kihelyezett ülé­sét a népjóléti bizottság is. P. J. Privatizálják a Hotel Wient Bálintffy Gábor és társai vásá­rolhatják meg a Hotel Wien szállodát, amely a Pannónia Szállodalánc átalakulásakor ke­rült vagyonelvonással az Álla­mi Vagyonügynökséghez. A Hotel Wien privatizációjá­val már korábban foglalkozott az Állami Vagyonügynökség ügyvezetése. A Budapest pere­mén lévő Wien szálló iránt töb­ben is érdeklődtek, ám mind ez idáig nem sikerült eladni az értékes ingatlant. Mivel a Bálintffy és társai pályázó csoport árajánlata 30 százalékkal magasabb volt, mint a második legjobb aján­lat, az ÁVÜ zártkörű ajánlatté­telre, nyilvános licitálásra hív­ta meg a pályázókat. Az ügy ezzel korántsem zárult le, sőt: a licitálás meghirdetett időpont­jában Bálintffy hét percet ké­sett. Igaz, erről nem ő tehetett, az ÁVÜ portáján lévő admi­nisztráció miatt nem jutott be időben az épületbe. A késés miatt az egyik pályázó azonnal óvást jelentett be, a másik pá­lyázó csak a licit elvesztését követően tette ugyanezt. A lici­tálást is Bálintffy Gábor nyerte. Az ÁVÜ ügyvezetése teg­nap úgy döntött, hogy a többi­ek kifogása ellenére Bálintffy Gábor és vállalkozótársai vá­sárolhatják meg a Hotel Wien szállodát az ÁVÜ eredeti felté­telei szerint. A szegények régésze — Hál’ Istennek szegények voltunk. Azért hál’ Istennek, mert a szegénység egyúttal em­berség és humánum. Mi mindent megbecsül­tünk Kőhalmon, Nagyküküllő vármegyében. Az utcán fölszedtük a cipőkről leesett sarokva­sakat... A szegény ember számára nagyobb becsülete van a dolgoknak. Én el is határoz­tam, hogy a szegény ember régésze leszek — kezdi László Gyula Széchenyi-díjas régészpro­fesszor, festőművész, miután a Széchenyi Könyvtárban rendezett életműkiállításának él­ményével lakásán fölkerestem. — Professzor úr, évek óta nagy érdeklődés­sel forgatjuk az „50 rajz a honfoglalókról”, és Arany János „Rege a csodaszan’asról" című ifjúsági könyveket. Jómagam az általános isko­lai tananyagba is beépíteném. Rajzainak fér- fiai, asszonyai, leányai érdekes, szép ruházat­ban „jelennek meg". Mennyire biztos az, hogy honfoglaló őseink ilyen viseletben jártak? —-Néhány könyvemben már megírtam, hogy a viseleteket a sírokban talált leletekből, részben egykorú ábrázolásokból „terveztem meg” kis képzelőerővel. De nem a képzelet szabad játékai segítettek, hanem a korabeli, ve­lünk egyazon színvonalon élő népek rajzai. Ők nagyjából rokon népeknek tekinthetők. (Folytatása a 8. oldalon) X ^ Temetógyalázás Varsóban Több mint ötszáz sírt gyaláztak meg ismeretlen vandálok egy varsói katolikus temetőben. Á bűncselekmény elkövetői a len­gyel főváros északi részén levő zolibori temetőben kereszteket törtek össze, feldúlták a sírokat és letépték a halottak neveit megörökítő feliratokat. Ä rendőrség beszámolója szerint több szemtanú péntek éjszaka csuklyás fiatalokat lá­tott átmászni a temető keríté­sén. A hatóságok arról is beszá­moltak, hogy a vandálok való­színűleg csak a rombolás örö­méért dúlták fel a temetőt, ugyanis semmi sem utal arra, hogy a sírokat kifosztották vol­na. Januárban, ugyancsak isme­retlen tettesek egy lodzi kato­nai temetőben törtek össze 105 katonasírt. Közeleg a bevonulás Február 24-ére és 25-ére mint­egy 22 ezer sorköteles behívá­sát tervezik. Közülük 3 ezren a határőrséghez kerülnek. A fiatalok közvetlenül a csapa­tokhoz, illetve a kiképző bázi­sokra vonulnak be. A sorkato­nák alapilletménye havi 1600 forint. Az utazási költségek csökkentése érdekében a nős sorkatonák évi 24, a nőtlenek évi 6 alkalommal ingyenes uta­zásra jogosultak. A munkavi­szonyban álló sorkötelesek sor­katonai szolgálatra történő be­hívásuk esetén bevonulási se­gélyre jogosultak, amit a mun­káltató köteles a bevonulás előtt kifizetni. Családi segély­ben kell részesíteni a sorkato­na hozzátartozóját, ha annak jövedelme 1 személy esetén az 5690 forintot, 2 személy esetén a 8313 forintot stb. nem éri el. Az első látogatási nap a bevonulást követő vasár­nap, a katonai eskü március 13-án lesz. Hősök! Az elmúlt hetekben volt 50. évfordulója a doni kataszt­rófának. A szovjet hadsereg elsöprő'erejű támadása kö­vetkeztében mintegy 120 000 magyar katona és munka­szolgálatos lelte halálát az orosz hómezőkön. Sokáig még említeni sem lehetett ókét, hiszen e katonák a Szovjetunió ellenségei voltak. Márpedig aki a másik ol­dalon harcolt, az csak fasiszta lehetett. Ennek pedig sú­lyos következményei lettek. Az állítólag legdemokrati­kusabb rendszerben, a proletárdiktatúrában eleinte még beszélni sem lehetett róluk, később meg csak úgy, hogy kizárólag áldozat voltukat hangsúlyoztták. A kommunista rendszer összeomlása óta változás ta­pasztalható. Országszerte háborús emlékműveket állí­tanak föl, s a különböző' évfordulókon hadtörténészek, de maga a miniszterelnök is megállapítják, hogy azok a katonák, akik a második világháborúban elestek, munkaszolgálatosként vagy szovjet hadifogságban el­pusztultak, tulajdonképpen hó'si halált haltak. A balol­dal — nyilván kommunista reminiszcenciák hatása alatt — felhördült, s minden elismerést visszautasított. Február 3-án éjjel a televízió egy vitát sugárzott a sztálingrádi csata befejezésének 50. évfordulója alkal­mából. A résztvevők orosz, német, román és magyar hadtörténészek voltak. A színvonalas, korrekt vitában Oroszország képviselője, Fomin hadtörténész-ezredes az ellenséges hadseregek katonáiról mint hősökről em­lékezett meg. Úgy látszik, hogy a mi baloldali kritikusa­ink pápábbak a pápánál. Hiszen Fomin ezredes úr az egykori szovjet birodalom legnagyobb népének, az orosznak a fia. Ha nekünk nem, neki higgyék el: a szovjet csatatere­ken elpusztult katonák, népünk fiai hősi halottak. En­nek megfelelő tisztelettel és kegyelettel emlékezzünk rá­juk az ötvenedik évforduló alkalmából. Isten nyugosztalja hőseinket! Török Bálint Mit rejt a tűzoltólaktanya pincéje? Cserkészemlékmű Gödöllőn Nem arany, hanem a cser­készeknek annál is értéke­sebb tárgy, egy szobor ki­ásása kezdődött meg teg­nap Gödöllőn a város köz­pontjában. A régi tűzoltó­ság üres épületében a vá­rosüzemeltető intézmény munkásai a pincét tárják fel. Többen úgy tudják, itt van valahol az 1943-ban felállított és 1949-ben el­tűnt cserkészszobor. A kutatás gondolatát az adta, hogy a nyáron lesz hatvan éve a gödöllői IV. Cserkész Világtalálkozó­nak, a Jamboreenek. Ebből az alkalomból a Magyar Cserkészszövetség és a vá­ros emléktábort szervez jú­lius 31. és augusztus 10. között. A szövetség és a gö­döllői cserkész szervezetek kezdeményezik, hogy a 60. évforduló megünneplése keretében új cserkészemlék­művet állítsanak fel a vá­rosban. Nem kellene új, ha meg­találnák a régit! Siklódy Lő­rinc alkotása, amely egy kürtös cserkészt ábrázol életnagyságban, hosszú éve­ken át végzett kutatás elle­nére sem került elő. Mindösz- sze a töredezett és hiányos alaplapot és a talapzatot si­került megtalálni, melyek a református templom udva­rán, a cserkészotthon előtt állnak. Az eredményt a legizga- tottabban talán Bokody Jó­zsef, a sportmúzeum nyugdí­jas gyűjteménykezelője, a városi szoborbizottság tagja várja, hiszen ő volt az egyik modellje Siklódy Lő­rinc alkotásának. Tizen­négy évesen Szőnyi Bélával — aki ma is él — és a máso­dik világháborúban eltűnt Bellanovics Ivánnal kakaót és kiflit kaptak „munkáju­kért”. Ha nem találják meg a ré­git, az új szobor valószínű­leg Kisfaludy Strobl Zsig- mond 1929-ben készített, 50 centiméter magas bronz szobrának életnagyságúra felnagyított változata lesz. Az eredeti helyhez közel, a volt testőrlaktanya környé­kén állítják majd fel.

Next

/
Thumbnails
Contents