Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-09 / 33. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. FEBRUAR 9., KEDD Meghívó a maláj uralkodótól A köztársasági elnök Thaiföldre utazik Harc a többnejűség ellen A pápa Ugandában Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke hivatalos látogatásra a Thaiföldi Királyságba és a Malajziai Államszövetségbe utazik február 14. és 22. között. A magyar államfő a thai király, Bhumibol Adui Jadedzs (IX. Ráma), illetve a maláj uralkodó, Allan Muhibbauddin Shah Ibni Al Marhum meghívására tesz eleget. Göncz Árpádot elkíséri útjára feleségeGöncz Árpád kíséretének tagjai: Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter, illetve a Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és a külgazdasági minisztérium vezető munkatársai. A köztársasáA román kormány helyi közigazgatási osztálya egy parlamenti interpellációra adott válaszában elismerte, hogy Georghe Funar polgármester a törvényes eljárást megkerülve helyeztetett el decemberben a magyarság érzéseit sértő, új feliratot a kolozsvári Mátyás-szoborra. A hivatal javasolta a prefektusnak: intézkedjen, hogy a polgármesteri hivatal tegyen eleget azoknak az előírásoknak, amelyek a műemlékeken történő beavatkozásokat szabályozzák. Az Evenimentul Zilei teggi elnökkel tart egy népes, üzletemberekből álló csoport is. A magyar gazdasági és pénzügyi élet e reprezentánsai saját költségükön utaznak a két délkelet-ázsiai országba. * A világ legdinamikusabban fejlődő térségébe utazik néhány nap múlva a magyar államfő. Két olyan országba, amelynek gazdasági növekedése hosz- szú ideje töretlen, évente megközelíti a 10 százalékot. Az államfő utazása kapcsán a diplomáciai és külgazdasági szakértők felhívják a figyelmet: a látogatásnak stratégiai jelentőnapi száma fénymásolatban közli az interpellációra adott választ, amely — mint a lap címében is kiemeli — azt jelenti: a kormány elismerte, hogy Funar nem tartotta be a törvényt. Az interpellációt Vasile Popovici, a Polgári Akció Pártja elnevezésű ellenzéki párt képviselője terjesztette be. Funar szombaton azt is bejelentette, hogy elkészültek a jelenlegi Mathias Rex felirat felváltására szolgáló Mátéi Corvin (a történelmi személyiség román neve) bronzbetűi is. sége van, áttörést kell elérni a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban. Mindkét részről nagyfokú az érdeklődés, a nyitottság hazánk iránt — mutatnak rá az elemzők. A földrajzilag és kulturális értelemben mutatkozó nagy távolság nem leküzdhetetlen akadály. Ezt jelzi: a kétoldalú egyezményes keretek nagy részben kiépültek, s elfogadott elgondolás, hogy hídfőállásként szolgálhassunk egymás számára Közép- és Kelet- Európábán, illetve Délke- let-Azsiában. A köztársasági elnök látogatása jó lehetőséget teremt arra, hogy ismételten felhívja a két ország hivatalos és üzCsehországban és Szlovákiában tegnap óta két önálló pénznem, a cseh, illetve a szlovák korona a hivatalos fizetőeszköz. A csehszlovák korona kettéválasztására a két kormány múlt heti megállapodása alapján, az erről szóló törvény prágai és pozsonyi parlamenti szentesítése nyomán került sor. A Cseh Köztársaságban csütörtöktől vasárnapig válthatott be a lakosság felnőtt személyenként négyezer, gyermekenként ezer korona leti köreinek figyelmét hazánkra. Magyarország számára — a fizetőképességét tekintve is — előnyös piacnak bizonyul Thaiföld és Malajzia. A hazai vállalatok bekapcsolódhatnak a két ország infrastruktúrájának fejlesztésébe. Az együttműködés bővítésére a járműiparban, az oktatás és az egészségügy fejlesztése területén nyílnak lehetőségek. Nem csekély a jelentősége annak sem, hogy a hazai szakemberek tanulmányozhatják a két ország modernizációs tapasztalatait is. Az államfői látogatás alkalmával több kétoldalú egyezményt is aláírnak. készpénzt felülbélyegzett százas, ötszázas és ezres bankjegyekre, illetve új, kétszázas címletű, cseh koronabankjegyekre. A turistáknak nem kell számolniuk fennakadásokkal Csehországban, ha keményvalutájukért cseh koronát akarnak vásárolni. Általánosságban elmondható, hogy a hétvégi pénzcsere — leszámítva a csütörtöki tülekedést — nagyobb zökkenők nélkül, kulturált módon zajlott le a Cseh Köztársaságban. II. János Pál pápa tegnap az egynejűség népszerűsítésére szólította fel az Ugandái római katolikus papokat. A római pápa nyolcnapos afrikai kőrútjának hatodik napján Nyugat-Ugandá- ba, a zairei határ közelében fekvő Kasesébe látogatott. II. János Pál a város közelében szabadtéri misét tartott, amelyen megemlékezett az 1960-as években Ruandából ide érkezett menekültekről. Az elmúlt hetekben több ezer zairei érkezett Ugandába a szomszédos orMagyar tranzitengedélyekkel elkövetett bolgár visz- szaélésekről számolt be a bolgár magánfuvarozók szövetségének elnöke a Duma című szófiai napilap tegnapi számában. Kamen Vlahov elmondta, hogy a bolgár áruszállítóknak biztosított magyar engedélyek egy része a feketepiacon talált gazdára. A szófiai közlekedési minisztériumtól megkapott engedélyek egy részét átlagosan 1000 márkás áron adták tovább. Közölte, hogy ezen a módon hamisítványok is forgalomba kerültek, azaz fénymásolókkal készített kópiákat adtak el fuvarozóknak: a kiváló minőségű „dokumentumokról” csak a magyar határon derült ki, hogy hamisítványok. szágban kialakult polgárháborús helyzet miatt. Szentbeszédében a római egyház feje buzdította az ugandai papokat, hogy folytassák tovább az egynejűség pártolásának „kényes feladatát”. A pápa korábbi üzeneteiben már többször felemelte szavát a monogámia mellett Afrikában, ahol az egyháznak komoly harcot kell vívni a hagyományos többnejűség ellen. Az afrikai társadalmakban a bőséges gyermekáldás nagy értéknek számít. A nyilatkozó elmondta, hogy szervezete rendet akar a magyar tranzitengedélyek bulgáriai elosztásának a területén. Emlékeztetett rá, hogy a két ország vámszervei évente 34 ezer bolgár és 20 ezer magyar kamionbelépést regisztrálnak egymás országaiban, ami azt jelenti, hogy 14 ezer bolgár kamionnak kell fizetnie a magyar határon. A bolgár magánfuvarozók szövetsége levélben kért találkozót Nejcso Neev közlekedési minisztertől a probléma rendezése érdekében. Amennyiben szerdáig nem jön létre a találkozó, kamionok torlaszolhatják el a bolgár közúti határátkelőket — adta hírül a magánfuvarozók véleményére hivatkozva a Duma című szófiai lap. Funar, a törvénytelen Cseh és szlovák korona Pénzcsere zökkenők nélkül Magyar tranzitengedélyek a feketepiacon Bolgár visszaélések VÉLEMÉNY Miért kell a nemzettudat? Néhány hónappal ezelőtt rövid dolgozatom jelent meg egy napilapban Világpolgárság és nemzetállam címmel. Ebben többek között szerepelt a nemzet fogalmának Bibó Istvántól származó meghatározása. Bibó lényegében azt mondja, hogy a nemzet olyan társadalmi közösség, amely meghatározott területet — hazát — és annak politikai szervezetét — államot — mondhat magáénak. Szerinte az ilyen közösségnek jelentős hányada vagy csaknem egésze tudatosan tagja a nemzetnek, tehát nemzettudattal rendelkezik. Azt mondja, hogy a nemzet fogalmához tartozik a nyelvi, illetve a történelmi azonosság és a gazdasági életképesség, és e meghatározó elemek közül talán a nyelvi azonosság tekinthető leginkább mérvadónak. írtam arról, hogy a családi és a nemzeti hovatartozást természetes közösségi köteléknek tekintő polgárok idegenkedve és értetlenül szemlélik a nemzettudatot gyengítő világpolgári, kozmopolita törekvéseket és jelenségeket, és arról, hogy a kozmopolitizmus nem lehet meghatározó eszme a nemzetek, s különösen a szuverenitásuk megőrzése szempontjából veszélyeztetettebb kisebb nemzetek számára. Végül elfogadható kategóriaként említettem a jól működő, társadalmi-politikai torzulásoktól mentes nemzetállamot. Fentiekkel kapcsolatban két komolyabb kritikai észrevétellel találkoztam nyomtatásban, illetve levélben. Az előbbi azt igyekezett bizonyítani, hogy a nyelvi azonosság nem tekinthető „leginkább mérvadónak” a nemzeti identitás meghatározásánál, míg az utóbbi a nemzetállam korai meghatározásából kiindulva bírált, s a nemzetállam alatt olyan többnemzetiségű államot értett, ahol az államnemzet uralkodik, s tetszése szerint osztja meg a jogokat a kisebbségeivel. E kérdések megvitatása természetesen jóval többet érdemel néhány soros publicisztikai eszmefuttatásnál, azonban egyes félreértések talán ilyenformán is tisztázhatók. Ezúttal a nemzetállam fogalomkörénél maradva leszögezhetjük, hogy a társadalmi-politikai torzulásoktól mentes nemzetállam alatt nyilvánvalóan nem a századelő jellegzetes államnemzet típusait kell érteni, s még kevésbé a napjainkban — sajnos térségünkben is — fellelhető őskövületeket. Bibó István a nemzet alatt olyan társadalmi közösséget ért, amely egyebek között saját politikai szervezetet, államot mondhat magáénak. A nemzetet és a nemzetállamot olykor egymás mellett említi, mint igen közel álló, rokon értelmű fogalmakat, és azt mondja, hogy mindkettő „szükségképpen felveszi a mindennemű közösségre, különösen a mindennemű cselekvő és politikai közösségre jellemző szervezeti és tudati helyzeteket”. Akár napjainkban is írhatta volna ezt a több mint húsz éve papírra vetett, a modem nemzetállamok példájára utaló gondolatot: „Míg az egyik oldalon arra találunk eseteket, hogy a szabadságeszmétől komolyan telített, egymással aránylag kiegyenlített erőviszonyok között szemben álló, a pusztulás rémképétől nem gyötört és számottevő elhatárolási problémákkal nem küzdő nemzetek olyan elegánsan tudják elintézni vitás problémáikat, mint Svédország és Norvégia, vagy Dánia és Izland, addig a másik oldalon politikai elmaradottság, aránytalan erőviszonyok, félelmet keltő vagy egyenesen kollektív lelki eltorzulást kiváltó élmények és bonyolult egzisztenciális vagy elhatárolási problémák a nemzetek közötti ellentéteket sokszor egészen a népirtás határáig képesek elvinni.” Nos, éppen a társadalomszerveződés magasabb fokán álló skandináv országok példája mutatja, hogy indokolt a nemzetállam fogalmát árnyaltan, a nemzetiségi érdekeket is érvényesítő államokra kiterjesztve értelmezni, és érdemes alaposabban tanulmányozni Bibónak, az utóbbi évtizedek legjelentősebb magyar politikai gondolkodójának idevágó okfejtéseit és következtetéseit. Ugyanakkor fel kell tárni a világpolgár és a nemzetben gondolkodó polgár eltérő érdekeiből, szemléletéből adódó feszültségek forrásait, illetve azokat a területeket, amelyeken ezek a másságok nem elválasztanak, hanem összekötnek és kiegészítenek. Egyúttal rá kell mutatni, hogy a nemzet fennmaradása nem biztosítható az ehhez szükséges nemzettudat nélkül, mert ha a nagyobb térségben — világban — gondolkodó, egy adott nemzethez csak lazán kötődő világpolgár mentalitása a nemzettudattal szemben oly mértékben hatalmasodna el, hogy a nemzet vészhelyzetben nem számíthatna saját társadalmi közössége jelentős részének lojalitására, önkéntes segítőkészségére, akkor a széthullás menthetetlenül bekövetkezne. Végül rá kell mutatnunk, hogy az emberiség leghatékonyabb szerveződési formájának, a nemzetnek a gyengítése nem indokolható sem nemzetek feletti szempontokkal, sem egyetemes emberi érdekekre történő hivatkozással, mert ezek a szempontok és érdekek éppenséggel a nemzetek fennmaradása mellett szólnak. i
