Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-07 / 5. szám
1 PEST MEGYE1 HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1993. JANUÁR 7., CSÜTÖRTÖK 7 Gödöllői kutatóműhelyek Mérgez az ólomsörét Vendégségben A fáradhatatlan professzor Már régóta szeretnék egy nagyot kirándulni, hosszas sétát tenni a lehullt avarban. Nemrégiben teljesülhetett a vágyam. Igaz, eredetileg nem így képzeltem el: zuhogó esőben, sárban, sikamlós faleveleken, s az ilyen sétához teljesen alkalmatlan csizmában. Alig vártam már, hogy odaérjek a gödöllői egyetem mellett lévő erdőben található Vadbiológiai Oktatói és Kutató Állomáshoz, ahol éppen dolgom volt. Megkönnyebbülten nyitottam ki a kaput, de ijedtemben majdnem visszahőköltem: szemben velem egy vicsorító vaddisznó állt. Erre a fogadtatásra igazán nem voltam felkészülve. Eltartott néhány másodpercig, míg magamhoz tértem, s rájöttem, félelemre nincs okom, hiszen csak egy kitömött állat van előttem. Az állomás tizenöt éve tartozik a gödöllői Agrártudományi Egyetemhez és elsősorban vadgazdálkodás és biológiai kutatással és oktatással foglalkozik. Az évek során változott az intézet profilja. Az utóbbi időben nőtt az oktatás szerepe, s az utóbbi másfél évtizedben a kutatáson belül igyekeztek alkalmazkodni a mindig éppen aktuális vadgazdálkodási problémákhoz. Ennek megfelelően korábban az intenzív vadgazdálkodás kérdéseivel foglalkoztak legtöbbet. — így van ez most is? — kérdeztem Csányi Sándor állomásvezetőtől. — Mostanában a természetvédelmi témáink szaporodtak meg. — Beszélne néhányról, Hazánkban, néhány évtizede a kipusztulás fenyegette a réti sast. A fokozott védelmi intézkedések következtében állománya azóta ismét emelkedett. A legnagyobb európai sasfaj. Röptében széles szárnyai, széttárt kézevezői és ékalakú farka a jellemzője. Elsősorban a Dunántúl déli felén költ, de az őszi és téli időszakban a nagyobb folyók és tavak közelében bárhol találkozhatunk vele. A réti sas párok mindig a víz közelében telepszenek meg, hatalmas gallyfészküket amelyeket a legfontosabbaknak tart? — Foglalkozunk az erdő és a nagyvad állomány kapcsolatával; a nagyvadak területigényével és táplálkozásbiológiájával a génbanki rendszer megalapozása érdekében. Ennek létrehozása azért lényeges, mert hazánkban több közismert, kiváló minőségű nagyvad él (pl. gímszarvas, dámszarvas), de ezek állományát — elsősorban a károkozásuk miatt — csökkenteni kell, ehhez viszont fontos a genetikai minőség ismerete, azért, hogy sokéleségüket megőrizhessük. A másik kutatási területünk az ólomsörét okozta mérgezés. Az elhullott sörétet ugyanis felcsipegethetik a madarak, és a fölszívódó ólom következtében mérgezésben elpusztulhatnak. Ezekkel a problémákkal más országokban már harminc-öt- ven éve foglalkoznak, s nem engedik a vadászatot csak acél- söréttel. — Mi a helyzet Magyarországon? — A gyártóknak nem érdeke az átállás, mert az acélsörét készítése jóval drágább és bonyolultabb. Míg jogszabály nem korlátozza őket — ez éppen az ilyen kutatási eredmények alapján fogalmazható meg —-, addig nem várható változás. További feladatunk a vadfajok időszakos táplálékigényének meghatározása és ezek kielégítését szolgáló takarmányozási módszerek kidolgozása. — Ezt megbízásos munkaként végzik a vadgazdálkodások számára? — Igen. A múltban és magas fákra építik. Januárban már megkezdik otthonuk rendbeszedését, az is előfordul, hogy a tojó február derekától kotlik két, ritkán három tojásán Ebben az időszakban különösen ügyelni kell a fészek zavartalanságára, hiszen, ha a madár kénytelen elhagyni a tojásokat, az embriók a hidegben elpusztulnak. A kotlás harmincnyolc-negyven napig tart. A fiókák háromhónapos korukban kezdenek el repülni. A réti sas tápláléka változatos. Sok madarat fog, a vízből kiemeli a felszínen úszó sérült, vagy beteg halat, felveszi a békát, a mezőkről hörcsögöket zsákmányol. Rájár a dögre is, ezt kihasználva sok helyütt rendszeresen etetik a telelő példányokat. Télire észak, északkelet felől érkeznek hozzánk réti sasok. Fokozottan védett madár, annak ellenére, hogy számuk növekedett az utóbbi években.-jiszmost is arra törekszünk, hogy eredményeink a gyakorlatban hasznosuljanak. Kár azonban, hogy a megbízók nem nagyon népszerűsítik ezeket, a már náluk bevált megoldásokat. Nekünk se pénzünk, se emberünk nincs a marketing tevékenységre, pedig igen hasznos lenne, ha az általunk kidolgozott módszerek elterjednének. Korábban' a KTM megbízott bennünket, hogy vizsgáljuk a vadmacska hibridizációs lehetőségeit, előfordulási gyakoriságát. — Miért volt erre szükség? — Ez természetvédelmi szempontból igen súlyos probléma, ugyanis a vadmacska védett állat majdnem egész Európában. Vizsgálódásaink során kiderült, hogy az ország egyes vidékein szinte kizárólag macskahibridek élnek. Ennek legfőbb oka valószínűleg abban rejlik, hogy ezeknek az állatoknak igen nagy a területigénye, s a városok terjeszkedése folytán szinte kiszorulnak az erdőből. A közeli települések környékén igen sok a kóbor macska, s kettőjük találkozásából születhetnek meg a hibrid egyedek. Felkérték intézetünket az új vadgazdálkodási szervezés kidolgozására, ami ha elkészül, a vadállományok, mint természetes erőforrások fel- használását javíthatja és az egyes vadfajok védelmének megalapozását szolgálhatja, a vadgazdálkodást sokkal megbízhatóbb, tervszerűbb alapokra helyezheti. Árpási Mária Fejtörő" Természetbarát rovatunk idei első számától a fenti címmel játékos vetélkedőre invitálja olvasóit. A helyes válaszokat jövő hét csütörtökig beküldő játékosaink között hetente három darab háromszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. E heti játékunk kérdései: 1. Mióta számítjuk január elsejétől az áj évet, és mikortól számították az ókori Görögországban? 2. Mi volt az ógörög időszámítás kiindulópontja? 3. Mindig hét napból állt egy hét? Várjuk helyes válaszaikat. Címünk: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Postacím: Budapest, Pf. 311. lrányítószám: 1446. A borítékra írják rá: Fejtörő. Rangos szakmai kitüntetést, a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének díját vette át a közelmúltban dr. Ribári Ottó professzor. Az indoklás így szól: — A beteggyógyításban ta- núsítt fáradhatatlan szorgalmáért, és azért a tudományos kutató, nevelő munkásságáért, mellyel tovább növelte a magyar orvostudomány nemzetközi elismerését. A díjkiosztás után munkahelyén, a SOTE Fül-Orr-Gé- geklinikán kerestük meg a professzort, aki e nemzetközi hírnévnek örvendő intézet igazgatója. — Professzor úrnak annyi érdeme, címe, kitüntetése van, hogy felsorolni is sok. Gyógyít, oktat, kutat, s mindezt nemcsak itthon. Vendég- professzorként, szakorvosként, fülsebészként rendszeresen megfordul külföldön. A szakmabeliek azt mondják, Ón már medikusként is rendhagyó eset volt. — Nem vagyunk egyformák. Talán bennem több volt az érdeklődés, több időt töltöttem a kutató-laboratóriumokban. Mellesleg nemcsak az időt töltöttem. A kutatásaim eredményeit több tanulmányban publikáltam már medikus koromban. Erre figyeltek fel a tanáraim. Az utolsó szemeszterben megkérdezte tőlem dr. Varga Gyula professzor úr, nem volna-e kedvem a kutató munkához. Igent mondtam és a fül-orr- gégegyógyítás-kutatás szakterületét választottam. Hogy miért ezt? Ez egyike azoknak a területeknek, melyben a magyar orvosok nemzetközi rangot szereztek. Két Nobel-díja- sunk is van, dr. Bárány Róbert 1914-ben, dr. Békési György 1960-ban kapta meg. — Mi a magyarázata, hogy — bár kis nemzet vagyunk — Magyarország közel száz éve tartja pozícióját a gyógyító és gyógyszerkutató világranglistán? — Mindenekelőtt azért, mert az orvosi és gyógyszerkutatás nem igényel olyan költséges műszaki hátteret, mint a. technika. Kevesebb anyagi ráfordítással már komoly eredményeket lehet produkálni. Hadd említsem meg, hogy gazdasági gondjaink mellett az orvosi kutatásokra fordított összeg még napjainkban is olyan jelentős, hogy tartani tudjuk a nemzetközi színvonalat. Ilyen meggondolásból nem kell tartani visszaeséstől. — Önnek két sebészi specialitása van. A közép-fül-átül-' tetés és az úgynevezett cochle- aris implantáció. Ezeket a művi beavatkozásokat Ön alkalmazta először? — Közép-Kelet Európában igen. Közülük a cochlearis implantációról szólnék néhány szót, mely korszakalkotó a fülgyógyászatban. Ennek lényege, hogy a nem született süketeknek egy elektróda beültetésével visszaadjuk a hallását. — És aki halláskárosulton született? — A közelmúlt eredményei arra a reményre jogosítanak fel bennünket, hogy amennyiben' a halló-pálya megvan, ezeknél is alkalmazható az implantáció. Magam is végeztem már sikerrel olyan betegeken műtétet, akik halláskáro- sultan születtek.-— Úgy tudom, hogy Ón nemcsak idehaza, de külföldön is rendszeresen operál? — Igen. Többnyre bemutató jelleggel, hogy tanuljanak a kollégák. Például többször is hívtak már Eszak-Jemenbe, a sanohi klinikán műtöttem. De tartottam már bemutatóval egybekötött előadássorozatot Japánban és az USA-ban is. 210 publikáció, három tankönyv-részlet, Ezek nagy többsége nemcsak magyarul, de német és angol nyelven is megjelent. Orvos-generációk tanultak a Ribári könyvekből, és orvosok százai tanul- ták-lesték el tőle a szakma fortélyát. A fekete kontinensnek aligha van olyan Magyar- országon végzett orvosa, aki ne szigorlatozott volna Ribári professzornál, s ne gondolna rá hálával. — Milyennek tartja a szakmai utánpótlást? — Nagyon jó. Öt-hat olyan volt tanítványom tevékenységét követem figyelemmel, akik bármilyen nemzetközi megmérettetésen megfelelnének.- matula Találmányi világfesztivál Az INVENCIÓ ’96 Budapesti Találmányi Világfesztivál és kiállítást előkészítő bizottsága nemrégiben tartotta meg második ülését. Ezen részt vett Bogsch Árpád, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) főigazgatója, mint a rendezvény fővédnöke. Az ülésen elhatározták, hogy pályázati rendszereket indítanak be a hazai és külföldi műszaki alkotások szerzői, illetve hasznosítói számára. A díjazottak egyben az 1996. évi rendezvényeken való részvétel jogát is elnyerik. Az előkészületek pénzügyi hátterének megteremtése érdekében alapítványt jegyeztek be INVENCIÓ ’96 megnevezéssel. Holland módszerrel Nemrégiben ismertették a felszín alatti vizek szennyeződésének vizsgálata című PHARE program eredményeit. A holland IWACO cég összefoglalta a felszín alatti vízbázisok védelmét szolgáló holland módszerek tapasztalatait, beleértve a szabályozással kapcsolatos feladatokat és eljárásokat is. A módszerek gyakorlati alkalmazását a Csepel-sziget északi részén lévő parti szűrésű vízbázisokon mutatták be. A project kidolgozásában alvállalkozóként a VITUKI és a ENVI- MARK vett részt. Radioökológiai szekció Megalakult a Magyar Biofizikai Társaság radioökológiai szekciója. Ez a csoport elsősorban azon szakemberek közötti információcserét kívánja elősegíteni, akik a radioizotó- pok környezeti (légköri, szárazföldi, vízi, geológiai stb.) előfordulásával, mozgásával, hatásával, mérésével és a változások előrejelzésével foglalkoznak. A vezetőség tagjai között vannak geográfiai, agrár, élelmiszeripari, növényfiziológiai, nukleáris méréstechnikai, sugárvédelmi és modellező szakemberek. A szekció lehetségesnek tartja, hogy a radioizotópok mellett más nyomjelzőkkel, illetve ökológiai szennyeződésekkel is foglalkozzanak. Megállapították, hogy a több tudományterületet érintő tevékenység sikeres művelése csak az érdekelt hazai és nemzetközi társaságokkal, szervezetekkel együttműködve lehetséges. Az alakuló ülésen résztvevők közül többen tagjai a Nemzeközi Radioökológiai Uniónak. A szekció elnöke Kanyár Béla, titkára pedig Szerbín Pável lett, mindketten az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet munkatársai. Madarakról — mindenkinekA réti sas
