Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-07 / 5. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. JANUAR 7., CSÜTÖRTÖK Megszűnik a megyei könyvtár? Nem tudnak megegyezni Az elmúlt esztendőben többször is cikkeztünk lapunkban a Pest Megyei Könyvtár pénzügyi nehézségeiről, mivel két gazdája is van tulajdonképpen az intézménynek, de az egyik fél nehezen akar pénzt adni. A megyei önkormányzat 1993. évi költségvetésének elkészítésekor — tudtuk meg a művelődési- és oktatási bizottság tegnapi ülésén — már a tervezés során gondot jelentett, hogy a könyvtár működési költségeihez való hozzájárulást illetően nem született megállapodás Szentendre várossal. Az idő sürget, hamarosan el kell fogadni a költségvetést, de még minden bizonytalan. Az önkormányzat közművelődési és oktatási bizottságában úgy fogalmaztak a felszólalók, hogy ezért az áldatlan és lehetetlen állapotért csak a szentendrei önkormányzat hibáztatható. A megyei költségvetés 16 millió forintnyi összeget akar megszavazni a megyei könyvtár működtetésének biztosítására, ezzel szemb,en elvárják, hogy Szentendre város önkormányzata is járuljon hozzá a kiadásokhoz. Biczák Péter könyvtárigazgató elmondta, hogy Szentendre polgármestere megígérte, miszerint az egész ügyet megvizsgálja egy háromtagú bizottság, erre viszont még tegnapig nem került sor. A megyei önkormányzat szakbizottsága kérlelhetetlen. Amennyiben nem jön létre az egyezség, akkor a megyei könyvtár megszűnteti szolgáltatásainak egy részét 1993. február 1-től. Az esetet nem kommentáljuk, hiszen a tények maguktól beszélnek. Reméljük, mihamarabb döntés születik. Papp János Schéner Mihály Munkácsy-díjas festő hetvenedik születésnapja tiszteletére holnap a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban megnyílik a művész jubileumi kiállítása. Schéner Mihály, aki 1923-ban Med- gyesegyházán született, életművéből ezer alkotást mutat be a szülőmegyéje által rendezett tárlaton. Festményeit, szobrait, játékait, könyveit két hónapon át láthatják az érdeklődők a csabai múzeum termeiben. Gödöllői album Könyv alakban is megjelent annak a tárlatnak az anyaga, amelyet a Gödöllői Képző- és Iparművészen Csoport rendezett meg tavaly a gödllői művelődési központban — A természet a szépség ihlető forrása címen. A Remsey Alapítvány eme gyönyörű kiadványa 12 művész egy- egy munkáját közli, rövid életrajz kíséretében. A zárórészben a jelzett művészeti alapítvány felhívása található. A kiadványt, amely iparművészen szempontból is felette értékes, Katona Szabó István szerkesztette. Szakosított népfőiskola Budakeszin Képzett szakembereket a holnap Társadalmának Erdősi Agnes felvétele A budakömyéki szakképző népfőiskola tavaly márciustól működik Budakeszin. Az egy éves kultúrtörténeü alapozó képzés után január 7-én kezdik hallgatóik számítógép-kezelői szakosító oktatását. Tapasztalataikról, további terveikről a népfőiskolát szervező Budapesti Székely Kör népművelési titkárát, Gál András főiskolai tanárt kérdeztük. A népfőiskolát a határontúli magyar területekről betelepültek, valamint munkanélküliek számára szervezték — mondta Gál András. Hatvan hallgatójuk többsége harminc-negyven év közötti és legnagyobb részük alkalmazottként dolgozik. Felméréseik szerint a határon túliak az alapozó képzésből elsősorban a magyar kultúrával kapcsolatos előadások iránt érdeklődtek, illetve az Óhazában születettekkel együtt az új jogi és közgazda- sági ismeretek megszerzésére törekedtek, melyek beilleszkedésüket segítik az újjáalakuló társadalomba. A megélhetést biztosító, illetve a munkájukhoz szükséges számítógépes képzés természetesen sokukat motiválta a részvételre. A hallgatók többsége a fővárosból járt ki a népfőiskolára, de a szakosító oktatásra már Budakesziről is jócskán jelentkeztek volna. — Az alapozó képzés célja az ismeretgyarapításon túl az újjáalakuló társadalom építésé-, hez nélkülözhetetlen emberi adottságok kialakítása volt — folytatta Gál András. — Az elmúlt negyven évben elszomorí- tóan csökkent az emberek öntudata, magyarságtudata, egymásban és a közösségben való hite. Témaválasztásainkkal és a csoportos foglalkozások vezetési módszereivel e tulajdonságok újjáélesztését kívántuk szolgálni. A vitaindítók és az azt követő beszélgetések azonban nemcsak a baráti légkör, hanem egy véletlenül kialakult, sajátos forma miatt voltak nagyon sikeresek. A foglalkozásokat ugyanis nem egy előadó, hanem 5-6 azonos világnézetű, de különböző szakmákat képviselő, és a témáról különböző véleményeket valló szakember vezette. Egymással való baráti vitáik a hallgatókat is nézeteik bátor elmondására ösztönözték. A jó hangulatú, tartalmas beszélgetéseken túl a foglalkozásokon hallgatóink a vélemények szabad megfogalmazására kaptak lehetőséget, és.példát láthattak a különböző nézetek türelmes meghallgatására és megbecsülésére. A foglalkozások egyén-, illetve csoportformáló hatása ilymó- don egyaránt érvényesült. — Milyen tapasztalatokat szereztek a számítógép-kezelői szakosító képzés szervezése során? — Általános tapasztalataink megegyeznek a szakképzés valamennyi szintjén jelentkező új elvárásokkal. Olyan szakokat kell indítani, amelyek megfelelnek a kor igényeinek, ugyanakkor több irányba átállítható szakembereket képeznek. A nálunk végzettek nemcsak számítógépet tudnak majd kezelni és karbantartani, hanem programkészítést is tanulnak majd. A képzésben az elméleti oktatás túltengése helyett a gyakorlati felkészítésnek jóval nagyobb hangsúlyt kell kapnia. A népfőiskolákat ezért olyan középfokú oktatási intézményekben kell szervezni, ahol a megfelelő infrastruktúra rendelkezésünkre áll. Magunk informatikai népfőiskolánkat már nem művelődési házban kezdjük, hanem szakközépiskolában. Ma már számos olyan középfokú oktatási intézmény létezik, amelyik megszerezte a KSH-tól országosan elismert diplomák kiadásának jogát. A népfőiskolát ilyen intézményekbe kell telepíteni, hogy garantálhassuk a megfelelő bizonyítvány megszerzését. Számítógépes tagozatunkon a hatvanórás alapkézés után hallgatóink alapfokú, a második, háromszáz órás képzés után középfokú számítógép-kezelői diplomát kapnak. Veszelszky Sára Nehéz az út... Az óév utolsó napjaiban sokat hallatott magáról Szörényi Levente. December 22-én a Fővárosi Művelődési Ház körtermében forró hangulatú bulin újra megszólalt az Illés együttes.Az egykori klubjukban adott koncerten a meghívottak elbeszélgettek a legendás zenekar tagjaival, s a felejthetetlen dalokat együtt énekelték Illésékkel. Karácsony másnapján a Budapest Sport- csarnokban meghatóan szép ünnepi műsort rendeztek, melyet a televízió jóvoltából milliók láthattak. „Térj be hozzánk vándor, nálunk csend és béke vár" — hangzott fel a Téli álom, s a megnyitó dal ráhangolta a nézőket a karácsonyi délután érzésvilágára. Ismert előadók, gyermekek, kórusok és táncosok váltották egymást, új hangszerelésben és szereposztásban hallhattuk a Betlehemi királyokat, majd a műsor végén Szörényi Levente elénekelt egy népdalt. A harmadik esemény már kevésbé örvendetes, a Népszabadságszilveszten mellékletében olvasható. Két mondat az egyébként példátlanul ízléstelen, humor nélküli oldal egyik cikkéből: „A Miniszterelnök szilaj magyar ajkaival megcsókolta a békát. Oh, minő csoda, tünde fény, aranytünemény: máris Szörényi Levente állott előtte.” Ne is csodálkozzunk a magát „legnépszerűbb magyar napilapénak kikiáltott sajtótermék stílusán; egy korosztály dúdolhatja válaszként: Nem érdekel, amit mondsz... (sz. á.) Pályázat után felkérés Magyarország története 1938—1990 Fóti művelődési hírek Kézmuvesklub és néptánc Zajlik az élet a fóti művelődési házban. Nemrég még teremgondokkal küködtünk, de most a frissen felújított nagyterem és az ismét visszakapott alagsori helyiségek új reményt adnak — mondja Molnár Krisztina megbízott igazgató. — Fiataloknak szeretnénk az alagsorban klubokat kialakítani. Nagy sikerrel működik a kézművesklubunk, gyerekek és felnőttek együtt tanulják a virágkötészetet. Később szövéssel, fonással ismerkednek majd. A Faluszépítő Egyesület, a Gazdakör, a Természetjárók Klubja szintén nálunk tartja az összejöveteleit, a természetjárók például mintegy százan vannak. A zeneiskola zongoraórákra bérel termet. A sakk-klub is aktív, a megyei versenyeken többször első helyezést értek el. A hagyományőrző néptánccsoport és az asszonykórus rendszeresen itt próbál Varga Zoltán koreográfus és Lőrinci Beáta művészeti vezetésével. Tavaly ősszel nagy sikerrel vendégszerepeitek Brassóban. (tibay) December közepén megjelent, s ma már az iskolákban kapható a második félévre szóló, negyedikes középiskolai tananyagot tartalmazó történelemkönyv. A Magyarország története 1938—1990 című kötet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felkérésére és annak jóváhagyásával látott napvilágot. Seifert Tibor történész, a könyv szerzője elmondta: a tárca figyelmét azzal vonta magára, hogy korábban részt vállalt a Töripuska című kiadvány megírásában. A minisztérium egyébként pályázatot írt ki a tankönyvre, de egyetlen kézirat sem érkezett be, ezért kényszerültek felkérés útján elkészíttetni a könyvet. A megjelent kötet egyébként egy sorozat része, várhatóan két éven belül megjelenik a század első évtizedeit tartalmazó magyar és az egyetemes történelem- könyv is. A felkérés 1992 áprilisában történt, a kéziratot szeptember végén adta le a szerző. A rendelkezésre álló rövid idő (és az az igény, hogy a második félévre legyen egy tankönyv) tette szükségessé, hogy akár részleteiben is, de megjelenjen a munka. A szerző hangsúlyozta, hogy nem pártpolitikai szempontból esett rá a választás, s célja az volt, hogy minden részrehajlás nélkül vázolja az eseményeket. A korszakolásban, az egyes személyiségek megítélésében a legújabb szak- irodalomra támaszkodva igyekezett értelmezéseket adni. Nyugat-európai tankönyveket is figyelembe véve a tematikai felosztás nem tanórai tagolásban történt, ezzel is nagyobb önállóságot kapnak a középiskolai tanárok. A tankönyvhöz a diákok 25 forintért jutnak hozzá, de az IKVA Kiadó a szabadpiacon is árusítani fogja, 70 forint alatti áron. A kötet dr. Kállay István szerkesztésében, a Zrínyi Nyomda bravúros gyorsaságú munkájának köszönhetően látott napvilágot. (székely)
