Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-29 / 24. szám
PEST MEGYE1 HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993 JANUÁR 29., PÉNTEK 5 Egy Suzuki-kereskedd a magyar iparért Hajdani brigádpénzbol Megy a bolt Cegléden gármestere, Mácz Ist\’án és a Magyar Suzuki Rt. kereskedelmi igazgatója, Norio Monden is. Szép az üzlet, a forgalmi adatokat a tulajdonos üzleti titokként kezeli, de szemmel láthatóan „megy a bolt”. Pedig a nyitáskor Jansik Istvánon kívül kevesen bíztak egy ilyen nagy léptékű vállalkozás sikerében Cegléden. „Jó, ha egy év alatt tíz autót eladsz” — jósolták többen is. Nos, ha azt nem is sikerült megtudni, hogy hány magyar Suzuki talált gazdára a tetszetős kirakatüvegek mögött, annyit elárult a cégAz elsőit között volt a ceglédi Jansik István vállalkozó, aki csatlakozott lapunk kezdeményezéséhez, amelyben a magyar ipar támogatására hívjuk olvasóinkat. Valljuk be, egy szerkesztőség hangot adhat — véleményünk szerint kötelessége — ilyen irányú elkötelezettségéről, ám igazán sokat a vállalkozók, a kereskedők tehetnek a hazai ipar védelmében. Örömünkre szolgál, hogy a ceglédi autószalon tulajdonosában ehhez partnerre találtunk, s a napokban egy évre szóló együttműködési megállapodás jöhetett létre a Pest Megyei Hírlap szerkesztősége, valamint Jansik István között. tulajdonos, hogy a jóslatot máris túlteljesítette. Ha a ceglédi vállalkozó bemutatkozása szűkszavú is volt, biztosak vagyunk abban. hogy a Pest Megyei Hírlap olvasói hallanak még róla, hiszen helyette a tettek beszélnek. A már említett együttműködési megállapodásunk szerint az év során szervezendő közönségtalálkozóinkon a Suzuki—Jansik Márkakereskedés bemutat egy Magyar Suzukit, ami pedig a szalon háza táján történik, arról időről időre beszámolunk. (zelei) Erdó'si Ágnes felvétele A ceglédi vállalkozóban igazi üzletembert, a tárgyalások alatt kemény, de a másik fél érveit figyelembe vevő partnert ismerhettünk meg. A megállapodást követően szerettük volna személyét is bemutatni, de önmagáról szólva is mindig az üzleti tevékenységére kanyarodott visz- sza. Nem is titkolja: saját magánál sokkal fontosabbnak tartja azt, amit létrehozott. Annyit azért sikerült megtudnunk Jansik Istvánról, hogy amióta leszerelt a katonaságtól, a nyolcvanas évek közepétől önálló iparos. Akkor egy bérelt telephelyen nyitotta meg első autójavító műhelyét. Később települt át a Nagykőrösi útra — ahol most a Suzuki Autószalon áll —, s folytatta a kocsik javítását. A minőségi fordulat kezdetei alig több mint egy évre nyúlnak vissza, amikor elhatározta, dealeri szerződést köt a Magyar Suzuki Rt.-vel, s a szervizt autószalonnal bővíti ki. Az elhatározást gyorsan tett követte: tavaly áprilisban lebontották a régi műhelyt, és szeptemberben megnyitották az új üzletet. Október 7-én pedig felavatták a ceglédi Suzuki— Jansik Márkaképviseletet, ahol jelen volt a város polJó szándékból példát mutatnak Vannak, akik úton-útfé- len az emberek rossz hangulatáról, úgymond befelé fordulásáról beszélnek. Korántsincs igazuk. A nehezebb megélhetési körülmények, a szűkösebb pénzügyek miatt nem tűnik el az emberekből a segítőkészség, a jóindulat. Példáját adta ennek nemrégen a nagykőrösi Gépgyártó Szövetkezet egyik kollektívája is, akik hajdani brigádpénzük megmaradt összegét a helybeli mozgássérült gyerekek javára ajánlották fel. Az ajándékot a mozgáskorlátozottak nagykőrösi szervezete olyan családhoz juttatta el, ahol az édesanya egyedül neveli a gyermekeit, akik közül egy súlyosan mozgáskorlátozott. A szövetkezetiek a későbbiekben is segíteni kívánják az egyesület tagjait, gyerekruhákkal, élelmiszerekkel, mosószerekkel. Mindezért ezúton is köszönetét fejezi ki a mozgáskorlátozottak körösi szervezete. Sajnos, az is az igazsághoz tartozik, hogy nem mindenki cselekedete ilyen egyértelmű és nemes. Az egyesületnek tudomására jutott, hogy vannak, akik a mozgássérültek nevében járják a várost, képeslapot árulva, mondván, a rászorulóknak gyűjtik ily módon a pénzt. A mozgássérültek nagykőrösi egyesülete nem kezdeményezett semmiféle gyűjtőakciót, így elhatárolja magát minden ilyen jelenségtől. Senkit nem bíztak meg azzal, hogy járja a lakótelepeket és pénzt szedjen a mozgássérültekre hivatkozva. Aki bármilyen módon segíteni kíván az egyesületnek, az minden hétfőn és csütörtökön délután 15 órától a hivatali helyiségben (Dalmady u. 2.) bejelentheti ebbéli szándékát. Az egyesület várja továbbá azon tagjait, akiknek az éves közlekedési támogatás igénylésével kapcsolatban bármilyen gondjuk van. Az igényléshez minden segítséget megadnak. Az ügy sürgős, ugyanis a január 31-e után beadott kérelmekre már csak arányosan csökkentett összeg folyósítható. M. J. Elfogadták a költségvetést Aporkán Ceglédi számvetés Tenni akaró tantestület A ceglédi közgazdasági szakközépiskola a közeljövőben ünnepli negyed évszázados jubileumát. Tóth Géza igazgatóval ennek kapcsán beszélgettünk. A napokban fogadta el Áporka önkormányzati képviselő-testülete az idei költségvetési tervezetet. Ahogy Bánfalvi Sándorné jegyzőtől megtudtuk, a testület döntésénél az elsődleges szempont az intézmények működésének biztosítása volt, amellett, a községben jelenleg is zajló gázberuházás munkálataira is szántak bizonyos összeMa 14 órakor ülésezik az önkormányzat képviselőtestülete Délegyházán. Legfontosabb napirendi pont a költségvetés lesz. A múlt évben kivetett kommunális adót ez évre visszavonták. Nem tartják helyesnek a 3000 forintban megállapított adózást. Az indok: nem igazságos, hogy aki egy bádogfedelű lakással rendelkezik, az is annyit adózzon, mint akinek az emeletes, kertes családi ház geket. A szociális célokra elkülönített pénzek elosztásáról a tavaly év végén meghozott szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló törvény hatálybalépését követően — azaz február végén — dönthetnek. Addig a korábbi feladatok alapján állították össze az e célokra fordítható összeget. mellett villája is van — nyilatkozta Bujáki Antal polgármester. Területi, differenciált adózást fognak bevezetni. A községfejlesztés keretében tervezik a telefonhálózat kiépítését, melynek üzemeltetését a Dunakomp Részvénytársaság vállalja. Az útépítés, közművesítés mellett gondot jelent az alapfokú oktatásban dolgozók bérének önerőből történő kiegészítése is. B. B. J. —Az évfordulón kívül is lesz-e ok az ünneplésre? — Minden iskolának kell, hogy legyen oka — éppen egy évforduló kapcsán —, amikor egy kicsit megáll, visszatekint és értékeli a múltat. Amit továbbfejleszt, beépít a mába; s ezzel a jövőt úgy igyekszik megalapozni, hogy mindenkinek a hasznára legyen. — A körülményeik, feltételeik miként változtak, javultak? — Igazán örvendetes, hogy az elmúlt csaknem négy esztendő alatt nyolc tanteremmel gazdagodtunk. S ez óriási, ahhoz képest, hogy a városban egy-egy iskola hány tanteremmel gyarapodott. Nálunk persze ezt a lényeges javulást az is motiválta, hogy közben az intézmény szerkezete ugyancsak változott. — Konkrétabban? — Az első építkezéseket az indokolta, hogy „megszabadultunk” a gyors- és gépíró csoporttól. Helyette a számítástechnikai — négy évfolyamos — osztály indítása színesítette az oktatási palettánkat. A korábbi tízről tizenkettőre gyarapodott a nappali tagozatos osztályok száma. Aztán a múlt év szeptemberétől két ötödéves csoport is folytatta tanulmányait intézményünkben. Ez elképzelhetetlen lett volna újabb tantermek építése nélkül. — Egy-két évtizeddel ezelőtt, akik nem tanultak tovább, azok közül sokan például a gimnáziumi érettségi mellett elvégezték a közgazdasági különbözeti iskolát. Éppen azért, hogy könnyebben elhelyezkedhessenek. Napjainkban van-e efféle fontossága ennek az oktatási intézménynek? — Egyre inkább jelentőssé válik ez az intézménytípus. Különösen azoknak a fiataloknak, akik tizennégy- éves fejjel még nem tudják eldönteni, hogy az érettségi után továbbtanulnak vagy dolgozni mennek. Az új ágazatunk lehetőséget ad a tanulóknak arra, hogy ne tizennégy, hanem tizenhat évesen határozhassanak sorsukról. Ez a szabadság lényeges. A mi diákjainknak — más iskolákhoz képest — így nagyobb a választási lehetősége. — Az oktatás színvonalát némiképp az is jelezheti, hogy hányán kerülnek be egy-egy felsőfokú intézménybe. A számokból menynyire tükröződik az eredményesség? — Ez mindig attól függ, hogy melyik esztendőben milyen osztály végez nálunk. A felvételi beiskolázás előrevetíti a továbbtanulási arányainkat is. Ha egy- egy felsőfokú intézmény több fiatalt tud fogadni, nyilván jobbak az esélyeink arra, hogy ez a kép kedvezőbb lesz. Mindenesetre diákjaink közül egyre többen jutnak be a közgazdasági egyetemre, pénzügyi, számviteli, sőt a kereskedelmi főiskolára. Örvendetes, hogy megnövekedett a sikeres továbbtanulóink száma. Talán az új felvételi rendszer engedményei is javítják az esélyeket. — Miféle gond nehezíti a munkájukat? — V alamennyi osztályban legalább négy órán tanítunk idegen nyelvet. Hirtelen négy-öt pedagógusra lenne szükségünk. Am sajnos — kiemelt fizetés, szolgálati lakás híján — nincs, amivel ide tudnánk csábítani a nyelvtanárokat. Megpróbálunk enyhíteni ezen a gondon úgy, hogy három orosz szakos kollégánk angol, német átképzésen vesz részt. Természetesen nagyon örülnénk néhány fiatal kollégának. — Hogyan ünnepelnek? — Az iskolánk ugyan fiatal, de a negyed évszázad már mérföldkő... Ez jó alkalom a számvetésre. Ám nem szeretnénk belefeledkezni az emlékezésbe. Az elkövetkező egy-két hónapban ünnepségsorozatot rendezünk — különböző vetélkedőkkel, találkozásokkal fűszerezve. S utána keményen dolgozunk tovább. Lelkes fiatal tantestületünk tele van tenniakarás- sal. Fontos a múltból erőt meríteni, de csupán ez nem elég az újabb sikerekhez. F. F. J. Sz. J. Nem lesz helyi adó Délegyházán
