Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-29 / 24. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JANUAR 29.. PENTEK Csak a betonút köt össze minket Amit kérnek, szállítják Körösön nincs lisztláz (Folytatás az 1. oldalról) — Ez az állásfoglalás sér­ti önöket? — Ez a határozat ránk néz­ve megalázó. A korábbi meg­beszéléseink nem erről szól­tak, hanem a két város közö­sen benyújtott pályázatáról, illetve, ha ez nem lehetsé­ges, akkor az önálló beavány- ról. Azért is bíztunk az együttműködésben, mert Ve­zér Mihály, a százhalombat­tai polgármester korábban úgy nyilatkozott, hogy keres­ni kell azokat a pontokat, amelyek a két várost bármi­lyen formában összekötik. — Mi lehet a százhalom­battai lépés oka? — Az ő anyagi lehetősége­ik nyilván lehetővé teszik azt, hogy akár két pályázatot is benyújtsanak. Egyet önál­lóan, egyet pedig velünk kö­zösen. Nekünk erre nincs le­hetőségünk. — Most mit tesznek? — Képviselőtestületünk legutóbbi ülésén beterjesztet­tem, hogy korábbi határoza­tunkat módosítsuk. Ennek az a lényege, hogy korábbi dön­tésünktől eltérően Százha­lombattától függetlenül Érd is önálló pályázatot nyújtson be. Nem tehetünk mást, mert amennyiben Százhalombatta önálló pályázatát elfogad­nák, úgy ők nem lennének ér­dekelve abban, hogy velünk közösen is pályázzanak. Nem tehetjük függővé saját elképzeléseinket attól, hogy a másik városnak miként ala­kulnak a dolgai. Nem koc­káztathatjuk meg, hogy lema­radjunk, s arra ébredjünk, hogy nincs érvényes Expo­pályázatunk. — A két önkormányzat kapcsolatát nem befolyásol­ják személyi ellentétek? — Remélem, hogy nem. A korábbi érdi jegyző most Százhalombattán tölti be ezt az állást. Semmi rosszat nem feltételezek róla. A volt érdi műszaki irodavezető novem­ber 1 -je óta ugyanott főépí­tész. Amíg Érden dolgozott, éppen ő szorgalmazta a két önkormányzat közös pályá­zatát. Nem hiszem, hogy sze­mélyi okok szóba jöhetnének. — Eszerint a közös pályá­zatnak már nincs esélye? — Az a véleményem, önt­sünk tiszta vizet a pohárba. Mindkét város nyújtson be önálló pályázatot. Nincs ha­rag, nincs félreértés. Az érdi képviselőtestületben van elegendő tartás és erő ahhoz, hogy ebben a kérdés­ben is önállóan cseleked­jen. Sajnos hiába mondogat­ják, hogy a települések kö­zött keresni kell az összekö­tő kapcsokat, az a szomorú tapasztalatunk, hogy a be­tonúton kívül semmi nem köt össze minket. (bánó) A HUMAN Rt. budapesti külkereskedelmi irodája felvételre keres legalább középfokú külkereskedelmi szakvizsgát tett, lehetőleg gyakorlott export- és importlebonyolítót A deviza-pénzügyi ismeretek, valamint azl angol nyelv tudasa előny, de a nyelvvizsga nem feltétel. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet Gödöllőn, a Táncsics Mi­hály u. 82. sz. alatt a személyzeti vezetőnél I vagy Kádas Judit deviza-pénzügyi vezető­nél a 112-5875-ös és a 142-8985-ös telefon-1 .számon. A gödöllői Erkel Ferenc Általános Iskola pályázatot hirdet gazdaság; vezetői munkakör betöltésére Feltétel: szakirányú, gazdálkodási és pénzügyi képesítés, valamint ötévi, költségvetési intézménynél szerzett, gazdálkodási szakmai gyakorlat, ezenkívül számítógépes ismeretek. Érdeklődni lehet személyesen, cím: Gödöllő, Szabadság tér 18., telefon: (28) 20-806 és 10-575. Amióta a televízióban pedze­getni kezdték a hazai kenyér­gabona-készletek szűkös vol­táról kiszivárgó híreket, állító­lag az ország egyes körzetei­ben megszállta a boltokat a lakosság lisztért. Lehet per­sze, hogy ez a hír is csak any- nyit ér, mint a gabonakészlet­ről szóló. Vagyis hamis. De ha történetesen mégis szűké­ben lennénk idén a gaboná­nak, akkor sem e tény a riasz­tó, hanem a belőle levont ér­telmetlen következtetés a ke­nyérhiányról, ne mondjam, éhínségről. Nagykőrösön és környé­kén nincs tudomásunk róla, hogy valamiféle lisztláz lé­pett volna föl, de mindeneset­re szétnéztünk a boltokban. Az Opál Rt. 150-es egységé­ben elmondták: úgy az üzlet, mint a többi egysége a cég­nek, mind mennyiségben, mind pedig választékban rendre kapja az utánpótlást, fennakadás tehát nincs a szál­lítmányoknál. Sőt, elsősor­ban a jobb lisztminőséget pro­dukáló malmoktól igyekez­tek vásárolni. A 150-es példá­ul a törökszentmiklósi céggel tartja a szoros kereskedelmi kapcsolatot. Az Afész üzleteiben az utóbbi napokban — mondják — valóban nagyobb keresle­tük volt a különböző lisztféle­ségeknek, de ez a mozgás sem számottevő. A szövetke­zet lisztbeszerzése sem akadá­lyozott, a malmok maradékta­lanul teljesítik a rendelt meny- nyiségeket. Előrejelezésről sem tudunk, hogy valahol csökkenteni kénytelenek a malmok a szokásosan rendelt tételeket. Negyedszázad egy boltban A központi Opál bolt volt haj­danán az az egység, amely el­sőként önkiszolgálásra tért át. Akkoriban nagy esemény volt ez. Érdekessége még e boltnak az is, hogy több évti­zedes működése alatt mindösz­sze két vezető váltotta ott egymást. Patonai Péter a leg­utóbbi időkig, negyedszáza­don át vezette az üzletet. Fő­ként az ő érdeme, hogy ked­velt, népszerű kereskedelmi egység lett munkahelye. A barátságos, mindig ked­ves boltvezető néhány hete nincs a szokott helyén — saj­nálkoznak a jobban értesült vásárlók. Patonai Pétert az Opál Rt. áruforgalmi osztály- vezetőjévé nevezték ki nem­régen. Vigasz, hogy helyébe Bállá Lászlóné lépett, aki éppolyan népszerű kereske­dője a boltnak, mint előd­je volt.-ay­Lórévi búcsú A legendák örökké élnek Hol volt, hol nem volt, élt egy­szer egy király, akit három fiú- gyennekkel ajándékozott meg az Úr, s akik közül a legfiata- labbat nézte ki utódjául a bölcs apa. A fiú, Száva herceg még az apjánál is bölcsebb volt. Azt mondta: felséges apám, én nem vágyom trónra, az Istent szeretném szolgálni. Úgy ér­zem, vele és általa többet tehet­különült Bizánctól s új alapok­ra helyezte az ortodoxiát. Szel­lemisége messze túlmutatott kora szellemiségén, hirdette: a nemzeti felemelkedés egyik fel­tétele az írástudás. És nemcsak hirdette, iskolák tucatjait nyitot­ta meg a kolostorokban. Megálmodta az önálló szerb államot, mely nem vazallusa senkinek. Az általa elhintett ' fsH 1 ~~ ^ V | 1 1 ír JwHHRI Á M S ■ ) Érkeznek a szülők a Kolyivóval és kaláccsal A búcsú fénypontján Mártity Miroslav pópa megszegi a kalácsot nék népemért. Ezután elvonult a milesovai kolostorba, ahol pappá szentelték. Ez a kis legenda 700 éve él a szerbek közt, bár hősei nem költött személyek, valóban él­tek. Az apa a Nemonjidák szerb királyi dinasztia megala­pítója, fia, Száva, a szerbek első püspöke. Kemény, céltuda­tos ember volt. Kezdte a pravo- szlávia megreformálásával, el­mag a török elleni küzdelem idején hozta meg termését, ha­lála után kétszáz évvel az oz­mán birodalom császára pa­rancsban rendelte el hamvai megégetését, képletesen így akarta elpusztítani a szent püs­pök hagyatékát, a haza és sza­badság szeretetét. A sors fintora, nem kedvenc kolostorában hunyt el, hanem a Szentföldről visszatérve útköz­Az ősi zászlók mögé felzárkózik a falu ben, a bolgár cár udvarában. Szentté avatását követően halá­lának dátuma, január 27, Szent Száva Búcsú néven felkerült a szerb pravoszláv ünnepek sorá­ba. A zömében szerblakta Lóré­ven a Szent Száva Búcsúnak hagyományai vannak, ilyenkor mindig megtelik a háromszáz éves templom. Előkerülnek a féltve őrzött templomi zászlók, melyeket már a szépapák is vit­tek, amik egyidősek az arany- nyal átszőtt dalmatikával s a füstös ikonokkal. Szent Száva a gyermekek vé­dőszentje is, ezért a tiszteletére celebrált misére a hálaadási kalá­csot és a Kolyivót a mindenkori első osztályosok szülei sütik. A Kolyivó — búza- és dióőrle­ményből készül — jelentése: ál­dozat a halottak üdvéért. A ka­lács viszont az élet jelképe, az élők egészségét megköszönő há­laadást hivatott kifejezni. Meg­szegésére ezen a napon az isko­lában kerül sor, majd gyermek­kezek érintik, mielőtt a pópa széjjelosztja a hívők közt. Őrök titok marad, milyen ki­rály vált volna Száva herceg­ből, ha nem a kolostort és a papi hivatást választja. Azt vi­szont tudjuk, püspöknek és ha­zafinak egyaránt nagy volt, em­léke nem csupán a legendák­ban él. Neve ma is egyet jelent a függetlenséggel és a szerb nemzeti tudattal. Matula Gy. Oszkár Szétosztás előtt gyermekkezek érintik (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents