Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-29 / 24. szám
s kónv^ ■J PEST MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM Ara: 13,50 forint 1993. JANUAR 29., PENTEK Tíz százalékkal drágul a liszt Vállalkozók esélye Segíts magadon, s az Isten is megsegít, tartja a régi közmondás. Ennek az igazságnak próbáltunk utánajárni a megye több településén, ahol a vállalkozók tevékenységével ismerkedtek munkatársaink. Rengetegen járják a vállalkozói érvényesülés útját. Természetesen vannak sikeres vállalkozók, és vannak kevésbé sikeresek. Tapasztaltunk visszásságokat is, láttuk a gyors meggazdagodás reményében apró csalafintaságokhoz folyamodó zugkereskedők hadát. Meggyőződhettünk a primitív kapitalizmus kezdeti stádiumának logikáját alkalmazók szakmai tehetetlenségéről, de szerencsére már kialakulófélben van egy komoly vállalkozói réteg. (Összeállításunk a 6. oldalon) Többet kérnek a kenyérért Február elsejétől átlagosan tíz százalékkal drágulnak a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat termékei, melynek következtében emeli árait a sütőA Dunakenyér Rt. érdi kenyérgyárában naponta mintegy 130 mázsa kenyeret sütnek Hancsovszki János felvétele ipar is. Az intézkedés mindenféle őrleményre vonatkozik, a tésztaliszttől a búzadarán át a takarmánylisztig — erősítette meg az egyébként már számyrakelt hírt Járosi Károly, a GMV üzletág kereskedelmi vezetője. Hozzátette: más malomipari vállalatok — Békés, Szolnok megye — január elsejétől felemelték áraikat, lényegesen magasabb, 15, 20, sőt 30 százalékkal. A GMV február elseje után is a legmérsékeltebb árakkal látja el partnereit. Az üzletágvezető egyébként az étkezési búza tőzsdei árának emelkedésével indokolta a lépést. Milyen mértékben jelenik ez meg a kenyér, kifli, sütemények kínálatában? — tettük fel a kérdést a megyei ellátást ma is meghatározó sütőipari vállalatoknak. Ördögh Ferencné, a ceglédi székhelyű Aranygallér Sütőipari Rt. gazdasági igazgatója az általuk gyártott kenyérféleségek 16—23 százalékos áremelését jelentette be. Az alapvetőnek számító finom házi kenyér áfa nélküli számlázási ára például 47 forint 30 fillér, az ajánlott ár 58 forint — ami természetesen a kiskereskedelmi árrés szerint változik, mire a fogyasztóhoz kerül. (Folytatása a 3. oldalon) Pest megye az „élcsapatban” Láthatatlan jövedelmek és adatbázis Az APEH vezetői, Minarik György elnök és Monostori Lajosné elnökhelyettes a tavalyi tevékenységükről és az idei feladatokról, valamint az általuk végzett ellenőrzések 1993-as irányelveiről tájékoztatták tegnap az újságírókat. Kuvait köszöni Biszterszky Elemér, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára közel-keleti kőrútján megbeszéléseket folytatott az Ománi Szultánságban, Katarban és Kuvaitban a kulturális és oktatási együttműködés lehetőségeiről. Maszkatban, az ománi fővárosban tett látogatása során elvi megállapodás született egy magyar kulturális rendezvénysorozat megrendezéséről, valamint ománi hallgatók magyarországi szakképzéséről. Magyarország képviselőjét fogadta Fajszal bin Ali asz-Szaid, a kulturális és nemzeti örökség ügyek minisztere. Biszterszky Elemér Katarban tett hivatalos látogatásakor Abdul Aziz Abdullah Tur- ki oktatási miniszterrel tájékoztatták egymást a két ország oktatási rendszeréről, és megbeszélték az együttműködés lehetséges formáit. Az államtitkár szerdán és csütörtökön Kuvaitban tárgyalt az oktatási minisztérium illetékeseivel. A kuvaiti fél nagyra értékelte Magyar- országnak az Öböl-válság idején tanúsított baráti magatartását, és kifejezte készségét a két ország közötti kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésére. Elmondták, hogy 1992-ben az előző évihez képest egy százalékkal több, 823 milliárd forint adót szedtek be. Az ellenőrzések hatására 48 milliárd került az államkasszába, a jogosan visszaigénylők pedig 278 milliárd forintot tudhattak magukénak. Tavaly 148 ezer helyszíni vizsgálatot végeztek, ezek között kiemelt szerepet kapott a nem adózott jövedelmek ellenőrzése, amelyek során 3,9 milliárd forint Köztársasági elnöki kitüntetést és honvédelmi miniszteri elismeréseket adtak át tegnap a Honvédelmi Minisztériumban. Magyar Köztársasági Érdemkereszttel tüntették ki — nyugállományba vonulása alkalmából — Hőgye Mihály századost. A honvédelmi miniszter a rehabilitációs munkában végzett tevékenységük elismeréséül díszkardot adományozott Kéri adóhiányt állapítottak meg. Kialakítottak egy, az egész országra szóló egységes adatgyűjtési rendszert, így azok bekerülhetnek a központi adatbázisba, s mód nyílik arra, hogy összehasonlítsák a bevallásokkal. Ezzel könnyebb megtalálni azokat az eseteket, ahol a vizsgálat megalapozott. Továbbra is ellenőrizni fogják a személygépkocsik és a kávé importálásával és belföldi értékesítésével foglalkozókat. Ellenőrzik azt Kálmán nyugállományú vezérezredesnek és Márton András nyugállományú altá- bomagynak. Dísztőrrel ismerte el munkásságát Szende László, Újvári József, Jakab Béla és Rostás József nyugállományú ezredeseknek és 19 katonának emléktárgyakat adományozott. Az elismeréseket dr. Raffay Ernő, honvédelmi minisztériumi államtitkár adta át. is, hogy mindenki eleget tesz-e a számlaadási kötelezettségének. Megtudtuk, hogy megyénk az „előkelő” negyedik helyet foglalja el a feltárt szabálytalanságokat és a bírságok összegét tekintve a rangsorban, igaz, a többi megyéhez képest több is az adóalany, tehát a vizsgálat is. Néhány nagyvállalat esetében elhúzódott a vizsgálat, mert fiktív számlázás gyanúja merült fel, s ilyen esetekben igazságügyi szakértő bevonására van szükség ahhoz, hogy megállapítsa, van-e tényleges tartalom a számlák mögött. Magyar vonósok Párizsban A kamaramuzsika párizsi kedvelői érdekes választás elé kerültek szerdán este: két magyar vonósnégyes lépett a közönség elé. A Bartók vonósnégyes a Les Halles auditóriumában lépett nagy sikerrel a koncertdobogóra. A Keller kvartett a Bastille Opera auditóriumában szerepelt. Árpási Mária Díszkard Kéri Kálmánnak Pártosodás Nyilvános ülést tart ma déleló'tt tíz órakor a Magyar Szocialista Párt Közép- és Kelet-Európa tagozata, amelyre a sajtó munkatársait is meghívták. A tanácskozás vendége Demény Lajos, romániai történész professzor. A vendég egyúttal politikus is, akinek számos tanulmánya jelent meg a romániai rendszerváltozásról. A mai ülésen e tanulmányokat fogják megvitatni, különös tekintettel a pártrendszerre és a pártosodásra. Nem vagyunk látnokok, nem tudhatjuk, mit mond- majd a Ceausescu-érában is jó elvtársnak tartott Demény, s mi hallatszik majd el a korreferátumot tartó Bodor Pál, Fülöp Mihály és Tabajdi Csaba részéről, azt viszont cáfolhatatlanul tudjuk, milyen irányba igyekszik kiterjeszteni befolyását a szomszédos ország magyarsága körében az MSZP. Tudjuk, mert személyesen tapasztaltuk, hogy Horn Gyula tavaly ó'sszel Székely udvarhelyen miféle rágalomáradatot indított az MDF politikája és a kormány ellen. „Meggyőző”érvekkel bizonyította a döbbent és tájékozatlan hallgatóságnak, hogy a magyarkodás fasisztoid vonás, s hogy Chrudinák és társainak eltávolítása a Tévéből és a Rádióból teljességgel logikus és indokolt volt. Az MSZP ma minden erejével azon van, hogy a maga oldalára állítsa a romániai magyarság politikai képviselőit. Teszik ezt olyan szorult helyzetben, amikor a szomszédban élő magyarjaink — ezt egy közelmúltban végzett felmérés is igazolja — egyöntetűen MDF-szimpatizánsok. Minden bizonnyal a véletlen cudarul kifundált műve, hogy a mai tanácskozás kis híján egybeesik a néhai román diktátor 75. születésnapjával. Paizs Tibor Expo-pályázat kiilön-külön Csak a betonút köt össze minket Tudomásunkra jutott, hogy az érdi és a százhalombattai önkormányzat közösen nyújtana be pályázatot az 1996-os Budapesti Expo kiegészítő rendezvényeire. Erről kérdeztük Harmat Bélát, Érd város polgármesterét. — Milyen előnyök származnak abból, ha a két város közösen pályázik? — Azzal kezdeném, hogy ősszel a két polgár- mesteri hivatal munkatársai előkészítették azt a határozattervezetet, amelynek értelmében közös pályázatot nyújtunk be. Ezt követően önkormányzatunk elé került az előterjesztés, és testületünk úgy döntött, hogy támogatja a két város közös pályázatát, de ha Százhalombatta ettől elzárkózik, akkor egyedül is fenntartja pályázati szándékát. — Miként foglalt állást a százhalombattai önkormányzat? — Egyrészt döntöttek arról, hogy a város önállóan benyújtja a pályázatot, másrészt elég különös módon foglaltak állást a közös pályázat ügyében. — Ezt hogy érti? — A százhalombattai határozat harmadik pontjában szó szerint az áll, hogy a testület javasolja Érddel, illetve az esetleges potenciális környező településekkel együtt benyújtani a pályázatot mindazokban a témákban, ahol a két város között koordináció szükséges. Szerepel a határozatban az is, hogy a potenciálisan érintett intézményektől és vállalatoktól megkérdezik, igény- lik-e az Érddel való együttműködést. (Folytatása a 4. oldalon)
