Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-28 / 23. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1993. JANUÁR 28., CSÜTÖRTÖK 7 Gödöllői kutatóműhelyek Válogatós mikroorganizmusok Múltidéző Láng László Nemzetközi tudomány Génterápia A milánói San Raffaele Kórházban hajtották végre az első európai génterápiás beavatkozást. A páciens egy szicíliai kisfiú volt, akinek immunrendszere súlyosan károsodott. Az orvosok vírusok segítségével vér- és csontvelő sejtjeibe megpróbálták bejuttatni azt a gént, amely egy, az immunrendszer zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen enzin- termelésért felelős. A beteget a biztonság kedvéért e hiányzó enzimmel is kezelik, így nem lehet még tudni, hogy a génsebészeti beavatkozás, vagy az enzimkezelés okozza a sikert. Rákkutatás Heidelbergi kutatók tavaly állatkísérleteken kimutatták, hogy egyetlen gén a felelős az áttételek képződéséért. Ezek létrejöttét úgynevezett monoklonális antitestekkel sikerült meggátolniuk. Hogy ez az ember esetében alkalmazható-e, az majd később derül ki. Ha sikerülne, nagyot lépne előre a tudomány a rák elleni harcban. Magzatmentő komputer Klaus Gössen hannoveri szülészprofesszor komputeres ellenőrzőrendszert dolgozott ki a magzat közvetlenül a szülés előtt, illetve alatt jelentkező esetleges rendellenességeinek idejekorán való észlelésére. A szülőszobákban a vizsgálóhelyiségekben az orvosok és a nővérek szobáiban képernyőket, monitorokat helyezett el, amelyeken folyamatosan megjelennek a magzat szívdobogásának görbéi. A készülék rögtön hang-, illetve fényjelet ad, ha valamilyen rendellenességet észlel. Egy központi komputer azonnal analizálja a normálistól eltérő görbéket, és közli a valószínű diagnózist. így az orvosok gyorsabban elháríthatják a veszélyt. Vadul az óceán Az Atlanti-óceán északi részén az utóbbi három évtizedben huszonöt, az utóbbi öt évet tekintve pedig mintegy ötven százalékkal magasabbak a hullámok. A pontos ok egyelőre ismeretlen. Azt is észlelték, hogy a szél- sebesség ugyan nem változott a környéken, sokkal ritkább a szélcsendes idő. Minden előre meg van írva. No nem csak a „Sors könyvében”. Öröklődési anyagunk, a DNS (dezoxiribonuk- leinsav) hordozza azokat az információkat, amelyek meghatározzák az életfolyamatokat. A Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem Biotechnológia Tanszékén ezeket a molekulákat tanulmányozzák. Azt akarják megtudni, hogy a molekula egyes részei milyen jellegű parancsokat osztogatnak és hogyan. — Miért van erre szükség? — Ezekre a molekuláris etnikai ismeretekre a biotechnológiai gyakorlatban van szükség — mondta Sík Tibor professzor, a tanszék vezetője. — A biotechnológia a természetes folyamatokat akarja hasznosítani. Aktívabb, több vagy magasabb hőmérsékleten működő enzimeket akar előállítani, gyorsabban szaporodó sejtekben kíván drága hatóanyagot előállítani, kedvező tulajdonságot, ellenálló-képességet akar erjesztő baktériumba, növénybe, állatba beépíteni vagy öröklődő hibát kíván kijavítani. A végrehajtáshoz tudni kell, honnan lehet a megfelelő információt hordozó DNS-darabot kiszedni, hogy lehet ezt megfelelő sejtbe bejuttatni és ott működtetni. — Milyen témákat tanulmányoznak és hogy folyik a kutatás? — Olyan kutatási témákat választottunk, amivel oktatni lehet, és van gyakorlati jelentősége is. Ezeket feladatokra osztjuk, és az oktatók a diákokkal együtt dolgoznak a teljesítésen. Az a célunk, hogy egyetemi hallgatóink az elméleten kívül megtanulják a különleges DNS-, génmanipulálási módszereket, a kísérletezést, a feladatokat megoldó kutatást. így lesz belőlük biotechnológus mérnök, és Közismert madamnk, bár csak az öreg hímek koromfeketék. A tojók és a fiatalok barnák, utóbbiak pettyezet- tek, fejük vörhenyes árnyalatú. A feketerigók egy része vonul el ősszel, a másik, elsősorban a városban élő példányaik áttelelnek. A parkokban, udvarokban, kertekben talált hulladékok segítenek nekik a nehéz időszak nemcsak az oktatóktól tanulnak, hanem egymástól is. — Melyek ezek a témák? — Az egyik azzal foglalkozik, hogyan tudnak a baktériumok a növények számára a levegő nitrogénjéből ammóniát készíteni, a másik a takarmányba kevert antibiotikumot gyártó bacilussal. — Miért kell a növényeknek ammóniát adni? — A növények csodálatosak, mert a levegőben levő széndioxidból, vízből és a talajból felvett sókból készítik szerves anyagukat, ami az összes élőlény tápláléka. A fehérjék, vitaminok, nuklein- savak szintéziséhez szükséges nitrogént azonban valahonnan adagolni kell. Ez lehet műtrágya, de elvégezhetik a feladatot bizonyos talajbaktériumok is. Minket főként azok a rhizobiumok érdekelnek, melyek lucerna, lóhere, borsó gyökérsejtjeibe hatolnak és ott redukálják a nitrogént ammóniává, amit a növény közvetlenül felhasznál. — Hogy tud a baktérium a növényben élni? — Éppen ez az érdekes, mert a növény adja a baktériumnak a napfény hatására készített cukrot, a baktérium pedig az ezzel az energiával készített ammóniát. Ebben az együttélésben természetesen a növény és a baktérium génjei hatnak egymásra, aktiválják, szabályozzák egymás működését. Foglalkozunk azokkal a génekkel is, melyek a baktérium mozgását irányítják a talajban a növény felé, a gyökérből kiválasztott anyagok hatására. Ezek a baktérium szinte hihetetlen érzékelőrendszerének megismeréséhez vezetnek. — Hogyan lehet ezeket az eredményeket a gyakorlatban hasznosítani? — Ismereteinket felhasználjuk olyan talajoltó baktériumtörzsek kiválasztására, vagy — génkicserélésekkel — létrehozására, melyek mozgékonyak és hatékonyabban tudják a nitrogént redukálni még kevésbé aktív rokonaik jelenlétében is. Tudok a nem közvetlen gyakorlati alkalmazásra is egy érdekes példát mondani. Már igen régen elkezdtünk a rhizobiumok bakteriofágjaival foglalkozni. Ezek olyanok, mint a vírusok, csak a baktériumon belül tudnak szaporodni, ott tudnak génjeik működni. Ez is egy olyan rendszer, ahol a baktérium és a fág génjei egymással kölcsönhatásban vannak. A fágok génjeit egy DNS-molekula hordozza, ezeket keresztezéssel lehet vizsgálni, és a működést, a szabályozást, a kicserélődést DNS-reakciókhoz lehet rendelni. — Ez mire jó? — Rhizóbium fágok kutatásából szerzett ismereteink alapján bíztak meg azzal, hogy segítsük megszüntetni a nacitracingyártásnál a termelő sejtek feloldását. Genetikai manipulálással lehetett megvalósítani a termelő törzs immunitását a fágfertő- zéssel szemben. Természetesen a termelést is sikerült fokozni. Azóta ezzel a bacilus- kísérleti rendszerrel is tudunk géneket vizsgálni, egyik sejtből a másikba átvinni, ehhez megfelelő átvivő vektorokat szerkeszteni. Ki tudtunk alakítani egy másik molekuláris genetikai kísérleti rendszert, amiben a hallgatók dolgoznak, tapasztalatot szereznek. A viszonylag fiatal tanszék keretében végzett kutatás eredményeiből közel 20 hallgató készített már diplomadolgozatot. Ezek a biotechnológia különböző területein helyezkedtek el, néhá- nyan külföldi tanulmányúton dolgoznak eredményesen, ami a jövő fejlődése szempontjábóí nem kis gyakorlati eredmény. Arpási Mária A múlt év végén a Budavári Palotában tekinthettük meg azt a kiállítást, amely a nagy nemzetközi ipari vásárokon, illetve a yilágkiállításokon való sikeres magyar részvételről adott hírt. Itt láthattunk egyebek között két Láng László-alkotást is. Az egyik egy malomipari termék, egy porcelánhengerrel ellátott hengerszék, amely az 1873-as bécsi nemzetközi ipari kiállításon nyert „első elismerő oklevelet”, a másik egy 1300 lóerős gőzgép. Ezt az 1900. évi párizsi világkiállításon díjazták aranyéremmel. E kitüntetések egyben a gyáralapító Láng László karrierjének csúcsát is jelzik. Pályája fölöttébb tanulságos. A 156 évvel ezelőtt, 1837-ben született Lángot orvos édesapja, mert a fiúcska semmiféle elméleti oktatáshoz nem érez kedvet, Bécs- be, egy gépműhelybe küldi inasnak. Az inventív gyermek a gyakorlati munka során jön rá, hogy kellő elméleti ismeretek nélkül képtelen kivitelezni újító elképzeléseit. Felső ipariskolába iratkozik be Bécsben, majd német- országi és angliai gépgyárakban dolgozik. A kiegyezés után tér haza, s a mai Bajcsy-Zsilinszky úton kis műhelyt bérel, ahol előbb Egyetemi, főiskolai felvételi-előkészítőt (érettségi felkészítőt) szerveznek matematikából, fizikából, biológiából, kémiából és földrajzból. A húszhetes tanfolyam a napokban indult harmadikos, negyedikes középiskolai diákok számára az Élet és Tudomány mellékletében. A „Diákoldal” című melléklet cikkeit és példáit az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Természettudományi Karának nagy tapasztaegyedül vállal gépjavításokat. A prosperáló műhelyben rövidesen már tizenket- ten dolgoznak, s a javítások mellett malomgépek gyártását is vállalják. Innen új, nagyobb telepre, a Váci útra költöznek. Sikerüket jelzi, hogy komplett malomipari berendezéseket exportálnak Spanyolországba. Termékeivel elismerést nyer a már említett bécsi kiállításon, de mert belátja, hogy a hatalmas Ganz-gyárral képtelen felvenni a versenyt, profilt vált, új termék gyártásába kezd. 1874-ben legyártja első, még kis teljesítményű, egyhengeres gőzgépét. Énnek tökéletesített és egyre nagyobb teljesítményű változatai lesznek hosszú ideig a Láng-gyár tipikus termékei. A villanyvilágítás terjedésével a Ganz-gyárral együttműködve erőtelepek gyártásával foglalkozik. A már említett párizsi aranyérem után a Láng-gyárban kezdik meg, hazánkban elsőként, a dízelmotorok és gőzturbinák gyártását. Ez viszont a Láng-gyárnak már egy újabb korszaka, amely fia, Láng Gusztáv nevéhez fűződik. Láng László 1914-ben, Budapesten hal meg. (p-t) lattal rendelkező oktatói írják, illetve állítják össze. Minden héten lesz egy versenyfeladat is, melynek megoldását bárki beküldheti. Aki a legtöbb pontot szerzi meg, értékes jutalomban részesül. Konzultációra is mód lesz az egyetemen, valamint „próbafelvételiket” is szerveznek, ahol a tanulók felmérhetik tudásukat és bizonyos vizsgagyakorlatot is szerezhetnek. Madarakról — mindenkinek A feketerigó átvészelésében. A hímek már februárban — igaz, eleinte halkan — énekelgetni kezdenek. Majd kialakulnak a párok, és a parkokban, kertekben már márciusban fészket raknak. Az erdei állomány valamivel később költ. A tojó egyedül építi fészkét, növényi anyagokból, rongyokból, papírdarabokból, és vékony gyökerekkel béleli. Bokrok és fák ágvilláiban, fatörzsek elágazásában vagy épületek zugaiban kotlik négy-öt tojásán. A hím nem váltja, a közelben énekel, a tizenhárom-ti- zennégy nap múlva kikelő fiókákat viszont már közösen etetik. A kis rigók még kéthetes koruk előtt elhagyják fészkeiket, és a bokrok, levelek alá rejtőzve várják az eleséggel érkező szülőket. Tehát ha parkokban apró rigófiókákkal találkozunk, amelyek szemmel láthatóan még repülni sem tudnak, azok nem árvák, ne vigyük haza őket! Jönnek majd az öreg madarak, és gondoskodnak róluk. A párok évente kétszer, olykor háromszor nevelnek fiókákat. Táplálékuk rovarokból, csigákból, gilisztákból áll, fiókáikat főleg ez utóbbival etetik. Szeretik az érett cseresznyét, nyár végén a bodzabokrokat keresik fel, őszszel a szőlőt is megcsipkedik. Védett madár. — jisz — Fejtörő Az előző játék kérdéseire adott helyes válaszok a következők: 1. Tizenhárommilli- árd. 2. A kozmogónia a világegyetem keletkezésének és fejlődésének tana, a kozmológia pedig a világegyetem felépítését tárgyaló tudomány. 3. Nálunk sík területen körülbelül 4,5 kilométerre, tiszta időben, amikor csak a Föld görbülete szab határt a kilátásnak, Az Egyenlítőnél a horizont valamivel messzebb van. a sarkok felé pedig közelebb. Játékunk e heti fordulójának kérdései: 1. Milyennek képzelték a geocentrikus világ- rendszert? 2. Télen vagy nyáron vagyunk-e közelebb a Naphoz? 3. Hányszor nagyobb a Nap a Földnél? A múlt heti játékunk helyes megfejtői: Kalmár Elek (Vác), Pető Etelka (Cegléd), Rónai Pálné (Budapest). A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között 3 db 300 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat a jövő hét csütörtökig kérjük beküldeni. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap Szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irányító- szám: 1446. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Érettségi és egyetemi előkészítő'
