Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-28 / 23. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1993. JANUAR 28., CSÜTÖRTÖK Díjak a Művelődés Szolgálatáért A kultúra vonzásában (Folytatás az 1. oldalról) Rachow Edward, Pest megye kitüntetettjének élettörténete szépen példázta Andrásfalvy Bertalan szavait. A lengyel származású műszaki szakem­ber 1965-ben, magyar feleségé­vel jött hazánkba. Nyelvtudás híján hét évig szobafestőként, ti­zenkét évig burkolómunkás­ként dolgozott. Szorgalmas munkáját látva hívták meg a művelődési házba — emléke­zett a nem könnyű évekre. A ki­tüntetésnek örül, bár mint hang­súlyozta, a becsületes munkát mindig elismerik. Ez az ő eseté­ben sem volt másként. — Az erdőkertesi művelő­dési ház, mint az ország is, rossz anyagi helyzetben van — folytatta Rachow úr. — De a kevésből is szépen és tisztán kell tartani. Hiszen a környezel neveli a kultúra há­zába betérő fiatalokat és öre­geket egyaránt. Jöjjenek egy­szer el, és nézzék meg, mi­lyen szépek vagyunk — mondta nem kis büszkeség­gel. Keményen kell dolgozni­uk, hogy ne csak őrizzék a ház állagát, de helyrehozzák a gyakori károkat is, amit egyes fiatalok okoznak. Ezért nem csupán vezeti a műszaki osztályt, hanem maga végzi a szükséges két­kezi munkákat is. Megbizonyosodhattunk: a rangos kitüntetést valóban a kultúra feladatát érző, s mun­kájával a közösséget szolgá­ló szakember kapta. (d. v. s.) Bazársor a Hó'sök tere alatt? Tervezet helyett kívánságlista (Folytatás az I. oldalról) Szegedi Ferenc, a Városterve­zési és Fejlesztési Bizottság vezetője konkrét példákkal bí­rálta a tervezetet. Sok apró, 4-5 milliós tétel is a fejleszté­sek között szerepel, milliár­dos témák mellett, holott azo­kat a beruházásoknál kellene jegyezni. Elfogadhatatlan a Hősök tere alá tervezett ba­zárnegyed elképzelés, a Ká­roly körútra álmodott Barba- can Kulturális Központ, vala­mint a Szabó Ervin Könyvtár kiköltöztetése is — mondta Szegedi Ferenc. Tavaly 34 millió forintot használt fel a környezetvédelem, mitől len­ne ez a jövőben 2-300 milli­ós tétel, különösen, hogy csu­pán nagy általánosságokban — erdőtelepítés, fasorok épí­tése —nevezték meg a projek­tet, természetesen a finanszí­rozás kidolgozása nélkül. A második témakörrel kap­csolatban Demeter Ervin hangsúlyozta, hogy az MDF- csoport kiemelten fontosnak tartja a BKV szerepét, hiszen a tömegközlekedés a legszéle­sebb körben érinti a város la­kosságát. Emlékeztetett arra, hogy két évvel ezelőtt Barsi­né Pataki Etelka különböző tarifarendszereket javasolt. A közgyűlés akkor örömmel fo­gadta az ötféle változatot, mely sokkal igazságosabban, zónákra osztotta fel a hálóza­tot. A mai napig nem történt semmi — mondta sajnálkoz­va a frakcióvezető. Manninger Jenő, a Város­gazdálkodási Bizottság tagja rámutatott, hogy az utasok a BKV költségeinek csupán harminc százalékát fedezik, a többi a központi költségvetés és az önkormányzatok gond­ja. A tarifaemelések egyéb­ként sem hozzák meg a várt eredményt, megfigyelhetően nő a bliccelők száma. Új, igazságosabb tarifarendszer­re és az ellenőrzés szigorítá­sára lenne szükség — mond­ta a képviselő. Újságírói kérdésre vála­szolva Demeter Ervin han­goztatta, hogy ebben a formá­ban nem szavazzák meg a díj­emelést, ugyanakkor ennek kicsi a jelentősége, hiszen a közgyűlésben az ellenzék csu­pán huszonöt százalékkal van jelen az SZDSZ—Fidesz többséggel szemben. (székely) Az önkormányzatok tennivalói Földrendezés Szolnok megyében Konferenciát rendeztek tegnap a szolnoki megyeházán a föld­rendező és földkiadó bizottsá­gokról szóló 1993. évi 11. tör­vény végrehajtásáról. A földki­adás, amely nem azonos a kár­pótlással, a részarány-tulajdo­nosokat érinti. Az alföldi me­gyében hetvenezer ilyen föld­részigénylő van, az érintett földterület nagysága 130 ezer hektár. A jogosultaknak hat­van napon belül kell igényei­ket bejelenteni az önkormány­zatok mellett működő földki­adó bizottságoknak. Tanácsol­ják, hogy a bizottságok vegyék igénybe a mezővárosokban, falvakban élő agrárértelmiségi­eket, munka nélküli szakembe­reket. A konferencia előadói ki­emelték, hogy a tanyán élő la­kosságnak a portáik környé­kén lévő földekre elővásárlási joguk van. Felhívták a figyel­met arra, hogy a külterületi igénylőket minél előbb vegyék számba az önkormányzatok, hogy a törvényben megjelölt határidőn belül intézhessék ügyeiket. A jogos törvényben megjelölt megyei földhivatal igazolást ad a leendő tulajdo­nosoknak. Azokban a termelő- szövetkezetekben, amelyek fel­számolásra kerülnek, a felszá­molóbiztosok adják ki a doku­mentumot a föld kijelöléséről. MDF: egy korszak lezárult Kinevezett Tavaszi támogatás a mezőgazdaságnak Mérföldkőnek nevezte Kónya Imre, a Magyar Demok­rata Fórum frakcióvezetője pártja hétvégi országos gyűlését azon a sajtótájékoztatón, amelyet tegnap dél­ben tartottak az Országgyűlési Képviselők Irodaházá­ban. A képviselőcsoport évkezdő sajtótájékoztatón részt vett Sárossy László földművelődésügyi államtit­kár, Takács Gyula, a csoport gazdasági bizottságának elnöke, valamint Kiss Gyula, a szociális és egészségügyi kérdésekkel foglalkozó csoport vezetője is. Kónya Imre az országos gyűlést azért tartja rendkívül jelentősnek, mert lezárult egy korszak a rendszerváltozás­ban: a fontos törvények nagy része megszületett, s az or­szág az átalakítás közben megőrizte a működőképessé­gét.- Az átalakulás ütemének mértéke vitatéma, jelentette ki a képviselőcsoport vezető­je. Akik szerint nem volt elég gyors, azoknak abban igazuk van, hogy az elképzelésekhez képest vannak lemaradások, viszont nincs igaza akkor, hogyha összehasonlítja a kör­nyező országok átalakulásá­nak ütemével. A keretek tehát megszület­tek, fejtegette Kónya Imre, a társadalomnak kell azt tarta­lommal megtölteni. Az orszá­gos gyűlésen mutatkoztak an­nak a jelei, hogy ezt megértet­ték a küldöttek. Kónya Imre leszögezte azt is, hogy a törvények további finomítására szükség van. A sajtó segítségét kérte ahhoz, hogy az átalakulás folyama­tát, a törvényes lehetőségeket ismertessék meg az ország la­kóival. Sárossy László a mezőgaz­daság átalakításának pillanat­nyi helyzetét ismertette. El­mondta, hogy a legnagyobb problémát az átalakítás és a működtetés egyidejűsége okozza. Az új mezőgazdasá­gi tulajdonviszonyok kialakí­tása folyamatos, az ide vonat­kozó törvények végrehajtása — néhány visszás jelenségtől eltekintve — megfelelő. Most az a legfontosabb, hogy az új vállalkozásokhoz a pénzügyi, szaktanácsadói hát­teret megteremtsék. Bejelentette az államtitkár azt is, hogy a kormány ép­pen ma tárgyal arról, miként támogassa anyagilag a tava­szi mezőgazdasági munká­kat. A tervek szerint az őszi munkákhoz hasonló segítség­re számíthatnak a vállalko­zók. A tárca javasolni fogja a kormánynak a kamatter­hek enyhítését, valamint a kedvezményes üzemanyag­vásárlás lehetőségének meg­teremtését is. Fontos az is, fejtegette Sá­rossy László, hogy a falvak­ban, a kistelepüléseken gaz­dálkodók számára is elérhető legyen a hitel. Ehhez a vidéki bankhálózat teljes kiépítése szükséges. Ellátási nehézség az idén sem lesz, a gazdálko­dóknak tehát érdemes termel­niük — válaszolta Sárossy László egy újságírói kérdésre. A kormány gazdaságpoliti­kájával kapcsolatban Ta- kácsy Gyula kifejtette: leg­fontosabb az, hogy a lakos­ság bizalmát megnyerje az in­tézkedésben. Fontos az, hogy a gazdasági folyamatok átlát- hatóak, megismerhetőek le­gyenek. A képviselő megíté­lése szerint a meglévő törvé­nyek finomítása mellett szük­ség van még például a bányá­szati, kamarai, a piacvédelmi törvények megalkotására. A kormány nem érzéket­len a szociálpolitikai gondok iránt, jelentette ki Kis Gyula. Mint annyi más, a szociálpoli­tika, a társadalombiztosítás is átalakulóban van. Az ország vezetői nem tervezik a már meglévő támogatások megvo­nását, sőt inkább a bővítések megteremtésén munkálkod­nak. A politikus kifejtette, hogy költségvetésünk több nyugati országénál is na­gyobb részt szán a szociális kiadásokra: mintegy egyhar- madát teszi ki. H. P. Vádindítvány Torgyán ellen Elkészült a vádindítvány Tor­gyán József, a Független Kis­gazda-, Földmunkás- és Pol­gári Párt országos elnöke, or­szággyűlési képviselő ellen, nagy nyilvánosság előtt elkö­vetett hatóság megsértése és rémhírterjesztés vétsége mi­att indult bűnügyekben. Az MTI értesülése szerint a Bu­dapesti V., VIII. és XIII. Ke­rületi Ügyészség vádindítvá­nya tegnap érkezett meg a Pesti Központi Kerületi Bíró­ságra. Mint emlékezetes, Tor­gyán József 1992. június 12-én a Nap Tv stúdiójából közvetített riportban különbö­ző kijelentéseket tett a Füg­getlen Kisgazdapárt budapes­ti, Belgrád rakparti székháza ellen 1992. június 11-én dél­után, illetve este elkövetett ál­lítólagos támadásokról. Az elnök többek között kijelen­tette: ...... szabályos katonai akciót bonyolítottak le a Füg­getlen Kisgazdapárt ellen tegnap. Utcalezárással, (...) a katonai elhárítás, a kato­nai rendészet, a Nemzetbiz­tonsági Hivatal embereinek támadása volt ez lényegé­ben." Torgyán József 1992. június 12-én — 1992. június 11-én 21 óra 10 perces kelte­zéssel — valamennyi Ma­gyarországon működő diplo­máciai testület vezetőjének levelet juttatott el, amelyben az „alkotmányellenes táma­dás" -ról adott tájékoztatást, és az „alkotmányosság védel­mében haladéktalan segítsé­get" kért. Az ügyben Boross Péter belügyminiszter és Für La­jos honvédelmi miniszter tett feljelentést Torgyán József ellen. Az Országgyűlés 1992. június 26-i határozatá­val felfüggesztette Torgyán József országgyűlési képvise­lő mentelmi jogát, lehetővé téve ezzel a nyomozást. Az ügyészség a nyomozás során megállapította, hogy a Kisgazdapárt elnöke a Nap Tv-nek adott interjú idején már tudta: az előző napon a pártbeli ellenfelei kísérelték meg a párt éléről eltávolítani őt. Tisztában volt azzal, KOVÁCS LÁSZLÓT egy­hangúlag megválasztotta az Országgyűlés Külügyi Bizottsága a testület elnö­ki posztjára. A képviselőt a parlamenti tisztségek el­osztására vonatkozó hat­párti megállapodás értel­mében a Magyar Szocialis­ta Párt jelölte a Horn Gyu­la lemondása után megüre­sedett tisztségre. Kárrendezési alap Zöld jelzés a Egyhangú támogatást ka­pott a Gépjármű-felelősség­biztosítási Kárrendezési Alapról szóló törvényjavas­lat általános vitára bocsátá­sa az Országgyűlés Alkot­mányügyi, Törvényelőkészí­tő és Igazságügyi Bizottsá­hogy sem a Katonai Bizton­sági Hivatal, sem a Nemzet- biztonsági Hivatal, sem a ka­tonai rendészeti tevékenysé­get ellátó hatóságok nem tá­madták meg a párt székhá­zát. Az ügyészség szerint a valótlan állítások alkalmasak a hivatalok működésébe ve­tett bizalom megingatására, valamint a köznyugalom megzavarására. Ezért a vád­hatóság Torgyán Józsefet há­romrendbeli nagy nyilvános­ság előtt elkövetett hatóság megsértése és egyrendbeli rémhírterjesztés vétsége elkö­vetésével vádolja. Az MTI kérdésére Tor­gyán József azt válaszolta, hogy csak a vádindítvány­ban foglaltak pontos ismere­te alapján kíván nyilatkozni az ügyben. A pártelnök úgy vélte: nincs semmi olyan sürgető tényező, ami miatt reagálnia kellene a vádindít­vány hírére. Mindehhez azonban annyit még hozzá­tett, hogy ez a tipikus esete annak, amikor azt támadják, akit sérelem ért. törvény előtt gának tegnapi ülésén. E ja­vaslat szerint az alap azok­ra a szolgáltatásokra kíván fedezetet nyújtani, amelye­ket az 1991. július 1-je előtt bekövetkezett károkkal kap­csolatban még nem teljesí­tettek. föszámvevö Antall József miniszterelnök — a pénzügyminiszter javas­latára — 1993. január 19-ei hatállyal Rubicsek Sándor közgazdászt, a Belügyminisz­térium közgazdasági főosztá­lyának vezetőjét nevezte ki a Központi Számvevőségi Hiva­tal elnökének — minderről a PM sajtóosztálya tegnap tájé­koztatta az MTI-t. A hivatal a kormány ellen­őrző szerveként segíti elő a központi költségvetési szer­vek gazdálkodási, pénzügyi tevékenységének szabálysze­rű, hatékonyabb működését. A mintegy 50 fős apparátus­sal működő országos hatáskö­rű szervnek három fő felada­ta lesz: a számvevőségi rend­szer kialakítása, munkaterve, illetve a kormány egyedi megbízása alapján cél- és té­maellenőrzések végzése (a számvevőségi rendszer kiala­kítását követően a számvevő­ségek ellenőrzése), és emel­lett ellenőrzési tapasztalatai alapján az államháztartási rendszer korszerűsítési mun­kálataiban is részt vesz majd. Pártfegyelem vagy vita? Zúgott és még zúg az aré­na: centristák és csurkis- ták. liberálisok és nép- nemzetiek ... Remélem, hogy sokakban ezzel kap­csolatban az fogalmazó­dik meg, hogy igen, ez egy korszerű párt, amely különféle áramlatokat fog­lal magába. Ez sokszínű­ség, ami fájdalom, más pártokból hiányzik. Avagy van például az ön­magát liberálisnak mondó SZDSZ-nek nemzeti avagy pláne népi köre? Tudomásom szerint nincs, miértis több falun alakult SZDSZ ajapszer- vezet szűnt meg. Ám míg az MDF-nek van keresz­tény irányzata is. addig ilyen nincs a FIDESZ-nek és az SZDSZ-nek sem. Azt tudom, hogy a jelenle­gi és az ex-párteinök (Töl- gyessy Péter és Pető Iván) sokáig nem beszél­tek egymással, ám mert ott nem különféle irányza­tok vannak, hanem pártfe­gyelem, ez nem derült ki. Vagy kiderült, ám a sza­baddemokratákhoz oly kö­zelálló újságok nomeg a rádió és a tévé nem tartot­ta politikusnak kifecseg­ni. Mindezeket támasztot­ta alá az. MDF elnöke, amikor elmondta, hogy mint miniszterelnök mel­lett hogyan suhannak el a Parlamentben az ellenzé­ki képviselők. Elsuhan­nak. mert. ha szóba ele­gyednének Antall József­fel, arról be kellene szá­molniuk pártjukban. Mi­ről beszéltek, kiről beszél­tek? Eme tények ismereté­ben kérdem: vajon az áramlatok nélküli pártfe­gyelem a jobb, avagy az, ahol viták is lehetnek? Magam az elmúlt negy­ven esztendő ismeretében a vitákra voksolok. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents