Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-27 / 22. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JANUAR 27., SZERDA Óvodákban, iskolákban, Gödöllőitől Csémáig Diplomával a katedrán ■**»» 16 , TP"» . -a ^ r Elkél a segítség a kóspallagi általános iskolában Vimola Károly felvétele Az új esztendő első napjától január 22-ig 449 új járadék­kérelmet fogadtak a Pest Me­gyei Munkaügyi Központ gö­döllői kirendeltségén, tájé­koztatott Fazekas Antalné ki- rendeltségvezető-helyettes. Ennyien jelentkeztek munka- nélküliként. Ha ehhez a számhoz vetjük azt a 12 jára­dékost, aki pedagógus szak- képzettséggel szerepel a nyil­vántartásban — természete­sen nem január 1 -je óta, ha­nem hosszabb ideje —, meg­állapíthatjuk: a térségben nem jelentős a pedagógus munkanélküliség. Sőt. az sem biztos, hogy valamennyi pedagógus képe­sítésű járadékos tanítói, taná­ri munkakörből vált munka- nélkülivé. Tavaly egy állás nélkül maradt pedagógust küldtek előnyugdíjba, jelen­leg hárman átképzésen vesz­nek részt. A kirendeltség je­lenleg két állásajánlatot tart nyilván alsó tagozatos neve­lőknek a kerepestarcsai II. és III. számú iskolában. A pedagógus munkanélkü­liségről alkotott képet zavar­hatja — mondta el egymás­tól függetlenül több iskola- igazgató —, hogy bizonyos kimutatásokban ide sorolják az állás nélküli, képesítés nél­küli tanítókat, tanárokat is. Átképzésre járnak A Gödöllői Polgármesteri Hivatal közoktatási irodáján arról tájékoztatták lapunkat, hogy a város minden iskolá­jában képesített pedagógu­sok tanítják a gyerekeket. Az önkormányzat nagy figyel­met fordít — immár évek óta — az orosz nyelvszakos ne­velők átképzésére. Ezt a szü­lői igények és a pedagógu­sok egzisztenciális érdekei is alátámasztják. 1991-ben 500 ezer forintos alapot különítet­tek el a nyelvoktatás szemé­lyi feltételeinek biztosításá­ra, a nyelvtanári végzettség megszerzésének támogatásá­ra. Ebből az iskolák pályázat útján részesülhetnek. A községek is igyekeznek csak képesített pedagóguso­kat alkalmazni. A Hévízgyör­ki Általános Iskolában — ahol 235 gyerek tanul — csak szakemberek dolgoznak — tájékoztatott Gádor And­rás igazgató. Ugyanez a hely­zet az aszódi Petőfi Sándor Gimnáziumban és Gépészeti Szakközépiskolában. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumi képzés elkezdő­dött Gödöllőn az idei tanév­ben. A Református Líceum igazgatója, Barthos Zoltánné elmondta, hogy megfelelő ké­pesítésű tanárok dolgoznak az iskolában. A jelentkezők között válogatni is tudtak. A pedagógusok nem a magas fi­zetésért jöttek, ami nincs is, hanem azért, hogy kipróbál­ják alkotóképességüket az egyházi iskolában. Ma is iskolaváros Az 1994/95-ös tanévben a gödöllői Török Ignác Gimná­ziumban is indítanak nyolc évfolyamos osztályt. Hogy az iskolai szerkezetváltás mi­lyen hatással lesz az általá­nos iskolákra, a pedagógu­sok foglalkoztatottságára, fő­leg a falvakban, ma még nem lehet tudni. Nagykőrös lakói világélet­ben iskolavárosnak titulálták lakóhelyüket. Hogy e jelző­höz mennyire ragaszkodtak, azt mi sem bizonyítja job­ban, mint az a küzdelem, amelyet a város vezetése, a pedagógustársadalom vívott annak érdekében, hogy példá­ul patinás, jó hírű intézmé­nyét, a valaha oktalanul és jogtalanul elvett tanítóképzőt ismét visszakaphassa a tele­pülés. A néhány éve valóra vált szándék egyben azt is eredményezte, hogy az orszá­gos hírű középiskolai oktatá­son túl immár felsőfokú kép­zésből is kiveszi részét a vá­ros. Az iskolai oktatás egésze, kiváltképpen technikai érte­lemben, meglehetősen nehéz örökséget hordozott magával és hagyott sürgősen megol­dandó feladatként a demokra­tikusan választott új városi vezetésre. Az utóbbi két esz­tendő talán legnagyobb ese­ménye volt a Kossuth iskola új épületkomplexumának át­adása. Bővült továbbá a Tol­di iskola 4 tanteremmel, a Rákóczi iskola 3 tanterem­mel. az ipari szakmunkáskép­zőben pedig tanműhelyek sora létesült. Elkezdődött a Rákóczi iskola tornatermé­nek építése, s különösen fi­gyelmet érdemel az a jelen­tős pénzösszeg, amit a ’92-es év folyamán az intézmények felújítására adott az önkor­mányzat. Ami az oktatás struktúrá­ján belül a középiskolai és szakmai képzést illeti, ma Nagykőrösön nem kevesebb mint 37 továbbtanulási lehe­tőség között válogathatnak a fiatalok. A lakosság lélekszá­múhoz mérten ez meglehető­sen imponáló választék. Va­jon a pedagógus társadalom meg tud-e birkózni e felada­tokkal? Karsay Istvánnéval, az ön- kormányzat oktatási és köz- művelődési bizottságának ve­zetőjével vettük szemügyre a nagykőrösi oktatás jelenlegi helyzetét. — Nos, városunkban is, mint általában az országban, mindenütt elsősorban az ide­gen nyelvi oktatás személyi feltételei jelentenek gondot. Nálunk is többnyire az an­golt és németet választják a diákok, erre azonban nem voltunk-vagyunk eléggé fel­készülve. Annyit azonban már sikerült elérni, hogy az orosz szakos tanárok zöme valamely nyugati nyelvből át­képezte magát, így lényegé­ben a nyelvi oktatás kezdeti problémáit is sikerült mosta­nára áthidalni. — Üres pedagógusi állás van-e a városban? — Azt mondhatom, nincs. Egy-két kivételtől eltekintve, de azokon a helyeken is in­kább csak a nyelvtanárok hiá­nyoznak még. Úgy gondo­lom, a pedagógusellátottság ma Nagykőrösön jónak mondható. —Régóta kísértő gond, hogy esetenként egyes pedagó­gusi állásokat szakképzetlen nevelőkkel kénytelenek az isko­lák betölteni. Nagykőrösön mi­lyen a képzettségi arány? — Arányról nagyon nem is beszélhetünk, hiszen gya­korlatilag alig van olyan ál­lás, amelyet ne szakképzett nevelők töltenének be. Egye­dül az ipari iskolákban és né­mely óvodában akad néhány olyan nevelő, akiknek peda­gógusi végzettsége nincs. A személyi feltételek vonatko­zásában az utóbbi időben a zeneiskolában mutatkozott, úgymond, szűk keresztmet­szet. Ennek az intézménynek a tanulói létszáma mostanára megközelítette a 700-at, s ez olyan teher már az ottani fő­állású pedagógusokra, amit önmaguk nem tudnak visel­ni. Ott főleg bejáró nevelők foglalkoztatásával sikerült ki­tölteni az űrt. Nyelvszakosból hiány Kocséron, mint Barabás Ferenc polgármestertől hal­lottuk, csupán 4 pedagógust nélkülöznek. Ők gyesen van­nak, de szerencsére a nyugdí­jas kollégáik vállalták, hogy átmeneti időszakban tovább­ra is helytállnak az iskolában. — Sajnos községünkben is főként a nyelvszakos taná­rok hiányoznak, a német, il­letve az angol nyelvű oktatás­hoz. Egy-egy tanárral ugyan többé-kevésbé megoldott a képzés, de ez kevés, mivel az igények nálunk is megnö­vekedtek a nyugat-európai nyelvek iránt. Arra is van módunk, hogy az itt letele­pedni szándékozó pedagógu­soknak lakást biztosítsunk. Egy személynek mindenkép­pen, de ha történetesen ket­ten jönnének, az önkormány­zat alaposan fontolóra venné a másik kolléga lakásgondjai­nak megoldását is. Nyársapáton Labancz Ár­pád polgármester elmondta: a községben dolgozó nevelők mintegy fele bejáró. A lényeg azonban az — fűzte hozzá —, hogy minden szakra képzett pedagógusokat tudtak állíta­ni, tehát képesítés nélkül szük­ségből sem gyakorolja senki a hivatást az általános iskolá­ban. A község óvodájában egyelőre ezt még nem sikerült elérni, ott ketten dolgoznak ké­pesítés híján. Mácz István polgármester­től megtudtuk, Cegléden ti­zenkét oktatási intézmény­ben nevelik, oktatják a város és a környező települések fia­taljait. Ezemégyszázhuszon- egy kisgyermek jár a tíz óvo­dába. Háromezer-száztizen- hárman általános, míg három- ezer-hatszáznegyvenhárman középiskolában tanulnak. Napjainkban hétszáz pedagó­gus foglalkozik a népes gye­rek- és diáksereglettel. Ör­vendetes, hogy egyetlen ta­nár sem került eddig az utcá­ra. Képesítés nélkül csupán ketten tevékenykednek — ők egyébként felsőfokú oktatási intézmény hallgatói —, nap­közis csoportok munkájára ügyelnek. Jelenleg a város iskolái­ban legalább tíz idegennyelv­tanárra lenne szükség. Ezt az égető gondot — szolgálati lakások híján — egyelőre aligha tudják megoldani. Ta­lán némiképp enyhítik az orosz szakosok átképzésével. Az utóbbi években igen so­kat javult a ceglédi pedagó­gusok helyzete, de koránt­sem annyit, hogy azzal elége­dettek legyenek. Az önkormányzat tavaly kilenc új tanterem építéséhez járult hozzá, amiből hét már elkészült. A Táncsics iskola egyik létesítménye összedőlt, ami bizony komoly fejfájást okoz(ott) a városnak. Ideigle­nes megoldással elhelyezték a gyerekeket. Van utánpótlás A ceglédberceli általános iskolában huszonnyolc peda­gógus foglalkozik a négy­száztizennyolc diákkal. Bu­dai Ferenc igazgató szavai­ból kiderült, hogy egy kollé­ga sem gyarapítja a munka- nélküliek táborát. Tizenket­ten a környező települések in­tézményeiben tanítanak. A tantestületből jó néhányan egy-két éven belül elérik a nyugdíjas kort. Szerencsére — mivel van helybéli után­pótlás — ez nem okoz majd fennakadást az iskola életé­ben. Az idegennyelv oktatá­sát — németet tanítanak — első osztálytól zavartalanul meg tudják oldani. Jelenleg egy technikai tanárra lenne szükség. A leendő kartárs — egy ceglédberceli fiatal — még főiskolára jár. A számí­tástechnikát — miután kicse­rélték a masinákat — fakulta­tív foglalkozásokon sajátít­hatják el a tanulók. Nincs munkanélküli Csemőben szintén nincs munka nélküli pedagógus. Az általános iskola tantestüle­tében szívesen látnának egy magyar—angol szakos kollé­gát. Képesítés nélkül csak egy-egy gyesen lévő kartárs­nő helyettesítésére alkalmaz­nak olyan személyt, aki a pe­dagógus pályára készül. Az önkormányzat a lehetőségek­hez képest mindent megtesz azért, hogy anyagilag és er­kölcsileg elismerje áz oktatá­si intézményben végzett mun­kát. A tanári kar szellemi tő­kéjét bizonyítja, hogy napja­inkban hárman vannak alko­tó szabadságon. Smidt Józsefné, az albertir- sai általános iskola igazgató­ja elmondta, hogy nyolcvan­nyolc munkatársából hetven­négy pedagógus. Olyannyira nincs náluk munkanélküliség — december 31-én néhá­nyan nyugdíjba vonultak —, hogy öt állást hirdettek meg. Magyar—német, magyar— angol, magyar—történelem, matematika—számítástechni­ka, valamint logopédus vég­zettségű tanárokra igen nagy szükség lenne a tantestület­ben. Csak egyetlen képesítés nélküli kartársnőt alkalmaz­nak a napközis csoportnál. Ugyanis a gyesen lévő kisma­ma helyettesítését — mivel ez csupán néhány hónap — szakképzett pedagógus nem vállalta. Napjainkban a ma­gyar szakosoknak van a leg­több teendőjük. Egyébként az önkormányzat garantálja a működéshez szükséges fel­tételeket. Tudósításainkat írta Balázs Gusztáv, Fehér Ferenc és Miklay Jenó' Közvetítés, átképzés Mennyi az annyi? Több helyen érdeklődtem a munka nélküli pedagógu­sok helyzetéről és arról, hogy Pest megyében jelen­leg hány munka nélküli pe­dagógus van. A számada­tokra vonatkozólag választ azonban sehonnan sem kaptam. Mi erről a vélemé­nye Solymosi Sándornak, a Pedagógusok Szakszerve­zete megyei titkárának? — Én azt hiszem — vála­szolja —, hogy ennek ki­adását egyféle adatvédelem­re vonatkozó szabályzat tilt­ja. Egy múlt évi adattal szolgálhatok, amit az orszá­gos irodánktól kaptunk, csak azt ne kérdezze, hogy ezt ők hogyan szerezték meg, mert erre nem tudok válaszolni. E szerint 1992 márciusában Pest megyé­ben 158 munka nélküli pe­dagógus volt. — Mit tesz a szakszerve­zet a munkanélküliség el­len? — Egyik nagy akciónk augusztusban volt. A me­gyei munkaügyi központ­tal közösen megfogalmaz­tunk egy általános felhívó, meghívó levelet a munka nélküli pedagógusoknak, s kifüggesztettük a köz­pont kirendeltségeinek fo­lyosóira. Aki tudomást szerzett erről és úgy gon­dolta, az eljött. A találkozón többen pa­naszolták, hogy a munka­ügyi központokban szinte nem is tekintik őket diplo­más értelmiségieknek. A másik felmerült probléma az átképző tanfolyamok ne­hézsége volt. A tanulással és gyakorlattal egybekötött számítógépes tanfolyamo­kon szigorúan ellenőrzik a képzést, s ez gondot okoz a többgyerekes pedagógusok­nak. Ezen azonban sajnos, a szakszervezet nem tud se­gíteni. Több ilyen találko­zót szeretnénk az elkövet­kezőkben. Ez évben márci­us-április hónapban fogjuk megszervezni a munka nél­küli pedagógusok találkozó­ját. — A munkaügyi köz­ponttal milyen a kapcsola­tuk? — Állandó kapcsolat­ban állunk. Megegyez­tünk, hogy ha a pedagó­gus jelentkezik, akár ná­luk, akár nálunk, ezt re­gisztráljuk és az iskolák betöltetlen, vagy megüre­sedett állásaira pályáztat­juk őket. Helyenként ke­resnek német, angol sza­kos tanárokat, és érdekes módon, újabban magyar nyelv szakosokat. A reál tárgyak közül fizika szako­sokat. És itt most feltehe­tő a kérdés, hogy miért van munka nélküli pedagó­gus, ha ilyen nagy a keres­let? A baj az, hogy a keres­let a kínálattal nem össze­egyeztethető. Bágyi Bencze Jakab

Next

/
Thumbnails
Contents