Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-27 / 22. szám
PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZAÍ 1993. JANUAR 27., SZERDA Forint és deviza Növekvő megtakarítás Decemberben több mint 24 milliárd forinttal emelkedtek a megtakarítások a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint. Miközben nőttek a bankoknál elhelyezett betétek, a forint- és devizamegtakarítások, valamint az értékpapír-állomány is. Az MNB előzetes adatai szerint a bruttó megtakarítások a november végi 1020,3 milliárdról 1044,7 milliárdra emelkedtek. A bankbetétek 568,3 mílliárd- ról 584,3 milliárdra nőttek decemberben, és ezen belül emelkedett a devizabetétek állománya is, amely az év végére elérte a 151,9 milliárd forintot. Az állomány októberi jelentős csökkenése után azonban még mindig nem érte el a deviza- megtakarítások értéke a szeptemberi 154,9 milliárd forintot. A novemberi átmeneti csökkenés után újra emelkedett a pénzintézeti értékpapír-állomány. A novemberi 186,9 milliárd forintról 190,1 milliárdra nőtt a pénzintézetek által kibocsátott értékpapírok értéke. Tovább folytatódott a készpénzállomány gyarapodása is, december végére ez 270,3 milliárd forintra nőtt. A lakossági hitelállomány decemberben jelentősen megemelkedett és elérte a 212,7 milliárd forintot. Ez az emelkedés azonban annak köszönhető, hogy az év végén írják hozzá a lakossági hitelállományhoz a hitelkamatokat, amelyek ösz- szege eléri a 42 milliárd forintot. Ez azt mutatja, hogy a kamatok figyelembevétele nélkül a lakossági hitelállomány decemberben némileg csökken a novemberi 174,5 milliárd forintos szinthez képest. A kamatjóváírás negatív hatása okozta azt, hogy az év során először decemberben csökkent a nettó megtakarítások szintje, a novemberi 945,8 milliárdról 832 milliárd forintra. Ez az ösz- szeg azonban még mindig magasabb, mint az októberi, és 250 milliárd forinttal haladja meg az év eleji szintet. Antall fogadta Elekéket Antall József kormányfő pártelnöki minőségében kedden — kérésükre — fogadta az MDF mintegy 20 nemzeti-liberális képviselőjét. A találkozón a nemzeti-liberális körhöz tartozók egyöntetűen kifejezésre juttatták, hogy támogatják azt az antalli centrumpolitikát, amely az Országos Gyűlésen elfogadott Politikai Nyilatkozat szövegében öltött testet. „Természetesnek érezzük, hogy az egységpolitika ezután nagyon világos elhatárolódást jelent a jobboldali radikális politikától" — hangsúlyozta Elek István. A megbeszélésen nemcsak MDF-es liberális képviselők vettek részt, hanem olyanok is, akik a Liberális Fórum Alapítvány kuratóriumának tagjai, valamint akik előadóként vállaltak szerepet az alapítvány két országos vitanapján, így Szabad György házelnök, Jeszenszky Géza külügyminiszter és Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is. Egy-két hét múlva törvény Szabályozzák az agrárpiacot A szabályozott agrárpiac megteremtése, valamint az európai gazdasági együttműködéshez való csatlakozás érdekében az országgyűlés törvényt alkot az agrárpiaci rendtartásról. A tervezet még az elmúlt év májusában elkészült, de a számos egyéb teendő miatt a részletes vita csak hétfőn zárult le. Izsó Mihály Pest megyei kisgazda képviselőt kértem a törvénytervezet értékelésére. — A törvény megszületése azért rendkívül fontos, mert biztonságot jelent a termelők számára. Lehetőség lesz végre arra, hogy behatároljanak és elosszanak különböző kvótákat. Nem mindegy ugyanis a termelőnek például az, hogy garantálják-e számára az árakat a terményeiért, vagy sem. Ezért különösen fontos tehát az agrárpiaci törvény. A tervezetnek azonban vannak még hiányosságai. — Mire gondol konkrétan? — Például arra, hogy mintha az állami gazdaságok és a szövetkezetek felé hajlana a magántermelőkkel szemben. Az én álláspontom az, hogy ez megengedhetetlen. Ha a mezőgazdasági termelő támogatást kap, akkor az ne függjön attól, hogy az illető melyik szektorban végzi a munkáját. A nagyobb mennyiséget termelő egyébként is előnyben van, mert ismeri a rendeleteket, felkészültebb az ügyintézése és így tovább. — Végül is ez a szövetkezőknek az előnye... — Ez valóban így van. — Úgy tudom, ön is több módosító javaslatot adott be a tervezethez. — Mindenek előtt szeretném — s ezt nemcsak a saját nevemben, hanem több képviselőtársam nevében is mondhatom — elkerülni, hogy több helyről adják ki a különböző engedélyeket. A különböző tanácsokra, társulásokra gondolok. Ha ez így maradna a tervezetben, akMa nem lesz plenáris ülés Ismét van katolikus egyetemünk — Kedden reggel 10 órakor rendkívüli téli ülésszakának 8. munkanapját kezdte meg az Országgyűlés. A napirend előtti hozzászólások után a T. Ház meghallgatta Kupa Mihály pénzügyminiszter expozéját a Magyar Nemzetközi Pénzügyi Társaság hazánk alaptőke-részesedésének megemelését célzó országgyűlési határozati javaslatról. Szabad György házelnök felszólaló hiányában lezárta a részletes vitát az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásával összefüggő intézkedéseket tartalmazó törvény- javaslatról. Folytatódott az általános vita az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárást meghatározó törvényjavaslatról. Gáspár Miklós (KDNP) a társadalmi béke megteremtése érdekében megkerülhetetlen feladatnak nevezte az igazság- tételt, mert véleménye szerint az igazság mélyreható tisztázása nélkül nem lehet lezárni a tragikus múltat — mondta a képviselő. Nemzetközi egyezményekre és ENSZ-határoza- tokra hivatkozva kívánta bizonyítani, hogy a tárgyalt törvényjavaslatban háborús bűnökről van szó. A keresztény- demokraták véleménye szerint nem a büntetés mértéke a fő szempont, hanem a tények feltárása, és a személyre szóló büntetőjogi felelősség megállapítása. A vitában felszólalt Dénes János (független) is, aki éles bírálattal illette az Alkotmánybíróságot amiatt, hogy a T. Ház által már elfogadott Zétényi—Takács-törvény hatályba lépését megakadályozza. A legújabb előterjesztést a képviselő tiszteletre méltónak nevezte, de jogi non- szensznék tartja azt, hogy az 1956. október 22-e előtt elkövetett gyilkosságok megbüntetésére nincs mód. Vass István (SZDSZ) nem tartja megalapozottnak, hogy a hatalom a lakosság gondjait enyhítő intézkedések helyett most az igazságtétellel foglalkozik. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a T. Ház az általános vitát elnapolta. Ezután az Országgyűlés megvitatta az egyetemekről szóló 1990-es országgyűlési határozat módosítását indítványozó javaslatot. Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter expozéjában rámutatott, hogy a dokumentum célja a Pázmány Péter Katolikus Hittudományi Akadémia elnevezésének megváltoztatása Pázmány Péter Katolikus Egyetemre. Utalt arra is, hogy 1992-ben a hittudományi akadémia továbbfejlesztését határozták el, és már az azt megelőző évben 230 hallgató kezdte meg tanulmányait az akadémia tanárképző karán. Andrásfaly Bertalan vitazárójában megköszönte a Ház támogatását. — Szerdán nem tart plenáris ülést az Országgyűlés — jelentette be Szabad György házelnök a keddi plénumon. A már elfogadott napirend megváltoztatására azért volt szükség, mert a Külügyi Bizottság még nem tudta megtárgyalni a Magyar Köztársaság biztonságpolitikájáról szóló tájékoztatót. kor könnyen előfordulhatna a keresztbe szervezés. A leghelyesebb az, ha az engedélyek kiadását a miniszter tartja a kezében. Módosító indítványomban javaslatot tettem az agrárolló szabályozására is. Garanciát kellene nyújtani arra, hogy a termelők kötött árat kapjanak a termékeikért, ami alá semmiképpen nem lehetne menni. — Ez igazodna a világpiaci árhoz? — Igen, mondjuk annak a 80 százaléka volna. így el lehetne kerülni a dömping árakat, ami például a 30-as években a gazdák tömegét tette tönkre. Ha a javaslatomat elfogadják, akkor például nem fordulhatna elő az a mostani helyzet, amely szerint egy tonna búza ára a világpiacon száz-száztíz dollár, de a magyar termelő ennél jóval kevesebbet kap. Az agrárolló agrár ága így alulról szabályozva volna. — S hogyan védik ki azt, ha a mezőgazdasági műveléshez szükséges ipari termékek ára túlságosan megemelkedik? — Hasznos volna — s ezt javasoltam is a felszólalásomban —, hogy a minisztérium folyamatosan figyelje a mezőgazdasági termeléshez szükséges ipari termékek, például a műtrágya, az energia, a gépek és a többi árát. Ha valami nagyon „kilóg”, akkor a minisztériumnak szakvéleményt kellene kérnie arról, hogy indokolt-e az emelés. Ha nem, akkor módot kellene nyújtani arra, hogy a túl nagy hasznot valamilyen formában lefölözze, ha pedig indokolt, akkor támogassa a termelőket. — Mikorra várható a törvény megszületése? — Remélhetőleg egy-két héten belül. A több mint százhúsz módosító javaslatot már megtárgyaltuk. A több mint száz egyéni indítvány közül a mezőgazdasági, illetve az alkotmányügyi bizottság sajnos csak egyet támogatott. Ez is jelzi, hogy működik a mezőgazdasági lobby. Hardi Péter Ellentámadás Slosár ellen Polgári pert kíván indítani Slosár Gábor, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány lemondott elnöke ellen Csanádi Agnes, az MVFA kuratóriumának hétfőn kizárt tagja — közölte az MTI-vel kedden Csanádi Ágnes. Slosár Gábor nyilatkozata szerint az MVFA alapítói azzal az indokkal zárták ki a kuratóriumból Csanádi Ágnest, hogy helyzetével visszaélve adatokat szivárogtatott ki az alapítvány gazdálkodásáról készült titkos jelentésből. Csanádi Ágnes ezzel szemben elmondta: ez az állítás nem felel meg a valóságnak, és ha Slosár Gábor nem vonja vissza nyilvánosan a felhozott vádat, polgári peres eljárást kezdeményez ellene. Az IBUSZ nyári ajánlatai Hogy miért egy irodában tartotta idei főidénybeli utazási lehetőségeit ismertető sajtótájékoztatóját az IBUSZ Rt.? Mert nemrégiben fejeződött be legnagyobb utazási irodájának rekonstrukciója, s egyben annak tevékenységét is be akarták mutatni. Ez az újjáépített főiroda foglalkozik majd kül- és belföldi társasutak szervezésével; repülő-, hajó-, vasúti és autóbuszjegyek eladásával; kérés szerint helyet foglalnak valamennyi Európában közlekedő vonatra, szállást foglalnak az egyéni utasok számára a világ bármely részén, a külföldieknek pedig Magyarországon. Szerveznek külföldi szakmai utakat is. Az utazáshoz kapcsolódó banki szolgáltatásokat az IBUSZ Bank révén végzik. A Magyar Gallup Intézet által végzett piackutatása szerint azok az útiajánlatok számíthatnak sikerre, amelyek részvételi díja nem haladja meg a húszezer forintot. Az IBUSZ ennek megfelelően tervez az idén. A most elkészült programfüzet százezer ember számára tartalmaz ajánlatot, amelyek 42 százalék még a tízezer forintot sem éri el, 34 százaléka pedig húszezer forint alatti. Ezek szerint a százezerből hetvenhat ezren utazhatnak húszezer forint alatti összegből. Csupán az ajánlatok 8 százalékának magasabb a részvételi díja ötvenezer forintnál. Á. M. A magyar média Négyezer kiadványt, 12 országos és 26 helyi napilapot, 78 hetilapot, több mint 250 kereskedelmi lapot ismertető angol nyelvű kötetet mutatott be az Informations Projekt elnevezésű svéd cég, tegnapi sajtótájékoztatóján. A „Media Facts-Hungary 1993—1994” című kiadvány része annak a sorozatnak, amely a kelet-európai tömegtájékoztatás változásait, valamint e régió legjelentősebb hírközlőit kívánja bemutatni a nemzetközi üzleti világnak. Ulf Selin, az Informations Projekt főigazgatója elmondta: a szerkesztők dolgát megnehezítette, hogy Kelet-Euró- pában egyrészt nem volt köny- nyű hozzájutni a médiával kapcsolatos hiteles és részletes információkhoz, másrészt a napról napra változó helyzet miatt a kiadvány több pontja már a megjelenést követően elavult. Éppen ezért a legfrissebb adatokat a márciustól negyedévenként megjelenő MediaCom című füzetben külön közlik majd. Horn úr felejt és téved Horn Gyula jeles, nyugat-európai politikusokat nevezett meg, akik ellenzékiként is olyan pozíciókban működtek, amelyek meghatározóak voltak az illető ország életében. Igaz. Mint az is, hogy azokban az országokban nem volt 1956. S mert nem volt forradalom, hát e jeles politikusok nem öltöttek magukra pufajkát, majd ezt öltönyre váltva nem játszottak közre abban, hogy hazájukból dollár- milliók kerüljenek a megszállók kezére. Horn Gyula mára szmokingot öltött, s azt gondolja: tízmillióan felejtenek olyan köny- nyen, mint ő. Azt állítja többek között, hogy nem ártott a Magyar Köztársaság külpolitikai érdekeinek. Téved. Ártott már azzal is, hogy maga érdemének tudta be azt, hogy a hajdani keletnémetek elhagyhatták Ausztria felé Magyarországot. A pontosság ez esetben megkívánja, hogy leszögezzük: a mai parlamenti pártok prominens személyiségei akkor már ugyancsak kényszerhelyzetet teremtettek, azaz Horn Gyula és Németh Miklós — véleményem szerint — a rájuk nehezedő nyomásnak engedtek. No, ezt olybá feltüntetni, mint saját kezdeményezést, bizony egyértelmű azzal: árt a Magyar Köztársaság külpolitikai érdekeinek. (Vödrös)
