Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-26 / 21. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. JANUAR 26.. KEDD A kommunista rendszer óta eló'ször Magyar püspökök a Vatikánban Teljes létszámban Rómában tartózkodik a magyar katolikus püspöki kar Pas- kai László bíboros-prímás, esztergomi érsek és Seregély István egri érsek, a püspöki kar elnöke vezetésével az ötévenként szokásos beszámoló és tájékozódó (ad li- mina) látogatáson. A 12 megyéspüspök, 6 segédpüspök, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát és Ternyák Csaba, a püspöki kar titkára végiglátogatja a vatikáni kongregációkat („minisztériumokat”), az államtitkárság („miniszterelnökség”) hivatalait, felkeresi a római egyházi intézményeket, s egyenként. majd együtt is fogadja őket 11. János Pál pápa. A püspökök ötévenként kötelesek beszámolni működésükről, lelkipásztori tevékenységükről a pápának. A mostani látogatás az első azóta, hogy a magyar egyházak visz- szanyerték teljes működési szabadságukat, mentesülve immár a volt Állami Egyházügyi Hivatal „gyámkodásától", s új körülmények és lehetőségek között fejthetik ki tevékenységüket. — Ez aláhúzza a látogatás és a beszámoló jelentőségét — mutattak rá a püspöki kar illetékesei. A látogatás egyben alkalom arra is, hogy a magyar katolikus egyházi vezetők tájékozódjanak a világegyház problémáiról, az időszerű kérdésekről. Várható, hogy II. János Pál csütörtökön együtt fogadja a magyar püspököket, és felhívja majd figyelmüket a kommunista rendszer utáni demokratikus átalakulás viszonyai között felmerülő új feladatokra és nehézségekre. A látogatás elején Keresztes Sándor, vatikáni magyar nagykövet fogadást adott a küldöttség tiszteletére, s ezen megjelent az egyházközpont több magasrangú vezetője, köztük Roger Etchegaray bíboros, a Iustitia et Pax pápai bizottság elnöke. Magyar fókonzulátus nyílik Drezdában Újabb magyar főkonzulátus nyílik hétfőn Németországban, ezúttal Drezdában. Németországban Münchenben és Stuttgartban már működik magyar főkonzulátus, s természetesen van konzuli részlege a bonni nagy- követségnek, valamint a berlini nagykövetségi kirendeltségnek. A főkonzuli teendőket Drezdában Király Attila látja el. Szent László keze Az állami barbárság kora lejárt. De egyes személyek vagy kisebb-nagyobb (néha nagyon nagy) csoportok által támogatott, ordas eszméktől feltüzelt egyének romboló tevékenységének szinte minden nap tanúi lehetünk Európa- szerte. Keresztyén jelképek, zsidó emléktábla, 56-os sír — úgy látszik — válogatás nélkül célpontja lehet a vandalizmusnak. A minap olvastuk a pozsonyi Új Szóban, hogy Kassa egyik legszebb barokk emlékét rongálták meg. A tizennégy méter magas obeliszk tetején álló Szűz Mária-szobrot nem érték el. Viszont az emlékmű alapzatán látható szoborcsoport, Szent József, Szent Sebestyén és Szent László szobra elérhető. Ok azért kerültek a kompozícióba, hogy Szűz Máriával együtt esedezzenek az Úristennél: óvja meg a várost — miként a latin nyelvű felirat mondja — „éhínségtől, pestisragálytól, háborútól és minden bajtól”. A rongálóknak Szent Lászlóra esett a választásuk: kezét a jogarral és az országalmával együtt levágták, fejéről a férnkoronát leverték. Miért? Mert évszázadokkal ezelőtt Kassának is királya volt? Mert soha semmit nem tett a szlováknép ellen? Szent Lászlóban a magyarok azt a királyt tisztelik, aki összebékítette a hagyományt és a keresz- tyénséget. Benne a ke- resztyénség nem nyomja el a magyar jelleget, magyarsága pedig nem zárja ki keresztyén voltát. Talán ezért? Szarvason épségben 411 Milan R. Stefanik szlovák politikus szobra, akinek nagy szerepe volt a Trianon alkotta Csehszlovákia megszületésében. Mégis szobrot kapott nálunk 1991-ben. S nem bántja senki. Keseregni kéne, hogy az 1722 óta Kassa központjában álló szobor egyik alakja ilyen aljas indulatoknak esett áldozatul, de eszembe jut két recski internált beszélgetése. A két fogoly véletlenül két patinás felvidéki család — az Okolicsányi és a Ferdinándy — sarja. Az ávós urak latrináját tisztítják éppen, mikor egyikük imigyen fakad ki: „Hát nem rettenetes ez?” Mire a másik így reagál: „Lehetne ez sokkal rosszabb is. Az volna igazán rettenetes, ha mi állnánk géppisztollyal az őrtornyokban.” Hát igen. Rettenetes ez így! De mennyivel rettenetesebb volna, ha mi rongáltunk volna meg egy szlovák szobrot. Török Bálint Összecsapások a prefektusok körül Hétfői hatállyal lemondott tisztségéről Calin Drug, Temes megye liberális al- prefektusa, hogy így tiltakozzék a román kormány által kinevezett új prefektus, Ion Pastiu mérnök-ezredes személye ellen. A megyében az ellenzék van többségben és Temesváron, ahol kipattant az 1989-es forradalom szikrája, vitatják azt a szerepet, amelyet 1989 decemberében Ion Pastiu játszott egy gyár igazgatójaként. Az ellenzék szerint erről a posztról korábban hozzánemérté- se miatt menesztették, amit a kormánypárti Nemzeti Megmentési Demokratikus Front (NMDF) helyi szervezete cáfol. A temesvári konfliktus csak az egyike az új prefektusok kinevezése körüli ösz- szecsapásoknak. Az őszi választások nyomán hivatalba lépett Vacaroiu-kormány decembertől fogva felülvizsgálja a korábbi kinevezéseket, több poszton — például Kolozs megyében a Fu- nar polgármester akcióival nem egy esetben egyetértését nyilvánító Grigore Zanc személyében, aki az NMDF tagja — megerősítették az államhatalom eddigi képviselőjének megbízatását. Más esetekben új prefektusokat neveztek ki. Uj vámszabályok Ukrajnában A csapi-záhonyi határátkelőn még mindig nyugodt a helyzet, gyakorlatilag várakozás nélkül léphető át az országhatár. Az utasok között kevés a kárpátaljai, hiszen még érvényben van a turistaforgalmat és a magánjellegű külföldi utazásokat korlátozó rendelkezés. Ők tehát még nem érzik különösebben annak a dekrétumnak a hatását, amelyet december 29-én fogadott el az ukrajnai kabinet a külföldre szállított árukra kiszabott vámilletékről és amely január 21-én lépett érvénybe. A magyar állampolgárok viszont annál inkább, hiszen az ő határátlépésüket nem korlátozza ilyen rendelet. A vámrendelkezés lényege: mind az ukrán állampolgároknak, mind a külföldieknek vámilletéket kell fizetniük a határon átvitt árucikkekért, ha azok értéke meghaladja a kétszeres minimálbért, vagyis jelenleg a 9200 karbovanecet. A vámilleték mértéke ugyanannyi, mint a termék kiskereskedelmi ára, amit árcédulával kell igazolni. INTERJÚ Beszélgetés Duray Miklóssal Nemzetpolitika, szélsőségek nélkül A Magyar Demokrata Fórum VI. országos gyűlésének vendége volt Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom vezetője. Itt tartózkodása alkalmából rövid beszélgetésre kértük. — Miként vonja meg ennek az országos gyűlésnek a tapasztalatait? — Úgy látom, hogy a józanság győzött, és azok az ellentétek, amelyek az országos gyűlés előtt nem csak magát az MDF-et, hanem az egész magyar közvéleményt megrázták, mára elcsendesedtek, és egy kiegyensúlyozott, szerintem kormányzásra képes MDF lépett elő a határozatok nyomán. — Várja-e, hogy a kormányzati ciklus hátralévő idejében erősödik, határozottabbá válik a magyar kormány tevékenysége, magatartása? — Szerintem szükségszerű, hogy a magyar kormányzat bizonyítsa határozottságát. Szükség- szerű azért, hogy a választásokon ne következhessen be olyan helyzet, mint Lengyelországban, ahol apró pártokra, és gyakorlatilag kormányzás- illetve döntésképtelen parlamentre kell alapozni az állampolitikát. Fontosnak tartom, hogy a kormányzati politikát mindig egy erős, de ne túlsúlyban lévő párt határozza meg, és a segítő pártok ehhez csatlakozzanak, melléje sorakozzanak fel. Természetesen úgy, hogy közben őrizzék meg saját egyéniségüket, karakterüket. Azért fontos, hogy ez így legyen, mert a túlságosan elaprózott kormánykoalíció a történelmi tapasztalatok szerint kormányzásképtelen. — Ma időnként azzal vádolják a kormánykoalíció, illetve a Magyar Demokrata Fórum egyik-másik irányzatát, hogy nacionalista. Helytállónak tartja ezt a megállapítást? — Én nem nevezném sem a kormánypártokat, sem az MDF-et nacionalistának, és nem látok ilyen tendenciát... — A hazai ellenzék sokszor él ezzel a váddal. — Igen, tudom, de én más véleményen vagyok. A magyar kormány nemzetpolitikát hirdet, és igyekszik megvalósítani. Ez abból a szempontból nagyon fontos, hogy térségünkben, az egykori szovjet blokknak az országai jelenleg mindenfelé a túlzó nacionalizmustól hevülnek. Egy ilyen közegben nem meghirdetni a nemzetpolitikát — kifejezetten öngyilkosság. Amennyiben a magyar kormány nem tud egy ilyen politikát képviselni, akkor nyilvánvaló, hogy a nemzeti szélsőségesek jutnak szóhoz, erősödnek fel. Eddigi politikai pályafutásom alatt, a volt Csehszlovákiában végzett parlamenti munkám során is azt tapasztaltam, hogy amikor egy kormány elbizonytalanodik, és úgymond megnyitja a kaput a szélsőségek előtt, és itt mindegy, hogy jobb- vagy baloldali szélsőségről beszélünk, akkor az egész országnak rosszat tesz. A kormánypolitikának mindig is centrista politikának kell lennie. Nem szabad megengedni, hogy bármelyik irányba eltolódjon, mert akkor nem fogja tudni képviselni az ország zömének az érdekeit. — Van-e esélye a centrumpolitika kialakulásának Szlovákiában? — Szlovákiában nincs centrumpolitika. Jelenleg a korábbi bizonytalanság következményeként kialakult politikáról beszélhetünk.’ Éppen az következett be, amitől óva intem a magyar politikát. A két éven át tartó bizonytalan politizálás, illetve a hozzá nem értés olyan helyzetet teremtett, hogy szélsőséges erők kerültek kormányra. Ezek a választások pillanatában még nem bizonyultak olyan radikálisnak, mint amilyenné azóta váltak. Messzemenően nem a többség óhaját és érdekeit képviselik, noha amit folytatnak, az nemzetpolitika. — A magyarországi koimány- zópártok is nemzetpolitikát képviselnek. Miben különbözik ez attól, amit Szlovákiában neveznek nemzetpolitikának? — A jó nemzetpolitika az, amely a nemzeti érdeket és az ország gazdasági érdekeit össze tudja hangolni. A nemzeti érdeket ne tekintsük pejoratív politikai fogalomnak, hanem azt a kulturális nemzetet értsük alatta, amely a történelmi hagyományokat, a folyamatosságot képviseli. Ez a valódi nemzetpolitika. Mindenféle sallang vagy jelző nélkül, mindenféle torzulás, például a kisebbségekkel szemben megnyilvánuló türelmetlenség nélkül. Természetesen meg lehet fogalmazni nemzeti jellegű, nemzeti központú politikát, de ha ez nincs összhangban az adottságokkal, a világpolitikával, a geopolitikai érdekekkel, a gazdasági lehetőségekkel, akkor nemzetellenes politikává válik. És Szlovákiában ma ez a helyzet. Hiába képvisel a kormányzat egy bizonyos fajta nemzeti érdeket, amely a nemzeti ön- rendelkezést, és a nemzetállam megteremtését jelenti. Ma ez az érdek már nem igazán a szlovák nemzet érdeke, és Szlovákia jövője szempontjából anakronisztikus. Bánó Attila Talum Attila felvétele
