Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-26 / 21. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1993. JANUAR 26.. KEDD Visegrági Csoport — tovább! Magyar álláspont szerint tovább kell folytatni a védelmi együttműködést a Visegrádi Csoport országai között — reagált az MTI kérésére Erdélyi Lajos honvédelmi szóvivő a cseh védelmi miniszternek arra a kijelentésére, amely szerint -Prága nem tartja szükségesnek a lengyel és a magyar hadsereggel való szorosabb együttműködést. Erdélyi Lajos rámutatott: az együttműködésnek természetesen a felek kölcsönös akaratán kell alapulnia. Egyetértett Antonin Baudys cseh védelmi miniszternek azza! a megállapításával, hogy a hadseregek átalakításában közös lépésekre van szükség. A szóvivő ezt még megtoldotta azzal, hogy a Magyar Honvédség ilyen vonatkozásban együttműködik a NATO-országok védelmi tárcáival is. A közszolgálati rádiózás amerikai A közszolgálati rádiózás amerikai modelljét, és annak magyarországi alkalmazási lehetőségeit bemutató háromnapos tanácskozás kezdődött a Magyar Rádióban hétfőn. A szemináriumot Charles Thomas, az Egyesült Államok budapesti nagykövete nyitotta meg. Az előadók — a wamodellje shingtoni székhelyű National Public Radio (NPR) vezetői és munkatársai — az amerikai közszolgálati rádiózás pénzügyi, technikai és szerkesztési gyakorlatát ismertetik a résztvevőkkel, különös tekintettel arra, mi adaptálható mindebből a hazai viszonyok között. Habsburg Ottó Gödöllő' vendége Közösen a magyarság megmaradásáért (Folytatás az 1. oldalról) — Sosem fogom elfelejteni — mondta na?v tetszéssel fogadott beszéde bevezetőjében dr. Habsburg Ottó —, hogy az első szabadon választott képviselő révén Gödöllőről érkezett az első jele annak, hogy visszatér hozzánk a szabadság és a demokrácia. Gratulált az egyetem kezdeményezéséhez, amely az agrárbázison keresztül segíti a határokon túl élő magyarokat földjük megtartásában. Felhívta a figyelmet arra, hogy legközelebbi rokonaink az Ural térségében veszélybe kerültek. Ezt a kérdést is fel kellene vetni, nemzetünk és a nemzetközi szervezetek előtt. Magyar- ország biztonságát véleménye szerint az Európai Közösségben találja meg, teljes jogú tagként. Ezen az úton ma hazánkat a kontinensen száz százalékos támogatottság kíséri. — Ámig isién erő! ad, mindent megteszek, hogy előmozdítsam a magyar érdekeket és ez nem árulás az európai érdekekkel szemben — szögezte le —, mert nekem elképzelhetetlen az az Európai Közösség, melynek Magyarország nem tagja. A földszinti rektori tanácsteremben tartott ünnepségen ezt követően ajándékot adott át a vendégnek Györgyi Antal az erdélyi Pro Agriculture Hargitáé Alapítvány elnöke, továbbá a hallgatók és a Kárpátok kör képviselője, valamint Roszik Gábor a város országgyűlési képviselője. Kérdésünkre dr. Habsburg Ottó elmondta, hogy gödöllői megbeszélésein nagyon értékes információkat kapott. Beszélt a szlovákiai magyarság képviselőivel is. Kifejezte reményét abban, hogy az Európai Közösséget is meg tudja győzni: nyújtson segítséget az alapítvány céljainak megvalósításához. — Én vagyok az egyetlen magyar állampolgár az Európai Parlamentben. Tárgyalásaink nagyon aktuálisak. Alig tudom elhagyni a munkahelyemet —válaszolta, amikor arról kérdeztem, el tud-e jutni a külhoni magyarsághoz. Hozzátette viszont, hogy a szlovéniai magyarsággal már kétszer is találkozott, s velük szemben nagyon rendesen viselkednek az szlovének. Járt már Pozsonyban is, de reméli, máshová is elutazhat majd. Balázs Gusztáv Az Országgyűlés megkezdte munkáját Lemondott Horn Gyula A téli szünet után hétfőn folytatta rendkívüli téli ülésszakát az Országgyűlés. A napirend eló'tti felszólalásokat követően a T. Ház megkezdte a nyugdíjak és a családi pótlékok emeléséről szóló eló'terjesztések megvitatását Erdó'si Ágnes felvétele (Folytatás az 1. oldalról) Emlékeztetett arra, hogy 1990 áprilisában maga Antall József kérte fel a Külügyi Bizottság elnöki tisztének ellátására. Mindezek alapján visszautasította a lemondására vonatkozó felszólítást. A távozását sürgető érvek megválaszolása után a politikus bejelentette: lemond a Külügyi Bizottság elnöki tisztéről és tagságáról. Döntésének indokaként elmondta: tudomásul veszi, hogy nem tartanak igényt bizottsági elnöki munkájára, és nem kíván esetleg hónapokig elhúzódó méltatlan, kisstílű csatározásokba bocsátkozni. Elhatározásánál figyelembe vette azt is, hogy a térség súlyos helyzete Magyarországot is tragédiába sodorhatja. Horn Gyula végezetül hangoztatta, hogy a demokrácia elkötelezett híveként továbbra is Magyarország nemzetközi tekintélyének erősítésén munkálkodik. Közölte azt is, hogy a parlamenti tisztségek elosztására vonatkozó hatpárti megállapodás értelmében továbbra is szocialista párti képviselő fogja betölteni a Külügyi Bizottság elnöki tisztét. A személyre később tesznek javaslatot. * Szintén napirend előtt, sürgősséggel napirendjére vette a Nemzetközi Pénzügyi Társaságban a Magyar Köztársaság alaptőke-részesedésének megemeléséről, valamint a nyugellátások, baleseti ellátások és egyéb ellátások emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslatokat. Az előbbi előterjesztés megtárgyalására a mai plenáris ülésen kerül sor. Az elnöklő Szabad György bejelentette: a kormány benyújtotta a távközlés- és műsorszórás-politika koncepcióját és a területi önkormányzatok és közigazgatási szervek határmenti együttműködéséről szóló Európai Keretegyezmény megerősítését indítványozó országgyűlési határozati javaslatot, valamint a magyar—osztrák közúti és víziközlekedésben a határforgalom ellenőrzéséről szóló egyezmény kihirdetését indítványozó törvényjavaslatát. A kormány ugyanakkor visz- szavonta a rádió és televízió stúdióalapítás korlátozásáról, valamint a frekvenciamoratóriumról szóló törvényjavaslatát. Az Országgyűlés elnöke az Állampolgári Jogvédő Liga által támogatott, a lakáskamatok emelése elleni tiltakozással kapcsolatos népi kezdeményezés hitelesítési eljárásának eredményéről is tájékoztatta a T. Házat. A hitelesített aláírások száma nem érte el az 50 ezret, de meghaladta a 10 ezret. Ezért az elnök népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény előírásai szerint felkérte a költségvetési bizottságot, tegyen előterjesztést arra vonatkozóan, hogy indokoltnak tartja-e a népi kezdeményezés napirendre tűzését. (Lapzártakor az Országgyűlés folytatta munkáját.) Növekvő vámbevételek A magyar vámigazgatás történetében sorsforduló volt az 1992-es esztendő. A gazdasági környezet változásai, a nemzetközi elvárások, a turistaforgalom és nem utolsósorban a határforgalommal kapcsolatos bűnözés átalakulása számos új feladat elé állította a magyar vámigazgatást — mondotta Arnold Mihály a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka a szervezet múlt évi tevékenységéről tartott tegnapi sajtótájékoztatón. A vámhatóság által kiszabott vámok, adók és illetékek értéke 1992-ben meghaladta a 250 milliárd forintot. Eközben a kinnlevőségek ösz- szegét az év eleji mintegy 75 milliárd forintról decemberre 30 milliárdra csökkentette a vámigazgatás. A bevételek növekedésében és a kinnlevőségek csökkentésében elsőrendű szerepet játszott a jogszabályok megváltoztatása, ami lehetővé tette az azonnali vámkiszabást és a vámbiztosíték rendszerének működtetését. Ezt szolgálta a vámszám bevezetése és az ehhez kapcsolódó mintegy 170 millió forintos fejlesztés, aminek révén számítógépekkel látták el a vámhatóságokat. Budapesten az olasz kincstárügyi miniszter Több fontos együttműküdési programról, többek között fiatal bankszakemberek cseréjéről állapodott meg tegnap Piero Barrucci olasz kincstárügyi miniszter és Kupa Mihály, a magyar pénzügyi tárca vezetője. Piero Barucci vasárnap külön- géppel érkezett hazánkba. Látogatása során találkozik Szabó Tamás privatizációs ügyekért felelős tárca nélküli miniszterrel, valamint Bőd Péter Ákossal, a Magyar Nemzeti Bank elnökével is. A Kupa Mihállyal folytatott megbeszéléseket követően az olasz miniszter elmondta: az eszmecserén a privatizáció kérdéseit is érintették, látogatása azonban nincs közvetlen összefüggésben azzal, hogy hazánkban fel kívánják gyorsítani a bankprivatizációt. A megbeszélésen szó volt Magyarország és az Európai Közösségek kapcsolatáról, a magyarországi olasz beruházásokról, különös tekintettel arra, hogy Olaszország hajlandó átadni az autópályák építésében szerzett tapasztalatait Magyarországnak. Öngyilkos gyilkos A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága az alábbi közlemény közzétételére kérte az MTI-t: ,A Miskolci Büntetés-végrehajtási Intézet fogdájában, a szökésért magánelzárást töltő Németh Ferenc 21 éves előzetesen letartóztatott — aki nyereség- vágyból elkövetett emberölés miatt került őrizetbe — január 24-én, a délutáni órákban önkezével véget vetett életének. Két zárkaellenőrzés között a felsőruházatából szakított ruhacsíkkal felakasztotta magát a fogda lámpájának fém védőhálójára. Az őrség az esemény észlelésekor azonnal értesítette a mentőket, és nyomban megkezdték az újraélesztési eljárást is, ez azonban a mentők gyors érkezése ellenére sem vezetett eredményre. Németh Ferenc 1993. január 2-án betegséget színlelve a miskolci Vasgyári Kórházba szállíttatta magát, ahonnan január 5-én a mellékhelyiség ablakán át megszökött őrzőjétől. A rendőrök január 15-én Miskolc közelében elfogták, s ezt követően újra a büntetés-végrehajtási intézetbe szállították.” Keresztény Nemzeti Összefogás A Független Kisgazdapárt országos vezetősége az elmúlt héten tartott mátraházi ülésén a szentisíváni keresztényi gondolat jegyében hozta jétre a „Keresztény Nemzeti Ösz- szefogást”. Az összefogás nem kirekesztő jellegű, bárki csatlakozhat hozzá, a zsidóktól a mohamedánokig. Eddig mintegy 40 szervezet jelezte együttműködési szándékát. Minderről Torgyán József pártelnök beszélt tegnap a Kisgazdapárt székházában tartott sajtótájékoztatón. Az elnök elmondta, hogy a keresztény eszmeiség alapján a maga részéről nem emel kifogást az ellen, hogy az ellene vétkező és pártból kizárt tagok visszatérhessenek soraikba. Az ezzel kapcsolatos döntéseket a párt demokratikus gyakorlata szerint — a helyi szervezetek véleményének meghallgatása után — a megyei elnökségek hozzák meg. Lássunk is, ne csak lélegezzünk! Bátor, szókimondó hang: „Újabb támadás a kerékpárutak ellen”. Természetesen a kerékpárutak ellen a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium magas rangú tisztviselője üzent hadat, méghozzá úgy, hogy döntése nyomán a fejlesztésre szánt útalapösszegek öt százalékát lehet csak kerékpárút építésre fordítani. Miért? Mert nyilván utálja a helyettes államtitkár a biciklizőket, mi- értis fondorlatos módon kihúzta alóluk az utat. Teheti, hisz nyilván autón jár és valószínűleg gyermekkorában sem szerette a kétkerekűt. Csak ilyesmikre gondolhat, aki útépítés ürügyén is támadást feltételez egy hivatalnok részérói, aki minden bizonynyal arra kényszerül, hogy ezeregy számítást végezzen arra vonatkozóan, vajon hogyan jön ki jobban, mert, ha korlátlanul állna a rendelkezésére pénz, akkor nyilván nem törődne holmi százalékokkal, hanem építene. Építene mindenféle utat, még kerékpárutat is, hisz azzal például munkalehetőséget kínálhatna nagyon sok embernek, márcsak azért is, mert — ezt biztos nem veszik figyelembe a Lélegzet című lap szerkesztői — bizony negyven-öt- ven évig ebben az országban nem az út —, hanem a pártépítés volt a legfontosabb, azaz mégiscsak út, épült, de lenini. Azon nem lehetett bringázni. No, mindezek ismeretében tanácsosnak tartanám, ha a Lélegzet nem lenne oly lélegzetelállítóan támadó. (Vödrös)
