Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-23 / 19. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. JANUAR 23., SZOMBAT Páll Lajos tárlatáról Ki faluját megosztja... A megnyitó a művészé, és ott a művész a közönségé. Aztán másnap... Igen, ez a mai a másnap, mikor azt hiszem, hogy a csöndben birtokba veszem Páll Lajos festményeit, holott én vagyok azoké immár. Tegnap figyeltem a megnyitó közönségét: minden arcon a meglepődés boldog riadalma. Senki nem fintorogta meg a Budapest Galériában a tószegi szoros, köves, meredek utcácskában szekeret (nem húzó:) tartó zöld tehenet... Itt most magamat figyelem, mit tesz ma vélem ez a festészet? És semmi különösebbet, mint ezelőtt harminc esztendővel, mikor megismertem a költő, festő Páll Lajossá/ együtt. Tehát nem vagyok elfogult most ebben a különleges művészi élményben a megboldogult ifjú korunk javára. A legenda oda... ami már nem mítosz, hanem való... Verssorok jutnak eszembe Korond utcáit, embereinek be- senyős-avaros-magyar arcát figyelve a festményeken. És nem csupán azért, mert maga a most Budapesten ünnepelt festő is költő. A Korondoh született (I938f, majdnem mindig is, ma is ott élő művész épp úgy hűséges szószólója falujának, szülőföldjének, hogy egyben elajándékozza azt. Megosztja. Nem legenda Korond, nem az a Sóvidék, Parajd, Sófalva, Szováta, Sóvárad. Szűk utcák sírülnek a lezuhogó házak közt, melyek agyag-, deszka-, szénaillattal a fényben — mintha mozdíthatatlanul. Ez maga az élet. Mítosz? Legendák, balladák tengere inkább, meg a történelemé, Rabsonné vára, Firtos vára lábánál, „bundás felhők” (P. L.) kontyához közel. Ez Erdélyország, a Székelyföld egy része, és azt úgy festi, rajzolja meg P. L., hogy egy cseppet sem vesz el sem a mítoszból, sem az agyagszagú valóságból az egyik vagy a másik javára. Dicséretes szorgalommal igyekszik bepótolni az ötödfél évtizedes elmaradást Erdély művészetének anyaországi ismertetésében a Budapesten is ügyködő Erdély Művészetéért Alapítvány. Nagy szükség van erre, hiszen — lám csak ■— e megnyitó katalógusában „Küküllő menti faluként” szerepel a művész Koronája. Holott a „legközelebbi” Küküllő tova 30 kilométerre, Székelyudvarhelyen folydogál keresztül. Szintén itt jegyzik életrajzi adatként, hogy „Páll Lajos a kolozsvári Ion Andrescu Képzőművészeti Főiskolán végzett”. Való igaz, ott kezdte főiskolai tanulmányait nagy remények közepette, de ott hamar „végeztek" vele a szigorú bírák: államellenes politikai szervezkedés vádjával elítélték — négy év börtön után szabadult 1962 októberének végén, azóta otthon él, fest, ír. Lám, sok mindent kell még pótolni Erdély-ismeret tantárgyból. A tárlatot Lezsák Sándor nyitotta meg. Czegó' Zoltán „Alig egy esztendeig voltam építési irodák rajzolólegénye, amikor megkaptam első önálló építészeti megbízásomat (óbudai református parókia és imaház). Utána szakadatlan sorban a szebbnél szebb tóvárosi és vidéki munkafeladatok: budapesti Állatkert. zebegényi katolikus és kolozsvári református templom...” (Kés Károly: A zebegényi róm. kát. templom terve, 1908.) Mátyus Aliz regénye Egy törékeny asszony bolygója Könnyen rámondhatnánk a regényre, hogy egyetlen, centrális érték köré rendezett világ, nem is tévednénk nagyot: Mátyus Aliz könyve (Anya meghalt a címe) az anyaság köré (is) rendeződik olyan világban, ahol három testvér és az apa bolygói egy törékeny asz- szonynak. A mű természetesen több rétegű. Ezek közül az egyik: két anyaság. Idáé (a szerző regény- beíi énjéé) és anyjáé. A regény belső arányait tekintve van ebben valami hóemberszerű. Az alap egy nagy, zárt világgömb (e tekintetben zártként kezelhető), Ida anyacentrumú világa. Ez a regény zöme. Az egésznek a feje egy hasonló — és hasonlóképpen elégségesen megokolt — világgömb: Ida és fia. Ezek a világok végeredményben — és alanyi fogalmazásban is — Ida kötődéseinek szerkezetével is azonosak: megvan a mag, és megvan a körülötte levő, vele valamilyen kapcsolatban levő periféria. így tekintve eléggé kicsi a feje a hóembernek. Akkor azonban, ha enyhítünk a csőlátáson, kitűnik, hogy az anyához való viszony mellett arányos és erős a kapcsolat a testvérekkel is, és ez — aki volt már gyerek, tudja — bizonyos más értékrendű közösséghez tartozást is jelent, egyfajta természetes szövetséget — még a zárt családi léten belül is — a felnőttvilággal szemben. Ennek több szellemesen előadott példájával találkozhatni. Az Idában kifejlődő gyerekkel való kapcsolat, a szülészetek falanszterízű gyakorlatában való elválasztás, majd az új együttlét ismét zártságot eredményez. A végtelenül finoman nőiesnek ábrázolt anya és hozzá képest darabos lánya ellenpontozottságában ugyanúgy megvan az ellentétes párhuzam, mint az anya három, és Ida egyetlen (késői) gyerekéhez való viszonyának egymást erősítésében. E két nő és ez a két anyaság két pólusa egy tengelynek, csakhogy ezek a sarkok nem ellenpólusok. Csupán mások. Nem ellentét van a két anya között, hanem természetes és természet adta különbözés, és időbeli egymásutániság. A világot tehát nem az ellentétek mozgatják ebben a szerkezetben, hanem maga a világ mozog, mert a mozgás törvény, amiként törvény az idő múlása is: a regény elején még a ködbe „vésző” dédek elei, a szépszülők (ugyan kik mások?) szórják az eperfáról a selyemhernyóknak gyűjtögető gyerekeknek a falevelet, de a regény végére lazul, átalakul és megcsappan a család. Ebben a metszetben virtuálisan jelen van egy családregény is, aminek a Faluregény- re (1987), az előző kötetre viszszavillanó meseszála sajnos elsikkad. Az a látás- és szerkesztés- mód, ami az Erdei Ferenc-dí- jas szociológus írót Sánta Ferenchez teszi hasonlatossá, ezúttal — és ebben az összefüggésben — egy erősen, de ki- szorítottan változó világban ösz- szetartó-összetartozó családot mutat be — mondhatni — diakronikus riportregényben. Nehéz eldönteni (nincs is okunk rá), mennyire és miként kötődik konkrét valósághoz ez a nagyon önéletrajzszerű mű. Arra mindenesetre felhívom az olvasó figyelmét, hogy a regényben előforduló tanyatűz néhány éve már volt témája, vagy inkább ötletadója Mátyus Aliz egy Élet és Irodalomban megjelent irodalmi riportjának, de az egészen másról szólt. Akit intimitások érdekelnének, pletykát aligha koholhat. Ez írónak, bármennyire is hivatása a ténykutatás, szépíróként nem ebből származik a hitele, hanem abból, hogy ami a tárgyi valóságról eszébe jut: önálló életű, igaz képe a világnak. (Széphalom, 1992) Szitányi György Elhunyt Szabó Gyula Hosszantartó betegség után, január 19-én elhunyt Szabó Gyula, váci ötvösművész. Ötvennyolc éves volt. A csehszlovákiai Negyed községből települt át Magyarországra. Az Iparművészeti Főiskolán 1959-ben szerzett diplomát. Ettől kezdve volt az Ötvös Stúdió tagja. Házassága révén került Vácra. Remekbe szabott munkáit tisztelői nagyra becsülték. Cserje utcai lakásában készültek díszdobozai, serlegei, ékszerei. Ezeket a IV. Országos Iparművészeti kiállításon, az Ékszer 70 kiállításon ismerhette meg a közönség. Önálló bemutatkozásokra a város intézményeiben került sor 1972-ben, 1982- ben és 1985-ben. Kiállította alkotásait Barcson, Kaposvárott, Szo- bon, illetve Szentendrén is. VEDáENYPÁLYÁZATI FELHÍVÁS Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete nyilvános versenypályázatot hirdet a városi, 205. Sz. Ipari és Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet részére készülő tofAoterem fővállalkozó/bon történő építé/kíritelezé/ére A részletes pályázati felhívás és a dokumentáció 10 000 Ft + áfa ellenében átvehető Monor Város Polgármesteri Hivatalának műszaki és városgazdálkodási irodáján. További Információt Is a MŰVÁG irodában adnak, cím: Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. 2200, telefon: Monor, 3. A pályázatok beérkezési határideje: március 22-én 10 óra. A TISZÁNTÚLI GÁZSZOLGÁLTATÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG dabasi szolgáltatási üzeme felvételre keres gázszerelő szakmunkást Örkényben, Táborfalván vagy a települések közelében lakó jelentkezők előnyben. Bérezés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet személyesen, az üzemvezetőnél, munkanapokon 8 és 15 óra között, cím: Dabas, Nemzetőr u. 12., telefon: Dabas, 126. Terműffild-árverásl hirdetmény A PEST MEGYEI KÁRRENDEZÉSI HIVATAL (Budapest, Kecskeméti u. 10-12. 1053) forme/ községben. a farmosi Tápiómente Mgtsz által kijelölt termőföldterületre árreié/t tűz ki Az árverés helye: Farmos, Művelődési Ház. Az árverés ideje: február 24-én 10 óra. Táblaszám: Helyrajzi szám: Terület: Művelési ág: AK-érték: 33. 0159/3. 1 ha 7408 m2 szántó 18,10 0159/5. 2557 m2 szántó 2,66 0159/6. 2690 m2 szántó 2,80 0159/7-A 4354 m2 szántó 4,53 0159/7-B 2507 m2 erdő 1,91 6. 0139/2. 4374 m2 szántó 9,89 0139/4. 5754 m2 szántó 13,00 0139/5. 4316 m2 szántó 9,75 0139/6-A-J 24 ha 8066 m2 gyep, szántó 401,41 0139/7. 3504 m2 gyep 7,01 0141/1-A 1 ha 7120 m2 szántó 38,69 0141/1 -B 1 ha 8364 m2 szántó 36,73 13. 0236/1-A 10 ha 9259 m2 szántó 142,71 0236/1-B 2446 m2 gyep 6,80 18. 0262-A 1 ha 8703 m2 szántó 19,45 22. 0118/6-54. 13 ha 2304 m2 szántó 68,85 23. 0106/7-31. 25 ha 6492 m2 szántó 458,37 0106/31. 3 ha 9275 m2 szántó 68,34 0114/5-39. 52 ha 3053 m2 szántó 698,14 0115. 9416 m2 szántó 9,79 0116/64-B-T 74 ha 0330 m2 gyep, szántó, nádas, erdő 241,94 073/35. 1611 m2 erdő 0,56 073/36. 2269 m2 erdő 0,71 073/37. 1752 m2 erdő 0,61 073/38. 3528 m2 erdő 1,23 073/39. 3223 m2 erdő 1,13 073/87. 19 ha 0631 m2 erdő 144,88 073/88. 3 ha 7266 m2 erdő 13,04 Korlátozó intézkedés nincs.