Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-21 / 17. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT 1993. JANUAR 21., CSÜTÖRTÖK A Duna rehabilitációja A környezetügyi mérések európai szemléletű minőségügyi kérdéseivel foglalkozik a Duna rehabilitációja kapcsán az a tanácskozás, amelyet január 25. és 27. között rendeznek Győrött. A megbeszélésre várják az országgyűlést, kormányzati és önkormányzati szakértőket, valamint a Dunatáj rehabilitációjában érdekelt vállalatok, intézmények és környezetvédő társadalmi szervezetek szakembereit. A kömyezetügyi méréstechnika bemutatóra meghívják az érdekelt magyar vállalatok, valamint az európai multinacionális cégek képviselőit is. Az értékelés módja Az OECD országokban az egyetemek és a kutatóintézetek értékelése és minősítése a tudománypolitika feladatává vált a nyolcvanas években. Az értékelés módját intézményi és szervezési hátterét az egyes országok kultúrájában, szemléletmódjában gyökerező értékkategóriák befolyásolják. Az értékelési rendszerek és módszerek tanulmányozása elősegítheti az adaptációt. Mosoniné Fried Judit és Jávorka Edit tavaly szeptemberben megjelentette tanulmányát, amelyben a német, a francia, japán, angol, USA- beli, svéd, holland, finn és spanyol értékelési mechanizmust elemzik. E mű szolgált alapul a tegnap megrendezett Az egyetemek és kutatóintézetek értékelése című konferenciához. Aranydiploma a magyar feltalálóknak Az Egyesült Államok Feltaláló Egyesületei Szövetségének aranydiplomáját nyerte el a Magyar Feltatálók Egyesülete, amely az év legeredményesebb egyesülete címmel jár. A kitüntetést a nemrég megtartott közgyűlésen vehették át. Az elért eredményhez Antall József levélben gratulált: „A magyar feltalálók mindig — gyakran igen nehéz körülmények között is — tudnak nagyot alkotni. A bel- és külföldön díjat nyert feltalálók nagy száma mutatja, hogy az egyesület tagjai méltó követői a nagy elődöknek”. Gázüzemű autók Környezetvédelmi szempontból igen fontos lenne, ha a gázüzemű autók elterjednének Magyarországon. Ennek elősegítése a célja annak az ankétnak, amelyet februárban rendeznek. Itt a résztvevők hallhatnak majd a hazai és külföldi tapasztalatokról, a jogszabályalkotás helyzetéről, ezen kívül megtekinthetik a hazai és külföldi gyártó- és forgalmazó cégek bemutatóit is. Gödöllői kutatóműhelyek Hol a piros? Tévedés ne essék, nem az utcán oly sűrűn látható hazárdjátékról lesz szó a továbbiakban, hanem az egyetem kémiai, biokémiai tanszékének munkájáról. — A fehérjeszerkezet vizsgálatnak az a lényege — mondta Sajgó Mihály tanszékvezető —, hogy megállapítsuk, egy hosszú gyöngyfüzérben — amelybe ezek a fehérjék rendeződnek — a különböző színek hogyan következnek egymás után, mikor jön a piros, a zöld, vagy a sárga. Ez — bár a vizsgálatok megkezdése idején még a kollégáink is mosolyogtak tevékenységünkön —, mint az idők folyamán kiderült, egy cseppet sem mindegy. Kezdetben hasonló kétkedéssel fogadták a nukleinsavakkal kapcsolatos kutatásainkat is. Aztán megállapítottuk, hogy ezek szerkezeti felépítése is igen lényeges, ugyanis a legkisebb változtatás esetén egészen más fehérjék „gyártására” adja ki az utasítást. — Ezeket a felismeréseket, hogyan tudták alkalmazni a gyakorlatban? — Szükség volt erre a kutatómunkára ahhoz, hogy most például az Ariéit tudják reklámozni a sajtóban. Sikerült egy olyan enzimet felfedezni, amelyet adalékanyagként egy mosóporba keverve elérhetjük azt, hogy ötven-hatvan fokon is oldja a zsiradékot és az egyéb szennyeződéseket. — Ezenkívül mivel foglalkoznak a tanszéken? — Egy mikrobiológiai jellegű munkával, ami már közvetlenül hasznosítható a gyakorlatban. Olyan, mikrobákból izolálható anyagokat keresünk, amelyek növényvédőszerként használhatók. Ez azért lényeges, mert — mint tudjuk — a környezetszennyezés egyik komoly forrása a mezőgazdaság, illetve a növényvédőszerek túlzott, mértéktelen használata. Vannak azonban olyan növényvédőszerek — és azon dolgozunk, hogy még több legyen —, amelyek környezetbarát anyagokat tartalmaznak. Ezekre az jellemző, hogy a környezet számára nem idegenek, s a természet, a talajban található élőlények rendelkeznek olyan mechanizmusokkal, hogy ezeket az anyagokat lebóntsák, megsemmisítsék, a talajból ,Jd- takarítsák”. Több olyan faktort — antibiotikumot — sikerült már izolálni, amelyek erre a célra megfelelnek. —Miből állítják elő ezeket a törzseket? — Talajból. Valahányszor egy munkatársunk vagy diákunk útnak indul, megbízzuk őket talajminták gyűjtésével. Ily módon van mintánk Tibetitől — ahol három hallgatónk járt tavaly —, vagy az északi sarkkörön túlról is. — Hogyan jutott Tibetbe az a három diák? — Pályázat útján, meg aztán több helyről kapunk támogatást az utaztatásokhoz. Ebben az esetben a Postabank nyújtott segítséget ahhoz, hogy fiataljaink Körösi Csorna Sándor útját követhessék. — Vannak megbízásos munkáik?-— Ezek nagyon fontosak számunkra, mert bevételi forrást jelentenek, de egyre kevesebb alkalmunk van ilyen feladatok megoldására. Áz ipari üzemek egy része feloszlott, s azoknak, amelyek még működnek igencsak meg kell fogniuk a pénzt, így mostanában ritkábban adnak munkát. — Egyre több hallgató megy ki külföldre fél- vagy egész évre tanulni. Nem okoz gondot az, hogy a magyar és a külföldi oktatási rendszerek között oly nagy a különbség? — De igen. Sok töprengést okozott, hogy hogyan fogadjuk el a kint tanultakat. A gödöllői Agrártudományi Egyetem volt az első, ahol elkezdtük átalakítani az oktatási rendszert, éppen ezek miatt. Kidolgoztunk egy módszert — aztán a gyakorlatban apránként csiszolgat- tuk —, amely használatával meg tudjuk állapítani, hogy megfelel-e a mi normáiinknak a külföldön szerzett tudás. Ugyanakkor, mondjuk a londoni egyetem professzorai is láthatják, mit tud a diák, mert most már azonos a minősítési rendszerünk. Talán ennek is köszönhető, hogy egyre több vendéghallgató jön hozzánk a fejlett országokból. Ez igen büszkévé tesz bennünket, mert azt mutatja, hogy egyetemünket, az itt folyó oktatási munkát egyre inkább elismerik a világban. Árpási Mária Mobil fékpad angol mintára ■«SÍ Magyarországon mintegy két éve működik az angol—magyar extra autóklub, az AUTO- HOME, mely részben angol tökével jött létre. Mast új szolgáltatással jelentkeznek, a közlekedésbiztonság javítása érdekében ingyenes motordiagnosztikai méréseket végez, valamint ellenó'rzi a fékberendezést azon az új mobil fékpadon, mely Magyarországon még egyedülálló és az ország különbözőí pontjain felállítható. A Merkúrral kötött szerződés értelmében a használt autótelepeken kisegítő' szolgáltatásokat is nyújtanak. Az előző játék kérdéseire adott helyes válaszok a következők: 1. Az. Isteni Színjátékban Dante Alighieri 140 évvel korábban pontosan leírta a Dél Keresztjét. Dante ismerte az arab Abuhasszan 725-ben készült égbolt ábrázolását, amelyen fel volt tüntetve a Dél Keresztje. 2. Apáczai Csere János, Kolozsvárott, Gyulafehérváron és Hollandiában, az utrechti egyetemen tanult. Hazajövetele után előbb Gyulafehérváron, majd Kolozsváron tanított. Kidolgozta a közoktatás reformjára vonatkozó terveit, világi szakembereket is képző főiskolákat követelt.. Következetesen hirdette nem csak KopemiFejtörő 4 kusz, hanem Descartes tanait is. 3. R. Pisek cseh kutató javaslatára a Communication With Extra Terrestrial Intelligence (kapcsolat a Földön kívüli értelmes lényekkel) kifejezés kezdőbetűinek összeolvasásából CETl-nek nevezték el a kozmikus társkeresési programot. A javaslatot azért is támogatták a szakemberek, mert a csillagászok véleménye szerint a földön kívüli civilizációk egyik lehetséges helye a hozzánk viszonylag közei lévő CET csillagkép Tau Ceti nevű csillagának esetleges bolygója. A Tau Ceti tőlünk mért távolsága 11,8 fényév. Játékunk e heti fordulójának kérdései: 1. Hány csillagászati egység a Tejútrendszer átmérője? 2. Mi a különbség a kozmogónia és a kozmológia között? 3. Milyen messze van a horizont? A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között 3 db 300 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat a jövő hét csütörtökig kérjük beküldeni. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap Szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Iránytószám: 1446 A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. MÚLTIDÉZŐ S Haraszthy Ágoston Tíz esztendővel ezelőtt az Egyesült Államok Tudományos Akadémiája emlékülést tartott, amelynek témája a magyarságnak az Újvilág fejlődéséhez való hozzájárulása volt. Tudós számos akadt a megemlékezésre méltóal* között, ám gazdasági szakember mindössze egy: Haraszthy Ágoston. Alapossággal és munkabírással keresztezett kalandor természete az élet számos, össze nemigen tartozó területén tette őt ismert, sikeres emberré. Karrierjét, mint nemesi testőr, József főherceg személyi titkáraként kezdi s Nicaraguában végzi egy aligátor gyomrában. Haraszthy 180 évvel ezelőtt született Futakon. Miután a jó képességű fiatalember „kiszolgálta magát” az ország idős nádora mellett, visszatér Bács megyébe. Szoros ismeretség fűzi Kossuth Lajoshoz, s mert vele azonos politikai nézetei kezdenek egyre szalonképtelenebbé válni 1840-ben Amerikába utazik, hogy esetleges letelepedésének esélyeiről tájékozódjon. Az ott töltött egy esztendő alatt birtokot vásárol Wisconsin államban, ahol azon nyomban egy falut létesít. Ha- raszthy-falva ma Sank City néven virágzó kisváros. Jómaga 1844-ben költözik ide végleg családjával, ahol első ténykedéseként meghonosítja a vidéken a komlótermelést s egyben megteremti a híres Wisconsin! sörgyártás alapját. Mihelyt kitör az aranyláz, 1849-ben Kaliforniába költözik. Itt előbb San Diego seriffje, majd országgyűlési képviselő. A nyughatatlan Haraszthy kevéssel ezután San Franciscóban telepedik le, ahol az akkori elnök az állam második legnagyobb aranyfeldolgozó üzeme és pénzverdéje igazgatójának nevezi ki. Emellett sikeres magán- vállalkozásokba is belevágott. Természeténél fogva — mert az elért siker számára nyomban unalmassá vált — új tevékenységbe, a szőlőtelepítésbe kezdett. Olyan eredménnyel, hogy mint az államok első számú mezőgazdasági szakemberét, a kaliforniai állami mezőgazdasági társulat elnökévé választják. Borai világnyertesek. Úttörő volt a konyak és a pezsgő készítésében. Erre is hamarosan ráun s új tervekkel Nicaraguába költözik. Ezekről viszont már semmit nem tudunk. Egy folyóba zuhan, s aligátorok falják fel 1869-ben. Halála századik évfordulóján az akkori kaliforniai kormányzó, Ronald Reagan kongresszusi beszédében, mint az állam szőlőkultúrájának atyjáról emlékezik meg róla. (pe) Madarakról — mindenkinek Barátposzáta Lassan hagyománnyá vált, hogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület minden évben kiválaszt egy veszélyeztetett madárfajtát. Azzal a céllal, hogy minél többen megismerjék a kipusztulóban lévő madarakat. így talán jobban odafigyelünk rájuk, hiszen a madarak eltűnésével saját életlehetőségeink is romlanak. Az idei év madara a barátposzáta, ez a közismert, kedves madárka. Alkalmazkodó képessége rendkívüli, a legkülönbözőbb élőhelyeken, gazdag aljnövényzetű erdőkben, folyóártereken, bokrosokban, parkokban, kertekben telepszik meg. Márciusban a hímek érkeznek meg először, és ha az időjárás kedvező, rövidesen több fészek építésébe is belekezdenek. A később érkező tojó ezek közül választja ki azt, amelyet befejeznek. A párok évente kétszer költenek, először április végén raknak tojásokat. A többnyire öt tojáson a szülők felváltva ülnek, de éjszaka mindig a tojó kotlik. A fiókák 13-14 nap után kelnek ki, és hamarosan elhagyják a fészket. A szülők tovább etetik őket. A fiatal barátkák néhány nap múlva már repülni kezdenek. A barátposzáta főként rovarokkal él, nyár végétől a bodzáso- kat keresi fel. Az őszi vonulás augusztusban indul, de még októberben is látható néhány belőlük, sőt, olykor nálunk telelnek, bogyókkal vészelik át a hideget. Védett madár és épp azért lett az idei esztendő madara, mert mesterségesen is a kiskertekbe szoktatható. Ha a kerttulajdonosok figyelmét felhívhatják a barátkára a madárvédők, fészkeiket nem bántják, úgy számítani lehet arra, hogy számuk a jövőben növekedhet.-jisz- %
