Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-21 / 17. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JANUAR 21., CSÜTÖRTÖK Franz Walper pályaképe Németül misézik Budajenői elképzelések Olaszok Nagykátán Ezer kilométert futottak Csobánkáról csupán gyermekkori biciklizések futó emlékeként az rögzült bennem, hogy hegyi nyúlványban megbúvó falucska, közel a Pilishez. A tájba törökdúlás után települt svábok dala itt is fölhangozhatott: „De sok embert megölt, / míg termett ez a föld..." — Nem is a földművelés, inkább a kőbányászat és kófaragás adta kenyerünket, nagyapám feljegyzései még parlamenti köves fuvarokról szóltak. Bár apámnak már volt egy vegyesboltja, s 20 holdja is — mondja zuglói lakásán Walper ről bőséges emlékem, sőt dokumentumom is van. Az Osterrei- chises Komitee für Ungarn megbízásából egy teljes héten át segítettem a segélyezési munkát, egy ízben pedig Budapestre is fölutaztunk. Győrben ebédül látott bennünket a püspök... — .. .azaz Papp Kálmán! — fontoskodom, jóllehet könnyű tájékozottnak lennem: akkortájt a Szigethy Attila kiadásában megjelent Hazánk munkatársaként buzdított egy ízben püspökvári rezidenciáján további lapmegjelenésre bennünket Papp Kálmán. szovjet katonákról ugyan hallhattunk már, de most itt ez ízig-vérig valódi, bizonyos NTSz (Nacionalvo-Trudovoy Szojuz) aláírta dokumentum is. Kijár a falvakba is — Volna itt még jócskán rendezni való — teszi el az aktakö- tegét Walper úr, aki szombat- vasárnap délelőtt tízkor a Batt- hyány-térre néző, Fő utca 43. számú Szent Ferenc Sebei elnevezésű templomban misézik. Ferenc prelátus, apostoli proto- notárius, akit 1946-ban családjával áttelepítettek Németországba. — Csobánka kétezer lakosából 1480 ember jutott erre a sorsra — folytatja emlékezését beszélgető partnerem, akire Sza- uter Rudolf parlamenti képviselő hívta föl a figyelmemet, lévén ő maga a szomszédos Pilisvörös- vár lakója. Amely nagyközség ma a Buda vidéki németség afé- le központja, hiszen nem volt rajta a kitelepítendők listáján! Két kivétel ugyanis nagy kegyelmesen megadatott akkor számukra: aki bányában, vagy az újonnan építendő hidakon dolgozott, az mentességet kapott. Nos, Vörösvár az előbbi címen jutott kívül a potsdami döntés következményein, amely döntésről azt írja emlékirataiban Nagy Ferenc akkori miniszterelnök, hogy „Magyar- ország gazdasági és politikai füg- getlenségének teljes aláásását jelentette" . Franz Walper érettségi előtt állt éppen, ugyanazon épületben tanulván, amelyben jómagam is később, immár a bölcsészkaron. Lévén ez az épület a Duna-parti piarista gimnázium —, most döbbenek rá. hogy ez is visszajárna az egyháznak... Csobánkától Mindszentyig — Hol avatták pappá? — A svájci Fribourgban végeztem és Unterägeriben 1952-ben szentelt pappá Haász István volt tábori püspök, ahonnan először Rómába mentem, még egy évet tanulni, majd Ausztriában telepedtem le. Ro- senburgban voltam szemináriumi prefektus, majd rektor. Ott ért a magyar forradalom, amely— Igen, aztán már a budai Várban maga Mindszenty József hercegprímás, aki az előző napon szabadult rabságából. Nézze, ezt az emléket máig őrzöm tőle — nyújt át egy írást Walper atya. Dokumentumok 1956-ból íme: „A világ összes katolikus Püspökeihez!” címzett közlemény megköszöni az addigi adományokat, s — „mivel a nélkülözés... igen nagy" — további adakozásra hívja föl „szabadulásom első' napján” köszöntve a címzetteket. A dátum 1956 október 31-e, a gépelt szöveg alatt immár saját kezű aláírás, továbbá még egy utóirat, ugyancsak kézzel: E mondatot szabatosan idézem: „A maroknyi magyarság Kelet ellenében folytatja azt a történelmi szerepet, amit a nándorfehérvári világraszóló győzelem 500. évfordulója is előír számára”. (Bécs- ben König bíboroshoz eljuttattuk — így a prelátus). S e nagybecsű dokumentum mellé egy valódi kuriózum társul: orosz és magyar nyelvű felhívás, amelyben ugyan a magyar katonákhoz és tisztekhez intézett felhívásban „tovarís- csi” a megszólítás, de amely így fejeződik be: „Istennel egy szabad Oroszországért! Istennel egy szabad Magyarországért!" Egy orosz forradalmi stáb nevében született a szöveg, amelyben ilyen mondatok olvashatók: „Mi felszólítjuk orosz testvéreinket a szovjet hadseregben, hogy ne lőjenek rátok... és hogy terjesszék ki a forradalmat Oroszországra is!” ...Mendemondákról, átállt Turezer György felvétele Természetesen németül, hiszen ezzel a szándékkal települt visz- sza — a német püspöki kar megbízásából — Magyarországra 1989-ben. — Budapesten, úgy hallom, 40 ezer német származású él, de jönnek a környező falvakból is, Szauter Rudolfot is így ismertem meg. Ezenfölül Paskai bíboros úr engedélyével a Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házban tartok 1986 óta minden év novemberében 5 napos elmélkedést. Tehát tavaly volt a hetedik, általában 40—50 főnyi részvétellel, Leányfalun. —Nem tudom, föltették-e már a kérdést, most megkockáztatom: vajon elégedett-e a Szent Ferenc Sebei templom látogatóival? — Bár viszonylag sok a diplomáciai testületekből érkező hívő, talán lehetne több a szóban forgó falvakból jövő, ösz- szességében elégedett vagyok. Tekintetbe véve az utazási bonyodalmakat, kérésre szívesen autózom ki magam is e falvakba, hiszen van igény a német nyelvű misére. Tegnap Pilis- szenfivánon, tömött templomban miséztem. Általában azt mondom, hogy a sváb gyökere kettős: paraszti munkája és a vallásossága. Az előbbit nagyjá- ban-egészében tönkretették, de élnek még — ha a kelleténél kisebb mértékben is — az utóbbival. — Végül egy prózai kérdés: mi lett a csobánkai húsz hold családi tulajdonnal? — Ha arra járok, csak parlagot látok, egyszóval: nem kérem vissza. Különben is, elhibá- zottnak tartom a kárpótlás módját, ami viszont már messzire vezet... Keresztényi Nándor Alfonsine olasz kisváros hivatalos delegációja érkezik ma este Nagvkátára. A több mint harmincéves testvérvárosi kapcsolat e látogatással várhatóan új lendületet kap. Budajenő lakóit ezekben a napokban a kárpótlással kapcsolatos kérdések tartják izgalomban. Egyrészt azért, mert a községben elég sokakat érint, másrészt pedig közeleg a tavaszi munkálatok ideje. Addigra nem ártana tisztázni a tulajdon- viszonyokat. A kárpótlási bizottság jelenleg azt mérlegeli, elég fölkészültek-e egy helyben megtartandó árverésre, amit, célszerű lenne márciusban, vagy áprilisban megtartani. Fejtöréseket okoz az is, hogy nincs elegendő szántó a kárpótlásra kijelölt földterületek között, holott, inkább eziránt lenne érdeklődés. A Zsám- béki medence települései közül Budajenőn van a legnagyobb, összefüggő szőlős. A kárpótlás, az, hogy az egykori gazdák visszakapják földjeiket, egyben új helyzetet is jelent számukra. Hiszen az utóbbi években nem kellett a holdak megműveléséről gondoskodniuk, az árverést követően már meg kell gondolniuk, hogyan hasznosítsák földjeiket. Tisztán kéne látni, ki, kivel, hogyan szerződne, egyes területekre vonatkozóan. Ä kárpótlási bizottság most egyezteti az elképzeléseket az érintettekkel. Az idő sürget, hiszen a mezőgazdasági munkák nem várhatnak. Kívülről igen egyszerűnek tűnik a kárpótlási folyamat. Adott a föld, a jogszabály, a szándék, már csak annyi van hátra, hogy ezeket összeegyeztessék. Ám az egész nem ilyen egyértelmű. Össze kell hangolni az igényeket, a terveket és a lehetőségeket. A lényeg az, az egykori tulajdonosok ismét földhöz jussanak, és hozzákezdjenek a műveléshez.- jisz Közép-Olaszország Emilia Romagna tartományában, Ravenna mellett található Alfonsine. (Innen ered a kátaiak kedvenc salátabárjának az elnevezése.) A két település közötti hivatalos kapcsolatfelvétel 1962-ben jött létre, ami a korabeli hazai politikai viszonyok között igencsak kuriózumnak számított. Elindítója Antónió Pezzi olasz újságíró, a Magyar Rádió olasz szekciójának akkori vezetője volt, aki 1959-ben felvételt készített a magyar járási székhely múltjáról, hagyományairól, népművészetéről. Ennek nyomán kezdődött az ismerkedés, hogy aztán a 70-es években a Tápió- mente Néptáncegyüttes jóvoltából szélesebb alapra helyeződjék. Hamarosan bekapcsolódott a Damjanich János Gimnázium és Szakközépiskola, miáltal a magyar diákok nyelvtanulása került a testvérvárosi viszony középpontjába. Nagykátán magas színvonalon tanulják az olasz nyelvet, amit bizonyít, hogy országos olasz nyelvi találkozót már többet is rendeztek. A tanulók nyári fogadása évek óta rendszeres mindkét oldalon. Népszerű Nagykátán az olaszok Milleluci — Ezerfény — nevezetű táncegyüttese. Családi kapcsolatok alakultak ki. Nagy politikai áttörés, e mikrokömye- zetben igazi szenzáció volt az olaszok 1987-es „Béke határok nélkül” jelmondattal indított futóakciója. Nagykátáig 1023 kilométert futottak le az amatőrök néhány nap alatt. Az akkor még nagyközség főterén ezrek köszöntötték a sportolókat. Az itteniek kerékpártúrával viszonozták a látogatást. Minden egyes alkalommal leesett egy tégla az áthatolhatatlannak tetsző falakból... Nagykáta önkormányzatának képviselői 1991-ben jártak először hivatalosan Alfonsiné- ben. Családi, kulturális, iskolai vonalon nincs fennakadás. Ren- zó Savini most megválasztott olasz polgármester és csapata is ennek megerősítésére érkezik január 20-án a Tápiómentére. Bodrogi Györgyné nagykátai polgármester emellett bővíteni szeretné a meglévő kötődéseket. Augusztus 18—25. között várják az olasz diákokat, a Szent István-nap környéki hagyományos kátai nemzetközi tánctalálkozóra a Milleluci együttest. Szépen fejlődik a magyar kisváros zeneiskolája, annak fúvószenekara: a magyar zene nagykövetei lehetnének, miképpen Palkó Gábor nagykátai festőművész-tanárt is szívesen bemutatnák a „testvéreknél”. Ám kétségtelen — fejtegette Bodroginé — az igazi nagy együttműködési vágyak az egyelőre fehér foltnak maradt gazdaság területén szunnyadnak kátai oldalról. A tárgyalások során mintaként hozzák majd fel a jászberényiek példáját, akik már három olasz—magyar vegyes vállalatot hoztak létre. Ilyen reményekkel szervezik a pénteki találkozót, ahol ott lesznek a nagykátai vállalatvezetők, üzletemberek, intézmény- vezetők, és természetesen vállalkozók is. Annyi bizonyosnak látszik, hogy Nagykáta olasz kapcsolata a negyedik évtizedben tovább erősödik. (tóth) Fejlesztések Dánszentmiklóson Négy község összefogott Nagy feladatra vállalkoztak Dánszentmiklós vezetői, amikor tervbe vették, hogy eljuttatják a településre a gázt, az egészséges ivóvizet és a telefont. Az önkormányzatnak ugyanis sosincs elegendő pénz a bukszájában... A község viszonylag fiatalnak számít, pár évtizede indult látványos fejlődésnek. A ma kétezerhatszázhatvan- nyolc lelket számláló település a valamikori Dánospusztán, kisebb uradalmak helyén jött létre. A falu szerkezete laza, hosszan elnyúló. Az Al- bertirsáról induló buszról legalább öt megállóban szálltak le a ceglédi, monori, budapesti iskolákból, illetve munkahelyekről hazatérő ingázók, mire a községháza elé értünk. Dánszentmiklós polgár- mesterét, Bimbó Józsefet arról kérdeztem, milyen változásokat hoz az új esztendő a vidék életében? — Az infrastruktúra fejlesztése a legfontosabb tervünk, melynek előkészületeit már a múlt évben megkezdtük. Célunk a település föld- gázellátása, a közműves vezetékes vízhálózat lefektetése, valamint a telefonhálózat kiépítése. A földgázrendszer kialakítását három községgel — Albertijával, Pilissel és Cegléd- bercellel — együtt, közösen vállaltuk. Természetesen ehhez szükség volt a lakosság hozzájárulására, anyagi áldozatvállalására is. Itt Dánoson huszonhárom kilométer hosz- szúságú vezetéket kell lefektetni, mivel a falu beépítettsége alacsony. A csövek csonkja — ahová a fogadóállomás kerül majd — ott van már mindegyik településen. — Önöknél mikor kezdenek hozzá a fogadóállomás megépítéséhez? — A belső hálózat kivitelezésével együtt körülbelül március 10-e körül. — A konténeres vízművel megvalósuló egészséges ivóvízre is nagy szükségük van... — A költség körülbelül ötvenmillió forint lesz, melyre pályázat útján próbálunk cél- támogatást szerezni. A Vízügyi Alaptól is szeretnénk segítséget kérni. A meglévő egyedi fúrású kutak vízmeny- nyisége és vízminősége valóban egyre több gondot okoz az itt élőknek. — Lesz-e a településen távhívó telefon? — Örvendetes, hogy a községházán már van crossbarvonalunk. Amikor nyolc éve idekerültem, még amolyan kurblis-készüléket kellett tekergetni; húzogattuk, dugdos- tuk a zsinórokat. Ma már ott tartunk, hogy a DET-COM Rt. (Dabas és Térsége Távközlési Telekommunikációs Részvénytársaság) által megvalósítandó telefonhálózat fejlesztésre mintegy kétszázhúsz igénylő jelentkezett. Ez azt jelenti, hogy a községben élő családok ötödé szeretné ezt a szolgáltatást. A falu közepére, az ABC elé már elhelyeztek egy fülkét, oda hamarosan visszahívható készülék kerül. — A felsorolt fejlesztések kivitelezéséhez nem kevés pénzre lesz szükség...-— Mindezt kedvezőtlenül befolyásolja, hogy az új köz- szolgálati törvény előír bizonyos bérváltoztatásokat, melyeket az Idén költségvetésünkből kell finanszíroznunk. T. Á.
