Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-16 / 13. szám
xxxvii. évfolyam, 13. szám Ára: 13,50 forint 1993. január iő„ szombat A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye Megyei körséta tej ügyben Mifelénk nem szokás Ez a — kommunista negyven év utáni — időszak a kormányzat és az ellenzék számára egyaránt nehéz — nyilatkozza egy helyütt Csoóri Sándor, majd így folytatja: — Ma már nyilván mulatni lehet azon, hogy száz nap után azt várták, hogy a kormány valami csodát csináljon... Csoórinak igaza van. Száz nap után csodát! Emlékezzünk azonban: az ellenzék azt a száznapos türelmi időt sem volt képes kivárni. Jószerével még hivatalba sem lépett a mellesleg semmiféle vezetői gyakorlattal sem rendelkező kormány, máris elkezdődött a tűzijáték. S az offenzíva azóta is szakadatlanul tart. Megvan ehhez az ellenzéknek a háttere, és a nehéztüzérség — a tévé, a rádió, a sajtó nagy része — is a rendelkezésére áll. Nincs olyan nap, hogy ne érné gyakran meglehetősen civilizálatlan hangnemben a kormányt támadás. Nem bírálat, mert a bírálathoz bizonyíték, netán javaslat is illenék, hanem támadás. Mindez sajnos igazából már szót sem érdemelne, s amiért mégis érdemes egy pillanatra megállni, az egy Gödöllő környéki kisközség független — valóban független — polgármesterének a véleménye. Tanár volt korábban, s a választásokkor, amikor szóba került, akart is meg nem is polgármester lenni. A falu népe szavazott bizalmat neki. Nem száz napra, nem is két évre, hanem a teljes ciklusra. Nos, fura dolog lett volna ezek után — mondta —, ha már másnapra kikezdik őt. S ugyancsak nagyot nézne, ha azóta is, egyvégté- ben csak állítanák elé keresztbe a gerendákat, a képviselő-testület, a pártok tagjai. De arrafelé ez nem szokás. Kétségtelen — teszi hozzá —, a rosszindulatú gán- csoskodás nem tenne jót neki. S a falunak sem. Deregán Gábor Érd—postástelepi katolikus gyülekezet Uram, legyen meg a Te akaratod... „A miniszterelnök a legfőbb ügyésszel egyetértésben 1993. január 14-én levélben tájékoztatta a köztársasági elnököt a kormány — a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökének lemondásával kapcsolatos — jogi álláspontjáról. Mint közismert, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnöke 1993. január 6-án nyújtotta be lemondását, amelyet a miniszterelnök még aznap a köztársasági elnöknek írt levelében tudomásul vett, és a kinevezési rendről szóló 1990. évi LVII. törvényben meghatározott jogköre alapján megismételte a korábban tett előterjesztését a két elnök felmentésére is. A kormány álláspontja szerint — a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően — a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökének lemondása olyan egyoldalú jognyilatkozat megtételével történt, amelynek érvényességéhez, hatályosságához nem szükséges elfogadó, hozzájáruló nyilatkozat, így a köztársasági elHatárszemlék A Pest Megyei Földművelésügyi Hivataltól kapott tájékoztatás szerint tavaly őszszel az előző évet meghaladó mennyiségű búzát, rozsot és őszi árpát vetettek el megyeszerte. A kárpótlásra kijelölt területből ideiglenesen bérbe vett földeken is sokan vetettek kalászosokat. A vetés időpontjától, az elvetett mag minőségétől, illetve a megelőző talajművelési munkáktól függően változó a kelések állapota, de nem rosszabb, mint az előző években volt. A hótakaró nélküli fagyok beállta előtt a búza és a rozs jó minősítést kapott a bevetett területek egyharma- dán, az őszi árpa pedig negyven százalékban felelt meg a magasabb követelményeknek. Gyenge minősítést kapott harminc százalék búza, tizenöt százalék rozs, az őszi árpa viszont tíz százalék alatt maradt. A száraz hideg a kelésben ért vetéseknél okozott kárt, a megerősödött növények kibírták a zord időjárást. (Folytatása az 5. oldalon) nők hozzájárulása sem. A nevezettek közalkalmazotti jogviszonya ugyanis legkésőbb a lemondási idő (2 hónap) lejártával, a törvény erejénél fogva, automatikusan. minden külön intézkedés nélkül is megszűnik. A lemondási időt a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomásszerzésétől kell számítani. Az állásfoglalás utal arra is, hogy törvénnyel ellentétes a lemondás el- vagy nem elfogadása, ennek mérlegelése, illetőleg az „elfogadás” bármilyen feltételhez való kötése. A miniszterelnök levelében ismételten szorgalmazta az egyoldalú nyilatkozattal lemondó médiaelnökök mielőbbi felmentését, ugyanis indokolatlannak tartja, hogy az elnökök a lemondási idő végéig, ha csak formálisan is, betöltsék tisztségüket, és ezáltal változatlanul fenntartsák a Magyar Rádiónál és a Magyar Televíziónál kialakult áldatlan állapotot, amely továbbra is akadályozza az objektív tájékoztatást, a tényleges szólás- és sajtó- szabadság érvényesülését.” Kaptak-e elegendő zacskós tejet? — érdeklődtünk a megye boltjaiban. Az albertir- sai Vasút utcai élelmiszer- bolt vezetőjétől, László Jánostól megtudtuk, hogy ők a ceglédi vállalattól kapják a tejet, és mindig annyi érkezik, amennyit megrendelnek. Tegnap például 180 literes és 60 félliteres zacskós tejet szállítottak hozzájuk, de náluk délutánonként szívesebben veszik az emberek a dobozos tejet. A farmosiak is elégedettek a ceglédi tejiparral, az ABC vezetője, Homonnai Józsefné elmondta, hogy a mai rendelésből például 80 litert vissza kellett mondania, mert tegnapról még 140 liter maradt a hűtőben. — Nagyon drágállják a tejet az asszonyok, és nem az a baj, hogy nincs, hanem hogy nem tudják megvenni. Dunakeszin a Rákóczi úti ABC-től azt az információt kaptuk, hogy hozzájuk is elegendő mennyiség érkezett, tegnap 250 litert rendeltek a váci tejüzemtől. Az ipolytölgyesi vegyesbolt vezetője szerint nagyon visszaesett a tejfogyasztás, a napi 40 liter tejet is alig tudják eladni. Náluk a zacskós és a dobozos tej egy árban van 37 forint literenként. A vámosmikolai ABC- ben szintén hasonló a helyzet, és ők amiatt aggódnak, hogy a váci vállalatnak esetleg majd nem éri meg a mindennapi kiszállítás. Nyáron pedig nem lehet eltenni a tejet másnapra, mert megromlik. Az üzlet vezetője elpanaszolta, hogy a tegnapra rendelt 80 liter tejből délig még semennyi sem fogyott. Budakalászról ellentmondásos híreket kaptunk, egy fiatalasszony elpanaszolta, hogy pici gyermekének már három napja nem sikerül beszerezni a mindennapi tejet. A Kossuth utcai bolt házigazdája szerint elegendő mennyiség áll a vásárlók rendelkezésére, ám Somogyi Lászlóné és Dan- kovics István boltvezetők elmondták, hogy a Budapesti Tejipari Vállalat alaphiányra hivatkozva értesítést is küldött, hogy január 14 és 16 között nem tudja biztosítani az üzleteknek a tejet. (b. cs.) (Folytatása a 4. oldalon) Mersei Antal plébános atyát, az Érd—Postástelep katolikusainak lelki gondozóját kérdezni sem kell. A sokat át-, megéltek gyakorlottságával, a kérdés-feleletek között őrlődök tapasztalásával szinte magamagát faggatja, míg önmaga válaszol saját felvetéseire. Csupán egyszer-egyszer tekint ki öninterjújából: miként hányattatott életében is megszámlálhatatlanul sokszor, egyoldalú beszélgetésünk közben is többször az égre pillant. Fohászkodik egyet, rövid imát mond, s ahhoz, hogy újra felidézze a fájdalmasan, küzdve, de sohasem lankadva végigjárt úton megtett lépéseket, így szól földi életének kísérőjéhez, Urához: „legyen meg a Te akaratod”... — Tábori lelkész voltam, s hadifogságba kerültem. Ott aztán alaposan kikészítik az embert! Amikor hazajöttem. tudtam, hogy engem kiválasztott az Úr. Hogy mire, akkor még nem is sejthettem. Shvoy püspök úr Érdre küldött: „Te már úgyis megszoktad a szenvedést, menj oda, ahol még semmi sincs. Menj, és szervezd meg az egyházat Érden is!” 1947-et írtak ekkor: beköltöztem egy egyszobás albérletbe, s imádkozni kezdtem. A célt már tudtam. Volt itt helyben egy postástelep, ahol a személyzet lakott maga építette házaiban. A lakóépületek között volt egy nyolc oszlopon álló, oldalak nélküli, tetővel fedett csarnok, melyben az itteniek pingpongoztak. Erre „vetettem szemet”. S mivel az apám postás volt, könnyen elkészítettem haditervemet. „Minek?” — néztek rám csodálkozva az emberek. ,Misézni” — válaszoltam a lehető legtermészetesebb hangon. „Tiéd” — adták át a csarnokot hasonló közvetlenséggel. (Folytatása a 9. oldalon) A Pest Megyei Hírlap és a Zhuitas Független Cigány Szervezet közös rendezésében nyílt meg tegnap Budapesten az Akácfa utca 40-ben az a tárlat, amelyen Dilinkó Gábor és Dombi Lajos festők mutatják be alkotásaikat. A megnyitót Kerékgyártó István művészettörténész tartotta. Szerkesztőségünk célja, mint azt a tárlaton Vödrös Attila főszerkesztő ismertette, hogy a cigány festők képeivel megyeszerte ismerkedhessen meg a cigány lakosság. Éppen ezért február elejétől a tárlat útra kel. Képünkön a két alkotó a festmények előtt. Vimola Károly felvétele
