Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-04 / 2. szám
MAGYARORSZÁG Szabaddemokrata médianyilatkozat Kulin Ferencet el sem gondolkodtatja jg PEST MEGYEI HÍRLAP jafijglj Propagandafogásnak minősítette Kulin Ferenc MDF-es országgyűlési képviselő, a kulturális bizottság elnöke a szabaddemokraták parlamenti képviselőcsoportja vezetőségének tegnap nyilvánosságra hozott nyilatkozatát, amelynek lényege: a média- törvény meg nem születéséért a kormány a felelős. A nyilatkozat szerint az ellenzéki pártok az elmúlt két évben heroikus küzdelmet folytattak a megegyezés érdekében, ám mindhiába... Olyan kormányzati lépésekkel kellett megküzdeniük, amelyek „mindegyikén zátonyra futhatott volna a törvény előkészítése.” A nyilatkozattévők itt hosszas felsorolásba kezdenek, a 74-es kormányhatározat „felmelegítésének” említésétől kezdve a Kónya-dol- gozaton át a „törvényes alapot nélkülöző fegyelmi eljárásra a televízió elnöke ellen” taglalják a kormány „bűneit”. Mindezen baljós előzmények ellenére a szavazás előtti héten már csaknem mindenben egyetértésre jutottak a kulturális bizottság tagjai, ám ekkor a kormány ismét visszalépett a megegyezéstől... Az alkotmányügyi bizottságot használta föl „a konszenzus szétverésére”. Olyan változtatásokat foganatosított, amelyből három is elég lett volna ahhoz, hogy az újonnan alakuló „média világot” a mindenkori kormány függőségében tartsa. Az ellenzék tárgyalást ajánlott. A kormány elutasította. Mit lehet ezután tenni? — teszik föl a kérdést önmaguknak a nyilatkozók. Minél gyorsabban meg kell alkotni a törvényt. A kormány nyíltan alkotmányellenes terveit vissza kell utasítani. Az áldatlan helyzet megoldása érdekében a szabaddemokraták országgyűlési képviselő- csoportja még ennek a hónapnak a végén megvitatja, miként lehetne a most elutasított törvényjavaslatot az Országgyűlés asztalára helyezni. Természetesen a kulturális bizottságban egyszer már elfogadott állapotban. Nos, ez az a nyilatkozat, amelyet Kulin Ferenc egyszerűen csak propagandafogásnak minősített újságunknak adott nyilatkozatában. Megállapította, hogy a szabaddemokraták visszaélnek avval, hogy az állampolgárok döntő többsége természetesen tájékozatlan azokban a részletkérdésekben, amelyről a bizottságban hosszasan vitatkoztak. Csak akkor tudná ellenőrizni a nyilatkozatban rejlő számtalan valótlanságot, ha elmélyülne az ott történtek tanulmányozásában. Evvel nagyon is tisztában vannak a szabaddemokraták, s ezt kihasználva valótlan állításokkal próbálják az állampolgárokat félrevezetni. Kulin Ferenc meggyőződése, hogy az SZDSZ félretá- jékoztatási akciósorozata fel fog gyorsulni az elkövetkező időszakban. Ezt meg kell szoknunk, remélve azt, hogy a kampányuk ki fog fulladni, s a nyilatkozatban is meglévő durva csúsztatások, valótlanságok előbb-utóbb mégiscsak véget érnek. Elmondta azt is Kulin Ferenc, hogy a hosszas tárgyalások alatt ő kérte a kormányt: várják meg a törvény megszületését, s ne engedjen annak az óriási nyomásnak, amely a frekvenciák kiadása érdekében rá nehezedett. Megítélése szerint a további várakozásnak azonban már nincs értelme, hiszen az SZDSZ teljesen alkalmatlan a megegyezésre. Mára egyértelműen kiderült, hogy kezdettől fogva hiányzott a szabaddemokratákból a megegyezési készség, s csupán a tárgyalás látszatának fenntartására törekedtek. Ha a nyila- tozat szerint mégis újra előterjesztenének valamiféle javaslatot a törvényes megoldásra, az csak üresjáratot eredményezne. A fennálló lehetőségeket a kormánynak ki kell használnia. A bizottsági elnök külön említette Haraszti Miklós nevét, aki pártján belül magához ragadta a kezdeményezést a médiaügyeket illetően. Sőt, a másik két ellenzéki pártot is befolyásuk alá vonták a szabaddemokraták. Ennek a bizonyítéka az, hogy amikor a koalíciós pártok és az MSZP csaknem megegyezett a törvényjavaslatot illetően, akkor a szocialista Kása Ferenctől elvették a pártja médiaügyekkel kapcsolatos tárgyalásainak irányítását, s másra bízták azt. Mindezt avval a hamis érveléssel tették a szabaddemokraták, hogy az ellenzéknek egységre kell törekednie a törvényjavaslatot illetően. Az érvelés azért hamis, mert az azt rejti magában, hogy csak teljes, vagyis százszázalékos egyetértéssel lehetne a törvényt elfogadni. Ez a mindent vagy semmit politikája,aminek az eredménye — ahogy a jelen helyzet is mutatja — a semmi. Kulin Ferenc végezetül leszögezte, hogy a szabaddemokraták újabb propagandanyilatkozatának tartalmát nemhogy megfontolná, de még csak el sem gondolkoz- tatja. H. P. Megújul a gépjárművezeto-képzés Január 1-jétől megújult a járművezetőképzés és vizsgáztatás. A változásokat az 1988. évi közúti közlekedési törvény alapozta meg és az azóta folyamatosan romló közlekedésbiztonsági helyzet indokolja. Az „úrvezető”-jelölt tanulókat érintő főbb változások a következők: Az autósiskola köteles tájékoztatni a jelentkezőt a jogosítványszerzéssel kapcsolatos minden kérdésről, különösen pedig az úgynevezett vállalási feltételekről. Ez a szerződés kitér a jogokra és kötelezettségekre; szolgáltatásokra és azok díjaira; a panaszfórumokra. A színvonalas szakmai munkáért minden képzőszervnél egy névjegyzékbe vett iskolavezető személyesen felelős. Az elmúlt időszak baleseti tapasztalatai alapján a közlekedésbiztonságot javítandó — a hangsúly a közlekedési szabályok ismeretére és a gyakorlati tudnivalókra kerül. így a KRESZ és a vezetéselmélet számonkérése a vizsgán megduplázódik (25-ről 50 kérdésre) a megfelelési arány változatlanul hagyásával, ugyanakkor a „műszaki” (szerkezeti és üzemeltetési) ismeretek helyett a tantárgyanként eddig is szereplő, ám elhanyagolt „biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés” tárgyból kell vizsgát tenni gyakorlatban. A vezetés során minden jelöltnek meg kell ismerkednie a potenciálisan előforduló közlekedési helyszínekkel, pl. 14 óra sűrű városi forgalom, 4 óra országút (vezetés a megengedett sebességgel), 2 óra éjszaka (sötétben), valamint az e helyzetben elvégzendő műveletekkel. Az „elsősegélynyújtás és közlekedési egészségtan” tárgy formálisan kikerül a járművezetőképzés rendszeréből és a Magyar Vöröskeresztnél tett sikeres vizsga igazolása az elméleti vizsgára bocsátás feltételeként jelenik meg. A Vöröskereszt területi szervei felkészültek és a képzőszervekkel jó együttműködésre törekszenek. A vezetési gyakorlati vizsga két részből áll, a járműkezelési és a forgalmi vizsgából, amelyek külön kerülnek értékelésre is. A 10 perces mtinvizsga egyszerűbb és könnyebb feladatokból áll, mint a jelenlegi rutin rész, a 40 perces forgalmi vizsga viszont alaposabb, csak megfelelő forgalmi körülmények között tartható, követelményrendszere részletesen kimunkált és mindenki számára hozzáférhető lesz. Az 1992. december 31-éig levezetett órák, elért vizsgaeredmények január 1 -je után is érvényesek, ám januártól csak az új rendszerben és az új díjjal lehet vizsgázni. A befizetett vizsgadíjak pótbefizetéssel egészíthetők ki az új díj értékére. 1993. JANUÁR 4., HÉTFŐ 3 Antall József a magyar külpolitikáról A jó viszony feltétele a kisebbségek helyzete A rádió külpolitikai magazinjának nyilatkozva Antall József miniszterelnök elmondta: Magyarország a jövőben is segíteni kívánja a környező országokban élő magyar kisebbségek érdek- védelmét. Kifejtette azt is: nem lesz fegyverkezési verseny Magyarország és Szlovákia között. „Arra törekszünk, hogy a jövőben javuljanak a magyar—román kapcsolatok" — mondta a Kossuth Rádió tegnap délelőtt sugárzott Világóra című műsorában a miniszterelnök. Kifejtette, hogy az elmúlt időszakban sajnos nem történtek bizalomerősítő lépések a két ország között. Magyarország ugyanakkor azt szeretné, ha ez megváltozna, mivel elképzelhetetlen a jó viszony akkor, ha a Romániában élő magyarság kisebbségi jogai nem érvényesülnek olyan formában, ahogy ezt az ott élő magyarok szeretnék — hangsúlyozta többek közt a kormányfő. „Minekünk az az alapelvünk, hogy mindenkor az adott országban élő magyar kisebbségek politikai törekvéseit igyekszünk segíteni, mert ők tudják, hogy mi az ő érdekük, és nekünk az a feladatunk, hogy az ő érdek- képviseleteikkel egyetértésben, azokkal a politikai törekvésekkel egyetértésben haladjunk.” — mondta Antall József. Akárcsak az erdélyi magyarság, ugyanúgy a Kis-Jugoszlávia területén élő magyarok politikai törekvései is indokoltak, és támogatni fogjuk azokat — szögezte le a miniszterelnök. Hozzátette: a személyi jogú autonómia, a kulturális, területi autonómiai elve — mindegyik indokolt lehet. Hiszen itt arról van szó, hogy a magyarság helyben tudjon maradni. Északi szomszédunkkal kapcsolatban megjegyezte: nem tartja reálisnak azokat a kijelentéseket, melyek szerint fegyverkezési verseny alakul majd ki Magyarország és Szlovákia között. A kormányfő beszélt Magyarország és az Európai Közösség kapcsolatáról is. Úgy vélte: csatlakozásunk az EK-hoz áldozatokkal jár ugyan, de elengedhetetlen, és ennek megfelelően kell kialakítani a magyar külpolitikát. „Magyarország egyszerűen gazdaságilag halálra lenne ítélve, ha az Európai Közösséggel való társulási szerződést nem tudná tartalommal kitölteni, majd pedig nem tudná elérni a csatlakozást.” — mondta Antall József miniszterelnök. Uj típusú szövetkezetek A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek több mint nyolcvan százaléka alakult át mostanáig Fejér megyében. A korábbi 62 mezőgazdasági nagyüzemből 51 választotta ismét a szövetkezeti formát, s új alapszabály alapján új, illetve újraválasztott vezetőséggel, új típusú szövetkezetben dolgozik tovább. Két termelőszövetkezetben „váltak”: Bakonycser- nyén és Sereglyesen két, illetve több részre szakadt a hajdani közös birtok. A korábbi 23 ezer tsz- gazdából mintegy kétezer jelentette be kilépési szándékát. Közülük ezer-ezemégy- százan csoportosan kezdenek munkához — kft.-kben vagy új típusú szövetkezetekben — a többiek pedig egyéni gazdaként keresik a boldogulás útját; az előzetes jelzések szerint az átalakulás befejezéséig a hajdani közös földterület mintegy 2,5-3 százalékára tartanak igényt az egyénileg, vagy csoportosan kilépők. Egy- egy, a tsz-től megváló gazMérséklődött a munkanélküliek számának emelkedése Fejér megyében: az 1992-es év első felében 53,7 százalékkal nőtt az állásukat elvesztettek száma, a második félévben 20,5 százalékkal emelkedett. Ennek ellenére a munkanélküliségi ráta még mindig magasabb az országos átlagnál, s elérte a 11,9 százalékot. A megyében az állástada általában 2-2,5 hektárra jogosult. Az önálló földművesréteg kialakulását jelzi, hogy a földárveréseken — az eddig megtartott ötvennél több licitáláson — több mint 1400 új tulajdonos jutott földhöz a megyében. Mind az új típusú, mind a még átalakulás előtt álló mezőgazdasági szövetkezetekre egyébként egyaránt jellemző, hogy súlyos anyagi gondokkal küzdenek, de csak két termelőszövetkezetnél kellett felszámolási eljárást indítani. A gondok ellenére mindenütt lelkiismeretesen elvégezték az őszi munkákat: hetvenezer hektáron vetették el az őszi búzát, s csaknem teljesen végeztek az őszi talajmunkákkal is. A pénzügyi nehézségek miatt ugyan nem sikerült megakadályozni az állatállomány csökkenését, de az országos átlagnál kisebb mértékben, 14.3 százalékkal apadt a szarvasmarha-, s csupán 10.4 százalékkal a sertésállomány. (MTI) lanok száma megközelíti a huszonhétezret; 70 százalékuk több mint fél éve került az utcára, s 53 százalékuk 35 évnél fiatalabb. Az állás nélkül maradtak 82 százaléka korábban fizikai munkát végzett. Az előrejelzések továbbra sem biztatóak: az új év első heteiben újabb 1000-1100 dolgozótól válnak meg a dunántúli megye vállalatai. Kedves hivatalnok úr! Micsoda ötlet! A főváros főpolgármesterhelyettese, ki a kultúráért felelős és a neve Marschall Miklós, reméljük kultúrálatlan ság^ miatt rövidesen leköszön. így nyilatkozik ugyanis egy újságban: „A politika igen erőteljesen próbált beleavatkozni szakmai ügyekbe”... Valószínűleg pontosan úgy, mint az a párt, amelyik végül is főpolgármestert adott a fővárosnak. Mert — tetszik tudni — a politika még akkor is ilyen, ha Ön Marschall úr, és társai mániákusan ragaszkodnak hozzá, hogy mindig szakmaiak tetszenek lenni. Nem igaz! Önök ott a városházán igenis — tudomásul kell venni -— politikaiak és ez nem baj, hisz így is van ez a világ minden működő demokráciájában, ahol nemcsak a főpolgármesterünkhöz hasonlatos áldott-jó szakemberek szállnak harcba a pozíciókért, hanem olyan gonoszok is, akik például politikai okokból, demokrata és ugyancsak fölkészült (tán minden hájjal megkent) bankelnököt is elmozdítottak. Ez — megértem — Önöknek roppant mód fáj, és arra vágynak: bárcsak megint egypártiak lehetnének, mikor is nem kellene ilyen apró-cseprő ügyekkel foglalkozni, hanem mindent hatalmi szóval tudnának intézni. A kultúráért felelős Marschall úr politikai kulturálatlansága megdöbbentő lenne, ha a városházáról először röppenne föl ilyesmi. De nem! Ott nagyon értenek az ilyen nesze semmi fogd meg jól politikához, mint bűvészek értenek ahhoz, hogy madarakat vesznek elő cilinderekből. (Vödrös) Munkanélküliség Fejér megyében
