Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-04 / 2. szám

4 PEST MEGYE1 HÍRLAP SZÜKEBB HAZÁNK 1993. JANUÁR 4.. HÉTFŐ !_ Hízik a tél Peches ember ne menjen a jégre! — int a népi bölcsesség, s joggal, mert bizony az el­múlt télen is... Az intelem az ideire is érvé­nyes azzal a módosítással, hogy amennyi­ben vékony jégre megy az ember, akkor peche lesz. Törökbálinton, s a helybéli hor­gásztavon az utóbbi napokban a téllel együtt a jég is vastagra hízott. Itt készült felvételeink azt példázzák, hogy a kemény télben a jég hátán is összemelegedhetnek, jól érezhetik magukat az emberek. Hancsovszki János felvételei Hat csonka hársfa vallomása Az első környezetvédelmi per Kártyás kalandok Telefonálni nem mindig egyszerű A per folytatódik. Az elsó' tár­gyalás nem hozott ered­ményt. A Budakórnyéki Bíró­ság ma ül össze, hogy meghoz­za ítéletét az ügyben. Ebben a különleges, furcsa, s nálunk igencsak szokatlannak tú'nó' vitában kell majd döntést hoz­niuk. Ami az ügyben érdekes, az az, hogy indítéka a környezet­védelem. A per tárgya pedig hat hársfa, melyek a solymári Vasút utca 23. szám alatti ház előtt állanak. Már vagy hatvan esztendeje. Az ott lakó Karait Mátyás igyekezett gondozni a fákat, hi­szen árnyat, jó levegőt, adtak a környéken élőknek. Minden rendben is volt a fák körül, ez a múlt év, amikor az elektromos vezetékeket védendő egy kft. tagjai megnyesték a lombokat. A megbízatást a helyi polgár- mesteri hivataltól kapták, mi­vel ezt a munkát évente, vagy bizonyos időközönként el kell végezni. A balesetek elkerülése miau, s persze, a fák érdekében is szükséges a metszés. Igaz, csak akkor, ha ezt a műveletet kellő hozzáértéssel végzik. Ez esetben nem így történt. Karall Mátyás szakértői véleményt kért, melyből kiderült, az oko­zott kár közel ötvenezer forint. A részletes leírásban azt is hoz­zátette az erdőmémök szakér­tő, reméli, a fák „kiheverhetik” a csonkítást. Az ügy innen terebélyese­dett tovább. S került a bíróság elé. Strasszer Tibor ügyvéd vál­lalta Karall Mátyás perét. Aki változatlanul keresi igazát. Sze­retné elérni, hogy ilyen munká­ra csak azok vállalkozzanak, akik valóban értő, gondos ke­zekkel nyúlnak a fákhoz, s hogy vegyük már figyelembe, mindannyian: a fa érték. Mérhe­tő a rajtuk okozott kár. A hiva­tal pedig, ha megbíz valamely céget egy feladattal, ellenőriz­ze is a munkavégzést. Valószí­nű, hogy nem ilyen „szaksze­rű” végrehajtásra számítottak, A váci polgárok minden bizony­nyal örülnének, ha új, korszerű gyógyszertár épülne városuk­ban. A központi patika ugyanis kis alapterületű, nagy forgal­mát alig enyhíti néhány lakóte­lepi fiókintézménye. Gyurcsán Csabáné rádi gyógyszerész év végi kezdemé­nyezése reményt keltő: a Váci Városgazdálkodási Vállalat te­lepén szeretné felépíteni 113 m2 alapterületű gyógyszertárát. Előreláthatólag a városi önkor­mányzat is részese lesz a beru­házásnak. Az épület tetőteré­ben ugyanis több hasznosítható helyiséget alakítanak ki, me­lyek közcélokat szolgálhatnak. A költségvetésről még nem de hát a kis ügyekben is van fe­lelőssége a megbízónak. Azt, hogy miként végződik ez a per, még nem tudni. Az vi­szont biztos, hogy ilyen jellegű ügy még nem került bíróság elé. A majdan meghozandó íté­let pedig példaértékű lehet. Megmutatja azt, mennyire vesz- szük komolyan környezetünk védelmét, s hogy elegendő-e ezt csak hangoztatnunk, vagy esetleg tennünk is kellene érte. —jisz--­s zületett döntés. Az alapos, kö­rültekintő munkát a város sajá­tos szerepe indokolja. Vácott ugyanis az átlagosnál több az olyan közintézmény, a középis­kola, kórház és szakrendelő, va­lamint más célú hivatal, amely a környék lakosságát is szolgál­ja. A decemberben módosított önkormányzati rendelet szerint az idén január 1-jétől az ipar­űzési adó alapja az értékesített termék. Azaz, a végzett szolgál­tatás nettó árbevétele, csökkent­ve az eladott áruk beszerzési, valamint az alvállalkozói telje­sítések értékével. Az adó mérté­ke az adóalap 8 ezreléke. A részletes szabályozás szerint a A propaganda megtette a ma­gáét. Egy marék apró helyett elég egy vékony kis kártyács- ka a telefonáláshoz, de a hely­zet korántsem ilyen rózsás. Eleinte kevés volt a kártyát el­fogadó telefon és előttük hosz- szú sorok kígyóztak. A baj ott kezdődött, amikor hirtelen tele lett a város ilyen készülékek­kel. Vettem egy kártyát. Haza akartam vele telefonálni. Az aluljáróban négy ilyen szuper új telefon volt. Betettem a kár­vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. A képviselők megújították a szervezeti és működési szabály­zatot, pontosították a tisztségvi­selők munkamegosztását és a hivatali munkarendet. Elké­szült az idei munkaterv, amely­ben a fiatalok jövőjét megalapo­zó építkezés terve is szerepel. A HÁZAT HAZÁT ALA­PÍTVÁNY ugyanis pályázatot nyújtott be Vác város önkor­mányzatához, melyben 110 in­gyen telket kért pályakezdők, nagycsaládosok, különösen rá­szorulók otthonainak megte­remtéséhez. Az alapítvány 20-25 év lejáratú kamatmentes hitellel, 100 ezer forint belépé­tyát és már tárcsáztam volna, mikor a digitális kijelzőn meg­jelent a felirat: csak segélyké­résre használható. Sebaj. Át­mentem a másikba. Ott tárcsáz­tam a saját otthoni számomat, erre kiírta, hogy tiltott szám, azonnal helyezzem vissza a be­szélőt. Nocsak ilyen fontos em­ber lettem? Átmentem a harma­dikba. Sikerült pár szót válta­nom az otthoniakkal, majd egy géphang szakított félbe. A hí­vott szám előfizetése meg­si díjjal építi fel a házakat. Meghatározott óraszámban, szervezett akciók keretében a leendő tulajdonosoknak munká­val is hozzá kell járulniuk az építkezéshez. A kedvező ajánlatról gyors döntést hoztak az elmúlt év utolsó testületi ülésén. Úgy ha­tároztak, hogy kiutalják az in­gyentelkeket, támogatják a HÁ­ZAT HAZÁT váci lakótelep létrejöttét. Határozatban kérték a polgármestert, hogy a testület szándéknyilatkozatát küldje meg az alapítványnak. Á kezdeményezést és a dön­tést nagy szimpátiával fogadta a város lakossága. K. T. L szűnt. De miért ily hirtelen? Itt valami nagyon nem stimmel. Ekkor határoztam el, hogy utánajárok a dolognak. Vásá­roltam még két kártyát, gondol­ván, hátha az enyém rossz. E módon felszerelkezve elkezd­tem járni a várost és telefonál­gattam. Volt olyan hely, ahol semmi fennakadás nem volt, de sok furcsaságot is tapasztal­tam. Egy pár az érdekesebbek közül: a hívott szám nem léte­zik, vagy a körzetszám megvál­tozott és ismételjem meg a hí­vást 53-assal az elején. Ez elég érdekes, abban az esetben, mi­kor a házunk előtt lévő fülké­ből próbálok hazatelefonálni. Volt olyan is, mikor a gép sze­rint az én kártyám ebben a fül­kében nem használható, de a másikat, sőt a harmadikat sem fogadta el. Az sem volt ritka­ság, hogy egy háromperces be­szélgetés során 12 egység, azaz 60 forintnyi összeg tűnt el a kártyámról. A pohár akkor telt be, mikor azt írta ki az a nyavalyás telefon, hogy a vi­lág ma nem kedvez nekem. Elegem lett. Azok után, hogy egy 56 egységes kártyával kb. 20 percet tudtam beszélni vidé­ki hívás nélkül, egy agyatlan gép nekem ne írja ki a horosz­kópomat! Maradok a marok­nyi ötforintosnál. Azokat rit­kábban nyeli le a XX. század távközlési eszköze. Sz. L. Vácon, az ifjúság jövőjéért Ingyen telkeket utalnak ki

Next

/
Thumbnails
Contents