Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-13 / 10. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. JANUÁR 13.. SZERDA 5 Ócsát választották Segítséget kérnek az újszilvásiak A kultúra munkahelyet is teremthet Új munkahelyek teremtéséről kaptunk híreket Ócsárol, ahol jelenleg 500-an élnek segélyből. Búza Attila polgármester a Magyar Könyvklub Kft.-re hívta fel a figyelmünket. Az egész országot behálózó könyvterjesztő vállalat az ócsai tsz tulajdonát kepező Székesmajor csarnokaiba költözött, s ezzel néhány munkanélkülinek megoldódtak a gondjai. A Magyar Könyvklub nem „újszülött” a szakmában, ócsai honfoglalásuk előtt Százhalombattán volt a bázisuk. Ottjártunkkor ünnep utáni szélcsend volt, de azért mindenki keményen dolgozott. Most nem könyveket csomagoltak, hanem borítékokat címeztek, benne az első negyedév színes nyomtatású ajánlat-katalógusával és a megrendelő csekkel. Dr. Kratochwill Balázs igazgató elmondta, a magyar—osztrák közös vállalkozás 150 ezer tagot tart nyilván, az ország, legeldugottabb területein is vannak ügyfeleik. A Magyar Könyvklubban tagsági díj nincs. A tagok minden negyedév első hetében ingyenesen megkapják a katalógust, amelyből a bolti árnál 10-20-30 százalékkal olcsóbban lehet könyvet választani. A megrendelt könyveket csomagolási és postai díj felszámolása nélkül küldik el. A tagoknak egyetlen kötelességük van. Minden negyedévben egy könyvet megrendelni. A szállítási határidő háromhat hét. A most postázott katalógus közel 200 könyvújdonságot kínál, köztük A világ kétszáz csodája című értékes képesalbumot, melynek exkluzív kiadása külön a könyvklub tagjai részére készült, s a bolti árnál 50 százalékkal olcsóbb. Túl ezen, minden évben szupemyeremény sorsolást tartanak, ami minden tag részt vesz. Az elmúlt év főnyereménye egy Volvo 440-es személygépkocsi volt és két személyre szóló egyhetes ausztriai üdülés. — Visszatérve az alapkérdéshez, hány embernek biztosítanak Ocsán munkát? — kérdeztük Kratochwill Balázstól. — Állandó jelleggel tíz embernek. Viszont a megrendelések. függvényében meghatározott, időre, ennél jóvalta több embert tudunk foglalkoztatni. Például novemberben és decemberben hatvanan dolgoztak nálunk. Általában az ünnepek, előtti csúcsidő adja a legtöbb megrendelést, s ezzel a munkalehetőséget is. Ennek kapcsán mondta Búza Attila polgármester: Ocsán a kultúra munkahelyeket teremtett. (-matula-) Futószalagról, napi több ezer csomagban továbbítják az olvasnivalót a Magyar Könyvklub ócsai bázisáról Vevőkre vár a selyemipar Két éve áll a váci üzem Eladják a Magyar Selyemipari Vállalatot. Lezárulhat a felszámolási folyamat — közölte a napokban a távirati iroda. — ennek egyébként az a feltétele, hogy a megvételre jelentkezők január közepéig biztosítékot tegyenek le az ajánlatukhoz. (A 2,78 milliárd forintra értékelt vállalatra, négy pályázat érkezett. Ajánlattevő két hazai, egy osztrák és egy dán befektető. A pályázat nyertese évi 15 millió forint értékű textiltermék felvételére képes.) A pályázatok elbírását az hátráltatja, hogy az ajánlattevők jóval a meghirdetett ár alatt szeretnék megvenni az üzemeket, de ennyi pénzből nem lehet kielégíteni a vállalat hitelezőit. Az MSV, melynek tartozásai megközelítik a felbecsült vagyont, adósa jelentős bankoknak, a társadalombiztosításnak, s van hátraléka az APEH-nél is. A cég gyáraiban egyelőre mindenütt, termelnek, kivéve a két 32 éve leállított, nagy múltú Váci Bélésszövőt, ahonnét 1990. január 21-én 180 dolgozót bocsájtot- tak el. Az idősebbek öregségi, vagy korkedvezményes nyugállományba kerültek, többen munkanélküliként, vagy szociális járadékon élve várnak újabb munkalehetőségre. — Mi történik most a leállított üzemben — kérdeztük Varga Sándorné megbízott váci üzemeltetőt, aki a vállalat központjától szerzett információk alapján a következőket válaszolta: — Örülnénk már, ha vevő akadna az üzemre. Annak idején sajnos tőkés importból kellett beszereznünk az alapanyagot. Ebből készültek nálunk pletykák, a RICO Kötszer Műveknek kötszerek és selyem szövet, aminek 95 százaléka exportra ment ki. — Kik vannak most az üzemben és mit csinálnak? — Mindössze tizen vagyunk. Állagmegóvás, vagyonvédelem és biztonsági szolgálat a dolgunk. Sajnos, ez majdnem any- nyiba kerül, mintha dolgoznának az üzemben. Ugyanis a berendezések miatt fűteni kell. Két órai fűtés 2 ezer 700 forintba kerül. — Ha valaki megvenné az üzemet, mit tudnának termelni? — Bármit, aminek köze van a szakmához. — Lehetséges volna, hogy még a dolgozókat is vissza hívhatnák? —A jó gazda érdeke az lenne, hogy a hozzáértőkkel kezdje el a munkát. Egyelőre azonban még a mi egzisztenciánk is bizonytalan. Két év óta először kaptunk fizetés- emelést, pedig az árak emelkedtek, s a leállásról nem mi tehetünk. K. T. I. Templomot építenek a falu közepén Új templomot építenek maguknak az üjszilvási református emberek. A költségekhez lehetőségeihez mérten minden hívő hozzájárult már eddig is, ám manapság ekkora beruházáshoz ennyi sem elég. Az újszilvásiak ezért segítséget kérnek. Sipos Ete Almos református lelkész a nemes ügy kezdeményezője, a szervezés motorja — tőle hallottuk a vállalkozás előzményeit. A határban maradt Újszilvás a szomszédos Tápió- szőlőssel együtt Tápiószele református társegyházközsége. Kicsi a lélekszáma, hiszen a 2800 lakosú községnek mintegy négyötöde katolikus, egyötöde református vallású. A második világháborúig Tápió- szelére jártak templomba az itteniek, ami sokuknak legalább tíz kilométer gyaloglást jelentett. Akkoriban még szétszórt tanyavilág volt ez a vidék, majorságokkal, itt-ott két-három tanyával. Monori Pál református gazdaember állt elő az ötlettel, hogy legyen végre az idevalósiaknak is saját, templomuk, ne járjanak el olyan messzire. Földjéből felajánlott egy,területet s hozzá komoly pénzösszeget, amit mások megtoldottak. A háborús évek kellős közepén, 1943-ban felépült a kis templom, közel a Nagykátát Cegléddel összekötő 31-es mű- úthoz, néhány száz méterre az újszilvási elágazástól. Az építők úgy gondolták, hogy isten háza körül épül majd ki a leendő falu: ám ez nem következett be. Pontosabban odébb alakult ki a központ s maga Újszilvás is: emiatt a templom kint maradt a határban. Á hívők pedig ismét több kilométert gyalogolhattak, különösen a falu másik végén lakók nagy hátrányára. Télen házaknál — Hosszú ideig persze ez sem volt probléma — magyarázta Sipos Ete Álmos, lelkész. — Az előttem itt munkálkodó lelkészek havonta két vasárnap tartottak isntentiszteletet, én ezt a kialakult hagyományt vettem át. Hamar rájöttem azonban, hogy egy gyülekezetét így nem lehet a lelkiéletben sem fejleszteni, sem mélyíteni. Ennél többre van szükség: ezért közel húsz éve minden vasárnap találkozunk. Csakhogy a reggel, nyolc órakor kezdődő misére hét órakor már indulni kellett, ami főleg télen a rossz utakon kegyetlen dolog. A kis templomban nincs villany, fűtés. Három-négy éve meghonosodott, hogy télen házaknál tartjuk az istentiszteletet. Harmincnál kevesebben még nem jöttünk ösz- sze, sőt az a gond, hogy nem férünk el. A konfirmáló gyerekeknek például ott kellene lenniük, de nem mondhatom nekik, hogy márpedig jöjjenek, ha nincs elegendő hely. Nehéz helyzet állt elő, ezért merült fel a gondolat. A meglévő, templomot is bővíthetnénk, de nem látjuk értelmét, mert kicsi a nagyon távol esik a faluból. Gyűjteni kezdtünk egy belterületi telekre: az önkormányzat meghallotta szándékunkat, kérés nélkül azonnal a segítségünkre sietett. Nyilván felismerték a közös érdeket, hiszen a falu maga is elég szétszórt még, s egy templom igazi karaktert ad a központnak. A sportpálya közelében választottunk ki egy telket a felajánlottak közül. A pénzünk így megmaradt, most 200 ezer forint körül lehet. Egy Újszilváson is működő vállalkozó hallott az ügyről, elküldte hozzám a tervezőjét, aki ingyen két vázlattervet állított ösz- sze. Felsőbb egyházi testület jóváhagyása szükséges, épp a napokban megyünk s visszük az előterveket bemutatásra. Nagyobbat, toronnyal Az újszilvásiak nem ultramodern, absztrakt jellegű, inkább hagyományos, tornyos templomot akarnak építeni, ahol 120-150 ember is elfér. Elkülöníthető helyet szeretnénk kialakítani, ahol télen lehet fűteni. Kell egy konyha — hagyomány a szeretetvendégség — iroda, s más kiszolgáló helyiségek. Berendezéssel együtt mindez bizony várhatóan öthat millió forintba kis belekerül. — Egyelőre a hitben építkezünk: legalább másfél-két milliót nekünk kell letenni az asztalra, hogy komoly segítséget kapjunk. Á kétkezi munkával nem lesz probléma, s bízunk külföldi kapcsolatainkban, hazai segítségben. Méltányos árajánlattal jelentkező építőt keresünk majd, aki számításba veszi a társadalmi munkát. Az újszilvási református emberek segítséget várnak az templom megépítéséhez. Önálló címük, számlaszámúk még nincs, ezért a Tápiószelei Református Lelkészi Hivatal (Széchenyi út 19.) gyűjti a felajánlásokat. (tóth) Ceglédi vállalkozók ki emberek még Egyesek szerint a privatizáció üteme lelassult, a vállalkozói kedv is alábbhagyott. Mások fordítva vélekednek. Az viszont kétségtelen tény, hogy manapság is a leggyakoribb témák között beszélnek róluk. A ceglédi polgár- mesteri hivatal mezőgazdasági és vállalkozási csoportjának munkatársaitól megtudtuk, hogy a város polgárai továbbra is igen merészek, bíznak rátermettségükben • és szorgalmukban. Tavalyelőtt hétszáztizenhár- man, míg az elmúlt esztendőben csaknem hatszázan kértek — ipari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységre — vállalkozói igazolványt. A korábbiakhoz képest az utóbbi két kategória volt igazán vonzó a befektetőknek. Az ipar iránt érdeklődés mérséklődött. Elég gyakran előfordult, hogy az egyének — esetleg társaságok — menetközben változtattak eredeti elképzelésükön vagy bővítették a teendőiket. S bizony háromszáztizenkilencen úgy döntöttek, hogy feladják, mert nincs értelme kockáztatni. Általában az emberek olyan ötletet próbálnak megvalósítani, amelyhez szerényebb mindig merészek tőke szükségeltetik. Sokan azt panaszolják, hogy nem jutnak kedvezményes hitelhez. Márpedig egy-egy helyiség bérleti díja igen drága. Ezért az indulás nemegyszer szinte lehetetlen. De arra is akad példa, hogy valaki — mivel nem képes fizetni a bérleményt — inkább piacon, vásárban árul. A vállalkozói palettán változatlanul az élelmiszerkereskedelem valamint a műszakicikk- divatáru és a palackozott ital forgalmazás a legkedveltebb. Szép számmal nyitottak vendéglátóipart üzletet, szatócsboltot. Eléggé kedvelt foglalkozás a természetgyógyászat, testkultúra szalon. Újdonságnak számít a fegyveres pénz- szállítás, amelyet egyre többen vesznek igénybe. Az elmúlt hetekben hárman is arra adták a fejüket — egy-egy kozmetikusnál, fodrásznál (az egyik sarkot kialakítva) —, hogy a hölgyek ujjaira akár három-négy centiméteres műkörmöt varázsolnak. A sikeres termőföldárverések után jó néhányan a mező- gazdaságból kívánnak megélni. Mások a népművészettől — fafaragástól — remélik az anyagi gyarapodást. A polgármesteri hivatalban — a munkatársak szerint — igen egyszerű az ügyintézés. Voltaképpen csak az lassítja le, hogy a szakhatósági engedélyek beszerzése elég sok időbe telik. Márpedig a foglalkozások egy részénél — a rendelkezések ezt előírják — az elengedhetetlen követelmény. A polgárok bosszankodnak is, hogy miért kell több intézménynél. szakhatóságnál megfordulni. Általában az a jellemző, hogy a kérelmekre kiadják az engedélyt — csak ritkán mondanak nemet. Éspedig akkor, ha a leendő tevékenység törvénybe ütközik. Az elmúlt esztendőben többek csalódtak, akik szerencsejáték-termet akartak nyitni. Ugyanis a képviselő-testület korábbi döntése ezt tiltja. A vállalkozási csoport munkatársai minden ügyfelet szívesen fogadnak és ellátnak hasznos tanáccsal. Kérik a polgárokat, hogy mielőtt bármit terveznek, érdeklődjenek, tájékozódjanak a lehetőségekről, kritériumokról. Egyébként sokan visszatérnek a polgármesteri hivatalhoz gondjaikkal, kérdéseikkel. Végül is a profilváltások, tevékenységbővítések és megszűnések ellenére a városban nem hagyott alább a vállalkozói kedv. F. F.
