Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-12 / 9. szám

I PEST MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. JANUAR 12., KEDD Enyhít a munkanélküliségen Megújul a repülőtér Kiskunlacházán Január 8-án hozták nyilvá­nosságra azt a kormányhatá­rozatot, mely a hazai repülő­terek polgári felhasználásá­ról döntött. Ezen belül — az elképzelések szerint — a Budapest—Ferihegy repülő­tér mellett a kiskunlacházi reptér is bekapcsolódna a nemzetközi légiforgalom bonyolításába. A döntést hónapok óta várja a térség, hisz mint hír­lik, milliárdos nagyságren­dű beruházásról lesz szó, mely jelentősen javíthat a környező települések gazda­sági helyzetén. A döntést követően kör­kérdést intéztünk a legin­kább érintett három sze­mélyhez: miként értékelik a térségükre nézve nagy hord­erejű kormányhatározatot? Dr. Vona Ferenc ország- gyűlési képviselő: — Lévén téli szünet a parlamentben, magam is csak közvetve jutottam a hírhez. Hónapok óta vártam ezt a döntést, s ki merem mondani, az utóbbi hetek egyik legbölcsebb döntésé­nek tekintem. Mert nagyon is tudatában vagyok Kiskun- lacháza és környékének gondjaival, amit a munka- nélküliség idézett elő. Hogy valójában milyen nagyságrendű beruházásról van szó, arra várhatóan ma­gától a szakminisztertől, Siklósi Csaba úrtól kapunk majd választ, aki meghívá­somat elfogadva februárban tart előadást e kérdésben Kiskunlacházán. Nagyjából annyit tudok, hogy 3-4000 munkahelyről lesz szó, ha elkezdődik az építkezés. Mind képviselő, már az előtárgyalások során bejelentettem azt az igénye­met, hogy mindenekelőtt a környékbeli vállalkozók kapjanak megrendelést s a régió lakosságát juttassák munkához. Tudni kell azt is, hogy a végleges döntést a környe­zetvédelem hatásvizsgálata alapján hozzák meg. A kor­mány és a parlament nem környezetvédők ellen, ha­nem velük együtt kíván mű­ködni. Bízom abban, hogy sikerül a megegyezés, s ak­kor elmondhatjuk, tettünk egy újabb lépést a munka- nélküliség felszámolása ér­dekében. Kocsis Mihály, Kiskunla- cháza polgármestere: — Útközben, a rádió híre­iből értesültem a kormány- döntésről. Nem vagyok már tinédzser, de majdnem kiug­rottam a kocsiból az öröm­től. Az elmúlt hetem nehéz volt, sok munkanélküli kere­sett fel a panaszával. Jelen­leg a 4550 aktív lakos kö­zül 700-an vannak segé­lyen. Többen is azt kérdez­ték, lesz-e valami a repülő­téri építkezésből. Gondo­lom, azóta már ők is hallot­ták a jó hírt és részben meg­nyugodtak. Az önkormány­zat pedig tovább építi a maga terveit, elképzeléseit, melyben nagy szerepe van a majdani repülőtérnek is. Huhay Ádám, Apaj pol­gármestere: — Bevallom őszintén, én még a hír hivatalos beje­lentése előtt „fülest” kap­tam egy ismerősömtől. Hogy örültem? Éppen a Pest Megyei Hírlapnak mondtam el nem régen, mi­lyen vérmes reményeket táplálok a repülőtérrel kap­csolatban. Úgy kell ez a munkalehetőség a falunak, mint éhes embernek a falat kenyér. Most már csak azért szorítok, hogy a Táj­védelmi Hivatal szakembe­rei ne torpedózzák meg a végleges döntést. Most is azt mondom, amit a múlt­kor: a repülőtér közel hat­van éve itt van, s a nagy­üzemi mezőgazdaság sem „szűkmarkúskodott” káros behatásokkal, melyek pró­bára tették a környezet tűrő­képességét.'A puszta még­is él, a túzok is megma­radt. A kiskunlacházi repü­lőtér felfuttatása sem fogja az élővilágot megölni, leg­feljebb — általa — több pénz jut majd a környezet­védelemre. Matula Gy. Oszkár Nehéz lesz a döntés Pest megye önkormányza­ta már korábban megfo­galmazta önálló gazdasági koncepcióját, a közgyűlés tavaly novemberben meg­határozta az idei esztendő' prioritásait. Elsődleges szempontként az intézményhálózat működ­tetését és az önként vállalt kötelezettségek teljesítését akarják biztosítani. Ezeket kell figyelembe venni az 1993-as esztendő költségvetésének elfogadá­sakor. Azt viszont már most elmondhatjuk, hogy az előszámítások szerint az önkormányzati hivatal és a hozzá tartozó intézmények kiadásai számottevően meg­haladják a bevételeket. Éppen ezért módosították a bevételi előirányzatokat. Ezek szerint 26 millió fo­rinttal csökkentették a nor­matív állami hozzájárulást az ellátottak várható létszá­mának csökkenése miatt és figyelembevéve az 1992. évben várható többletbevé­teleket 20 millió forinttal növelték az illetékbevételi előirányzatot. Bevételi for­rást jelenthet a privatizáció­ból származó haszon is, ka­matokból pedig 40 millió forint nyereséget terveznek. (Folytatás az 5. oldalon) Falusi gondok Abony városában Artézi kútból viszik a vizet Hancsovszki János felvétele Bár papíron már elnyerte a városi rangot Abony, a polgármesteri hivatalban, s természete­sen az utcákon is, még sok a teendő ahhoz, hogy az egykori járásszékhely — nagyközség a valóságban is megfeleljen a címmel együttjáró elvárásnak. Míg előbbi helyszínen — ahogy erről beszámoltunk — az egykori rendeletek átfogalmazása folyik, utóbbi az egyik legégetőbb gond, Abony megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvízzel történő ellátásá­nak enyhítésére várnak a helybeliek. Addig is, amíg a hivatalban már kész tervek megva­lósulnák, a városiak Abony egyetlen még megmaradt artézi kútjából viszik haza a tiszta, tehát nem nitrátos, egészséges ivóvizet. Melyik a harapós? Az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz vezéralakjai nem­rég újólag kifejtették nézeteiket a magyarországi szélsőjobboldali veszélyről. Valóban olyan nagy mumus ez a hazai szélső- jobb? A magyar társadalom nagyobb hányada számta­lanszor adta tanújelét, hogy nem rokonszenvezik semmilyen szélsőséggel. Az azonban több mint külö­nös, hogy miután a bolsevizmus — akár így nevezte magát, akár másként — évtizedekig pusztította or­szágunk földi és szétlemi javait, nyomorította testün- ket-lelkünket, velünk csak azért is azt akarják ma el­hitetni, hogy a szélsőjobb jelenti az igazi veszélyt. Ezt szugerálja belénk a jelenlegi ellenzék, mert sze­retné, ha a magyar nép pontosan úgy érezne, aho­gyan ő. A magyar nép, szegény, értetlenül szemléli ezt a próbálkozást, hiszen sokkal jobban fél azoktól az álorcát öltött régi kiskirályoktól, akik fejük fölött a függetlenség glóriájával, ma is tekintélyt parancso­ló pozíciókból riogatják őket. A többség ugyanis ép­penséggel a szélsőbal terrorjától szenvedett, a hala­dónak, munkás- és parasztpártinak hirdetett rend­szerben tapasztalta meg, hogy a vezetésnek mennyi­re nincs köze a munkássághoz és a parasztsághoz. Talán nem véletlen, hogy Vitányi (MSZP), Pető (SZDSZ) és Fodor (Fidesz) urak számára a szélső­jobbtól eredő veszély a megfelelő alap a barátkozás- ra, vagy a közeledésre. De miből gondolják, hogy a magyar választópolgárok, is a döglött farkastól fél­nek, amikor még itt lapul az eleven? Bánó Attila Alföldi kezdeményezés Agrárszakemberek foglalkoztatása Munkanélkülivé vált agrár- szakemberek közhasznú foglalkoztatására tett kezde­ményezést a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Munka­ügyi Központ. Az Alföld e nagy mezőgazdasági me­gyéjében az elmúlt évtize­dekben magasan kvalifikált agrárszakember-gárda ala­kult ki, és erősítette a mező­városok és falvak szellemi életét. A megye 63 termelő- szövetkezetéből eddig húsz közösség jelentett csődöt és további 13-15 tsz hasonló bejelentése várható, ez a helyzet pedig a veszteséges ágazatok felszámolását, a létszám leépítését kényszerí­ti ki. A most zajló mezőgazda- sági változások — szövetke­zeti átalakulások —azon­ban nem csak munkanélküli­séget, hanem egy sor agrár- szakembert igénylő újszerű feladatot is hoznak: az ön­kormányzatoknak gondolni­uk kell például a mezőgaz­dasági szaktanácsadás, a te­rületi távlati mezőgazdasá­gi fejlesztés megszervezésé­re. Ezt felismerve kereste meg a munkaügyi központ a helyi önkormányzatokat, és indítványozta a munka- nélkülivé vált agrárszakem­berek foglalkoztatását, az ennek kapcsán felmerülő közvetlen költségek 70 szá­zalékát támogatásként ígér­ve. Az együttműködéshez a megyei közgyűlés földmű­velésügyi hivatala az alkal­mazásra kerülő agrársza­kemberek szakmai irányítá­sával járul hozzá. Az első reakciók szerint az önkor­mányzatok örömmel veszik a munkaügyi központ kez­deményezését, hiszen a tele­pülések érdeke, hogy a me­zőgazdaság nagyobb törés nélkül álljon át az új típusú termelésre.

Next

/
Thumbnails
Contents