Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-01 / 283. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. DECEMBER 1., KEDD MÁTÓL - ÚJ VÁLTÓPÉNZEK Ezüst kétszázas a stabilizáció szimbóluma December 1-jétől megkezdődik az új váltópénzérmék kibocsátása. Az érmesort héttőn mutatták be a Magyar Nemzeti Bankban az újságíróknak. Bódi László, az MNB al- elnöke elmondotta, hogy december 1-jén a 200 forintos címletű ezüstérmék jelennek meg. Ez nem számít igazi váltópénznek, de betölti a szükséges forgalmi funkciót, Lényegében hasonló szerepet szánnak neki, mint a Kpssuth-ötforin- tósnak. Az ezüstből készült érmét a stabilizáció jelképeként kívánja forgalomba hozni ä Magyar Nemzeti Bank. Az új egy-, két- és húszforintos pénzérmék kibocsátása március 29-én, az Öt-* tíz-, ötven.- és százforintos érméké pedig június 21-én kezdődik. A sajtótájékoztatón Bőd Péter Ákos beszámolt arról is, hogy jövőre a monetáris politika fő célkitűzése továbbra is az infláció csökkentése és a fizetőképesség fenntartása. Az MNB megalapozottnak tartja a kormány inflációs prognózisát, miszerint a fogyasztói árak 1993-ban 16-19 százalékkal emelkednek. Sőt a Magyar Nemzeti Bankban ennél optimistább számítások is készültek. A központi bank elsősorban nyílt piaci műveletekkel kíván hatékony antiinflációs politikát folytatni, Ennek eszközei az állandóságot megtestesítő értékpapírok. Tervezik, hogy a régebbi áííamadósság egy részét az MNB a Pénzügyminisztériummal együttműködve értékpapírban jelenteti meg. A központi bank elnöke szerint a jegybank megfelelően élt az egy éve már törvényben is biztosított önállóságával. Az MNB önállóan határozza meg monetáris politikáját, amelynek része a kereskedelmi banki tartalékok szabályozása, a kamatpolitika, a nyílt piaci műveletek, valamint a hitelműveletek. A kormánnyal együttműködve dönt viszont' árfolyampolitikai kérdésekben. A Magyar Nemzeti Bank önálló véleményét az elmúlt egy esztendő során több gazdasági kérdésben is kifejtette, s nem mindig értéit egyet a kormány által kialakított állásponttal. Ezért felhívta a figyelmet az államadósság növekedésének veszélyére, vagy árrá. hogy egységesíteni kell a forint-.' Illetve a devizamegtakarítások kamatadóztatását. A sajtótájékoztatón elhangzott: a Magyar . Nemzeti Bank devizatartalékai jelenleg 4.6 milliárd dollárt tesznek ki. Ez a korábbiakhoz képest alacsonyabb szintet jelent, ám a tartalékok nem csökkentek, csupán a dollár erősödött meg. így a márkában, schiüing- ben, jenben lévő tartalékok dollárban számolva jelenleg kisebb számót mutatnak. A folyó fizetési mérlegben azonban továbbra is jelentős a többlet, a tőkebeáramlás töretlen, tehát nincs változás azokban a folyamatokban, amelyek hozzájárulnak a jelentős tartalékok kialakulásához. A Magyar Nemzeti Bank továbbra is úgy látja, az állampolgárok turlstadevi- za-keretét a jelenlegi évi 500 dolláros szintről tovább kell emelni. Ügy tervezik, hogy erre jövő év elején kerülhet sor, bár még a kérdésben a tárgyalások A szaktárca az élelmiszer-kereskeáeSemről Felgyorsult Az élelmiszer-kereskedelemben a szervezeti rendszer korszerűsítésének és a versenyhelyzet javításának számos olyan akadálya volt, amely a belkereskedelem más területein kevésbé jelentkezett — állapítja meg az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium most elkészült elemzése az élelmiszerkereskedelmi ágazatról. A gazdálkodás feltételei ezen a területen lényegesen kedvezőtlenebbek mint másutt, s a vállalkozóknak is kevesebb lehetőséget tudnak biztosítani, elsősorban a korábban túlhangsúlyozott ellátási felelősség miatt, s amiatt, hogy az önállóságot a központi irányítás korlátozta. Így már a spontán privatizáció keretében is kevesebb új típusú gazdasági társaság alakult, mint a belkereskedelem más szakmáiban. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem strukturális és szervezeti átalakulása késedelmet szenved. Az elemzés azt is megállapítja, hogy 1991 második felében felgyorsult az élelmiszer-kereskedelem privatizációja, noha a külföldi befektetők érdeklődésé eleinte még mindig kisebb volt. mint, a belkereskedelem egészében. 1991 végére azonban az élelmiszer-nagykereskedelemben így is több mint 100 külföldi vegyes tulajdonú gazdálkodó szervezet kezdte meg működését, túlnyomó többségükben a külföldi tulajdonhányad megközelítette a kétharmadot. A nagyobb cégeknél ez az arány általában az alapítói vagyon egynegyedét képviselte. Megállapították azt is, hogy bár az élelmiszerkereskedelmi vállalatok hálózatának mintegy kétharmadát privatizálták ugyan, de a megmaradó nagyobb egységek a forgalomnak még mindig 55-60 százalékát adják, s itt csapódik le a nyereség mintegy háromnegyede is. Becslések szerint a magánkiskereskedelmi boltok és vendéglátóhelyek száma jelenleg meghaladja a 90 ezret, az üzlethálózat az elmúlt évben mintegy 21 ezerrel bővült. Az ÍKM megállapítása szerint az úgynevezett tiszta profilok mindinkább megszűnőben vannak, az élelmiszerkereskedeiem bővíti tevékenységi körét. A nagykereskedelem például a diszkont-tevékenységben látta a nyitási lehetőségeket, s e gyors és egyszerű értékesítési körülmények olyan bevételt nyújtanak a szakmának, amelyek a hagyományos nagykereskedelem révén nem voltak biztosíthatók. Az éielmiszer-kiskereske- delemben a kezdeti nehézségek után az elmúlt év második felétől felgyorsult a gazdasági társaságok számának növekedése, ezzel egyidejűleg forgalmi részarányuk folyamatosan bővült, miközben a vállalatok piaci súlya és szerepe csökkent. Az adatok tanúsága szerint az idén az első félévben az élelmiszer-kiskereskedelemben a boltok aránya nem érte el a 15 százalékot, ám a forgalomnak több mint egyharmadát bonyolították. nem kezdődtek meg a Pénzügyminisztériummal. A turrstakeret emelése szempontjából is szükséges lenne a devizamegtakarítások kamatainak megadóztatása. jelenleg ugyanis félő, hogy a devizában történő takarékoskodás feltételei lényegesen kedvezőbbé válnak, s ez megbontja a kialakult egyensúlyt. Amennyiben a parlament a héten döntést hoz a jövő évi költségvetésről, úgy a Nemzetközi Valutaalappal hamarosan felújíthatok a tárgyalások. Mint ismeretes, Magyarországnak -érvényben lévő hároméves megállapodása van az IMF- fel. Az e megállapodás keretében esedékessé vált idei négy hitelrészletből azonban az MNB csak egyet hívott le az év elején, mi vél a költségvetés alakulása nagyban eltért a tervezettől. Bőd Péter Ákos szerint a hároméves megállapodás érvényben marad — amennyiben a parlament jóváhagyja a kormány által beterjesztett jövő évi költségvetést —, s így Magyarország hozzájuthat az eddig elmaradt IMF-köl- csönökhöz. Képeink a Pénzverdében készültek, ahol az új egyforintos verését örökítette meg a fotós. Hogy a kábelek ne sérüljenek A térképek ma is fontosak mára a Cartoranja földmérést végez, térképeket készít, és komoly segítséget nyújt a közműfelmérésben. Az utóbbit a Fővárosi Csatornázási Művek részére ; a Fővárosi Gázművek,, valamint az Észak-budai, a Közép-pesti és a Délpesti Elektromos Művek megbízásából. Há tudják, merre húzódnak a csövek, a kábelek, kevesebb lehet az üzemzavar — és ez érdeke mindenkinek. Foglalkoztak az elmúlt időszakban a Budapest— Kecskemét között lefektetett telekommunikációs fénykábel földmérőmunkálataival; elkészítették a Mogyoród és Gödöllő környéki helyi telefonkábel tervezéséhez szükséges 1:500- as nagy méretarányú térképlapot. Rendszeresen dolgoznak a helyi önkormányzatoknak. Telekfelosztási munkálatokat vállalnak, kisajátítási térképeket készítenek. Az autópálya-építés, a telekommunikációs és a kárpótlási törvény végrehajtása komoly földmérői tevékenységet igényel. Az Expo beruházásainál is szükségesek az ilyen jellegű munkák, joggal reménykednek a kft. vezetői, hogy a közeljövőben nem lesznek munka nélkül. Árpási Mária Kiskunlacházi remények Kiskunlacháza önkormányzata támogatja a volt szovjet katonai repülőtér Ferihegy 3-má történő fejlesztését. A több mint félezer hektáros katonai repülőtér jelenleg a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésében van, s az illetékes tárcák hatástanulmány-dokumentációja szerint, nemzetközi légikikötővé alakítható. A munkálatok várhatóan a jövő évben kezdőditek, s az 1996-os világkiállításra étkezők egy részét már ez a repülőtér' fogadhatná. Az építkezés nyomán fejlődhet a település infrastruktúrája, a gáz- és csatornahálózat. Ráadásul sokan jutnának munkához, mert a község lakóinak 15 százaléka állás nélküli. Hatszázan élnek munkanélküli-segélyen, s így érthető, hogy a kiskunlachá- ziak reményeket fűznek a repülőtér beruházásához. A MAGYAR—KOREAI GAZDASÁGI BIZOTTSÁG ülésezett Szöulban. A külgazdasági minisztérium helyettes államtitkára. Gom- bocz Zoltán dél-koreai partnereivel áttekintette a két ország közötti gazdasági kapcsolatok helyzetét. A koreai fél készségét fejezte ki koreai vállalatok magyarországi beruházásainak privatizációs programban való ösztönzésére. Szó van vegyes vállalatok létrehozásáról, mintegy 12 millió USA-dollár értékben. A GABONI OLAJIPARI MINISZTER úgy véli, hogy a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) napi 24,9 millió hordót termel majd. Ez a mennyiség megfelel annak a termelési szintnek, melyet a tagországok az idei év harmadik negyedévében előre meghatároztak. AZ EFTA Romániával kötendő szabadkereskedelmi megállapodást készített elő. Hasonló megállapodást írt alá a szervezet Csehszlovákiával és Lengyelországgal. A BÉREK ÉS A NYUGDIJAK EMELÉSÉRŐL döntött a román kormány. A jelenlegi 23,3 ezer lej átlagos bér 17,7 százalékkal, azaz 5,2 ezer lejjel emelkedik november 1-jétől visz- szamenőleges hatállyal, A BUNDESTAGBAN, a német parlament képviselő- házában elfogadták a jövő évi költségvetést. Ezek szerint a kiadások az előző évhez képest 2,5 százalékkal növekednek, a közel 438 milliárd márkás kiadási tétel 10 százalékát hitelekből fedezik. AZ UKRÁN KORMÁNY utasította a nemzeti bankot, hogy december 1-ig bocsásson ki 15-20 milliárd kupon értékben, egyenként 30 ezer kupon névértékű privatizációs bonoka't. A rendelet a széles rétegeket érintő privatizációs folyamat első állomása, az egyelőre még nem világos, hogy a bon mire jogosítja fel a polgárokat. KÖZÉP-EURÓPÁ LEGNAGYOBB SZÁMÍTÓKÖZPONTJÁT adták át tegnap Budapesten a Magyar Hitel Bankban. A három darab VAX—7000 típusú Digital számítógép a bank Angol utcai számító- központjában működik majd. Az MNB jelenlegi számítástechnikai fejlesztése mintegy 170 millió , forintba került. Eddig nagyon sok bosz- szúságot és anyagi kárt okozott, hogy a különböző munkálatoknál — , mivel nem volt jól hasznosítható térkép és nyilvántartás — a markológépek fölszakították a víz-, gázcsöveket, elektromos- és télelonká- beleket. Mindezek megelőzésére jött áétré 1992. augusztus 1-jén a Car- toranje Kft. a Kartográfiai Vállalat széles körű privatizációja rgvén. Alapítói a Holíand Mérnöki Iroda, az Oranjawoud International fi. V. és a Budapesti Kartográfiai Vállalat. A holland cég 55, a magyar pedig 35 százalékos arányban vesz részt a vállalkozásban. A valamikor kétezer munkást foglalkoztató magyar vállalat földméréssel, légi térképezéssel, és térképek, atlaszok kiadásával foglalkozott. A Kartográfiai Vállalat a privatizáció során több részre oszlott, és ma már csak térképkészítéssel foglalkozik. A.. Cartoranje Kft.-nek több mint nyolcvan munkatársa van. A Kartográfiai Vállalat az együttműködéstől a modern technológia és a marketing bevezetését várja, és azt, hogy alkalmazzák sokéves hollandiai tapasztalataikat. Különböző megbízók szá-
