Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-31 / 307. szám
1992. DECEMBER 31., CSÜTÖRTÖK Visszatér a Contergan? Ha a további orvosi megfigyelések is kedvezőek lesznek, lehet, hogy az annak idején nagy botrányt és súlyos tragédiákat okozó Talidomid, ismertebb nevén a Contergan, ismét piacra kerül. Georgia Vogelsang, a baltimore-i Jón Hopkins kórház kutató orr vosa ugyanis rájött, hogy ez a gyógyszer megmentheti a csontvelőgyulladáson átesett betegek életét. Csontvelő-átültetést radio-, vagy kemoterápiás kezelés után szoktak végezni a sérült immunrendszer helyre- állítása céljából. A szervezet azonban gyakran védekezik az új immunrendszer ellen és kilökődési reakcióra kerül sor. A Talidomid képes ezt megakadályozni. Az első 44, halálosan beteg páciens közül 28 beteg életét sikerült megmenteni ezzel a rossz hírű gyógyszerrel, s közülük 14-nél teljesen megszűnt a szervezet elhárító reakciója. Buczkó Krisztina ICufcifóműheiyek A kis laboránsok MADARAKRÓL - MINDENKINEK MÚLTIDÉZŐ Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Méltán mondhatjuk, hogy az idei esztendő a hazai bányászat nagy évfordulós éve. Az emlékezésre legméltóbbak közül itt, egy gondolati egység jegyében Born Ignácról, Péch Antalról és az idén százesztendős Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületről kívánunk említést tenni. A 250 éves Gyulafehérváron született Born Ignác, a magyar és a nemzetközi bányászati-kohászati tudományok első és egyik legnagyobb egyénisége. Mária Terézia udvarának becsült és közismert személyisége. Világhírét, nemzetközi elismertségét egy tudományos és egy szervezői megvalósításának köszönheti. Kutatási nevén Born elsőként a világon egy olyan módszert fedezett fel, amely az addig nehézkes és veszteséges eljárással szemben tökéletesítette a nemesfémek kinyerését. Nyílt szellemiségére és önzetlenségére vall, hogy titkolózó korában felfedezését közkinccsé tette. Selmecbánya melletti műhelye a világ szakembereinek tanintézeti zarándokhelyévé vált. Ekkor, 1786 elején fogalmazódott meg az ötlete, hogy nemzetközi bányászati társaságot alapítson. Born elképzelése jegyében tartották meg a világon a legelső nemzetközi műszaki-tudományos konferenciát. A már egyszer megvalósult nemzetközi bányászati társaság (1791-ben megszűnt), szolgált példaadó ötletül a késői utódoknak, hogy egyesület keretében, az ismeretek és tapasztalatok megosztásának rendszerében tegyék még hatékonyabbá munkájukat. E törekvésekben a 170 évvel ezelőtt Nagyváradon született Péch Antal munkássága volt a példaadó, aki az általa 1868-ban alapított Bányászati és Kohászati Lapok indító számában egy ilyen egyesület megalakulását szorgalmazta. Péch, a későbbi miniszteri tanácsos, majd Selmecbányái bányaigazgató támogatásával, és az akkori fiatal szakemberek sürgetésére alakult meg 1892-ben az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület. Az egyesület egyik jelentős eredménye egy új, korszerű bányatörvény megalkotása. Péch Antal kezdeményezésére vezették be a „Jó szerencsét!” köszöntést. (P) lyen termesztették a kukoricát, miközben igen sok műtrágyát, permetszert alkalmaztak. A parasztok egyszercsak azt vették észre, hogy már alig tudják felszántani a földet a sok gyökérmaradványtól. Nem tudták az okát. — Gondolom, önök az eredményeik alapján tanácsot tudnak adni, melyik az a vegyszer, amely nem hat károsan ezekre az apró állatokra. — Igen. Vizsgáljuk, hogyan reagálnak a külső hatásokra. Teszteltünk például egy bizonyos állatcsoportot növényvédő szerekkel, figyeltük a rájuk gyakorolt hatásokat. A szer gyártói — mindenütt a világon — csak a szokásos állatkísérleteket végzik el egereken, patkányokon, de mint kiderült, nem minden fajra hatnak egyképpen. Mint tudjuk, vannak —• gomba-, rovar- és gyomirtó szerek. Kiderült, hogy a mi kis rovarainkra nézve nagyjából egyformán károsak. Foglalkozunk mindezeken kívül — s ez kapcsolódik a Vadbiológiai Oktató- és Kútatóállomás tevékenységéhez — az apróvad-, elsősorban a fácán- és a vad- kacsatenyésztés — technológiai kérdéseivel. — Mi a célja ennek a munkának? — Sok fácán- és vadka- csatelep van az országban, s a tenyésztők nagyszerűen tudják a mi eredményeinket hasznosítani munkájuk során. Egy kollégánk pedig a méheket vizsgálja. Igyekszik azt megállapítani, hogy mikor, hová kell utaztatni a méheket ahhoz, hogy az általuk termelt méz a lehető legjobb minőségű legyen. Arpási Mária A nagyvilágból Elektromos limuzinok. A japán nemzeti és helyi kormányzatok tagjai nemsokára elektromos autókon fognak száguldozni. A Nis- can ás a Toyota elektromos luxusautókat fejlesztett ki, és jövőre — valószínűleg jó pénzért — átadja az első példányokat a magas rangú kormányzati tisztségviselőknek, hogy azok példát mutathassanak a környezet védelmében. A Toyota Crown Majesta modelljét egy különleges, hermetikusan zárt ólomakkumulátorral szerelték fel. így nem kell a cellákban az elektrolit szintjét ellenőrizni, és vízzel utánatölteni. A Majesta egyszeri elektromos feltöltéssel 140 kilométert tud megtenni, minimálisan 40, maximálisan 110 kilométer óránkénti sebességgel. A Nissan 120 kilométert tud megtenni, 40 kilométeres átlagos óránkénti sebességgel. Bozontos krumpli. A limai Burgonya Intézet kutatói szerint a krumplit legjobban a növény szőre védi meg a kolorádóboga- rak, a levéltetvek, molyok és más rovarkártevők ellen. Előállítottak ugyanis egy .„szőrös” burgonyafajtát. A szőrszálak végén ragadós anyaggal teli kis zsákocska van. így ha egy kisebb rovar rászáll a növény leveleire, egyszerűen odaragad és éhen pusztul. A nagyobbakkal pedig, amelyek felfalják ezt a „.ragasztót”, emésztési zavarok végeznek. A New York-i Cornell Egyetem szakemberei a szőrös burgonyanövény vad fajaival kereszteztek bőven termő fajtákat. A hibrideket most próbálják ki Ázsiában, Afrikában és a Közép-Keleten. A túzok Kutatóreaktor Csillebércen A természettudományi alapkutatások egyik európai jelentőségű bázisa lesz az Atomenergia Kutató Intézet csillebérci kutatóreaktora. A rekonstrukció ezekben a napokban fejeződött be, és rövidesen megkezdődik üzembehelyezése. A reaktorban már megindult az önfenntartó láncreakció, és befejeződik a reaktorzóna teljes kiépítése. Ezután több hónapig tartó méréssorozat kezdődik annak igazolására, hogy a reaktor paraméterei megfelelnek-c a tervezettnek. Az üzemeltetési engedély kiadására, majd a reaktor üzemszerű működtetésére csak ezt követően kerülhet sor. A felújított reaktor ismét lehetővé teszi a gyógyászati célú radioakiv izotópok hazai előállítását is (Balaton József felvétele) Gyógynövényeink enciklopédiája Fényképes kézikönyv |Z őrünk városiasodó embere már csak nosztalgiával gondol a „természetre”, a végtelen, kultúra nem bántotta erdőkre, rónákra, lápokra, fo- lyókra, tavakra. A modern repülőgépek s a gépi intelligencia időszakában még mindig a legjobb laboratórium és legkönnyebben elérhető patika a természet. Meg kell hát ismerkednünk vele, ha élvezni akarjuk a növények megannyi áldásos hatását. Ehhez nyújt segítséget László Bencsik Ábel kiadványa, amely hazánk vadon (is) termő gyógynövényeit mutatja be. A könyv gyógynövénygyűjtőknek szóló terepkalauz jellege folytán elméleti és gyakorlati jelentőségű. Biológiai és esztétikai értéke mellett ismeretterjesztése révén szolgálja a természet védelmét és — nem utolsósorban — a gyógynövényekkel történő gyógyítás ügyét. Határesetet képező mű, valójában zsebkalauz szerepet tölthet be, mely kézikönyv jellegű növényhatározó és vizuális élményt nyújtó fényképes album is. A leírásokban a leggyakrabban gyűjtött, a legkeresettebb drogforrások éppúgy szerepelnek, miként a védelem alatt levő, illetőleg a mindennapos gyakorlatból napjainkra már kiszorult egykori gyógyfüvek. A szöveg és ábrák segítségével akárki, különösebb előképzettség nélkül felismerheti pl. azt a húsz-harminc vadon termő gyógynövényt, melyet nyugodtan behelyezhet házipatikájába, mivel a nem pontos adagolás során sem kell mellékhatásoktól tartania. A terepen való növénykeresés köny- nyítése céljából az élőhelyük szerint csoportosították az egyes fajokat. Mindhárom évszak jellemző gyógynövényeit az alábbi tagolásban tanulmányozhatjuk: fás szárú növények; erdei lágy szárú növények (e csoportban megkülönböztethetők az örökzöldek és a lombhullatók); száraz gyepek; a vízi és vizet kedvelő növények; a gyomnövények. A figyelemfelkeltés céljából foglalkoznak néhány termesztett vagy termeszthető gyógynövénnyel. Azok közül válogattak, amelyek Magyarországon régebben hagyományos gyógy- és/vagy fűszernövények voltak, de kultúrájuk mára visszaszorult. \ Helikon Kiadó könyve^ a nyers ismeretanyagon túlmenően, a tudományos igények kielégítése mellett, a valódi terepkalauz szerepét is betölti. Dr. Domonkos János tanként sikerrel, de az is előfordul, hogy hiába. Aztán egyszer csak vége az asztalok körülötti „sétának”, a kérdezz-felelek „játéknak”, s elkezdődhet az eredetileg tervezett beszélgetés. — Az oktatómunkába egy rövid bepillantást nyerhettem. Most azt szeretném tudni, milyen kutatásokat folytatnak? — Két dolog szabja meg, hogy mit kutathatunk: a a pénz és az, hogy kit, mi érdekel. A pénzt a különböző pályázatok útján eddig még sikerült megszereznünk. — Beszélne a kutatási témáikról? — A tanszék kutatásai négy nagy témacsoportra oszthatók. Az első a talaj- zoológiái, amely még a világon mindenütt újdonságnak számít. Azt már régen tudjuk, hogy bizonyos, a talajban élő állatcsoportok igen hasznosak. A lehulló leveleket behúzgálják a talajba és ott segítenek azok lebomlásában, majd a növények újból felhasználják természetes szerves táplálékként. E tevékenységük a mezőgazdaság számára is igen fontos, hiszen a tarló- és gyökérmaradványokat le kell bontani. Az elmúlt években az intenzív kemi- zálás következtében megsérült a talajélet, sok helyütt kipusztultak ezek a piciny állatkák, így a növények természetes tápanyagforrása is kárt szenvedett. Régebben még nagy „divat” volt, hogy évekig egy heMint kiderül, az én beszélgetőpartnerem, Bako- konyi Gábor, az állattani és ökológiai tanszék vezetője is vizsgáztat éppen. Várnom kell. Választhatok: ott üldögélek az irodában, vagy bemegyek a terembe, ahol most folyik a beszámoltatás. Természetesen az utóbbi mellett döntök. Négy hosszú asztal áll keresztben, rajta gerincesek tömkelegé. Ezek között jár körbe négy tanár-diák páros. Az oktató sorban mutat az egyes állatokra, a tanuló mindjárt rávágja a latin és magyar nevét, és mond egy-két mondatot az állat biológiájáról. Előfordul, hogy habozik, a tanár vár. segíteni próbál, eseMintha egy méhkasba csöppentem volna. Izgatott, halk nyüzsgés. Az egyik lány a folyosó kövén trónol törökülésben, és bőszen magol, észre sem veszi a körülötte zsibongókat. Izgalomtól piros vagy halottfehér arcú diákok esnek neki a közeli ajtón kilépő társaiknak: „No, hogy sikerült?” — kérdezgetik. Oly sok társához hasonlóan, a túzok, a „magyar strucc” állománya is riasztóan megfogyatkozott. A korábbi gazdag, és Európa-hírű túzokállományból talán ezer példány maradt hazánk keleti felén. Megyénkben, a Kiskunsági Nemzeti Parkban is megtalálhatók. A túzok állandóan itt tartózkodó madarunk, a költések befejeztével és téten csapatban látható. Ha nagy hó esik, könnyen veszélybe kerülhetnek. A csapadék betemeti, s nem tud elmenekülni. A Magyar Madártani és Természet- védelmi Egyesület, és más, az állatokat védő csoportok ilyenkor kezdhetnek hozzá a mentéshez. Ha utakat vágnak ki részükre, és néhány helyen táplálékot kapnak, kibírják a megpróbáltatásokat. Érdekes változást figyeltek meg a túzoknál a kutatók. Korábban mono- gám volt azaz páronként költött. Ám a folyamatos vadászat, amely mindig az erős, ivarérett kakasokat követelte, az állatot fokozatosan poligámmá tette. A túzokkakasok március és május között dürö nek. E helyeket évről év: felkeresik, s ezért ezekrn természetvédelmi szén pontokból különösen na; a jelentőségük. A dürö) kakasok, torkukat és b gyüket felfújva, szárnya kát kifordítva igyekezne a tyúkokat magukhoz csí lógatni. A fészek helyét tyúk választja ki. A rét fi vében, gabona vagy lucei na között kapar kis mi lyedést, és abba rakja 1 egy-két tojását. Egyedi kotlik, majdnem egy he napig, majd a csibéket i egyedül vezeti. Eleinte ete ti a kicsinyeket, azutá már maguk keresik az ap ró rovarokból, később, rész ben magokból, és fiats hajtásokból álló tápláléku kát. A túzok, általába gyalogol. Az embert i igyekszik elkerülni. H mégis fel kell szállnia, né hány ugrás után, . a szé ellenében emelkedik a le vegőbe, és alacsonyan re pül tova. Igen óvatos ma dár. Talán hazánk énnél is köszönheti, hogy az erő sen lecsökkent állomén; ellenére még mindig „tú zoknagyhatalomnak” szá mit. —jisz— sére a magyar országgyűlés 1700. évi 71. törvénycikkével honfi ásította. Születésének 250. évfordulójáról a hazai intézmények és szakegyesületek tudományos üléseken emlékeznek, a Magyar Állami Operaház pedig a Varázsfuvola előadását Born Ignác tiszteletére rendezi meg. Az erdélyi Kapnikbá- nyán december 27-én a római katolikus templomban ökumenikus istentisztelet keretében leplezték le Born Ignác emléktábláját. A. M. Kétszázötven éve született Erdélyben (1742—1791) Born Ignác, aki a 18 századi felvilágosodás kiemelkedő humanista természettudósa volt. Elismertségére jellemző, hogy 14 akadémia, illetve tudományos társaság választotta tagjai sorába. Alapítója volt a Societät der Berg- baukundénak, a világ első nemzetközi tudományos egyesületének. Born Ignác Nagyszebenben, Bécsben, majd Prágában tanult. Bécsben élt 1776-tól, tudományos tevékenysége azonban kötötte Magyarországhoz is: kéréTUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK Born Ignác emlékére
