Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-30 / 306. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZANK 1992. DECEMBER 30., SZERDA Madarak, virágok, zöld őrjárat Szolgalat a Göncöl jegyében Jó másfél évtizede lehet már annak, hogy először megismerkedtem a váci Göncöl klubbal. A Madách Imre Művelődési Központ csillagászati szakköreként Igen hasznosnak tartottam a működését. Ám a kapcsolatunk mégsem volt felhőtlen. Sehogy sem fért a fejembe, hogy egy országos érdekű, általános terjesztésre szánt szaklapot miért egy kisváros művelődési háza költségvetéséből akarnak kiadni? Akkor persze még nem sejthettem, hogy a kezdeti lépések támogatása később sokszoros hasznot hoz Vácnak és környékének. Ahhoz, hogy ezt ennyi idő után megtudjam, egy telefonban elhangzó mondatra kellett felfigyelnem. Ennek nyomán ballagtam el a Burgundia városrész ódon kis házai között, girbe-görbe macskaköves utcákon ahhoz a Duna- parti éoülethez. amely a városliget legszélén áll Sorsának különös szeszélye révén pedig mindig a kultúrákhoz volt köze valamilyen formában. Saját erőből A fáma szerint Herczeg Ferencnek, a kor neves írójának nyaralója volt, később pedig iskola működött benne. Néhány éve már, hogy a Göncöl Alapítvány ütött itt tanyát, s munkálkodik a ház fiatal ösztöndíjas szakembergárdája. Támogatásokat most is kapnak, de nem bármilyen áron. Pályázatok hirdetéseire figyelnek, azokra jelentkeznek, ezzel szerzik meg a hozzájárulásokat. Gazdaságuk másik alapját vállalkozások, szaktanács- adásért járó díjak képezik. Így tudják fenntartani az öreg épületet, kiadni a Süni című képes magazint, a Másként című ökofilozófiai lapot, melyet az a Szilágyi Zoltán szerkeszt, akivel beszélgetek. Társa a munkában Pataki Zsolt grafikus. A harmadik kiadvány címe Csiga. Az A/4-es méretű újság önköltséges és főleg általános iskolás kordáknak ajánlható, a természetről szóló írásokat közöl. Geológusok, tanárok, csillagászok, biológusok, ökológusok dolgoznak itt alapítványi ösztöndíjasként. Témájuk már rég nem csak a csillagászat, hanem a védelemre szoruló természet egésze. Czippán Katalin az alapítvány elnöke éppen csak bemutatkozik, néhány szót váltunk, s aztán továbbra is Szilágyi Lászlóval folytatjuk a beszélgetést. Hudson folyó figyelők Fizetett szakemberekből és önkéntes közreműködőkből épült ki az a hálózat, melynek része például a Naszály akciócsoport, ök most a meddőhányók rekultivációjával, vagyis természetes állapotának visz- szaállításával foglalkoznak. Szeretnék megakadályozni a bánya tovább terjeszkedését. A hegytetőn, mint azt a feltárással megállapították, a sárga virágú hegyi hagymától, az agárkosbortól, tizenkét féle orchideától a hegyi árvalányhajig, 36 féle védett növény pompázik. Gazdag a hegy hüllő és madár faunája. Legértékesebb az itt élő Pannon gyík. A Hudson folyófigyelő szolgálat mozgalmat indított a fiatalok között: „Fogadd örökbe a Gombás-patakot”. Ez a Dunára futó vizecske Szilágyi László szerint olyan beteg, mint az állatorvosi ló. Útja során az ipari, mezőgazdasági vegyi anyagoktól kezdve sok mindennel szennyezik. Még a torkolatát is betemették, úgy kellett újra kiásni. Sajnos, a Duna is beteg. minden ellenkező híresztelés ellenére nemhogy tisztulna, egyre szennye- sebb lesz és mind nagyobb veszélybe kerül az élővilága. R főid joga JANUÁR 1-TŐL KÖZÚTI ELLENŐRZŐ PARANCSNOKSÁG Változások az autópályákon (Folytatás az 1. oldalról.) hoz. Egyrészt ez a megye földrajzi középpontja, másrészt fokozott figyelemmel fordulunk az Expo felé, és a hely kijelölésével is ezt szolgáljuk. Autópálya-felügyelőségek lesznek még Üjhartyánban. valamint Törökbálinton Is. — Milyenek a személyi feltételek ? — Az új szolgálati rendszer sajátossága, hogy kevesebb lesz a parancsnok és több az olyan rendőr, akik a közterületeken teljesítenek szolgálatot. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy 70 járőr dolgozik majd az autópályákon, 10 személlyel több, mint eddig. A parancsnokságot Sík Gotthilf százados vezeti. — Mit érzékelhetünk majd a változásokból? — Szeretnénk elérni, hogy kevesebb legyen a közlekedési baleset, mint korábban. Ezt szolgálja egyebek között az is, hogy több lesz a traffipaxos ellenőrzés. Eddig egy egység működött a megyében, a jövőben öt ilyen lesz. Változás lesz az is, hogy míg jelenleg 15-40 perc között van az események bejelentésétől számított várakozási idő. ezt 10 percre akarjuk csökkenteni. Szorgalmazzuk a legrégebbi, a célnak már alig megfelelő rendőrautók cseréjét, valamint a számítógépes adat- feldolgozás megteremtését. Mindutxn folyamatosan, március közepéig sor kerül. Pest megye közlekedésének egyharmada bonyolódik az autópályákon, így a várható változások nagyon jelentősek. Ga. J. Az általánostól eltérő törekvések láttán az ember mindig azt firtatja: Miért csinálják? A választ Kelemen Zoltán kollégája társaságában próbálja tömören megadni Szilágyi László, aki szerint: A környezetnek ártó különféle csoportok, sokszor éppen a társadalmi érdekekre hivatkoznak. Csakhogy nem tulajdoníthatjuk kizá.ólag magunkénak a föld jogát. Kutatni kell a természeti értékek hasznosításának azt a módját, amely nem hat rá károsan. A környezet megbecsülésére kell nevelni az embereket. Idejében kezdve ezt, főleg a gyermekeket. Ennek érdekében törekszik az alapítvány országos és nemzetközi kapcsolatok kiépítésére. Friss hírnek is beillik, amit ezután hallok: Egy pályázat eredményeként várható, hogy a magyar környezetvédelmi mozgalomnak januártól Vácott lesz a számítógépes központja. Az alapítvány munkatársai rendhagyó környezetvédelmi órákat tartanak a város és sok vidéki település iskolájában. A váci székházban közép- és általános iskolásoknak barlangász, ásványgyűjtő, zöld őrjárat és életmód szakköröket szerveztek. A Margitsziget víztornyában a Kilátó galéria működik. Az alapítvány májusban nemzetközi gyermekrajz-kiállítást mutatott be ezen a helyen. A saját erejükből, tehetségükből rangot szerzett fiatalemberek munkásságáról készült leltár még így sem teljes. Társaságuk nagyvonalú fejlődésének azonban kitűnő bizonyítéka. Kovács T. István Idősek a Margitéban Szadai öregek ünnepe A Vécsey grófok szadai kúriájában már negyven éve működik a Pest megyei Margita otthon. Lakói olyan emberek, akik igazi társra találtak egymásban és az intézmény dolgozóiban. Várhegyiné Moór Rozália igazgató, családtagnak tekinti őket, és mindent megtesz azért, hogy kellemessé tegye számukra az itt töltött időt. Első gondolata az volt, hogy, hagyományaik szerint, októberben, az idősek hónapjában ünnepük meg az otthon negyvenedik születésnapját. de ez a felújítási munkálatok miatt elmaradt. Négy évvel ezelőtt, 1983- ban kezdődtek az igazi gondok. Az amúgy is lelakott, lerobbant épületet megcsonkították: lebontották a házaspári részleget, ezáltal negyven fővel csökkent a létszám. Egy évre rá elkezdték az épületek felújítását, saját erőből. A tervek szerint fokozatosan újítják fel az épületet. 1989- ben újjászülettek a főépület kiszolgálóhelyiségei, elkészült a dolgozók ebédlője, amely most már bármilyen rendezvénynek helyet tud adni, és megtörtént a belső terek helyreállítása is. Természetesen megnőttek a lakók igényei, ezért az ő támogatásukkal sikerült berendezni egy könyvtárat, egy kis házi büfét és egy teakonyhát. Az igazgatónő büszkén emlegeti az utóbbit, mert bizony sok idős asszonynak kellemes kikapcsolódást jelent a főzés. Vannak megszállott házw asszonyok, akik a felszolgált ebéd mellett két-há- rom fogásos pótebédet készítenek. Leginkább Ica nénire jellemző ez, aki négy éve lakik a Margitában. és családja hiányát házias koszttal próbálja pótolni. Ica néni az épületnek abban a szárnyában lakik amelyik még nincs átépítve, de a kis háromágyas szoba gazdagabb lett függönyökkel és új heverőkkel. A berendezést 1990-ben kezdték lecserélni a gondozottak pénzbeni támogatásával. Sikerült megvásárolni egy Daciát, amely ugyan kicsi emberek szállítására, de tökéletes segítség a bevásárlásnál. Az ellátás) könnyíti, hogy már 1952S * U r pii \tftP M< ' A fiatal Vera gondoskodik arról, hogy Isten áldása mellett emberi támasz is legyen a betegszobában (Vimola Károly felvétele) ben saját sertéstenyészetük volt, és ez a hagyomány mai napig fennmaradt. Pillanatnyilag 16 malacot hizlalnak a hátsó területeken. Gyönyörű, de egyelőre még elhanyagolt park közepén fekszik az épület- együttes. Elhanyagolt, de már nem sokáig, mert az otthon két éve nem a település mostohagyereke: Pest megyei intézmény lett belőle. A megyei önkormányzat még abban az évben, 1990-ben. egymillió-százezer forintot adott az otthonnak, tető-, és homlokzatfelújításra, és a mosoda új tetőfedésére. Sikerült 2-3 ágyas szobákat kialakítani és kellemes hangulatú közös helyiségeket. Valószínű, hogy a jövőben a park is sokkal szebb lesz. mert a helyi polgármesteri hivatal felajánlotta, hogy segít helyreállítani a park területén lévő forrásrendszert. Az időseknek szükségük van szeretetre és gondoskodásra. Mindenki igyekszik, hogy családias légkört teremtsen kis szobájában. A szobák hangulata változó, tükrözi lakói egyéniségét, de egyvalami közös bennük: mindegyik meghittséget sugároz. Az emeleten olyan asszonyok élnek, akik aránylag jól mozognak, hiszen a patinás épület keskeny lépcsője nem alkalmas arra, hogy betegek járkáljanak rajta. A gyengébbek a földszinten élnek, van. aki a betegszobába került. Itt sem állt meg az élet, ottjártunkkor igazi karácsonyi hangulat volt. Egyik gondozott, a fiatal Vera, mozgáskorlátozott, de ez nem akadályozza meg abban, hogy a kis szobát feldíszítse és az idősebbeknek lelki támasza legyen. Mindannyiuk legnagyobb örömére a karácsonyt szentmisével köszöntötték. Körpöly Kálmán református lelkész tartott istentiszteletet, Halász Endre katolikus plébános pedig szentmisét. A feldíszített fa alatt minden lakó talált két csomagot. praktikus ajándékokkal és édességgel, gyümölcsökkel, ínyencfalatokkal. Az összeszokott kis közösség a szilvesztert is együtt tölti, az intézmény vezetői bált szerveznek részükre. Várhefíyiné Moór Rozália reménykedik, hogy a fájó emlékeket sikerül halványabbá tenni azzal a féltő gondoskodással, amellyel ők körülveszik az idősebb embereket. Ügy tűnik, az egyre jobban csinosodó, régi kúriában otthonra találtak. Otthonra és szeretetre. Papp Antonella Közmeghallgatás Bagón Dolgozhatnak az árokásók (Folytatás az 1. oldalról.) terem-építés érdekében le kellett bontaniuk az iskola Üzemavató volt nemrégiben Diósdon. A Tisztántúli Gázszolgáltató Vállalat létesített a községben új telephelyet, ahol egyelőre a fogyasztói megállapodások (amelyek azt rögzítik, hogy a községnek milyen méretű fejlesztésre van lehetősége) megkötésével, a hibabe- lentések felvételével és az elromlott berendezések, vezetékek javításával foglalkoznak. — A TIGÁZ hajdúszo- boszlói központja és az akkor még Diósd Községi Tanács V. B. között 1988 decemberében kezdődtek meg a tárgyalások az új telephely létesítésére — mondta Hermann Ferenc polgár- mester. — Már régen dolgozhatnának, ha menet közben nem ütköznek oiy sok akadályba. Kezdődött az úttal. Ügy tervezték, hogy egy bekötőutat nyitnak a 70-es főközlekedési útra. — Ezí miért nem tudták megvalósítani? — Mert a 70-es út a KPM kezelésében van, és a minisztérium nem járult hozzá az építkezéshez. — Mi történt ezután? — A TIGÁZ egy újabb ÚJ ÜZEM DIOSDON A környék Bakói is nyerfek javaslatot tett az asztalra. Eszerint a Gárdonyi Géza utca irányában építettek volna utat. Ez jó megoldásnak látszott a beruházók és a község számára is. — Csak látszott? — Űjabb problémák jelentkeztek. Ahhoz, hogy az út megépülhessen, meg kellett egyezniük az ingatlantulajdonosokkal. Voltak, akik megérezték az ezzel járó előnyöket, volt aki nem. Elkezdődtek a tárgyalások, alkudozások, a tulajdonosok felkutatása. Ezzel a munkával az akkori tanács vb. a Budakor- nyéki Ügyvédi Munkaközösséget bízta meg. — Közben azért folytak a munkálatok? — Megkezdődött annak a területnek a biztosítása, ahol az objektumot szándékoztak felépíteni. Megindultak a kisajátítási eljárások, szakértőket rendeltek ki, telekfelméréseket végeztek. — Hogyan reagáltak mindezekre a község lakói? — Támogatták az új munkahely létrehozását. Hanem egy újabb gond adódott. Az MGM Csapágygyár sérelmezte a kisajátítási eljárást. Végül belátták ugyan, hogy mindez a közösség érdeke, a megállapított kártalanítási ösz- szeget azonban nem fogadták el. Még most is folyik a per a megyei bíróságon! — Az érdemi munkához mikor láthattak hozzá? — A terület birtokba adása 1990. március 30-án történt meg, ezt a kivitelezőknek meghirdetett pályázat követte. A kirendeltség és az út megépültéig kiépítettük a vízvezeték- és csatornahálózatot is (a gázvezeték már ott volt). — Minden elkészült az üzemavatóra? — A szerelőcsarnok berendezésében még adódnak hiányosságok, most még csak részben tudják azt a feladatot ellátni, ami a ter eikben szerepel. A későbbiekben ugyanis bővíteni szeretnék tevékenységi körüket. Eszerint vállalnak majd minden, a szerelvényekkel kapcsolatos javítást, valamint alkatrész értékesítést. Mindezeken kívül helyben akarják majd megoldani a cég technikai berendezéseinek, valamint kocsiparkjának karbantartását is. A hiányok pótlása azonban folyamatos, így remélhetőleg teljes kapacitással tudnak hamarosan működni. Hogy ez így legyen, a mi érdekünk is, hiszen akkor egyre több lakosunk talál itt helyben munkát. Az út — mely községi tulajdonba került — meg- épültével is csak nyernek a környék lakói: közművesített ingatlanokhoz juthattak, amelyek akár meg is oszthatók, újabb családi ház építésére adva lehetőséget. Á. M. területén az egykori kántorlakást, amely utóbb pedagógus szolgálati lakás volt. Augusztusban tudták meg, hogy az egyház visz- szakéri az öreg épületet. Megegyeztek abban, hogy az egyházközség másfél millió forint kártalanítást kap. Talán már egy falu sincs a környéken, amelynek ne lenne tornaterme, vagy -csarnoka. A bagi iskolások egy tornaszobában kénytelenek télen edzeni. A körülmények inkább megnyomorítják őket, tehetségük kibontakoztatására nincs módjuk. Állami céltámogatást megpályázva, 1994-ben szeretnék befejezni a beruházást, s az utón nemcsak NB Il-es labdarúgócsapata, hanem edzett ifjúsága is lehet a községnek. Sokan a közmeghallgatáson szereztek tudomást arról, hogy Bagón és Hévíz- györkön már négy rendőr teljesít szolgálatot és polgárőrség is működik. Egy kérdésre válaszolva Aszódi József, a népjóléti bizottság képviseletében elmondta, az utóbbi két .évben alaposan megváltozott a segélyezés. Az év végén a 75 évesnél idősebb bagiak —közel százötvenen —. háromszázezer forintot kaptak az önkormányzattól. B. G.
