Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-30 / 306. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZÜKEBB HÁZANK 1992. DECEMBER 30., SZERDA Gödöllői adómérleg Figyelik a reklámokat A hévízgyörkiek ajándéka Csövekbe csomagolták A helyi adórendeletek mó­dosításáról döntött rendkí­vüli ülésén a gödöllői kép­viselő-testület. A képvise­lők emellett megismerked­tek a polgármesteri hiva­tal adóirodájának kétéves tevékenységéről, a helyi adók érvényesüléséről és hatásáról készített beszá­molóval. A tanácsi adóztatásban az önállóság csak névleges volt, lényegében e tekin­tetben is a központi aka­rat érvényesült, szögezte- le beszámolójában Lőrincz József adóiroda-vezető. A helyi adóztatás jogát kü­lön törvény teremtette meg, ennek alapján kezdtek hozzá 1991-ben az öt le­hetséges adófajtából a he­lyi sajátosságoknak legin­kább megfelelő adótípusok kiválasztásához és a ren­deletek fő vázának elké­szítéséhez. A széles kör­ben gyűjtött vélemények­kel. és javaslatokkal kiegé­szített rendelettervezetek szerint alkotta meg a kép­viselő-testület a helyi épít­ményadó-, telekadó- és iparűzésiadó-rendeleteket. Kímélte a lakosságot A lakosságot terhelő he­lyi adófizetési kötelezett­ség Gödöllőn lényegesen kisebb mértékű, mint amely a korábbi tanácsi adókból származott. 1990-ben pél­dául 5 millió 614 ezer fo­rint adót vetettek ki, 1992- ben a lakosságot terhelő helyi adó 3 millió 693 ezer forint volt. Az új adóztatási szerke­zetben kedvezően alakul­tak az adóbevételek. Két éve csaknem hatmillió, ta­valy 8,1 millió volt, az idén eddig 137 millió forint a városháza adóbevétele. A jelentős növekedés az egyé­ni vállalkozók, gazdasági társaságok, vállalatok, szö­vetkezetek helyi iparűzési adóbefizetéseinek ered­ménye. Ebből 80 millió fo­rint az adóhatósági ellen- őrző-felderítő munka ha­tékonyságának köszönhe­tő. A most véget érő eszten­dőben a lakosság körében 1223 főt adóztattak épít­ményadóval, 274 főt pedig telekadóval. Az egyéni vál­lalkozók közül 151 fő, a gazdasági társaságoknál 142 vállalkozás jelentke­zett be adóalanyként. A három helyi adó megosz­lása a bevételből: telekadó 2 millió 442 ezer, építmény­adó 17 millió 940 ezer, iparűzési adó 116 millió 618 ezer forint. Csak % a székhelye Az adóiroda érdekes ta­pasztalata az, hogy a gaz­dasági társaságok harminc százaléka csak azért léte­sített Gödöllőn székhelyet vagy telephelyet, mert a cégbírósági bejegyzés Pest megyében gyorsabb volt, mint a fővárosban. Mivel tevékenységüket a főváros­ban folytatják, kiesnek a helyi adóztatásból. Állandó figyelemmel kí­sérik a vállalkozási reklá­mokat, hirdetéseket, és gö­döllői üzlet működése ese­tén azonnal tájékoztatást és felhívást küldenek a helyi adókötelezettség tel­jesítésére. E folyamatos munka eredményeként de­cemberben még további 5—8 millió forint többlet- bevételre számítanak! KORMOS HAJNALOK Nagyon utálom a fáradt, piszkos hajnalokat, pedig rossz alvó vagyok, korán ébredek, s amíg kortyolgatom a kávét, siettetem magam, nehogy lekéssem a korai vonatot. Néha magam is cso­dálkozom, hogy tud ennyi fáradtságot magával cipelni a mozdony. Januárban még nincs nagy baj, frisseknek mutatjuk magunkat, új tervekkel és új reményekkel ülünk megszokott helyünkre, de a köszönésféle biccentésünkben már benne van a nyári, őszi és decemberi nagy közöny és fáradtság. Az ingázók világa külön világ. Ragaszkodunk megszokott ajtó melletti helyünkhöz, újságaink­hoz, szeretjük a négy percig tartó csendes durmo- lást, amikor arról álmodunk, hogy eljön majd egyszer az az idő is, amikor három napig alszunk egyfolytában, de az első megálló döccencse után kinyitjuk szemünket és már rá sem csodálkozunk a valóságra, mert nálunknál jobban senki nem ismeri a valóságot. Mi együtt vagyunk a vasúti kocsik áporodott szagával, szomszédunk förtelme­sen büdös pálinkafelhöjével, a táskáját szoron­gató fiatalasszony félelmével és az ősingázók fá­sultságával. Csendesek a hajnali vonatok. Reggel korán még nem dorbézolnak a fiatalurak, ilyenkor még nem jelentek meg az erőszakos hittérítők, a holtrészeg kiskatonák és a kifestett utcalányok. Velük csak az éjszakai vonatokon lehet találkozni. A hajnali vonatokban nem születnek sírig tartó szerelmek, halhatatlan verssorok és örök barátsá­gok. És az sem igaz, hogy repesünk az örömtől, mert mehetünk dolgozni. Legszívesebben alud­nánk, szeretkeznénk és játszanánk a gondolat'al, hogy mi vagyunk a legboldogabbak e világon. De nem gondolunk erre, mert döcög a vonat, mert nem fütenek, mert nem tudjuk, hogy ke­zünkbe adják-e a munkakönyvét. Így tehát úgy teszünk, mintha boldogok volnánk. Egy csodálko­zás erejéig megnézzük széplábú útitársunkat, akit más szeretett ezelőtt egy órával, rámosolygunk, s aztán szundítunk megint négy percet. Álmodunk, álmodozunk. Tündérekről, mosolygó szemekről, ölelő karokról, jó főnökökről és az élet egyéb apróságairól. Utána pedig három perc késéssel megérkezik vonatunk a Keleti pályaudvar tizenharmadik vá­gányára. Szedelőzködünk, megyünk dolgozni. Papp János A képviselők elismeré­süket fejezték ki az adó­iroda munkájáért, s elfo­gadták a helyi adórende­letek módosítására tett elő­terjesztést. Emelkedő építményadó Az építményadó évi mér­téke az adómentes határt meghaladó területrész után ötven négyzetméterig jö­vőre is 100 forint lesz négy­zetméterenként. ötven négyzetméter felett 200 he­lyett 300 forintot kell négy­zetméterenként fizetni. A telekadó mértéke nem emelkedik. A helyi ipar­űzési adó alapja 1993-ban az értékesített termék, il­letőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkent­ve az eladott áruk beszer­zési értékével és az alvál­lalkozói teljesítések mér­tékével. Az adó évi mér­téke az adóalap 8 ezrelé­ke. A további módosítások­ról a gödöllőiek a helyi la­pokból értesülnek. B. G. Láthatatlan és megfogha­tatlan, ám annál inkább érezhető ajándékot hozott a karácsony Hévízgyörknek. Hogy tovább bonyolítsuk a feladványt: ha láthatóvá tesszük, akkor is megfogha­tatlan! Szabad a gazda? A polgármesteri hivatal előtt ünnepélyes keretek között meggyújtották a gázlángot, ami bebizonyította, hogy a környezetkímélő és kényel­mes energia immár elérte Hévízgyörköt. Mielőtt a fáklya fellobo­gott, Tóth Tibor polgármes­ter röviden összefoglalta, mi előzte meg december 23-át, amely fontos dátuma lett a község történelmének Blazsovszky László, a Tigáz gödöllői kirendeltségvezető­je pedig arról tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy a vál­lalat hagyományainak meg­felelően Hévízgyörkön is megajándékoznak egy fo­gyasztót az első ezer köb­méter földgáz ingyenes szol­gál tatásával és a belső rend­szer díjmentes üzembe hej. lyezésével. E meglepetésben Sápi Margit mozgáskorlá­tozott részesült, aki édes­anyjával él együtt. Édesap­ja 1944-ben eltűnt a háború vérzivatarában. Az idén a gödöllői kör­zetben Hévízgyörkön volt az utolsó gázlánggyújtás. Négy szomszédos, alsó Gal- ga-völgyi község, Túra, Gal- gahévíz, Hévízgyörk és Bag egymással összefogva, lé­pésről lépésre valósítja meg a nagy programot. Az ün­nepség jó alkalom volt ar­ra, hogy a polgármesterek­től megkérdezzem, hol tar­tanak az adott településen. — Túrán meghaladja az ezerkétszázat azon lakások száma, melyekben gázzal fűthetnek — tájékoztatott Tóth István. — Mi szeret­tük volna elérni az ezeröt­százat, jelenleg körülbelül 250-en várnak a bekötésre. A nehézségek mellett öröm­teli, hogy a hálózatépítés befejeződött, minden utcá­ban gáz van a vezetékek­ben. Galgahévízen december közepén 228 lakásban fű­töttek gázzal. Dr. Basa An­tal polgármester elmond­ta, hogy a 741 idei igénylő portáján ott van a csatla­kozó vezeték. Az utcai há­Jőváhagyták a csatornaépítési tervet Testületi ülés Érden A város csatornahálóza­tára vonatkozó bővítési ja­vaslatot tárgyalta meg Érd képviselő-testülete. A bő­vítésre igen nagy szükség van, mert a jelenlegi álla­potok mellett erősen szeny- nyeződik a talaj, nehezen tudnak a városfejlesztési igényeknek eleget tenni. A már megépült közmű­vekkel összhangban — a városfejlesztési szemponto­kat, valamint az Expó­hoz való kapcsolódást is szem előtt tartva — Ófalu teljes csatornahálózatának kiépítését javasolja a terv (iskola, óvoda bekötésével, számítva a téglagyár terü­letén tervezett beruházások elkészültére). Mindezek megépítéséhez az önkor­mányzat tizennyolc és fél millió forinttal járul majd hozzá. Az ülésen Iványi Katalin képviselő bejelentette, hogy lemond képviselői tiszté­ről. Döntését nem kívánta indokolni. A képviselőnő listán jutott be a testület­be, s máris megindultak a találgatások,: vajon ki lép a helyébe? Nem hivatalos információk szerint Morgos József, az SZDSZ érdi szervezetének vezetője a legesélyesebb jelölt. Hajdú Ferenc plébános azzal fordult az önkor­mányzat gazdasági bizott­ságához, hogy javasolja a testületnek a Marianum Általános Iskola állami céltámogatáshoz való hoz­zájárulását. A kérést a képviselő-testület messze­menőkig támogatja: a be­terjesztés előkészítésében a közgazdasági iroda lesz se­gítségére az iskolának. Az épület helyreállítása már 1990-ben megkezdő­dött. A teljes újjáépítéshez ötvennégymillió forintra lett volna szükségük. Az akkori szabályozók azon­ban nem tették lehetővé az egyházi iskolák számára a céltámogatás igénylését. Most talán az önkormány­zat támogatásával sikerül megszerezniük a rekonst­rukcióhoz még hiányzó ösz- szeget. Formai hiba miatt nem fogadták el az Érdi Ifjúsági és Sportalapítvány létreho­zásáról szóló indítványt, ugyanis az alapító okirat nem tisztázza egyértelműen a kuratóriumot megillető jogokat. Az önkormányzat egyéb­ként támogatja az alapít­vány létrejöttét. Az Érdi Sportegyesület kezelésében lévő sportpálya egy részét el kívánják adni, és az eb­ből befolyó összeget befize­tik majd az érdi sportélet támogatására létrehozandó alapítványra. Árpási Mária lózat háromnegyed részében gáz áramlik. — Amikor először kér­deztük meg a lakosságot, igénylik-e a gázt, 723 csa­lád jelentkezett — emléke­zett vissza Tóth Tibor. — Ma már 840 portán várnak erre a tiszta energiaforrás­ra. A beruházás költsége meghaladja a negyvenmil­lió forintot, a lakossági hoz­zájárulás családonként 40 ezer forint. Az ünnepek után, várhatóan január 4- én és 5-én. bekötnek öt há­zat, majd január 18-tól kez­dődően rövid időn belül az összes igényt kielégítik. A Galga jobb partjára felfűzött, már-már egybe épült települések a földgázt a zsámboki fogadóállomás­tól kapják. Mivel annak a kapacitása nem volt ele­gendő. az esztendő elején úgy határoztak, hogy bőví­tik a fogadóállomást. De­cember 30-ra tűzték ki a műszaki átadást, s ha min­den a tervek szerint való­sul meg, akkor jövőre nem lesz mennyiségi akadálya a bekötéseknek. A kivitelezés Bagón csak 1993-ban kezdődik, de a hátrányból — ami egyéb­ként természetes, hiszen ez a község fekszik a legtávo­labb Zsámboktól — előny lesz, mert ott a szeptemberi iskolai becsengetésre már végezni kívánnak a hálózat- építéssel. Mint Jamrik László polgármester el­mondta, a kivitelező a Föld­gép Kft. lesz, ugyanaz a cég, amely Hévízgyörkön dől gozik. A gázláng öt percig égett a polgármesteri hivatal előtt, melegítve a fázókat, reményt adva a bekötésre váróknak, s azoknak is, akiknek ezt a fűtési idényt még végig kell lapátolniuk a szenespincében és a ka­zánházban. Értesüléseink szerint jö­vőre a Galga másik olda­lán is belevágnak az önkor­mányzatok a gázhálózat­építésbe. Nem akarnak le­maradni, s ezzel mindenki jól jár. A leglelkesebb lo­kálpatrióták sem tagadják ugyanis e kies vidéken, hogy télen gyakran egész­ségtelen a levegő, nem kis részben a szénfűtés miatt. Balázs Gusztáv Dunaharaszti és a telefon Kezdődő beruházás Mi kell egy vállalkozás­hoz? A szükséges pénzügyi alap mellett nem árt a jó ötlet. S még valami elen­gedhetetlen: a telefon. Szá­mos településen várnak ar­ra — különösen a főváros­hoz közel eső községek —. hogy minél több, munkahe­lyeket is teremtő vállalko­zás indul be náluk. Mert olcsóbbak — Budapesthez képest — a bérleti díjak, esetleg kedvezőbb a helyi adózás — vagyis, érdemes a céget vidékre telepíteni. Csakhogy a reményeknek jó ideig gátat vetett a tele­fonhiány. Ezt felismerve, sok helyütt kezdték meg a távközlési hálózat bőví­tését. Dunaharaszti közel húsz­ezer lakosára eddig mind­össze százhatvan telefon ju­tott. Ezen a helyzeten sze­retnének változtatni az ön- -kormányzat képviselői. Mi­után a közelmúltban — no­vember 23-án —• a parla­ment elfogadta a távközlési törvényt, a tervek közelebb kerültek a megvalósításhoz. Ahogy Luttenberger Gusz­táv polgármestertől meg­tudtuk. a környező telepü­lések önkormányzatai, va­lamint a Műszertechnika Rt., közös részvénytársasá­got hoztak létre a te­lefonhálózat bővítésére. Az igénylők tizenötezer forin­tot fizettek be, s hamarosan megkezdődnek a munkála­tok. Ha minden az elképze­lések szerint alakul, egy. legkésőbb másfél esztendő múlva, többé nem jelent gondot a telefonhiány. S mivel Dunaharasztiban már amúgy is igen sok a vállal­kozó, a tény, hogy lesz vég­re telefon, talán még töb­beket vonz. —jisz— E fehér folt mindaddig megjelenik lapunkban, amíg dr. Abra­ham Xibor úr, nagykőrösi SZDSZ-es képviselő nem küldi el la­punknak válaszát. Arra kértük a képviselőt velünk foglailro parlamenti kérdésfeltevése után, hogy bizonyitsa .jobbold"' ' gunkat, bizonyítsa: a kormányt is jobbról támadjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents