Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-28 / 304. szám

ll PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1992. DECEMBER 28., IIÉTFÖ 3 Karácsonyi ünnepség az Operaházban Parlamenti napló Lesz médiatörvény? Jövőre Nagykátáról indul Entz Géza müncheni tájékoztatója Választójog a nyugati magyaroknak? .január elsejétől várha­tóan a hétvégeiken is mű­ködik a nagykátai mentő- állomás esetszolgálata. Ez azt jelenti, hogy azonnali beavatkozást igénylő ese­tekben most már a szom­bati és vasárnapi napokon is Nagykátáról — és nem Budapestről vagy Ceglédről —t- indul a rohamkocsi a súlyos betegért. Ily mó­don gyorsabban, rövidebb idő alatt érhet betegével a kórházba. Kell-e bizony­gatni? Néhány perc is éle­teket menthet meg. A jó hírt Farkas Éva mentőtiszttől, a Tápiómen- te Mentésügyi Alapítvány kuratóriumának titkárától hallottuk. A szolgálat te­vékenységének bővítése, kiterjesztése ügyében ugyanis az alapítvány for­dult . anyagi segítségért az önkormányzatokhoz, s a jelek szerint kezdeménye­zése kedvező fogadtatásra talált. Szóban valamennyi önkormányzat ígéretet tett a támogatásra, Káka köz­ség azonnal átutalta az er­re szánt pénzt. A többi kénviselő-testület részben már ugyanígy döntött, vagy ezután foglalkozik a kér­déssel. A nagykátai mentőállo­máson jelenleg hétfőtől péntekig, reggel nyolctól délután négy óráig mű­ködik a gyorssegélyszolgá­lat. Szombatokon és ün­nepnapokon a fájdalom- csillapító gázzal, EKG-mo- nítorral, defibriliátorral és sokféle injekciós készít­ménnyel felszerelt kocsi kihasználatlanul áll a ga­rázsban, mert ezelfet ki­zárólag csak mentőtiszt vagy orvos kezelheti, akik­nek a hétvégi bérét az Országos Mentőszolgálat nem képes finanszírozni. Emiatt, kell Budapestről vagy Ceglédről kérni a rohamkocsit súlyos bete­gekhez. A mentőállomás kimutatása szerint a ma­gasabb szintű ellátás több­nyire így sem maradt el, de 40-50 perces késéssel a nagykátai beavatkozáshoz képest. Pedig igen gyako­riak például a mérgezé­sek, melynél a lakáson tör­ténő gyomormosás életet menthet. Megfelelő műsze­rt ellátás nélkül a kevésbé jól felszerelt szállító-men­tőkocsi — amelyen mentő­ápoló dolgozik — nem tud megfelelő segítséget nyúj­tani. Dr. Györy Attila, a me­gyei mentőszervezet vezető főorvosa a nagykátai eset­szolgálat bővítését szak­mailag mindenképpen in­dokolt lépésnek minősí­tette, s {elajánlotta: amennyiben a kivonuló or­vos, vagy mentőtiszt bé­re biztosított, a mentőápoló és a gépkocsivezető bérét a mentőállomás fizeti majd. A hét végén mentőszol­gálatot vállaló orvosok és men tő tisztek tervezett na­pidíját a kezdeményezők szerény összegben állapí­tották meg, ám így is kö­zel félmillió forintot kel­lett a települések lakosai­nak számarányában szét­osztani Tápiószentmárton, Tápióbicske, Pánd, Tápió- ság, Nagykáta, Szentmár- tonkáta, Szentlőrinckáta, Tápiószecső, Tóalmás és Kóka önkormányzatai kö­zött. A fogyasztói árak no­vemberben 1,6 százalékkal emelkedtek októberhez ké­pest, Egy év alatt az ár­színvonal összesen 22,7 szá­zalékkal növekedett — tá­jékoztatott a Központi Sta­tisztikai Hivatal. Novemberben az élelmi­szerárak átlagosan 2,7 szá­zalékkal emelkedtek. Leg­inkább a húskészítmények és a zsiradékok drágultak, a tőkehúsok arának emel­kedését is meghaladta az átlagos 1,6 százaiét Eddig hét orvos vállalta a hétvégi feladat ellátását. A hétvégi esetszolgálat bővítésére az önkormány­zatok, a vállalatok és ma­gánszemélyek anyagi tá­mogatásukat az alábbi számlaszámon fizethetik be: OTP és Kereskedelmi Bank Rt. nagykátai fiókja 217-93 027, Tápiómente Mentésügyi Alapítvány 765- 000 474. (lóth) Az átlagosnál kevésbé nö­vekedett a baromfihúsok ára, a sajtoké, a rizsé, a cu­koré és a száraztésztáké. A tavaly novemberihez képest lényegesen kisebb — 13 százalék — volt az árak emelkedése a tartós fo­gyasztási cikkek körében, de ugyanez vonatkozik a ruházkodási termékekre is. A háztartási energia ára 21,6 százalékkal, a szolgál­tatásoké 21,2 százalékkal, az élvezeti cikkeké 23,8 szá­Entz Géza címzetes ál­lamtitkár, a határon túli magyarok hivatalának el­nöke Münchenben meg­erősítette, hogy Budapest nem törekszik a fennálló határok • megváltoztatására, kétoldalú megállapodások kötésével igyekszik bizto­sítani a szomszédos orszá­gokban élő magyar kisebb­zalékkal, az üzemanyagoké pedig 24,1 százalékkal emelkedett. A hivatal létminimum­számításai azt mutatják, hogy az átlagos, két fel­nőttből és két 15 éven alu­li gyermekből álló városi család létminimuma no­vemberben 38 500 forintot tett ki. Tavaly november­ben ugyanez a családtípus 30 600 forintból tudott meg­élni. ség jogait. A müncheni ma­gyar főkonzulátuson köz­vetlenül karácsony előtt he­lyi magyarok előtt Entz Gé­za támogatta azt a gondo­latot is, hogy a külföldön — Nyugaton — élő ma­gyarok vegyenek részt ma­gyarországi választásokon, a keretek megteremtését, tekintettel az 1994-ben ese­dékes választásokra, hama­rosan el kell kezdeni. A címzetes államtitkár úgy vélte, hogy a volt Szovjetunióból, már csak a nagy távolságok miatt is, aligha indul meg menekült­áradat Nyugatra, ám Kö- zép-Kelet-Európából mil­liók kopogtathatnak a nyu­gati ajtón, ha a térség ki­látástalan helyzetbe jut. A Nyugatban csak lassan tu­datosodik, hogy Közáp-Ke- let-Európát jobban kellene támogatni, az államtitkár adatai szerint a gyengéb­ben fejlett dél-európai or­szágok támogatására for­dított összeg a Kelet-Euró- pánaic nyújtott pénzügyi segítségnek a harmincszo­rosa. Enzt Géza szerint Ma­gyarország környezetében erősödik a kisantant-szem- lélet, s ez a szemlélet Nyu- gat-Európában. is élő. Szlo­vákiában az utóbbi' 20-25 évben erősen magyarelle­nes érzések voltak tapasz­talhatók, Szlovákia északi részén a magyarok elűzése is elég széles körben elter­jedt követelés. A horvátor­szági magyar kisebbség egyharmada él a független Horvátországban, egyhar­mada szerb kézen levő te­rületen, további egyharma­da pedig Magyarországra jött. Kérdésre válaszolva Entz államtitkár kifejtette, hogy a Nyugaton élő magyar­ság elsősorban gazdasági, s nem politikai téren képes segíteni az országon. Becs­lések szerint a magyaror­szági nyugati befektetések mögött, az esetek 40-50 százalékában, magyar üz­letember áll — ..minden­kinek a környezetében kell erősíteni, szolgálni a ma­gyarság érdekeit”. A ceglédi sorkatonák 5 nap jutalomszabadságot kaptak. Volt, aki a karácsonyi ünnepeket töltötte otthon, mások az óévet búcsúztatják családi körben (Erdősi Ágnes felvétele) A fogyasztói árak novemberben A tavalyihoz képest kisebb emelkedés A magyar állami karácsonyi ünnepséget idén másodszor rendezték meg Budapesten, az Operaliázban, december 25-én. A meghívott 1200 gyereket Antall József mi­niszterelnök köszöntötte (MTI-fotó) Összefogással gyorssegély-szolgálat (Folytatás az 1. oldalról.) be. Szintén nem született még végérvényes megálla­podás az RTH elnökének kinevezése és felmentése tekintetében — tette hozzá az MDF-es képviselő. Az alkotmányügyi bizott­ság képviseletében Sala­mon László (MDF), a tes­tület elnöke bejelentette: a Ház főbizottsága a támoga­tott módosító javaslatokkal együtt 9 szavazattal, 4 tar­tózkodás mellett javasolja a médiatörvény elfogadá­sát. ' - : . A felügyelő bizottság, va- . lámint a kuratórium össze­tételét több felszólaló is érintette a részletes vita során. Beterjesztett módo­sító indítványokra hivat­kozva elhangzott olyan ja­vaslat, miszerint a fel­ügyelőbizottság tagjai közé a tudományos ismeretter­jesztéssel foglalkozó szer­vezetek is delegálhassák képviselőjüket. Fekete Gyula (MDF) ugyanakkor azt vetette fel, hogy az Or­szággyűlési képviselők is tehessenek személyi javas­latokat a kuratórium tag­jaira. Haraszti Miklós (SZDSZ) hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet: a médiatörvény által létre­hozandó szervezeteknek mindenképpen szerepet kell kapniuk a közrádió és a köztelevízió vezetőinek kinevezésénél. Az ellenzéki képviselő azt is szorgal­mazta, hogy kereskedelmi rádió vagy tévé működte­tésére ne kaphasson enge­délyt olyan gazdasági tár­saság, amelyet alapítvány hozott, létre. Molnár Péter, a Fidesz médiaszakértője a vitában azt hangsúlyozta: képviselőcsoportjuk csak abban az esetben támogat­ja a törvényjavaslatot, ha egyúttal biztosítva lesz a frekvenciamoratórium al­kotmányos feloldása. Kulin Ferenc (MDF) ki­fejtette: nem lehet a tör­vénytől azt várni, hogy megmentse a közéletet a média ügyektől, ám azt igen, hogy rendezettebb helyzetet teremtsen. Ezért úgy vélte, hogy akkor is meg kell hozni a média- törvényt, ha lesz még mit csiszolni rajta. A részletes vitát ezen a ponton lezártak. Az Országgyűlés tegnapi munkanapjának utolsó na­pirendi pontjaként meg­kezdte az elmúlt rendszer­hez kötődő egyes társadal­mi szervezetek vagyonel­számoltatásával összefüggő intézkedésekről szóló tör­vényjavaslat általános vi­táját. A vitában mindösz- sze Szigethy István (SZDSZ) kért szót. Felhívta a figyelmet arra, hogy á most tárgyalt törvényja­vaslatnak összhangban kell állnia a társadalmi szerve­zetek kezelői jogának meg­szüntetéséről rendelkező jogszabály) a vaslattal. Isépy Tamás igazságügyi állam­titkár megnyugtatta a hon­atyákat, emlékeztetve arra, hogy a kezelői jogról szóló törvényjavaslat hatpárti egyeztetés eredményeként alakult ki. Ez garancia ar­ra, hogy nem lesz ütközés a két jogszabály között. Az elnöklő Szűrös Mátyás az általános vitát elnapol­ta, várhatóan kedden foly­tatódik a törvényjavaslat tárgyalása. Az Országgyű­lés ezzel befejezte vasárna­pi munkanapját. Önök szerint bűn disznót vágni ünnep előtt? A váci Kőkapu című lap magvas gondolatok­kal indította december 21-1 számát, amelyet egy nem kifejezetten jó Ka­rinthy Frigyes-idézettel próbái hitelesíteni: „Mit tettél ártatlan szívem­mel gyalázatos kor”... Tessék, innen már lehel tudni, hogy biz Télapó helyett jött a Mikulás, hogy üzemi Mikulás sincs, viszont gyilkol­ni — c gyalázatos kor­ban — persze tudunk, ha mást nem, hát disz­nót. E jószágok halál- hörgésc jelenti a szerző számára (szegény!) a karácsony közeledtét. Fájlalja, hogy a bronz-, az ezüst- és az arany- vasárnapok helyett az advent kifejezést hasz­náljuk, s a Luca székén állva sem boszorkányt, hanem párttitkár- (nyil­ván a számára termé­szetesen védelmezendő MSZMP-titkárokra gon­dol) szarvakat látunk. Az egykapura, azaz Kő­kapura játszó, s különö­sebb intelligenciával nem vádolható szerző az ünnepi szám vezér­cikkébe sok mindent összehord, ami „gyalá­zatos kor”-unkra jellem­ző. E jegyzet megírása is csak azért fontos szá­momra, hogy tudassam: a Kőkapuban olvasható tömény demgógia, mely a disznó sajnálatával kezdődik, bizony a mű- veletlenség terméke. Pontosan azé a művelet- lcnségé, amelyik — mint a guanó — rakó­dott például a Kőkapu vezércikkírójára az el- műit évtizedekben, s melyről azt mondták, nem guanó, hanem hu­manizmus. Önök szerint például a gazdálkodási szokásaink szerinti ka­rácsonyi disznótor és az adventi gondolatok szö­ges ellentétben állnak? Szerintem ez ostoba­ság. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents