Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-28 / 304. szám
PEST MEGYEI IIÍRLIP 1992. DECEMBER 28., IIÉTFÖ Áldozni kell, mert érdemes Ismét Dömsödé a Petőfi-múzeum DIÓSD RÉGEN ÉS MA Kapcsolódni kívánnak az Expóhoz Sajátos emberi tulajdonság, hogy az év fordulója táján Visszatekintünk az elmúlt tizenkét hónapra, s talán még inkább előre: mit hoz a holnap. Dr. Sitnikiewicz László, Dömsöd polgármestere ehhez hozzáteszi: nemcsak a családokon belül van így, érvényes ez a nagyközség életére js. Dömsödre mindenképp, lakóiban ugyanis mindig is erősen élt a lokálpatriotizmus, napjainkban pedig különösen törődnek lakóhelyük sorsával. — Abból a meggondolásból indult ki az önkormányzat képviselő-testülete tavaly ilyenkor — mondja a polgármester —, hogy 1992-re reális, megvalósítható célokat tűzzön ki, olyanokat, amelyekkel majd el is tud számolni. Nos, azt hiszem, jó érzésekkel . tekinthetünk vissza az esztendőre. A költségvetés összeállításának az volt a fő szempontja, hogy az alapintézmények zökkenő- mentesen működjenek, s ezt sikerült teljesíteni, ami az ismert gazdasági körülmények között komoly eredmény. Rend, nyugalom van a községházán, az ön- kormányzatnál, és ez kisugárzik a lakosságra is. A képviselő-testület, a vezetőgárda a helyén van, pártállástól függetlenül egyért: a községért dolgozik. Ha szabad nekem ebben véleményt nyilvánítanom: szerencsésen, jól választották meg a dömsödiek képviselőiket, felelősen mérlegel a döntéseknél a testület. Az ülések különben — természetesen — nyilvánosak, s mindezt a község lakói közül elég sokan személyesen Is tapasztalhatják. A közös ügyek iránti érdeklődést egyébként talán mindennél ékesebben jelzi, hogy a tavaszi falugyűlésen hatszázötvenen vettek részt. Ez bizalmat tükröz, erre az erkölcsi háttérre bízvást támaszkodhatunk. Feltúrják a községet — Mit ért, polgármester úr, alapintézményeken? — Két körzeti és egy-egy gyermek-, illetve fogorvosunk van, az egészségügyi ellátás így az igényeket teljesen kielégíti. Nemrégen adtunk át egy új, kilenc tantermes iskolát, korszerűen felszerelve. A pedagógusgárda rendkívül jól képzett, erre külön büszkék vagyunk. Megőriztük és őrizzük a bölcsődét, pedig nincs rá állami támogatás, ahogy mondani szokták: csak viszi a pénzt, s nem is keveset. Mi azonban, illetve a lakosság ragaszkodik hozzá, vita sem volt, hogy maradjon meg, vagy — mint sok helyütt — zárjuk be. Pedig: csökkent a bölcsődék száma. Így a felszabaduló helyen egy óvodai csoportot nyitottunk, s ezzel javítottunk az óvodai körülményeken. Mindezek mellett — ne tűnjön dicsekvésnek — még fejlesztésre is volt erőnk. Zeneiskolát nyitottunk! Dezső Lajosról neveztük el. Kántortanító, zeneszerző volt, Dömsödön működött, a maga korában országosan ismert személyiség volt. A dömsödi gyerekek évtizedek óta tanulnak zenét, ám kénytelenek voltak átjárni R áckevére, ennek most vége. Négy zenetanár foglalkozik mintegy százhúsz gyermekkel, itt, helyben. Megjegyzem, a zeneiskola létrehozásánál nem sokkal kisebb feladat folyamatos fenntartása, működtetése. — Az effajta vázlatos Számvetésnél szinte törvényszerű a járdák, utak emlegetése ... — Csak a legszükségesebb fenntartásokat végeztettük el, tudniillik jövőre úgyis feltúrják az egész községet. Elindult ugyanis a gázprogram, reményeink szerint jövő ilyenkor már gázzal fűtenek jó néhány dömsödi lakásban. Mintegy kétezer portát tartunk számon. s bár még a szervezés folyamatban van, biztosra veszem, hogy ezernél több jelentkező lesz. — Önerős gázbevezetés lesz? — Igen, de a költségekből jelentős mértékben kiveszi a részét az önkormányzat. Fedezi például a település határában épülő gázátadót, ezt meg kell csinálni, ugyanis nincs honnan lecsatlakoztatni a fővezetéket. Csupán ez körülbelül huszonötmillió forintba kerül, nem akarjuk a lakosságot vele terhelni, megépítteti az önkormányzat, miként az önkormányzat gondja — természetesen — a közintézmények ellátása is. összeget még nem mondanék, de az már bizonyosnak látszik, hogy elfogadható mértékű lesz. Kisebb, mint jó néhány más településen. Ez azzal is magyarázható, hogy versenyeztettük a kivitelezőket, tizenkét pályázó közül választottuk ki azt, akiben hiszünk. Feltételeink között szerepelt a többi között az, hogy minden lehetséges munkát helyi vállalkozókkal kell elvégeztetni, ezzel a munkanélküliség gondján enyhítünk. Jövő évi tervünk a telefonhálózat kiépítése is. Dömsöd is belépett húsz Duna menti település részvénytársaságába, tervek. szerződések vannak, és átadási határidő is: 1993. december 31. Ezek után jönnek majd a járda- és útépítések... Az első pénzlobogtatónak ? — Meglepő, amit mond. A költségvetés parlamenti vitájában nap mint nap elhangzott olyan ellenzéki vélemény, hogy a jövő esztendő agyonvágja az ön- kormányzatokat. S lám, Dömsödön igazán tisztes terveket formálnak. Hogy lehet ez? — Kétségtelen, hogy például a személyi jövedelem- adóból jövőre az önkormányzatok kisebb mértékben részesednek, s ez kedvezőtlen. De állandóan gondolkodunk, állandóan számolunk, azon törjük a fejünket, hogy mit tudunk tenni. Minden lehetséges központi pályázatban részt veszünk például, nem is sikertelenül. Azonkívül megpróbálunk gazdálkodni a vagyonúnkkal, bár az ön- kormányzatnak — véleményem szerint — nem ez az elsőrendű feladata. — Mivel tudnak gazdálkodni? — Földjeink, ingatlanaink vannak, s pályázatokat írtunk ki hasznosításukra. Ezek most jönnek be, lassan lehet értékelni azokat. — Például? — Az önkormányzat tulajdona például az úgynevezett Hajós-kastély, amely időtlen idők óta iskola, négy tantermes iskola céljait szolgálta. Most, hogy felépült az új, ez felszabadult, üresen áll. Nagy épület, mint a neve is mondja: kastély (de nem műemlék), s hatalmas park veszi körül. Pályázatot írtunk ki a hasznosítására, mégpedig az Expo jegyében, az 1996- os világkiállításra gondolva. Semmiképpen nem kocsmát vagy vendéglőt képzelnénk oda, hanem valami, az épülethez, Döm- södhöz méltó intézményt. Nem akarnánk elvesztegetni az első pénzlobogtatónak, megnézzük alaposan a pályázatokat, s a döntésbe bevonjuk a dömsödi vagy a Dömsödön alkotó művészeket is. Biztató pályázatok érkeztek, ennyit elöljáróban mondhatok. Felmerült, nem feltétlenül ezzel kastéllyal kapcsolatban, egy művészeti szakközépiskola létesítésének a gondolata. ahol alkotóink is tanítanának ... — Bár pénzügyekről, az önkormányzat településfejlesztő elképzeléseiről esik szó, újra és újra felbukkan a kultúra. Űj általános iskola, zeneiskola, s most a szakközépiskolai terv ... — Megvan ennek az oka — válaszolja a polgármester. — A dömsödi nép mindig törekedett arra, hogy ne csak valóságos, hanem szellemi tápláléka is legyen. Hagyomány ez mifelénk; talán elég, ha a ma is élő Petőfi-kultuszra emlékeztetek. Büszkék vagyunk a költővel kapcsolatos emlékeinkre és értékeinkre, s ha már ez szóba került, nagyon jó hírem van! 1993. január l-jétől ismét Dömsödé, a községé a Petőfi-emlékmúzeum! Minden csak másolat — A múzeum, amelyet évtizedekkel ezelőtt a község hozott létre? — Bármilyen szokatlanul hangzik: igen. Büszkeségünk annak idején valamilyen módon a Pest Megyei Tanácshoz került. De nemcsak a tulajdonjog, hanem az eredeti Petőfi-relikviák is. Az épületet hosszú harc után most sikerült visszaszereznünk, az emléktárgyakért azonban még küz- denünk kell. A mai berendezés itt, Dömsödön — másolat. — A hír meghökkentő, és egyben valóban örvendetes. Csakhogy feltehetően az önkormányzat ezzel a saját gondjait gyarapította akkor, amikor minden fillérnek helye van. A múzeum fenntartása, működtetése nem kevésbe kerül. Mi erről a polgármester véleménye. — Az — s nemcsak az enyém —, hogy ezért áldozni kell, mert áldozni érdemes. Deregán Gábor ",j. .. Székesfehérvárról... Buda felé utazva .... balra Téténytől egy zugban látható egy kis falu, tiszta házaival, fehéredő, csinos, szép tornyos templomával. Ez Diósd, más néven Órás, a tétényi plébánia fiókegyháza. Istenfélő népe van, munkás, békeszerető, türelmes és jó hazafi mind egy szálig.” — így emlékezett meg Diósdről 1901-ben Karolj/ János, aki korábban a templomot fölszentelte. — Diósd területén az első jelentősebb település a bronzkorban létesült — meséli a község szülötte, Hermann Ferenc polgár- mester. — Az államalapítás idején feltehetően népes falu volt. III. Béla királyunk jegyzője, Anonymus már a honfoglalás kapcsán említi a települést: „Árpád... Kendnek ... földet adományozott Attila király városától Százhalomig és Dyod-ig, fiának meg egy várat népe őrizetére.” A Szent Gel- lért-legenda és az azt átvevő krónikák tanúsága szerint állíthatjuk, hogy 1046-ban már templomos hely volt Diósd, területén kőkastély és két templom állt. E kőkastélyról 1627- ben Tholdalagi Mihály követ a naplójában az alábbiakat jegyezte fel: „ .. . Hamzabég szerájához közel van az a hely ..., ahol a régi királyok peczéPest megye nemzetközi kapcsolatai Magyar hetek Ludwigsburgban (Folytatás az l. oldalról.) lehetővé tette megyénk számára, egy nemzetközi adatbankhoz való csatlakozást, így közvetlenebb és aktívabb szerepet játszhatunk a szervezet tevékenységében. A bizottság többször segédkezett olyan programok megvalósításában, amelyek nemcsak megyei, hanem települési és országos szinten is elősegítették a határ különböző oldalain élők közeledését és szakmai együttműködését. Tevékenységük során a megye fejlődését szakmai ismeretanyagok átadásával is segítették. Pest megye önkormányzata európai szintű szervezetek munkájában is részt vesz. A közgyűlés elnöke, In- czédy János, az Európa Tanácsban hazánkat képviselő delegáció titkári tisztségét tölti be, és tagja az ÉT Regionális és Helyi Önkormányzatok Állandó Konferenciája Területfejlesztési Bizottságának. Jelen van számos nemzetközi rendezvényen, ahol megyénk számára hasznosítható információk birtokába jut. Ez év januárjában csatlakoztunk az Európai Régiók Gyűléséhez és aktívan részt vállalunk egyik szervezeti egységének, a Duna- menti Régiók Munkaközösségének munkájában. A politikai törekvések mellett jelen vannak környezetvédelmi fejlesztéseink is. Ennek keretében a hivatal tisztviselője. Meleg Zoltán tölti be a Hulladékgazdálkodási, valamint az Erózió- és Talajvédelmi Albizottságok elnöki tisztét. Kétoldali kapcsolataink eredményességét bizonyítja, hogy majdnem minden nyugati állam területi képviselőivel folytattunk tárgyalásokat. Nemrég, november 25-én, közgyűlésünk elnöke és Drome megye (Franciaország) elnöke megállapodási szerződést írt alá, amely érinti a gazdasági, szociális, kulturális és oktatási tevékenységeket. A spanyol Valencia tartománnyal még a régi tanácsi rendszerből öröklődött egy 1995. március 31-ig érvényes kétoldalú megállapodás, amelyet idén megújítottak és megerősítettek. Az egyezmény kiemeli a kulturális együttműködés fontosságát, az autonóm berendezkedés intézményi fejlődését érintő tapasztalatok átadását és az egészségügy, kultúra, oktatás és gazdaság területén való együttműködést. Ebben az esztendőben a külügyi bizottság felvette a kapcsolatot Anglia Essex megyéjével és kezdeményezték egy háromoldalú kapcsolat kiépítését Ludwigsburg—Essex—Pest megye között. A skót Straithclyde megyével fönntartott kapcsolat elsősorban vízügyi problémák megoldásához szükséges javaslatok kidolgozására, valamint tanulmányutak és oktatási programok szervezésére terjed majd ki. Overijjsel megye támogatásával idén márciusban együttműködési megállapodást írt alá az Enschedei Főiskola, a de Ambelt Alapítvány és megyénk önkormányzata, és segítségükkel gyermekvédelmi szakembereink továbbképzéseken vesznek részt Hollandiában. A Norvég Jegyzők Fóruma tavaly kereste meg a magyar partnereket, ennek eredményeként szemináriumot tartottak a megye jegyzőinek. A tapasztalatcsere mellett tárgyalásokat folytatnak információtechnológiai vállalatok vezetőivel, megyénk infrastruktúrájának fejlesztése érdekében. Németország két járásával is kapcsolatunk van. Ludwigsburg járás több települése ajánlkozott partnervárosi kapcsolat kiépítésére. Tervezik, hogy a közeljövőben egy I.udwigs- burgban működő bevásárló- központban magyar heteket rendeznek, amelyen megyénkben megtermelt árukkal vehetünk részt. Felső- Bajorországgal is felvettük a kapcsolatot, első lépésként német közigazgatási szakemberek tartottak előadás-sorozatot Pest megye polgármesterei számára. A külügyi kapcsolatok ápolásába beletartozik a kisebbség problémakörének gondozása is. A nálunk élő nemzetiségek tekintetében megyénk figyelemmel kíséri a kisebbségi törvény megalkotásának folyamatát, és a kisebbségi közösségek identitástudatának megerősítése érdekében elősegíti az anyaországgal való kapcsolatok kialakítását. A külföldön élő nemzetiségiekkel kapcsolatban elsősorban határ menti regionális együttműködésre törekszik a megye. Első lépésként megállapodást írtak alá a CSEMADOK Lévai Területi Választmányával, amely elsősorban kulturális és oktatási területeket érint. Papp Anlonelia reket és ebeket tartottak, egy négyszögletű kastély- bein, kit a törökök Köpek- h iszárnak (Kutya várnak) hívnak.” Ennek maradványai még most is láthatok. Itt emeltetett még 1772-ben kápolnát llléshá- zy János a szeplőtelen fogantatás tiszteletére. Ezt nevezzük a hagyomány alapján ma Szent Gellért- kápoinának. A mai templom felépültéig itt tartották az istentiszteleteket. — Milyen volt Diósd társadalmi élete a múlt században? — Nagyon mozgalmas. Már 1870-ben- olvasóegylet létesült negyvennyolc taggal, 1898-ban Magyar Olvasókör is működött, valószínűleg ez lett később a Magyar Társaskör. Az 1852. évi nagy tűzvészből okulva 1889-ben megszervezték az önálló tűzoltóságot. A két világháború között két szövetkezet is működött a faluban: a Diósdi Segélyegylet és Diósd és Vidéke Szőlőtermelőinek Szövetkezete, valamint megalakult a Hangya Termelő-, Értékesítő- és Fogyasztási Szövetkezet kirendeltsége. — Most is ilyen pezsgő az élet a faluban? — Igyekszünk, hogy az legyen. Sok gondot okoz, hogy a kb. háromezres lélekszámú község munkaképes lakossága nem tud helyben munkát találni — legalábbis a többsége —, így ingázni kényszerül Budapestre, illetve a környező településekre. De azért az elmúlt évben már sikerült e téren eredményeket produkálnunk: megalakult a Szivárvány kórus, a sportélet is pezsgőbb lett, A ma tőr művészeink részére kiállítást szerveztünk. Most már hagyományosnak tekinthető, hogy minden év őszén megrendezzük a Szent Gellért-hetet, amikor a falu lakossága zenekari és kórushangversenyen vehet részt, megtekinthet egy kiállítást, vagy színielőadást. Ezekre a rendezvényekre külföldi vendégeket is hívunk — leginkább német nyelvterületről, mert a lakosság egy része is ezekről a vidékekről származik. — Közel vannak Budapesthez. Nem tervezik, hogy valamiképpen kapcsolódnak az Expóhoz? — De igen. Ahhoz azonban nagyon sok mindent meg kellene tennünk. A december 17-i képviselő- testületi ülésen éppen ez volt a téma. Rendbe kell hoznunk4'— ebben egyetértett a testület — a védelmet érdemlő épületeket, műemlékeket, gondoskodnunk kell megfelelő szállás- és szórakozóhelyekről, valamint olyan rendezvényekről, amelyek felkeltik az Expóra látogatók figyelmét. Ezekhez kell — remélem sikerül — megnyernünk a lakosság érdeklődését, hozzájárulását és segítségét. Árpási Mária
