Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-03 / 285. szám
0 PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG j 1992. DECEMBER 3., CSÜTÖRTÖK É VÁRHATÓAN ÉV VÉGÉN DERÜL KI hogy az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rí. privatizálására kiírt pályázatok közül melyik befektetővel kezdik meg a tárgyalásokat. Az Alkaloida, amely 1991. október 1- jétől részvénytársaság, a kormányhatározat értelmében 25 százalék plusz 1 részvény erejéig tartósan állami tulajdonban marad. Ez a hányad elegendő ahhoz, hogy a morfin és származékai, valamint pszichotrop anyagokkal is foglalkozó gyár életébe az állam mint tulajdonos a privatizáció után is beleszólhasson. SZÁZSZÁZALÉKOS osztrák tulajdonba került a mosonmagyaróvári Kühne Mezőgazdasági Gépgyár tűzihorganyzó üzeme, amelyet , a BBB Moson-Cink Horganyzó Kft. vett meg 259 millió forintért. A kft. egyszemélyes alapítója az Európa-szerte ismert osztrák tűzihorganyzó cég, a Brunner Verzinkerei Brüder Bablik GmbH. JAPÁN legnagyobb autóipari vállalata, a Toyota a munkapadok mellé küldi dolgozni a frissen végzett, irodai munkát ellátó diplomásait. A januártól kezdődő és az. elképzelések szerint áprilisig tartó akciótól azt remélik, hogy sikerül megoldani a kereslet visszaesése miatt feleslegessé vált dolgozóik foglalkoztatását. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG BIZOTTSÁGA elítéli azokat a diszkriminatív kereskedelmi intézkedéseket, amelyeket az Egyesült Államok rendelt el egyes országok — köztük hat közösségi tagállam — acélipari termékei ellen. Az Európai Közösség sajnálattal vette tudomásul Washington lépését. Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma ideiglenes jelleggel büntetővámokat szabott ki 12 ország, közöttük Németország, Belgium, Olaszország. Franciaország, Spanyolország és Nagy- Britannia acélipari termékeire. FRANCIAORSZÁG nem akarja elsietni vétóját a GATT-tárgvalások során, a mezőgazdasági kérdésekben Washington és az EK brüsszeli bizottsága között létrejött megállapodás ellen. Erre maga Francois Mitterrand elnök utalt a Baldvin belga király tiszteletére adott vacsorán. NONSTOP hírműsort sugárzó televíziós csatorna kezdte meg működését a napokban Németországban, méghozzá az első a maga nemében a német nyelvű televíziós piacon. A berlini székhelyű „n-tv” az amerikai CNN vagy a brit Sky News német megfelelőjének tekinthető. már csak azért is, mert adását a BBC-vel kötött együttműködési megállapodásnak köszönhetően többször is angol nyelvű blokkal szakítják meg. Késő ősszel is vethetlek a gazdaságok Földben a kenyérnekvaló A Földművelésügyi Minisztérium Pest Megyei Földművelésügyi Hivatalától kapott tájékoztatás szerint november végéig az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, valamint egyéb gazdaságok révén 58 ”83 hektár búzát vetettek cl. Őszi árpából a vetésterület megközelítette a 7000 hektárt, a rozzsal vetett terület pedig a 7000 hektárt közelítette meg. A mezőgazdasági nagyüzemeknek, állami gazdaságoknak, úgy tűnik, sikerült kihasználniuk a késő őszi kedvező időjárást, s így el tudták végezni a magágyak előkészítését, a jövő évi kenyérnekvaló talajba juttatását. Kora ősszel, de leginkább október végén, számos olyan értesülés látott napvilágot, miszerint több közös gazdaság növénytermesztési szakértője úgy nyilatkozott,- hogy veszély-1 ben a jövő évi kenyérellátás, hiszen idén lényegesen kevesebb kenyérgabonának valót tudnak elvetni. Szerencsére, az előbbiek voltak kevesebben, s a bizakodóbbak, az előrelátóak jól tudták azt, hogy az őszi kalászosok vetésének ideje nem jár le október 15-ével vagy esetleg 20-ával. A talaj csapadéktartalma, a kellőképpen megművelt szántóföldek garanciát jelentenek, hogy még a decemberben elvetett búza is a kívánalmaknak megfelelően fejlődik. Különösen figyelemreméltó, hogy az állatok takarmányozását elősegítő Őszi árpa is meghálálta a gazdák gondoskodását, s a határt járva egyenletesen szép vetésekre lehetünk figyelmesek. Évek, s talán évtizedek óta is általános az a vélemény, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek egy tekintélyes része nem szívesen vette fel terménylistájára a másik kenyér- nekvalót, a rozsot. Pedig ez a gabonaféle jobban ellenáll az időjárás viszontagságainak, s ráadásul a gyengébb aranykorona-értékű földeken is képes tisztességes hektáronkénti hozamokra. Az említett adatok még nem véglegesek, hiszen, ha az év hátralévő részében az időjárás engedi, s az erő- és munkagépek képesek megbirkózni a szántóföldekkel, akkor néhány száz hektárral még több búza. esetleg rozs kerülhet a magágyba. Gy. L. Tanácskozás Gödöllőn Az agrárgazdaság ••• //• jovoje Az agrárgazdaság 1993. évi feladatai, lehetőségei és a várható feltételrendszerek címmel december 8-án térségi tanácskozást tartanak a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Ezen a rendezvényen előadások hangzanak el gazdálkodók, gazdálkodó- szervezetek, vállalatok, pénzintézetek és egyéb szervezetek, valamint az érdekelt szakemberek részére. A GATE aulájában tartandó térségi tanácskozást Kocsis Károly, az egyetem rektora nyitja meg. Őt követően Sárossy László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára tart bevezető előadást, az elhangzott gondolatokhoz az illetékes szakágazati vezetők kiegészítést fűznek. A tanácskozás előkészületeiből, a rendezvény szervezéséből egyebek között kivette részét a Bács-Kis- kun, Heves, Nógrád és Pest Megyei Földművelés- ügyi Hivatal, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, valamint a szövetkezetek területi érdekvédelmi szövetségei. (— esi) Távirtai helyeit dtaÜtsmposíta Új lehetőségek a telexgépekkel Gulliverléptű fejlődés tapasztalható a híradástechnikában, az információ továbbításban. Századunk második félében olyannyira felgyorsult az információk, a hírek, a különböző események továbbítása a hírközlési eszközök útján, hogy virágkorát éli ez a szakterület. Ma hazánkban több mint 15 ezer telexállomás üzemel, méghozzá külön erre a célra kiépített és a távbeszélő-hálózattól független hálózati rendszeren. Ez a magyarázata annak, hogy a telexállomások elérhetősége jobb, mint a távbeszélő-állomásoké. Sajtótájékoztató keretében adtak betekintést a TEL-EX Kft. vezetői alapszolgáltatásaikról, valamint. az új, beszéd jellegű dallampostáról és Infon- szolgálatról. Nagy Lajos, az említett kft. ügyvezető igazgatója elmondotta, hogy cégük egyéves múltra tekint vissza, s a Matáv Rt. alapította. Dolgozóinak száma eléri a négyszázat. A társaság, a vegyes vállalat tevékenységét a fővárosban két elektromos központ segíti. A Matáv Rt. százszázalékos tulajdonhányadot élvez ebbén a műszaki-gazdasági szolgáltató kft.-ben. A TEL-EX Kft. a telexhálózatot úgymond „kettős szereposztásban” üzemelteti. Egyrészt Budapesten a telexhálóáat berendezéseit működteti, másrészt üzemeltetési, műszaki támogatást biztosít az országos hálózat számára. A kft. ügyvezető igazgatója utalt arra is, hogy erős a szakmai konkurencia itthon és külföldön egyaránt. így érthető, hogy érdemes több lábon állni, vagyis olyan eszközöket kell forgalmazni és telepíteni, amelyek a lakosságot, a különböző cégek információigényeit maximálisan kielégítik. A bezárt telex- szobák helyébe intelligens terminálokat telepítenek, amelyeket aztán az egvéb iroda teehn ika i eszközökhöz illesztenek. A telexhálózat számszerű adatai azt. mutatják, hogy a telex iránti igény folyamatosan csökken, s miként azt Kormos Sándor, a TEL-EX Kft. egyik vezető képviselője elmondotta, Magyarországon 12-13 ezer telexii’o- da telepítésére, üzemeltetésére van igény. A telex- hálózat csökkenése világjelenség. Ennek egyik oka egyrészt a fakszimile és más irodatechnikai berendezések rohamos elterjedése, másrészt a gazdaság polarizálódása. Utóbbiak ismeretében a marketingfejlesztési és üzemviteli munkákat a TEL-EX Kft. a megbízható és sokoldalú telex- image megteremtése köré építették fel. Ennek érdekében a telex-alapszolgáltatást kiegészítették a világon jói ismert és bevált szövegkommunikációs lehetőségekkel. Ilyen többletszolgáltatás a Telex Plusz és a Telexbox. Ezek nagy előnye, hogy az alapszoigáltatást valamennyi telexelőfizető igénybe veheti, külön megrendelés vagy jogosultság nélkül. Az alapszolgáltatáson kívül számos egyéb lehetőséget is kínál a rendszer, így például egyetlen hívással száz előfizetőnek is küldhet üzenetet. Létezik a telexszemélyhívó is, általa lehetőség van arra, hogy személyhívó készülék segítségéve] hatvankarakteres telexíizenelet küldjünk az ország bármely pontjára. ■ Minden bizonnyal népszerű lesz a dallamposta- szolgálat. Lényégében á 'hagyományos dísztáviratok, üdvözlőlapok helyébe léphet ez a vaíóban gyors, kellemes szolgáltatási forma. Egy kellemes daílam, egy rég hallott melódia érthetően mindig szép perceket okozhat. A dallamposta azok segítségére kíván lenni, mondotta Nagy Lajos, a kft. ügyvezető igazgatója, akik tudják, hogy nemcsak az övék, de mások élete is csupa rohanás, és ebben a feszültségekkel telített világban is rá lehet találni egy olyan pontra, amelyik örömet okoz nemcsak annak, aki küldi, hanem annak is, aki kapja. (i. ó.) Haszonbérleti díj “ A vadállomány nemzeti kincs Hazánkban a vadászati jog állami tulajdonban van. A vadászterületek kialakítása, a vadgazdálkodás ellenőrzése, valamint a vadászattal kapcsolatos elsőfokú igazgatási feladatok ellátása a megyei földművelésügyi hivatalok feladata. Megyénkben a 85 kijelölt . vadászterületből 12- nek az erdőgazdaságok, míg 73-na.k a Pest Megyei Föld- művelési Hivatal a bérbeadója. Magyarországon sikerült a vadgazdálkodást és a vadászatot tiszta mederben tartani, mintegy érvényt szerezve annaik az igénynek, hogy a vadgazdálkodás és a vadászat nemzeti kincsünk maradjon, illetve ennek m>egfelelőe.n hasznosuljon. Az FM megyei földművelésügyi hivatala, mint a törvény által kijelölt haszonbérbeadó, a haszonbérleti díjat, a testület vadgazdálkodási és vadászati értékét alapul véve, azt a vadásztársasággal kötött polgárjogi szerződés keretében állapította meg. Haszonbérleti díj pedig azon vadászati területek bérbeadása során képződik, ahol az adott vadásztársasáig a vadászatra jogosult. MEG KELL SZÜNTETNI A MONOPÓL Privatizációt a tejiparban! TERMELÉS - FELDOLGOZÁS - ÉRTÉKESÍTÉS Minél több tejipari vállalat kerüljön a privatizáció során a termelők birtokába — ez az álláspontja a szakminisztériumnak. Raslcó György, a tárca államtitkára szerint a Budapesti Tejipari Vállalat (BTV) monopolhelyzete vezetett a nemkívánatos tej- mizériához a fővárosban. A BTV ugyanis monopolhelyzetét megőrzendő a vidéki tejipari vállalatoktól hónapokon keresztül nem volt hajlandó átvenni a tejet, mivel azok közvetlenül a kiskereskedőknek szerették volna értékesíteni árujukat. Ezzel az akcióval a vidéki tejüzemek veszélyeztették volna a BTV egyeduralmát a budapesti piacon. A szaktárca a vétkes vezetők megregulázását kérte az Állami Vagyonügynökségtől. A további anomáliákat elkerülendő döntöttek a szakértők amellett, hogy a tejipari privatizációt a lehető leghamarabb végre kell hajtani. A BTV-nél a termelőrészlegeket. külön-kü- lön kell privatizálni, míg a raktárak még akár hosz- szabb ideig is többségi állami tulajdonban maradnának. A tejipar privatizációjának azonban akadályozó tényezője az, hogy az iparágnak rendkívül nagy az eszközigénye, és lassú a tőke- megtérülése. így a legcélszerűbb a vertikális integráció — a termelés, a feldolgozás és az értékesítés egységének — megteremtése. Éppen ezért döntöttek úgy a minisztériumban az ágazat privatizációs stratégiájúnak kidolgozása során, hogy a téeszek tulaidoná- ban lévő kárpótlási jegyek korlátlanul fel használhatók legyenek e folyamatban. A külföldi cégeket pedig —• amelyeknek nagy az érdeklődése az iparág iránt — főként fejlesztési céllal kapcsolják be a folyamatba. Hazánkat ellepte a nyugati cégek reklámözöne. Szinte nincs nap, hogy a levélszekrényben né találnánk felhívást: „vásárold termékeimet” címmel Nem kivétel ez alól a kertészetifaiskolai termék sem. A színes árjegyzék, az ígéretes nyerési lehetőség sok embert megtéveszt és megrendelik a külföldi ár többszöröséért árult növényt. Aztán jön a meglepetés, a megtévesztett honpolgár nem nyer a sorshúzáson, s ráadásul a növény minősége is csapnivaló. A magyar vetőmagtermesztés mindig is élen járt Európában. A múltban nagy volt az exportunk. Sokan, még a nem szakemberek is érzik, hogy más magfajták valók a száraz, meleg ma- 1 gyár táj. mint a hűvös, nedves Hollandia földjeibe. A magyar vetőmag is eljut minden kis község vető- magboltiába, csak meg kell nézni, ki a forgalmazó és ebből már lehet következtetni arra. hoz-e termést a mag. Szerencsére egyes magtermesztő és forgalmazó cégeink már színes fásakban értékesítik a hazai magvakat, például a Hermes. A magyar díszfák és örökzöldek kiválóan alkalmazkodtak hazánk éghajlatához. Talán az sem véletlen, hogy évek óta jelentős az exportunk. A laza szövetű holland növény télen kifagy, nyáron pedig kiszárad a mi éghajlatunk alatt. Vágott virágaik sem tarthatók el vázában addig, mint a mi keményebb felépítésű növényeink. Nagyon szép egy külföldi árjegyzékben a tuja. A rek- lámképen már kifejlett egyedeí: látunk, de a 20-30 centiméter vagy nem egy esetben még ennél is kisebb növény csak faiskolai félkész termék. Azt 3-5 évig kell nevelni, amíg mutatós, -méteres .példány lesz. Ezt a növények többsége nem ér; el, mert levágja a fűnyírógép vagy esetleg letapossa a macska. Ezen növényeknek sem esztétikai, sem pedig környezetvédelmi szerepük nincsen. A tej- feiespohárban eladott, csomagban küldött muskátli jó, ha a n}'ár végén virágzik. Nagy csapás, ha egy kertbarát drága pénzen megvásárolja a holland örökzöldeket és az a magyar éghajlat következtében kipusztul. A szegény vevő még esetleg lelkiismeret- furdalást érez, hogy a „külföldi” növénye elpusztult. Ugyancsak megfontolandó, létesítsünk-e hazánkban ismeretlen. új fajtákból gyümölcsöst. Nem biztos, hogy a méregdrága olasz gyümölcsfa, ha majd termőre fordul, terméke a magyar piacon értékesíthető lesz. A magyar faiskolákban csak kipróbált, a hazai körülményekhez már régen alkalmazkodott fajtákat szabad szaporítani. Az impertfajták esetében ki ad garanciát? Nem szabad felülni, a megtévesztő ' reklámnak. - Nem önzetlenül adják a filléres ajándékokat, a „modern üveggyöngyöt”. A színes prospektusok, a reklám nagyon is sokba kerül. Azt nekünk, vevőknek kell megfizetnünk. Kérdés, hogy megéri-e?! Mocsár Béla, a Magyar Kertészek Egyesületének titkára Me&iéwessió tekiántok Lassan nő a tuja
