Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-03 / 285. szám
TERMÉSZETBARÁT 1992. DECEMBER 3.. CSÜTÖRTÖK Huta főműhely BÍt A Gödöllői Agrártudományi Egyetem A mezőgazdasági ismeretek egyetemi színvonalon való oktatása Magyarországon a Tudományegyetem 1920-ban létesített Közgazdaság-tudományi Karának mezőgazdasági szakosztályán kezdődött, majd 1934- től a Műszaki és Gazdaság- tudományi Egyetem keretében folytatódott. A háború után önálló agrártudományi egyetem alakult Gödöllőn. A fejlődésére mi sem jellemzőbb, mint például az, hogy az 1957-58-as tanévben 34, az idén pedig már 00 tanszéken folyik a munka. Erről kértünk tájékoztatást az egyetem tudományos rektorhelyettesétől, dr. Heltai Györgij egyetemi tanártól. — A korábbi kutatási- irányítási rendszerben a tudományos munkák gerincét az állami kutatási programok szolgáltatták. Ezt abszurditásnak tartottam: öt évre előre meg kell mondanunk. mit fogunk kutatni és milyen eredményeket fogunk elérni. Hiába dolgoztak itt lelkiismeretes és jó kutatóemberek, ilyen körülmények között olyan jellegű feladatokat kaptak csak. amelyek nem voltak stratégiai jellegűek, hanem csak egy ismert szakterület továbbfejlesztéseit jelentették. Általában a kutat-'s legfőbb „terméke” a jelentés volt. Mindig óriási gyötrelmet okozott, hogy ezekből aztán kiszedjük a gyakorlatnak átadható eredményeket. A következő lépést a pályázati rendszerű kutatások adták, melyek keretében támogatáshoz lehetett jutni saját elképzelésekkel. témákkal. De ezekre is rányomta bélyegét az akkori módszer, ezeket is az állami irányítási mércék szerint bírálták el. Amikor megszűnt ez a „kényelmes” állapot, az egyetemi koordinációra jeles szakembereket kértünk fel: a húsztagú, főleg professzorokból álló testületnek adminisztratív hatalrha ugyan nincs, de segíthetnek a különböző pályázatok megfogalmazásában, valamint abban, hogy ezek a javaslatok szervezettebb formában juthatnak rendeltetési helyükre. Gondot okozott a kutatások finanszírozásának megváltozása is. A minisztériumokban úgy vélekednek, hogy ha ők adják az egyetemeknek a támogatást, akkor abból kell finanszírozni a kutatást is. Ez a felfogás új a kollégák számára, ám lassan kezdik maguk is megérteni: ha biztosítjuk számukra a laboratóriumot, és az ott végzett munkával képesek egy-egy témát megpályázni, sőt munkaidejüknek a harminc százalékát erre fordíthatják, akkor az őket finanszírozó minisztérium jogosan érdeklődik afelől: mire költötték az eredetileg erre szánt összegeket. Árpási Mária (Folytatjuk.) M ORSZÁGOS ATOMENERGIA BIZOTTSÁG NAPIRENDJÉN Hová vigyük az atomhulladékot? Az atomerőművek amellett, hogy energiát termelnek számunkra, sok gondot okozó radioaktív sugárzó mellékterméket hagynak hátra. Nem véletlen, hogy az Országos Atomenergia Bizottság napirenden tartja ezt a kérdést, amikor a radioaktív hulladék elhelyezése egyre égetőbb, az országból való kiszállítás lehetőségei egyre bizonytalanabbak, hosz- szú távra megnyugtató megoldást kínáló lerakónk pedig nincs. <9 Mit. tartalmaznak a kiégett f űtőelemek, és miért kell velük kesztyűs kézzel bánni? — kérdeztük dr. Maróthy Lászlót, a Paksi Atomerőmű Vállalat igazgatóját. — Radioaktív hasadóanyagokat tartalmaznak. Egyrészt urán—235-ös, másrészt plutónium—239- es radioaktív izotópokat. Ezek igen aktív sugárzó anyagok. ® Eddig mi volt a sorsa a kiégett fűtőelemeknek? — A volt Szovjetunióba, pontosabban Oroszországba szállítottuk vissza regenerálásra. amihez megfelelő technológia szükséges, es amit mi nem tudunk elvégezni. © Ha olyan helyzet állna elő, hogy nem lehetne kiszállítani az országból ezeket az anyagokat, mi lenne a leendő? Úgy tudom, Ukrajnával már voltak tran- zitszállítási gondjaink! — Idén egy szállítmányt már szerencsésen eljuttattunk úti céljához, bár valóban felvetődtek Ukrajnával átszállítási gondok, de végül megkaptuk az engedélyt. Az ilyen jellegű gondokra már két éve készülünk, épp ezért írtunk alá egy angol céggel szerződést úgynevezett átmeneti fűtőelem-tároló tervezésére és kivitelezésére. Az „átmeneti” alatt 50 évet kell érteni. © Hol tervezik az átmeneti tároló létesítését? — Itt Pakson, a kerítésen belül, a jelenlegi atomerőmű telephelyén. Reményünk van arra, hogy 1994- 95 fordulójára ez a tároló megépül, s a kiégett fűtőelemeket már ebbe a tárolóba lehet elhelyezni. © Mikorra oldódhat meg a végleges elhelyezés? — Ma a világon sehol nem üzemel végleges kiégett fűtőelem tároló létesítmény. Reményt keltő elképzelések születtek, ebben a svédek és a németek járnak az élen. A kérdés műszakilag mér megoldott. A mintegy ötvenévnyi pihentetés után lÖOO-lioO méter mélyen biztonsággal elhelyezhető a veszélyes anyag. Mi vél az első energiatermelő faktorok csak 30-32 éve indultak, még nem vágj unk lekésve semmiről. Dürr János DR. VERMES MIKLÓSRA, egykori nagy tanárjára emlékezik a Fasori Evangélikus Gimnázium pénteken. A neves tudás ember két évvel ezelőtt halt meg, ugyanakkor élete utolsó napjáig tanított, s az iskola megbecsült tanára volt. Most a gimnázium és a tanár úrról elnevezett alapítván'/ kuratóriuma szervezésében domborművet avatnak a Kossuth- és Apáczai Csere-díjas, valamint sok más állami kitüntetéssel elismert volt matematika, fizika, kémia szakos pedagógus tiszteletére. HAJSZÁL HÍJÁN az életébe került egy orvosi műhiba egy amerikai férfinak. A szívbeteg ember egy egyetemi klinikán került kés alá, ahol végzetes tévedésből „0”-s vércsoportos szív helyett „A”-vércsopor- tút ültettek a mellkasába. Az idegen szívnek az operáció után azonnal meg kellett volna állnia, ám a páciens hihetetlen szerencséjére a szervezet nem lökte ki azonnal a nem odavaló szervet. így néhány nap elteltével (ezúttal a megfelelő szív felhasználásával) megismételhették a műtétet. amely már a kívánt eredményt hozta. A SZÚNYOGIRTÁS ELHANYAGOLÁSA NYOMÁN az idei nyáron hazánkban is elszaporodtak e parányi vérszívók. Kanadai kutatók most meglepő felfedezést tettek: az eldobott gépkocsi abroncsok pompás tenyészhelyei a szúnyogoknak. A heverő gumikban meggyűlik az esővíz, és ideális tenyászhe- lyekiil szolgálnak a szúnyog- lárváknak, mert az abroncsok belseje tökéletes védettséget nyújt számukra. Ez további érvet jelenthet ahhoz, hogy a környezet- szennyezésen kívül miért nem célszerű az elhasznált autókerekeket a szabadban eldobálni! Múltidéző Irinyi Ma a gyufával olykor még a gyerek is játszik, de gondol-e a felnőtt arra, hogy a mindennapok e fontos kellékét, a tűzszerszá- mot, a zajtalanul és robbanásmentesen gyűlő gyufát magyar ember, Irinyi János találta fel? A „magyar Prométheusz” százhetvenöt évvel ezelőtt, 181?-ben született Nagyiétán. Nagyváradon és Debrecenben járt középiskolába, s bár családi sugallatra a jogi pályára készült, győzött természetes indíttatása: a műszaki pályára szegődött. Lobbanékony ifjú lehetett néhai honfitársunk, hiszen alig tölti be tizenkilencedik életévét, amikor 1836-ban, már mint a bécsi műszaki főiskola hallgatója, a gyufa feltalálásával korszakalkotó felfedezést tesz, s erről két évvel később Berlinben tudományos értekezést is kiad. A fiatal tudós kémikus Hochenhevmben a gazdasági főiskolát is elvégzi. Huszonkét esztendősen, 1839- ben Pesten gyújtógyárat alapít, a tudományos kutaEz a vállalás apostoli tevékenység A kultúra szétválasztása szakbarhársag „Természetbarát” címmel ú,j oldalt indítottunk lapunkban, mely a hétköznapi szóhasználatunkból ismert kifejezéssel ellentétben, illetve azt mintegy kibővítve úgynevezett komoly természettudományos és műszaki ismereteket is ei kíván juttatni olvasóinkhoz. Hogy valóban szükség van-e az ilyen népszerűsítő, ismeretbővítő szakmai és szórakoztató mellékletre, ezt a kérdést Pun- gor Ernő tárca nélküli miniszternek, az Országos Atomenergia Bizottság elnökének tettük fel. — Az emberi kultúra az elmúlt időszakban nagy fejlődésen ment keresztül. Valamikor ehhez a fogalomhoz elsősorban azok a dolgok tartoztak, amelyek a szellemi élet különféle területeit foglalták össze, s ily módon szinte ki is maradt belőle a világ megismeréséről szóló objektív ismerethalmaz, s az ez irúJános (Vimola Károly felvétele) nyú elmélet. Századunkban azonban ez a helyzet gyökeresen megváltozott, ám ezt sajnos ma még nem mindenki vette észre. Olyan kép rögződött egy sereg emberben, hogy a kultúrát, a zene, az irodalom, a művészetek ismerői birtokolják, a többiek pedig, a tudományok gyakorlói, kimaradnak belőle. Ez a mesterséges megkülönböztetés szülte a szakbarbárságot, s formálta annak széles táborát. Az utóbbi veszélyét, veszélyességét talán mind a mai napig nem ismerték fel sokan, pedig a szakmai szűklátókörűség káros az emberiség és az emberi fejlődés számára. Sőt ma, amikor az ismereteink birtokában le tudunk menni a mikro-, a szubmikrovilág- ba, s soha nem remélt tudás birtokosai lehetünk, határozottan ki merem jelenteni, hogy ezeknek elvetői nem kultúremberek! — Milyen mélységig „kell” ismernünk a minket körülvevő világot? — Olyan mélységig, hogy általa megérthessük: mit teremtettek eleink eddig az emberi kultúrában, s hogy felfoghassuk, mekkora hibát követ el az, aki mesterségesen szétválasztja a kultúrát humán és reál ismeretekre. Ezért örülök kiemelten is annak, ha egy „hétköznapi” lap vállalkozik a kettévágott vezércikk- rendszer egymáshoz közelítéséhez. Olyan ez a vállalás, mint egy apostoli tevékenység, melynek mai legfőbb értelmét abban látom, hogy általa fel lehet emelni az egész ország kulturáltságának színvonalát, fokát. Egy ilyen tevékenységnek azonban csakis az lehet a végcélja, hogy egyszer s mindörökre kizárjuk annak a lehetőségét, hogy az ország kettészakadjon egy művelt s egy tudatlan részre. Az ilyen szétszakadás ugyanis az egész ország gazdaságát is tönkreteheti. Ennek szellemében kérem meg a „Természetbarát” oldal szerkesztőit: ügyeljenek arra, hogy a megjelenő cikkek. írások minden ember számára közérthetők legyenek, segítsék «két akár játszva is bejutni a tudomány nem könnyű világába. — Mennyiben sajátos ez a vállalás, ha a magyar kultúra ápolására is feladatának tekinti a „Természet- barát”? — A természettudomány sajátja, hogy az nemzetközi. Ugyanakkor helyes törekvésnek tartom, ha ebből a nagy egészből kiemeljük azt, ami bizonyíthatóan magyar, a miénk. Ahhoz, hogy egy- társadalom átemelődjék egy letargiás időszakon egy újabba, ahhoz szintén „mankót” nyújt, annak segítő kezet jelentenek a fenti ismeretek. — maliár — Fájdalommentes tűszúrás? tásokkal viszont továbbra sem hagy fel. Gazdasági ismereteit is kamatoztatva a világon úttörőként javasolja a gipsz alkalmazását a szikes talajok feljavítására. Itt jegyzendő meg, hogy azonos nevű édesapja az akkori Magyarország egyik leghíresebb mintagazdaságát hozta létre mint kiváló mezőgazdász és intézd a nagylétai uradalmi birtokon. Számos nagy sikerű és hazai viszonylatban úttörő tanulmánya után közli „A vegytan mint vezércsillag a történettudományban” című munkáját, amely a vegy- elemzés móő,szerén alapuló archeológiái kutatásoknak nyitott utat. A puskaporos hangulatú 1848-as esztendőben a szabadságharcosok oldalán ismét a tűzhöz szegődik: a nagyváradi lőporgyárban dolgozik. Bérc — a szabadságharc leverése után — a bujdosás, majd a börtön. Tevékeny élete utolsó éveiben mint a debreceni cukorgyár ellenőre dolgozik. 1839-ben halt meg Vértesen. (P) (Erüősi Ágnes felvétele) 1 Az akupunktúrát, ezt az ősi kínai módszert egyre több európai orvos alkalmazza a gyógyításban. Dr. Büky Anikó sportorvos és akupunktúrás szakorvos már több száz beteget kezelt eddig ezzel a módszerrel, az eredményei biztatóak. Pest megyéből Pilisről, Vácról, Ceglédről, Budaörsről, Pomázról, Budakesziről, Monorról, Gyöm- rőről járnak hozzá betegek, illetve fogyni akaró asszonyok. Mint mondják, sokkal gyorsabban forog az „agykerekük”, könnyebb betartani a diétát, mert az éhségérzetet felfüggeszti az akupunktúra. Hogy fáj-e a szúrás? Senki sincs fából, de nem olyan fájdalmas, mint egy injekció. Higy- gyünk nekik, ők tudják! — im —
