Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-03 / 285. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZÚKEBB HAZANK 1992. DECEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Dunavarsány Átalakuló orvosi ellátás Számos településen kerül mostanában az önkormányzati képviselők üléseinek napirendjére az a téma, hogyan lehet vállalkozássá átalakítani az orvosi ellátást. Nem könnyű ebben dönteni, hiszen az alapellátást a fenntartónak, vagyis az önkormányzatnak kell biztosítania. Ha privatizálják a rendelőket, úgy az épület, a felszerelés az orvosoké lesz. De lesz-e pénzük a jövőben a karbantartásra, felújításra? Vagy bérleti díjat fizessenek az orvosok? Ezek olyan kérdések, melyekre előbb-utóbb meg kell találniuk a választ az önkormányzatoknak, a községek orvosainak. A közelmúltban Dunavarsányban tanácskoztak erről a képviselők. Döntés még nem. született, abban viszont megállapodtak, hogy el kell készíttetni a rendelők konkrét költségvetési adatait. Ebből kitetszik majd, menynyi az éves fenntartási szükséglet, marad-e pénz egyéb szükséges kiadások fedezésére. —SZÍ— A betegeket szolgálja Cegléden kórházi patika nyílt Az elmúlt hónapokban országszerte — Cegléden is — egyre-másra nyíltak a magánpatikák. Most Dél-Pest megye egészségügyi intézményei közül elsőként a ceglédi Toldy-kórházban kezdte meg tevékenységét egy gyógyszertár. Ennek kapcsán beszélgettünk Mohos György főorvos igazgatóval. — Ezt az elképzelést gazdasági vagy egészségügyi okok ösztönözték? — Mindkettő. Körülbelül egy éve kezdtük fontolgatni, hogy itt a kórházban működtetünk egy patikát. Először arra gondoltunk, hogy egyik helyiségünket bérbe adjuk, de aztán más, számunkra kedvezőbb megoldást. választottunk. A meglévő gyógyszertárunkat bővítettük ki — aímely eddig nem volt; jogosult, hogy re*- ceptet váltson be — égy közforgalmú résszel. Az átalakítás és az egyszeri készlet beszerzése másfél millió forintba került, ami nem csekély összeg a gazdálkodásunkban. Ezt bevételeinkből teremtettük elő. A munkát intézményünk gyógyszerészei és. asszisztensei végzik. — A korábbi esztendőkben az a vélemény alakult ki, hogy a legtöbb egészség- ügyi intézményben vannak olyanok, akik illegálisan visznek el gyógyszert. Lehet, hogy ez most véget ért? — Egy régebbi rendelet kötelezővé tette — s ez legális volt — a hét végére hazaengedett beteg orvossággal való ellátását. Pontosán azért, hogy a gyógykezelés folyamatos legyen. Természetesen az egyre emelkedő árak miatt ez anyagllág. j elentűsen súj tóttá a kórházat. Ezután nem a fekvő betegek „rovására” látjuk el azokat, akik néhány . napra hazatérhetnek otthonukba. — Miféle költségvetésből sáfárkodhatnak a patikában? — Tulajdonképpen egymillió forintos gyógyszer- készlet szükségeltetett az induláshoz. A későbbiekben ez a patika önfenntartó V isszaadott ingatlanok Egyházi épületek, falumúzeum Rendezik a tulajdonjogot Pest megye önkormányzatának közgyűlésein többször szerepelt napirendi pontként a hivatal tulajdonában levő ingatlanok sorsa. A penci falumúzeum és a hozzá tartozó 4439 négyzet- méter alapterületű ingatlan is az ő tulajdonukban van. Előzetes tárgyalások alapján a hivatal kész lemondani az épületről és 3000 négyzetméternyi területről oly módon, Hogy felajánlja Penc községnek megvételre 225 ezer forintért. A Aömsödi Petőfi Múzeum tulajdonjogáról is lemondanak a község javára. Ugyanígy döntöttek a Pá- tyon található két pedagógusiakéiról: átadták a kezelői jogot. Viszont nem mondtak le annak az ingatlannak a tulajdonáról, amely pillanatnyilag az Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat elhelyezésére szolgál. Egyetértenek a telekmegosztással annak érdekében. hogy a tulajdon- viszonyok egyértelműen rendezhetők legyenek. A Vácdukán működő nevelőotthon . ingatlanát a megyei önkormányzat felajánlja megvételre — a helyiek 2 millió 406 ezer forintért vásárolhatják meg. Kerepestarcsán a 3144. hrsz alatt van nyilvántartásba véve az az ingatlan, amely magában foglal 210 lakást, az általános iskolát, óvodát, bölcsődét és hőközpontokat. Az ingatlan megosztásával a megyei önkományzat egyetért, és lemond az épületek tulajdonáról a kere- pestarcsaiak javára. A szerződésben szerepel, hogy a helyi önkormányzat a későbbiekben a kórház szakmai elképzeléseinek megvalósításához a jelenlegi feltételek mellett biztosítja az épületet. A megüresedett lakásokra elsősorban a kórház teheti meg a bérlő- kijelölést, és a lakások eladásánál is a kórház dolgozói kapnak elsőbbséget. A Szociális Misszióstársulat is visszaigényli volt iskoláját és üdülőházát, ahol jelenleg a B árczi Gusztáv Általános Iskola és Diákotthon működik. A megyei önkormányzat tudomásul vészi, hogy 1998. júniusában az ingatlant átadják a misszióstársulatnak. Egyetértenek azzal is, hogy 1993. december 31-én a görögkeleti szerb egyházközösségnek átadják volt iskolaépületüket, ahol most a szentendrei Fe- renczy Múzeum található. A megyei közgyűlés jóváhagyta a határozatokat és a szerződésben vállalta, hogv az épületet a jövőben is olyan célra használja, amely nem zavarja az egyházközösség tevékenységét. P. A. lesz. Bevételei garantálják az újabb beszerzéseket és persze a működést. — Vajon jelent-e némi előnyt a beszerzésnél, hogy az intézmény a tulajdonos? — A korábbiakban gyakran előfordult, hogy elkezdett kezelést otthon tovább kellett volna folytatni, ám a település patikájában hiánycikknek számított a szükséges orvosság. Most megszűnik ez a gond. Napjainkban sokan forgalmaznak gyógyszert, nagy a kínálat. Viszont kétségtelen előny számunkra, hogy intézményünknek komoly tapasztalatai és kapcsolatai vannak a beszerzésben. A patika kórházi és közforgalmi részlege ugyanazzal a készlettel, illetve választékkal bír. Természetesen a két részt pénzügyileg elkülönítve kezeljük. . — Itt ugyanúgy juthat-e valaki az orvossághoz, mint bármelyik gyógyszertárban? — Pontosan. Ez a patika nemcsak a kórháziból távozó, hanem az ambuláns szakrendelésen megforduló betegeknek felírt gyógyszereket is kiadja. Ugyanakkor ezerkétszáz munkatársunk ellátása is innen oldható meg. Régebben' egy-egy kollégánk, aki az intézményben megbetegedett, humánus alapon hozzájuthatott az orvos Sághoz. Ez a jövőben kivédhető azzal, hogy a gyógyszert kiválthatja munkaidőben. Egyébként a nyitva tartás igazodik a kórház működéséhez. — Mit jelöltek meg célként? — Túl korai lenne a bevételt prognosztizálni, egyik célunk kétségtelenül a gazdaságosság. A leendő nyereség jelentős részét a betegellátás színvonalának javítására szeretnénk fordítani. F. F. TÖBBIT KÉRTEK ÉS NYERTEK Elkelt a nagykátai nád Értékes, mi több, rendkívül keresett lett a nád, amelynek hasznát azok az építkezők látják leginkább, akik családi házuk, nyaralójuk, netán panziójuk tetejét ezzel az ősi építőanyaggal kívánják befedni. Nyáron kellemesen hűt, míg télen hőszigetelő tulajdonságánál fogva, őrzi az otthon melegét. Hazánkban az Alföldön, a halastavak, a szikesek vidékén található nagy meny- nyiségű nád, Azért jócskán fordul elő a Fertő vagy éppenséggel a Velencei-tó és a Balaton körül is. A széles tömegek körében fellelhető vállalkozási kedvnek köszönhetően, mind többen próbálkoznak a nád bel- és külpiaci forgalmazásával. Az egyik legismertebb nádat felvásárló, forgalmazó és hasznosító cég a német— magyar tulajdonú Reetex Kft., valamint a Szolnokon működő Nádker Kft. A két vegyes vállalat Balogh Zoltán ügyvezető igazgató irányítása alatt áll, pontosabban látja el a többségi tulajdonú német—magyar cég magyarországi képviseletét. A cég még az elmúlt évben szemet vetett a Nagy-: kátán működő Magyar— Koreai Barátság Termelő- szövetkezet 300 hektáros nádasára. Méghozzá arra a területre, amelynek már 15 éve bérlője a Hortobágyi Állami Gazdáság. Balogh Zoltán több alkaAGAPE ALAPÍTVÁNY Harcban az alkoholizmussal Az Alkoholizmus Elleni Bizottság, noha tavaly és tavalyelőtt ötmillió forintos kormánytámogatásban részesült. az idén anyagi okokból feloszlott. Mozgósítani kell tehát az állami költségvetési támogatáson kívül a civil társadalomban rejlő erőforrásokat is. Erre a döntésre jutottak a téma iránt elkötelezett Közmeghallgatás Biatorbágyon Biatorbágy nagyközség képviselő-testülete holnap tartja soron következő ülését a faluházban. A 15 órakor kezdődő tanácskozáson döntenek a polgármesteri hivatal ügyrendjéről, az Iharosban levő létesítmények használati, hasznosítási jogáról, az építményadóról szóló rendelet módosításáról, a szociális foglalkoztató alapító okiratáról és a gázfűtés bevezetésével kapcsolatos kérdésekről. Hat órától kibővül a közgyűlés: az előadók a falu népe elé tárják elképzeléseiket — közmeghallgatás keretében — az 1993-as költségvetésről, Biatorbágy egészségügyi koncepciójáról, valamint a testület programjáról. Olvasónk írja Ráfázunk, mert átázunk Az általános forgalmi adó bevezetése óta eltelt néhány év. Ennek ellenére késik olyan színvonalú ügyintézés a visszatérítésre vonatkozóan, ami kicsit hasonlít az európaihoz. Mert az adórendszerünk az már európai. Gödöllő, Szabadság tér 6. I emelet, 1992. november 26. A 30 négyzetméternyi folyosón reggel nyolc órakor 60-70 ember várakozik, van, aki éjjel két óra tájban jött Túráról. Aki csak hat órától van itt, a 17-es sorszámot kapta. Az ügyintéző hölgy 8 óra után a sorszámok alapján beszedi az adóvisszatérítéssel kapcsolatos iratokat, egyszerre tíz ügyféltől. Nagy a zaj, mindenki beszél valakivel. A téma szinte mindenhol ugyanaz: miért kell ez, ezt csak így lehet csinálni? Délután két óra. Még mindig van legalább 30 ügyfél. Kijön egy fejkendős néni. Ismerős lévén, kérdezem: rendben van a dolog? — Dehogy van. Meg se értettem, mit mondtak. Csak arra emlékszem, hogy az egyik lila számla helyett hozzak feketét. — Mikor tetszett jönni? — A félhatos vonattal. Negyedóra múlva kijön egy férfi, Ö sem kapott csekket, amire az OTP visszafizeti az áfát. Az ok: a költségvetés végösszege nem egyezik a számlák ősz- szegével. Siet haza pótolni a hiányt, mert a pénz gyorsan kellene. A következő ügyfélnél rendben találnak mindent. Rohan az OTP- hez, hátha még nyitva van. Ha szerencséje van, holnap nem kell újra Gödöllőre utaznia. A mellettem ácsorgó fiatalasszony arra kér, ha szólítják, mondjam, hogy hazaszaladt a gyerekét megnézni, fél óra múlva visz- szajön. Ö a szerencsésebbek közé tartozik, mert helyben lakik. Délután 3 óra, még maradtunk úgy tizenöten. Ebből legalább tíz ma még nem evett semmit és nem végezte el elemi szükségletét. (Mert a közelben nincs arra alkalmas hely.) Van időm — hatan vannak még előttem — és azon gondolkodom, hogy ebben az országban nincs egyetlen ember, (mondjuk az APEH-nél), aki egy észszerű javaslattal megreformálná a visszatérítéssel kapcsolatos ügyintézést, hogy az embereknek ne kelljen napokat eltölteni felborzolt idegállapotban jogos követelésükért. Ha nincs, akkor legalább apróbb dolgokra kellene figyelni. (De kinek?) Például olyanokra, hogy Legyen elegendő szék, és ha valakit az ájulás környékez, le tudjon ülni. Legyen a közelben egy WC. Legyen udvarias az ügyintéző, mert az ügyfél is ember. Jó lenne tudatni mindannnyiuk- kal, hogy nem szívességet tesznek, hanem a munkahelyükön a .fizetésükért a munkájukat végzik! Az APEH az adórendszert olyan jól kitalálta már több évvel ezelőtt. Szeretném sokezredmagammal remélni, hogy a több éves rossz tapasztalatok összegzése után kitalál egy olyan áfa-visszatérítési módozatot is, ami nem annyira időt rabló és idegeket borzoló, mint az eddigi és amelynél az ügyfelek nem annyira kiszolgáltatottak, mint eddig. Tóth János Túra szakemberek, akik a minap életre hívták az AGÄPE Alapítványt, amely 25 millió forintos alaptőkével indul. A csaknem harminc- milliós preventív alapnak csak üzenetértéke van, mert csak az összeg káma- tát tudják felhasználni. Levendel Lászlónak, a kuratórium elnökének optimista hangulatát az a furcsa helyzet magyarázza, hogy olyan mélyponton van az alkoholizmus elleni küzdelem, hogy ennél rosszabb már nem is lehet. Nem a túlzott alkoholfogyasztás megszüntetését tartják elsődleges célnak, hanem azoknak a lelki okoknak a felfedezését, amelyek túlzott italfogyasztásba kergetik az embereket. Humani- zációs törekvésük lényege, hogy nem alkohol centrikus, hanem emberközpontú tevékenységre van szükség. Ismertetni kell az egészséges életmódot, hogy meg lehessen előzni az alkoholfüggőség kialakulását. Ezt a prevenciós, megelőző szemléletet tükrözi az alapítvány alapító okirata is. Az alapítvány célja a szenvedélybetegek rehabilitációja és visszailleszkedésének elősegítése. (pa) Gázvezeték Balgáira Várhatóan tavaszra valamennyi bugyi lakosnak lesz egészséges ivóvize — legalábbis ezt ígérik a kivitelezők. A 110 millió forintos összköltséggel épülő beruházás a befejező munkálatoknál tart. Előrehaladott a gázvezeték építése, a községben eddig 846-an jelentkeztek, hogy szeretnének áttérni e korszerű fűtési módrá. — im — lommal is megkereste a szövetkezet elnökét, Bánáti Andrást és felajánlotta a cég nevében előnyös üzletet a nád kitermelésére. Hosszas huzavona után végül a közelmúltban sikerült egy évre szóló bérleti szerződést kötni 100 ezer darab kéve nád megvásárlására, méghozzá 1,4 millió forint értékben. — Számos esetben kedve- zőbbnél-kedvezőbb ajánlatokat tettem, de a téesz vezetése mindig. elzárkózott a korrekt tárgyalási javaslat megbeszélése. elől, vagy éppenséggel a Hortobágyi Á. G.-val meglévő másfél évtizedes, zavartalan kapcsolatra hivatkozva rendre elutasító választ .kaptam — mondotta Balogh Zoltán. — Sajnos, a Nagykáta és Farmos közötti területen a nyári hagy melegben negyven hektár nád vált a lángok martalékává. A közös gazdaság pályázatot írt ki a nád kitermelésére, akkor sikerült lefölöznünk a Hortobágyi Állami Gazdaság által beígért egymillió forint körüli összeget, s így hozzáláthatunk a nád kitermeléséhez. Egyebek között mennyezetvakolásoknál, kertészeti munkáknál, mint a palántáknak védelmet nyújtó takaróként hasznosítják. A jövőben biztos bevételi forrást jelenthet majd a nád az Alföldön található nemzeti parkoknak is. . (gypcsi)
