Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-23 / 302. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP ÜNNEP ELŐTT A betlehemi csillag A Biblia történetei között néhány csillagászati vonatkozású leírást is találhatunk. Ezek között is a legismertebb a betlehemi csillag legendája. Va­jon melyik lehetett ez a csodás égitest, amely Má­té evangéliuma szerint Jeruzsálembe, majd Bet­lehembe. a kis Jézus bölcsőjéhez vezette a nap­keleti bölcseket? Kétezer éve igyekeznek feltár­ni a csillag titkát. A bölcsek szerint a csil­lag leitűnése jelentette a zsidók királyának születé­sét. A zsidóknak azonban már volt királya: Heródes. Az akkoriban már idős, be­teg uralkodó görcsösen védte a rómaiaktól kapott hatalmát. Így érthető mó­don izgatottan kérdezte ki a bölcseket, hogy mikor látták hazájukban a csillag megjelenését. A választ ugyan nem említi a Biblia, de abból, hogy Heródes a két év alatti fiúgyermekek legyiLkolását rendelte el, ezt vehetjük számításba. De nem tudjuk, melyik év­ben mentek Jeruzsálembe a bölcsek, így sem a csillag feltűnésére, sem Jézus szü­letési idejére nem kapunk felvilágosítást. Egy azonban bizonyos: Heródes Kr. e. 4 tavaszán, röviddel a zsidók húsvétja előtt halt meg. A bölcsek legkésőbb az előző év vé­ge felé érkezhettek Palesz­tinába, így a csillag feltű­nését a Kr. e. 6-7 körüli időkben kereshetjük. Mi lehetett ez a „csillag”? • A legtöbb régi és újabb időkben készült képen a betlehemi jászol felett gör­bült csóvájú üstökös lát­ható. Üstökösről az akkori évekből azonban nem em­lékeztek meg a keleti kró­nikások, pedig pl. Kíná­ban igen gondosan figyel­ték az égboltot, és a csil­lagászok minden rendkí­vüli égi jelenséget gondo­san feljegyeztek. Az üstö­kösöket különben is bal­jós égi jeleknek tekintet­ték a régiek. A hirtelen feltűnt égi­testek közül a nova és a szupernóva feltűnése il­lik legjobban a bibliai le­íráshoz. Ezek a távoli, hal­dokló csillagok a Napnál jóval nagyobbak, és a bel­sejükben lejátszódó atom­fizikai folyamatok ered­ményeként részben vagy csaknem teljes mértékben szétrobbannak. Ennek kö­vetkeztében a Földről néz­ve néhány hétig, esetleg A napkeleti bölcsek csillaga a betlehemi istálló fölött. (Fametszet a 15. század végéről) hónapig akkor is ragyog­nak, ha azelőtt halvány vagy láthatatlan volt a fényük. Ezért is nevezték őket új csillagoknak (új: latinul nova). De a nóvá- kat és a még fényesebb szupernóvákat is feljegyez­ték volna az abban a kor­ban élt keleti csillagászok. Johannes Kepler, a hí­res német csillagász is lá­tott Prágából egy szuper­nóvát 1604-ben. ö még azt hitte, hogy az „új csillag” annak köszönhette felvilla­nását, hogy néhány hónap­pal azelőtt azon az égi tá­jon a Jupiter és a Szatur­nusz bolygó szoros látszó közelségbe került egymás­hoz. Arra gondolt, hogy talán Jézus születése ide­jén is hasonló jelenség volt megfigyelhető, és az lehetett a betlehemi csil­lag. Kepler kiszámolta, hogy ezek a bolygók Kr. e. 7-ben néhány hónapon belül háromszor is megkö­zelítették egymást. Kiszá­mította. hogy ez az együtt­állás a Halak csillagképé­ben történt. Akkor azonban nem volt nóva-jelenség, így bi­zonyára maga ez az együtt­állás került a Bibliába. A Jupiter ugyanis a királyi méltóság jelképe volt a napkeleti bölcsek, nyilván babilóniai csillagjósok sze­rint. A Szaturnusz a zsi­dók csillaga, a Halak csil­lagkép pedig részben a szü­letést, részben a bölcsek hazájától nyugat felé eső, tengerparti népek orszá­gát, ez esetben Palesztinát jelentette. Ha a királycsil­lag a zsidók csillagával a születés csillagképében legnagyobb együttállásban van, ez a babilóniai csil­lagjósok szerint nem is je­lenthetett mást, mint hogy megszületett a zsidók ki­rálya. A két bolygó együtt­állása később egyszerűsö­dött egyetlen csillaggá a Bibliában, amidőn igazi jelentése már feledésbe merült.' Ponori Thewrewk Aurél A legszebb magyar templomkert Amiuska fái Szigetcsépen Milyen sok árnyalata van a zöldnek! Száz tujafa százféle zöld szín, s a fe­nyők közt sincs két egyfor­ma színű. A szigetcsépi templom­kertben persze van más Is, nemcsak örökzöldek. Hárs, dió, meggy, vérszilva és kí­nai nyárfa. De ezek pőrék, levélruhájukat rég levetet­ték. Ha nem tudnám, hogy a természet bölcs, okkal te­szi a dolgát, azt mondanám: milyen oktondiak a lomb­hullató fák. Az ember bez­zeg télire felöltözik, meleg subát ölt magára, ezek meg levetik, eíkönnyelműsködik a nyár ajándékát. ★ Nemcsak a kert, a pap­iak szobái is olyanok, mint egy kis arborétum, minden talpalatnyi hely tele van délszaki növénnyel. Hor­váth József plébános úr csendben asszisztál, míg Annuska, a gazdaasszony szapora szóval vezet végig a szobákon. A legnagyob­bat, az ebédlőt egy mennye­zetig érő legyezőpálma ural­ja, levélsátra alatt tíz em­ber is elférne. A szigetcsépi plébános és Annuska szinte minden pénzét a templomkertre, növényre, virágra költi. — Nem éhezünk de sze­rényen élünk. Hét közben többnyire csak egytálételt főzök. Egy cserép új virág­nak vagy facsemetének job­ban tudok örülni, mint a egfinomabb ételnek — mondja Annuska. — Nincs mit egymás sze­mére vessünk — jegyzi meg csendes derűvel a plé­bános úr. — Egyikünknek sincs takarékbetétje, kilenc év minden keresetét a templomba, a kertbe meg a plébánia tatarozására for­dítottuk. Istennek hála, meg is látszik az eredmény. S ez elsősorban Annuska ér­deme. Kilenc évvel ezelőtt a ;emplom körüli másfél hold elhanyagolt bozót volt. Ma az ország második legszebb, leggondozottabb templom­kertje. És ezt nem én mon­dom, nem is Annuska állít­ja. A Magyar Kertészek Egyesületének zsűrije dön­tött így az 1992 tavaszán ál­taluk meghirdetett „A leg­szebb magyar templomkert” pályázatra beérkezett pá­lyaművek alapján, melyre a csépi plébánia is beneve­zett. Nézem a képkollekciót, köztük néhány „légi felvé­telt”. Valamennyit Annuska exponálta, a hatodik X-ét töltő gazdaasszony mé? a toronyba sem volt rest fel­menni, a tágabb rálátás kedvéért. — Hol tanult fényképez­ni? — Ahol kertészkedni, fát nevelni. Könyvből meg a magam kárán. El tudja kép­zelni, hány tujafahajtást aj- nároztam tejfölös pohárban, amíg rájöttem a gyökerez- tetés titkára? Ha nem ezt teszem, tíz pap és tíz gazda- asszony fizetése sem lett volna elég a kert fásításá­hoz. — Hány fájuk van össze­sen? — Azt csak a Jóisten tud­ja. Nem volt rá érkezésem, hogy megszámoljam. Több száz. A szigetcsépi templom­kert ma már országos hírű, s talán a kis arborétum szépségének is része van abban, hogy a májustól ok­tóberig tartó csépi búcsúk­ra messzi földről jönnek a hívek ezrei. Egyházi méltó­ságok, köztük a székesfe­hérvári püspök úr is ült már Annuska kertjében. Horváth József plébános CSALHATATLAN ÚTJELZÉS Minden és mindenki jel, minden történés és ese­mény is jel. Vannak jó és rossz jelek a csillag­világban, az égbolton, a hegyekben és erdőkben, folyókon-tengereken és a levegőben. De jelez az arc, a szem, a szó, a mozdulat éppúgy, mint a közérzet, amit nagyban befolyásol életmódunk, ét­kezési szokásaink. Egy orvosnő panaszkodott, hogy hiába próbálja betegeit okosabb életmódra nevelni, legtöbbször ez a válasz: Nekem inkább orvosságot írjon, nem mondok le arról, amit szeretek, amit megszok­tam ... Ha majd jelentkezik az ér, ideg, máj, tüdő betegsége, akkor talán már késő lesz lemon­dani. Minél hamarabb tegyük meg azt, amit egy okosabb, tapasztaltabb egyén mond és tanácsol nekünk, különben önhittségünk és önszeretetünk végveszélybe sodor ... Mini több tudományos vész jelről hallunk, ame­lyek fenyegetik a földünket, életünket, erdeinket, levegőnket és élelmünket. Ezek komoly jelzések, és jaj nekünk, ha most ezekre nem hallgatunk, s tovább járjuk a ma divatos, ajánlott és felkínált útirányt . . Erkölcsileg még súlyosabb a helyzet. Elszabadult az irigység, a versengés, a gazdagodás, gorombaság és kegyetlenkedés ördöge. A jelszó: többet, jobban élvezni! Ezáltal megbetegül és meghal a lélek, porba, sárba tipródik a tízparancsolat és az evan­gélium, gyarapszik a milliomosok száma, de félel­metesen növekszik a nincstelenek, munkanélkü­liek. színvonal alatt élőknek a milliója. Széthull á család, a vad ösztönök kiélése az abortuszok száz­ezreit követeli. A nyomor és züllés, az italozás és kábítószerezés szédítően emelkedik. A csalás, lopás, gyilkosság mindennapivá lesz, és a közbiztonság hiánya enure több félelmet, szenvedést zúdít a világra. Miért engedi meg az Isten?! — kérdezik igen sokan, ö megtehetné, hogy megkötné a pokol ha­talmát, és akkor béke és igazság uralkodna .,. ö megtette, és minden kérdést megoldott, amikor Betlehemben megszületett Jézus Krisztus Szűz Má­riától. De tudjuk, az agg Simeon Jézus bemutatá­sakor így kiáltott fel: „a karjában lévő kisded JEL, melynek ellene mondanak!” (Lk. 2,34.) És miért? Mert az Igazság és Elei, a Kegyelem és Szentség, az Igazságosság. Szeretet és Béke király­ságot ültette be a világba. Ki mond ellene Krisztusnak? A Sátán, kinek országa: a hazugság, a halál, a gyilkosság, az abor­tusz, a bűn és igazságtalanság, a gyűlölet és kímé­letlen, egymást irtó testvérharc. ö mindenkit meg­kísért, és mindent elkövet, hogy a világot széthú­zásra, hatalmi harcra, gazdagság- és élvezetvágyra, káromkodásra sarkallja. Halljuk, hogy minden harmadik „házasság” fel­bomlik. (Legtöbbje inkább csak ágyasság, de nem házasság!) A harag és irigység hatalmas — pokoli tüzeket gyújt, a bűn már csak emberi gyengeség, a nagyravágyás és dicsőséghajhászás őrülete tom­bol. Betlehem Isten emberiskolája. Az ember maga Krisztus Jézus. Isten létére megalázza magát. Nemcsak hirdette, hogy boldogok a lelki szegé­nyek, a kis igényűek: ő maga egy rideg sziklabar­langban születik. Eltűrte rokonainak elutasítását, Heródes gyilkos szándékát, menekülnie kellett, mint ma tízmillióknak. A kis Jézus JEL, és útjelző, ha követjük, számta­lan nehézség után mienk a győzelem, a lélek dia­dala. az erények gazdagsága, a hősiesség. Karácsonyunk legyen jézusos karácsony, ö az Ég ajándéka, mi is ajándékozzuk magunkat, szivün­ket, erőnket a családnak, a Hazának, az önzetlen, nagylelkű szeretetszolgálatnak, az igazság hirde­tőjének és harcosának. Az Ö terhe édes és könnyű, mert ő maga segít, de a bűn terhe pokolian ke­gyetlen és nehéz. Választhatunk !! ! P. Szabados Imre Anzelm ferences szerzetes (Vác) úr két község nyáját gon­dozza, s Annuska gazda- asszony és sekrestyés egy személyben. — Nem sok szabad időnk marad, de tavasztól őszig még az a kevés is rámegy a kertre. Nyáron a nagy szá­razságban már hajnalban talpon voltunk öntözni. Le­het, hogy bolondnak tart, de én tudok a fákkal beszélni. Hallom, amikor megköszö­nik a törődést, és látom, mi­lyen kéjesen nyújtózkod­nak a nyári záporban. Higgye el, a fáknak is van lelkűk, és tudják, az a sze­repük, hogy széppé tegyék az emberek életét. A templom előtti fenyők­nek karácsony táján más szerepük is van. Ilyenkor Annuska felöltözteti őket csillogó díszekkel, színes gyertyákkal. — A gyerekek örömére és a magányos öregek lelki megnyugvásáért. Sokan vannak, akik mellől eltá­voztak a hozzátartozók, akiknek nincs kinek és akiknek nincs ki fenyőfát állítson. Azok eljönnek ide, elálldogálnak, s a régi ka­rácsonyok emlékét felele­venítve nyugodt lélekkel távoznak. ★ Milyen bölcs a természet, és milyen végtelen az iste­ni gondviselés. A lombhul­lató fák mellett meghagyta az örökzöld fenyőket. Hogy a békesség ünnepén legyen mi köré álliunk. s legalább a szentestén ne csak a gyertyák fényei, de a ben­nünk pislákoló lélekmécsek is világítsanak. Matuía Gy. Oszkár E fehér folt mindaddig megjelenik lapunkban, amíg dr Abra- hám Tibor úr. uagykörösi SZDSZ-es képviselő nem küldi el la­punknak válaszát. Arra kértük a képviselőt velünk foglalkozó parlamenti kérdésfeltevése után, hogy bizonyítsa iobboídalisá- Kunkat, bizonyítsa: a kormányt is jobbról támadtuk.

Next

/
Thumbnails
Contents