Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-01 / 283. szám
4 PEST MEGYEI HÍRLAP SZÚKEBB HAZÁNK 1992. DECEMBER 1., KEDD Örkényi katonasírok Megkésett tisztelgés a hősöknek Nyiladozó értelmem három dolgot fogadott be elsőként: szeresd a szüléidét, tiszteld az öregeket és add meg a kegyeletet a holtaknak. Anyám tanítását nemcsak hogy megtartottam, de magam is továbbadtam fiaimnak, s a kegyelet fogalmában számomra az is benne van, a világért sem lépnék rá egy sírhantra. ★ — Márpedig itt azon lépked — világosít fel kísérőm, Kovács István polgármester. — Alattunk egy bosnyák ezred katonái porladnak. Akkoriban nem vezettek helyrajzi nyilvántartást a sírokról, így csak gyanítjuk a tömegsír irányát. Valahol itt kezdődött és a kerítés felé húzódott. Örkényben 1760-ban nyitották az első temetőt, melyhez Grassalkovich Antal herceg, az akkori földesúr adta a területet. Nem tudni miért, hatvan év múlva új temetőt nyitottak, éppen száz évig szolgálta a községet. Az elmúlt ötven év során elvadult, a keresztek, kövek megdőltek, a kopjafák elkorhadtak, az enyészet vette birtokába a sírkertet. Hivatalba lépése után egy évvel az önkormányzat kimondta, a legsürgetőbb problémákat megoldották, ideje rendet tenni a temetőkben is. A Tatárszent- Oyörgy felé vezető út melletti akácdzsungel re ez év tavaszán került sor, a földmunkásokkal egyidőben a község helytörténésze, Ro- gosz János is munkához látott. Egyházi matrikulák és levéltári anyagok alapján tisztázta néhány olyan halott kilétét, akik valamilyen módon kapcsolódtak az utóbbi százötven év történelméhez. — Egy sírról biztosan tudjuk, hogy 1848-as honA német kopjafa felavatásán képviseltették magukat az Örkényben elesett katonák hozzátartozói. vedelt nyughelye. A ’49. január 2-i pesti csatában sebesültek meg, s a Kecskemét felé visszavonuláskor itt haltak meg Örkényben— idézi a múltat Rö- gosz tanár úr. — Január 5-én temették el őket, s később, már Pálóczi Horváth István idejében, az uradalmi kovács díszes vaskerítést készített a sír köré. Hosszas kutatás után tisztázódott a két honvéd személye: Halász József és Melics György. Az 5. gyalogezredben szolgáltak. Az egykori krónikás mindösz- sze ennyit jegyzett be a nevük mellé: dunántúliak. Nagyon örülünk, ha megkésve is. de végre névre- szólóan róhatjuk le tiszteletünket a két honvéd sírjánál. A Pálócziak nagylelkűségére jellemző, emlékoszlopot emeltek a 4. bosnyák lövészezred halottainak is. Ezt az ezredet Örkényben pihentette az első világháború közepén a hadvezetés, s alighanem egy epidémia miatt mintegy 450— 500 katona halt meg az Örkényi tábori kórházban igen rövid idő alatt. A kőobe- liszkre 40 nevet véstek rá, ez is most került napvilágra. A második világégés sem kerülte el Örkényt, áldozatai itt nyugszanak az öregtemetőben. Ezeknek a nevét egy katonai levélRogosz ta.nár úr a 48-asok sírjánál. A vaskerítést készítő uradalmi kovács nevét nem őrizték meg az árkusok, pedig megérdemelte volna. tárban találta meg Rogosz János. Fojta Józsefet, Madarász Pétert és Sallai Jánost 1944. november 3-án gyilkolta le egy részegen garázdálkodó orosz járőr. — Ezeket a kopjafákat a tanár úr faragta — mondja Kovács István polgár- mester. Az Örkényi temetők reneszánsza utolsó szakaszába lépett, most kezdtek hozzá a zsidótemető rendezéséhez. Ide 1944 után már alig temettek valakit. A község zsidó lakossága vagy elpusztult Auschwitzban, vagy elvándorolt a környékről; — Gyakorlatilag az elmúlt 25—30 évben nem tett itt arrébb senki semmit — mutat széjjel az elhanyagolt temetőben a polgármester. — Pedig a halottnak akkor is kijár a kegyelet, ha nincs közeli hozzátartozója. Levelet írtunk a Zsidó Hitközségnek, kértük a hozzájárulásukat a rendezéshez. Nemcsak jóváhagyást, de 50 ezer forintot is küldtek. Cementre, téglára. A többit mi áll- juk. Nem tudom, az Örkényi képviselők közül ki mit kapott útravalóul a szülői Jiázban. Egy biztos: a halottak iránti tiszteletre őket is megtanították. Matula Gy. Oszkár A tömzsi emlékmű alatt 40 bosnyák vitéz piheni örök álmát. Vajon él-e még leszármazottjuk Boszniában? AMI A FELMONDÁSOK MÖGÖTT VAN Megindult a gazdaság stabilizálódása Vállalkozó körösi orvosok December 31. napjával kilenc körzeti orvosnak felmond a nagykőrösi önkormányzat. így döntött legutóbbi ülésen a képviselőtestület, miután megtárgyalta a szociális cs egészségügyi bizottságnak a háziorvosi szolgálat jövőbeni működésével kapcsolatos beterjesztését. Nos, még mielőtt bárkit aggodalom fogna el a nagykőrösi egészségügyi ellátás sorsát illetően, rögtön tisztázni szükséges a lényeget. Természetesen nem az orvosok spontán szélnek eresztéséről van szó. Szerződésük felbontása annak a szervezeti és tevékenységi átalakulásnak a része, amely a hazai egészségügy reformja néven került a köztudatba. A jövő évtől kezdve, illetve ha pontosak akarunk lenni, lényegében már idén július 1-jétől az alapellátásban dolgozó háziorvosok és gyermekorvosok szolgálatának három módja lehetséges. Vagy közvetlenül az önkormányzati felügyelet alatt dolgoznak, vagy pedig vállalkozóként. A közbülső eset. amikor területi ellátási kötelezettséget is teljesítenek a vállalkozó orvosok. Nagykőrösön ez utóbbi megoldást tartotta járható útnak az orvosok többsége, így Bodnár Ferenc, Bozlék Mihály, Tanai Andrea, Lengyel György, Módra Marianna, Somlyai Károly, Stark Károly és Wolf Ferenc, a ’93-as évtől már nem a rendelőintézetben látja el a betegeket, hanem magán- rendelőkben. A magánpraxis bővülése természetesen nem veszélyeztetheti a lakosság teljes körű ellátását, éppen ezért ki-ki területi ellátási kötelezettséget is vállal, tehát a korábbi szerződések felbontását egy új együttműködési okirat váltja fel. Néhány orvos úgy döntött, hogy továbbra is az önkormányzatnál marad. Kovács Zsigmond, Grépály István. Nagykőrösi Ildikó, Szecsei Katalin és Tóth Zsuzsanna a jövőben is a rendelőintézetben látja el a betegeket. Szakmai körökben jóformán egész nyáron át vita, tanulmány tárgva volt az átszervezés, illetve azon belül a lehetőségek megítélése. Hazánkban eddig min d össze hatva n valahány orvos váltotta ki a vállalkozói engedélyt, s csak néhány hónaoos tapasztalatuk birtokában tudnak nvi- latkozni: megéri-e a váltás? Annyi bizonyos, hogy a magánvizekre evező orvosok kényszerpályára kerülnek, hiszen ezzel a lépésükkel megteremtik a konkurenciát is. Márpedig a magánorvosi vállalkozás akkor lehet jövedelmező, ha szolgáltatásaik sokrétűsége, színvonala olyan fokot ér el, hogy meghaladja a korábbi ellátási nívót. Ügy tűnik — s ezt mondják a témában már tapasztalatokkal rendelkezők — a gyógyítómunka nem elaprózódik, éppenséggel munkacsoportok — orvosi teamek — kialakulását kívánja meg. M. J. Megyei körkép a munkanélküliségről Amíg 1992 szeptemberében 49 ezer regisztrált munka- nélküli volt Pest megyében, addig jövő év végére 76 ezer munkanélkülit prognosztizálnak a Pest Megyei Munkaügyi Központ munkatársai. Ez a szám megdöbbentő, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy idén januárban még csak 28 ezer 530-an voltak állás nélkül. Ugyanakkor meglepő, hogy megnövekedett a munkaerő-kereslet, a bejelentett álláshelyek száma több mint háromszorosára nőtt. Gondot jelent azonban, hogy a keresletet a kínálattal nem sikerül megfelelő gyorsasággal összehozni. A munkaügyi kirendeltségeken bejelentett munkahelyek közel egyhar- madát 3-6 hónapig nem sikerült betölteni. Viszont csökkenő tendenciát mutat azoknak az álláshelyeknek a száma, amelyek elfoglalásához fél évnél is hosz- szabb idő kell. A havonta kétezres létszámmal növekvő munkanélküli réteg azonban nem hajlandó bármilyen állást elfogadni. A munkavállalók megfelelő bért és munkakörülményeket igényelnek, amit nem mindig biztosít számukra a munkáltató. Jellemző adat, hogy Pest megye aktív kereső rétegéből sokan nem találnak saját településükön állást. 150 ezer körül van azoknak a száma, akik a megyén kívül dolgoznak, elsősorban a fővárosban. Ugyanakkor más megyéből mindössze 22 ezer ember jár át Pest megyébe azért, mert itt talált magának munkahelyet. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 975 ezer ember él a megyében. A munkaképes korú lakosság száma 507 ezer, amelyből 382 ezer az aktív kereső. Továbbra is magas a nyugdíjasok foglalkoztatása: a megyében 3 munkáltatók 9 ezer 500 nyugdíjast alkalmaznak, ami a regisztrált munkanélkülieknek csaknem húsz százaléka. Munkaerőpiaci szempontból különösen veszélyeztetett a pályakezdők rétege. A fiatalok elhelyezkedési esélyét rontja, hogy közel negyven százalékuk túlte lített szakmában szerez képesítést. Jelenleg a pályakezdők a munkanélküliek hét százalékát teszik ki, számuk a megyében csaknem három és fél ezer. A legtöbb fiatal munkanélküli a szakmunkások közül kerül ki, de magas a szak- középiskolát és gimnáziumot végzettek aránya is. Míg a munkahelykínálat alakulásából a gazdaság meginduló stabilizálódására lehet következtetni, addig a munkáltatók nagy része nem bízik a gazdaság növekedésében. A Pest Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint az értékesítési lehetőségeket tekintve a mezőgazdasági üzemek 63,5 százaléka csökkenést vár, az ipari egységeknek viszont csak a 33 százaléka gondolja űev, hogy visszaesés lesz. Ezzel összefüggésben a munkáltatóknak csak tíz százaléka tervez termelésbővítést. Ugyanakkor húsz százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a közeljövőben létszámbővítést tervez, főleg az iparban. A számokból is kitűnik, hogy a munkaadók jelenlegi helyzetüket nagyon bizonytalannak ítélik. A területi kirendeltségek adatait tekintve Vác és Ráckeve körzetében okozza a legsúlyosabb gondokat a munkanélküliség. Ezen a két helyén az összes munkaképes lakos 16 százaléka van állás nélkül. Cegléden és Nagykőrösön a mező- gazdaság átalakulása. miatt növekedett meg hirtelen a munkanélküliség, Érden és Százhalombattán a szövetkezetek átalakulása okozott ugyanilyen gondokat. Gödöllőn a beindult munkahelyteremtések részben megállították a nagyobb arányú növekedést. Dabas. Monor és Nagykáta körzetében nemcsak a mezőgazdaság átalakulása jelentett óriási problémát, hanem a fővárosi elbocsátások is. Dunakeszi és Vác körzete a megye legkritikusabb része. Az állami és szövetkezeti ipari egységek privatizálása komoly munkaerőpiaci problémát okoz, és az előrejelzések szerint tovább csökken a munkahelyek szárra. A Zsámbéki medencében szintén a mezőgazdasági üzemek átalakulása adott jelentős növekedést a munkanélküliségben. Budaörsön és Szentendrén viszont lassabban növekszik az állástalanok száma. Ráckevén és Szi- getszentmiklöson az ipari nagyvállalatok átalakulása az elkövetkező időre nagyobb létszámleépítést jelez. A szigetvégen a megszűnő állások pótlásának kicsi a lehetősége a kedvezőtlen utazási feltételek miatt. összességében elmondható, hogy a negyvenévesnél idősebb korosztáíy foglalkoztatása komoly gondokat jelent a szabadságnapok magas száma, a hosszabb felmondási idő, a magasabb bér miatt. A nyolc osztályt végzettek, illetve az ez alatti képzettségűek helyzete viszont még ennél is kri ti- kusabb. Az elbocsátások elsősorban a szakképzetlen fizikai munkásokat érintik, de megfigyelhető a szellemi foglalkozásúak — ezen belül a felsőfokú végzettségűek — számának növekedése. Továbbra is a 36-55 év közötti népesség teszi ki a munkanélküliek negyven százalékát. A Pest Megyei Munkaügyi Központ azonban mindent megtesz, hogy a helyzet javuljon. A foglalkoztatási alapból a legtöbb pénzt az átképzésekre, a munkahelyteremtés támogatására, a közhasznú munkavégzésre fordítja. De anyagi eszközökkel segíti a vállalkozóvá válást, a foglalkoztatás bővítését, a részmunkaidős foglalkoztatást és a korkedvezményes nyugdíjaztatást. A központ az idén kétezer embert juttatott munkahelyhez, a megyei foglalkoztatási alapból pedig a munkanélküliek csaknem húsz százalékát támogatta valamilyen formában. II. Cs.
