Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-01 / 283. szám

4 PEST MEGYEI HÍRLAP SZÚKEBB HAZÁNK 1992. DECEMBER 1., KEDD Örkényi katonasírok Megkésett tisztelgés a hősöknek Nyiladozó értelmem három dolgot fogadott be elsőként: szeresd a szüléidét, tiszteld az öregeket és add meg a kegyeletet a holtaknak. Anyám tanítását nemcsak hogy megtartottam, de ma­gam is továbbadtam fiaim­nak, s a kegyelet fogalmá­ban számomra az is benne van, a világért sem lépnék rá egy sírhantra. ★ — Márpedig itt azon lép­ked — világosít fel kísé­rőm, Kovács István pol­gármester. — Alattunk egy bosnyák ezred katonái por­ladnak. Akkoriban nem ve­zettek helyrajzi nyilván­tartást a sírokról, így csak gyanítjuk a tömegsír irá­nyát. Valahol itt kezdődött és a kerítés felé húzódott. Örkényben 1760-ban nyi­tották az első temetőt, melyhez Grassalkovich An­tal herceg, az akkori föl­desúr adta a területet. Nem tudni miért, hatvan év múlva új temetőt nyitot­tak, éppen száz évig szol­gálta a községet. Az elmúlt ötven év során elvadult, a keresztek, kövek megdől­tek, a kopjafák elkorhad­tak, az enyészet vette bir­tokába a sírkertet. Hivatalba lépése után egy évvel az önkormányzat ki­mondta, a legsürgetőbb problémákat megoldották, ideje rendet tenni a teme­tőkben is. A Tatárszent- Oyörgy felé vezető út mel­letti akácdzsungel re ez év tavaszán került sor, a föld­munkásokkal egyidőben a község helytörténésze, Ro- gosz János is munkához látott. Egyházi matrikulák és levéltári anyagok alap­ján tisztázta néhány olyan halott kilétét, akik valami­lyen módon kapcsolódtak az utóbbi százötven év tör­ténelméhez. — Egy sírról biztosan tudjuk, hogy 1848-as hon­A német kopjafa felavatá­sán képviseltették magu­kat az Örkényben elesett katonák hozzátartozói. vedelt nyughelye. A ’49. ja­nuár 2-i pesti csatában se­besültek meg, s a Kecske­mét felé visszavonuláskor itt haltak meg Örkény­ben— idézi a múltat Rö- gosz tanár úr. — Január 5-én temették el őket, s ké­sőbb, már Pálóczi Horváth István idejében, az ura­dalmi kovács díszes vaske­rítést készített a sír köré. Hosszas kutatás után tisz­tázódott a két honvéd sze­mélye: Halász József és Melics György. Az 5. gya­logezredben szolgáltak. Az egykori krónikás mindösz- sze ennyit jegyzett be a nevük mellé: dunántúliak. Nagyon örülünk, ha meg­késve is. de végre névre- szólóan róhatjuk le tiszte­letünket a két honvéd sír­jánál. A Pálócziak nagylelkűsé­gére jellemző, emlékoszlo­pot emeltek a 4. bosnyák lövészezred halottainak is. Ezt az ezredet Örkényben pihentette az első világhá­ború közepén a hadveze­tés, s alighanem egy epi­démia miatt mintegy 450— 500 katona halt meg az Ör­kényi tábori kórházban igen rövid idő alatt. A kőobe- liszkre 40 nevet véstek rá, ez is most került napvi­lágra. A második világégés sem kerülte el Örkényt, áldo­zatai itt nyugszanak az öregtemetőben. Ezeknek a nevét egy katonai levél­Rogosz ta.nár úr a 48-asok sírjánál. A vaskerítést készítő uradalmi kovács nevét nem őrizték meg az árkusok, pedig megérdemelte volna. tárban találta meg Rogosz János. Fojta Józsefet, Ma­darász Pétert és Sallai Já­nost 1944. november 3-án gyilkolta le egy részegen garázdálkodó orosz járőr. — Ezeket a kopjafákat a tanár úr faragta — mond­ja Kovács István polgár- mester. Az Örkényi temetők re­neszánsza utolsó szakaszá­ba lépett, most kezdtek hoz­zá a zsidótemető rendezé­séhez. Ide 1944 után már alig temettek valakit. A község zsidó lakossága vagy elpusztult Auschwitzban, vagy elvándorolt a kör­nyékről; — Gyakorlatilag az el­múlt 25—30 évben nem tett itt arrébb senki sem­mit — mutat széjjel az el­hanyagolt temetőben a pol­gármester. — Pedig a ha­lottnak akkor is kijár a kegyelet, ha nincs közeli hozzátartozója. Levelet ír­tunk a Zsidó Hitközségnek, kértük a hozzájárulásukat a rendezéshez. Nemcsak jóváhagyást, de 50 ezer fo­rintot is küldtek. Cement­re, téglára. A többit mi áll- juk. Nem tudom, az Örkényi képviselők közül ki mit kapott útravalóul a szülői Jiázban. Egy biztos: a ha­lottak iránti tiszteletre őket is megtanították. Matula Gy. Oszkár A tömzsi emlékmű alatt 40 bosnyák vitéz piheni örök álmát. Vajon él-e még leszármazottjuk Boszniában? AMI A FELMONDÁSOK MÖGÖTT VAN Megindult a gazdaság stabilizálódása Vállalkozó körösi orvosok December 31. napjával ki­lenc körzeti orvosnak fel­mond a nagykőrösi önkor­mányzat. így döntött leg­utóbbi ülésen a képviselő­testület, miután megtár­gyalta a szociális cs egész­ségügyi bizottságnak a há­ziorvosi szolgálat jövőbeni működésével kapcsolatos beterjesztését. Nos, még mielőtt bárkit aggodalom fogna el a nagykőrösi egészségügyi ellátás sorsát illetően, rög­tön tisztázni szükséges a lényeget. Természetesen nem az orvosok spontán szélnek eresztéséről van szó. Szerződésük felbontása annak a szervezeti és tevé­kenységi átalakulásnak a része, amely a hazai egész­ségügy reformja néven ke­rült a köztudatba. A jövő évtől kezdve, il­letve ha pontosak akarunk lenni, lényegében már idén július 1-jétől az alapellá­tásban dolgozó háziorvosok és gyermekorvosok szolgá­latának három módja le­hetséges. Vagy közvetlenül az önkormányzati felügye­let alatt dolgoznak, vagy pedig vállalkozóként. A közbülső eset. amikor te­rületi ellátási kötelezettsé­get is teljesítenek a vállal­kozó orvosok. Nagykőrösön ez utóbbi megoldást tartot­ta járható útnak az orvo­sok többsége, így Bodnár Ferenc, Bozlék Mihály, Ta­nai Andrea, Lengyel György, Módra Marianna, Somlyai Károly, Stark Károly és Wolf Ferenc, a ’93-as évtől már nem a rendelőintézetben látja el a betegeket, hanem magán- rendelőkben. A magánpraxis bővülése természetesen nem veszé­lyeztetheti a lakosság tel­jes körű ellátását, éppen ezért ki-ki területi ellátási kötelezettséget is vállal, te­hát a korábbi szerződések felbontását egy új együtt­működési okirat váltja fel. Néhány orvos úgy dön­tött, hogy továbbra is az önkormányzatnál marad. Kovács Zsigmond, Grépály István. Nagykőrösi Ildikó, Szecsei Katalin és Tóth Zsuzsanna a jövőben is a rendelőintézetben látja el a betegeket. Szakmai körökben jófor­mán egész nyáron át vita, tanulmány tárgva volt az átszervezés, illetve azon belül a lehetőségek meg­ítélése. Hazánkban eddig min d össze hatva n valahány orvos váltotta ki a vállal­kozói engedélyt, s csak né­hány hónaoos tapasztala­tuk birtokában tudnak nvi- latkozni: megéri-e a vál­tás? Annyi bizonyos, hogy a magánvizekre evező or­vosok kényszerpályára ke­rülnek, hiszen ezzel a lé­pésükkel megteremtik a konkurenciát is. Márpedig a magánorvosi vállalkozás akkor lehet jövedelmező, ha szolgáltatásaik sokré­tűsége, színvonala olyan fokot ér el, hogy megha­ladja a korábbi ellátási ní­vót. Ügy tűnik — s ezt mondják a témában már tapasztalatokkal rendelke­zők — a gyógyítómunka nem elaprózódik, éppen­séggel munkacsoportok — orvosi teamek — kialaku­lását kívánja meg. M. J. Megyei körkép a munkanélküliségről Amíg 1992 szeptemberében 49 ezer regisztrált munka- nélküli volt Pest megyében, addig jövő év végére 76 ezer munkanélkülit prog­nosztizálnak a Pest Megyei Munkaügyi Központ mun­katársai. Ez a szám meg­döbbentő, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy idén januárban még csak 28 ezer 530-an voltak állás nélkül. Ugyanakkor meglepő, hogy megnövekedett a munkaerő-kereslet, a beje­lentett álláshelyek száma több mint háromszorosára nőtt. Gondot jelent azon­ban, hogy a keresletet a kínálattal nem sikerül meg­felelő gyorsasággal össze­hozni. A munkaügyi kiren­deltségeken bejelentett munkahelyek közel egyhar- madát 3-6 hónapig nem si­került betölteni. Viszont csökkenő tendenciát mutat azoknak az álláshelyeknek a száma, amelyek elfogla­lásához fél évnél is hosz- szabb idő kell. A havonta kétezres létszámmal növek­vő munkanélküli réteg azonban nem hajlandó bármilyen állást elfogadni. A munkavállalók megfele­lő bért és munkakörülmé­nyeket igényelnek, amit nem mindig biztosít szá­mukra a munkáltató. Jellemző adat, hogy Pest megye aktív kereső rétegé­ből sokan nem találnak sa­ját településükön állást. 150 ezer körül van azoknak a száma, akik a megyén kívül dolgoznak, elsősorban a fővárosban. Ugyanakkor más megyéből mindössze 22 ezer ember jár át Pest me­gyébe azért, mert itt talált magának munkahelyet. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 975 ezer ember él a megyében. A munkaképes korú lakosság száma 507 ezer, amelyből 382 ezer az aktív kereső. Továbbra is magas a nyugdíjasok fog­lalkoztatása: a megyében 3 munkáltatók 9 ezer 500 nyugdíjast alkalmaznak, ami a regisztrált munka­nélkülieknek csaknem húsz százaléka. Munkaerőpiaci szempont­ból különösen veszélyezte­tett a pályakezdők rétege. A fiatalok elhelyezkedési esélyét rontja, hogy közel negyven százalékuk túlte lített szakmában szerez ké­pesítést. Jelenleg a pálya­kezdők a munkanélküliek hét százalékát teszik ki, számuk a megyében csak­nem három és fél ezer. A legtöbb fiatal munkanél­küli a szakmunkások közül kerül ki, de magas a szak- középiskolát és gimnáziu­mot végzettek aránya is. Míg a munkahelykínálat alakulásából a gazdaság meginduló stabilizálódásá­ra lehet következtetni, ad­dig a munkáltatók nagy része nem bízik a gazda­ság növekedésében. A Pest Megyei Munkaügyi Köz­pont adatai szerint az ér­tékesítési lehetőségeket te­kintve a mezőgazdasági üzemek 63,5 százaléka csök­kenést vár, az ipari egysé­geknek viszont csak a 33 százaléka gondolja űev, hogy visszaesés lesz. Ezzel összefüggésben a munkál­tatóknak csak tíz százalé­ka tervez termelésbővítést. Ugyanakkor húsz százalé­kuk nyilatkozott úgy, hogy a közeljövőben létszámbő­vítést tervez, főleg az ipar­ban. A számokból is kitű­nik, hogy a munkaadók je­lenlegi helyzetüket nagyon bizonytalannak ítélik. A területi kirendeltségek adatait tekintve Vác és Ráckeve körzetében okozza a legsúlyosabb gondokat a munkanélküliség. Ezen a két helyén az összes mun­kaképes lakos 16 százaléka van állás nélkül. Cegléden és Nagykőrösön a mező- gazdaság átalakulása. miatt növekedett meg hirtelen a munkanélküliség, Érden és Százhalombattán a szövet­kezetek átalakulása okozott ugyanilyen gondokat. Gödöllőn a beindult munkahelyteremtések rész­ben megállították a na­gyobb arányú növekedést. Dabas. Monor és Nagykáta körzetében nemcsak a me­zőgazdaság átalakulása je­lentett óriási problémát, hanem a fővárosi elbocsá­tások is. Dunakeszi és Vác körze­te a megye legkritikusabb része. Az állami és szövet­kezeti ipari egységek pri­vatizálása komoly munka­erőpiaci problémát okoz, és az előrejelzések szerint to­vább csökken a munkahe­lyek szárra. A Zsámbéki medencében szintén a me­zőgazdasági üzemek átala­kulása adott jelentős növe­kedést a munkanélküliség­ben. Budaörsön és Szent­endrén viszont lassabban növekszik az állástalanok száma. Ráckevén és Szi- getszentmiklöson az ipari nagyvállalatok átalakulása az elkövetkező időre na­gyobb létszámleépítést je­lez. A szigetvégen a meg­szűnő állások pótlásának kicsi a lehetősége a ked­vezőtlen utazási feltételek miatt. összességében elmondha­tó, hogy a negyvenévesnél idősebb korosztáíy foglal­koztatása komoly gondokat jelent a szabadságnapok magas száma, a hosszabb felmondási idő, a magasabb bér miatt. A nyolc osztályt végzettek, illetve az ez alat­ti képzettségűek helyzete viszont még ennél is kri ti- kusabb. Az elbocsátások elsősorban a szakképzetlen fizikai munkásokat érintik, de megfigyelhető a szelle­mi foglalkozásúak — ezen belül a felsőfokú végzett­ségűek — számának növe­kedése. Továbbra is a 36-55 év közötti népesség teszi ki a munkanélküliek negyven százalékát. A Pest Megyei Munka­ügyi Központ azonban min­dent megtesz, hogy a hely­zet javuljon. A foglalkoz­tatási alapból a legtöbb pénzt az átképzésekre, a munkahelyteremtés támo­gatására, a közhasznú mun­kavégzésre fordítja. De anyagi eszközökkel segíti a vállalkozóvá válást, a foglalkoztatás bővítését, a részmunkaidős foglalkoz­tatást és a korkedvezmé­nyes nyugdíjaztatást. A központ az idén kétezer embert juttatott munka­helyhez, a megyei foglal­koztatási alapból pedig a munkanélküliek csaknem húsz százalékát támogatta valamilyen formában. II. Cs.

Next

/
Thumbnails
Contents