Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-01 / 283. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZÚKEBB HAZÁNK 1992. DECEMBER 1., KEDD 5 Ülésezett Piliscsaba önkormányzata Javuló egészségügyi feltételek Taktikázó téesz Bírósághoz fordultak a szigetcsépiek Piliscsaba nagyközség ön- kormányzatának képviselő­testülete több órán keresz­tül olyan előterjesztésekről vitatkozott és foglalt állást, amelyek mindegyike nagy mértékben foglalkoztatja a település közvéleményét. Kasza Péter polgármes­ter előterjesztésében némi büszkeséggel vette tudomá­sul, hogy Piliscsabán nagy­községi zeneiskolát szer­veznek, ahol minden fel­tételt megteremtenek a te­hetséges gyerekek zenei képzéséhez. 1993-tól zon­gora, hegedű, gitár, ütős hangszerek szerepelnek a tantervben, ettől remél­hetően gazdagodni fog a település zenei élete. Máskülönben jeleznünk kell azt is, hogy' dicséretre méltó a képviselő-testület kultúra iránti elkötelezett­sége, és ez nem kis dolog manapság, amikor minden­ről beszélnek, csak a kultú­ra fontosságáról nem. Az önkormányzati ülésen megvitatták a helyi adózás helyzetét, tájékoztatót hall­gattak meg a jászfalui fa­lugyűlés tapasztalatairól, szó esett a település ide­genforgalmi fejlesztési kon­cepciójáról és a felnőtt egészségügyi ellátás hely­zetéről. Az utóbbiról szóló beszá­moló elkészítői már a be­vezetőben hangsúlyozták, hogy ez volt az első alka­lom, mikor a testület ón­álló napirendi pontként tárgyalta a település egész­ségügyi ellátásának a hely­zetét. A téma időszerűségét senki sem vitatta, hiszen olyan nagyközségben, miit Piliscsaba, minden állam­polgár számára rendkívül fontos az egészségügyi ellá­tás. Annál is inkább, mivel a háziorvosi ellátás beveze­tése új helyzet elé állítot­ta mind az önkormány­zatot mind az orvosokat. Megtudtuk, hogy nz 1992-es esztendőre a kép­viselő-testület 8 585 000 fo­rintot biztosított évi Költ­ségvetési tervében, ugyan­akkor a társadalombizto­sítás csak 7 184 000 forint­tal támogatta, s ez a teljes összegnek csupán 80 száza­lékát fedezte. Egyértelműen pozitívum­ként értékelték a jelenle­vők, hogy nagy mértékben javult, az eszközellátottság ebben az esztendőben. Pél­dákat is mondtak, amikor megemlítették, hogy sike­rült beszerezni egy számí­tógépes EKG és egy fogá­szati röntgengépet. Ezeket természetesen céltámoga­tással, illetve önkormány­zati hozzájárulással tudták megvásárolni. Ha minden igaz, hamarosan sikerül beszerezni az orvosdiag­nosztikai nyilvántartásra alkalmas számítógépet. Gondok vannak a helyi­ségellátással. de a helyi igények szintjén az egész­ségügyi alapellátás bizto­sított. A rendelések idejét úgy alakították ki, hogy a köz­ségben rendelő három há­ziorvos felváltva rendel délelőtt és délután is, de ké­szenléti szolgálatot is szer­veztek, a sürgősségi beteg- ellátás biztosításáért. Az előterjesztésből azt is megtudhatták a képviselők, hogy Pilisvörösváron van hétvégi és az ünnepnapi ügyelet. 50-70 fő a házior­vosok napi betegforgalma, naponta pedig 3-6 esetben hívják ki az orvost fekvő betegekhez. Nem voltak hiábavalóak az eddigi kommunális fej­lesztések. hiszen a vezeté­kes ivóvízzel való ellátás biztosítása óta lényegesen csökkent a lakosság jár­ványos megbetegedésének veszélye. Novembertől megfelelően igazodik a gyógyszertár nyitvaiartása a háziorvo­sok rendelési idejéhez, amit köszönettel fogadtak a be­tegek. Máskülönben megfe­lelő a gyógyszerellátás. Jaszfalun a náziorvos házi­gyógyszertárat kezel a ren­delőben, amely biztosítja az azonnali gyógyszerellá­tás lehetőségét. A képviselő-testület ülé­sén sok szó esett az orvo­si alapellátás átszervezésé­ről, amely rendkívülien sok feladatot jelentett az or­vosoknak. Ezzel még meg is birkóztak volna, a na­gyobb gond azzal van, hogy a leadott betegbiztosítási kártyák gyűjtése, illetve a teljesítmény aránya nem szolgálják kifejezetten a háziorvos által történő egészségmegőrzésre fordí­tott munkateljesítménye­ket. Amikor szó esett az or­vosok és az egészségügy­ben dolgozók tevékenysé­géről, akkor többen meg­említették az alacsony bé­reket is. Csak a szemléle­tesség kedvéért írjuk le, hogy egy öt-hat éves gya­korlattal rendelkező fogor­vos fizetése 15 000 forint, de nem jobb a helyzet a 21 év gyakorlattal rendel­kező háziorvosnál sem, aki 24 250 forint fizetést kap. A képviselő-testület meg­vitatta az 1993-as eszten­dő költségvetési irányel­veit és szó volt a privati­zálásra kerülő önkormány­zati bérlakások kijelölésé­ről is. Papp János TÁROLÓK SZÁZHALOMBATTÁN Kilencven napra Az Európai Gazdasági Kö­zösséghez való csatlakozási lehetőségünk egyik alap- feltétele, hogy biztosított legyen a magyar gazdaság zavartalan működőképes­sége. A kormány leghatá­rozottabb szándéka, hogy a Nemzetközi Energiaügy­nökség javaslata alapján kidolgozzák a szakértők, miként lehetne kilencven napig készletezni a kőola­jat. A Mól Rt.-ben megtud­tuk, hogy hazánk jelenleg csak 25-30 napos kőolaj­feldolgozási ütemének meg­felelő tárolókapacitással bír Százhalombattán. Ez a mennyiség négymillió köb­méternek felel meg. A be­érkezett kőolajat folyama­tosan finomítják. A tárolók megépítéséhez egyelőre csak banki hitelek segítsé­gével kezdenének hozzá. A pályások nesgy része Pesf megyei Készülődés a világkiállításra November 16-án lezárult a világkiállítási pályázati ki­írások első ciklusa — tud­tuk meg Iloppál Zoltántól, Jász-Nagy kun-Szolnok, Nógrád és Pest megye Köz- társasági Megbízott Hivata­lának Expo-biztosától. Hi­vatala jelentős szerepet ka­pott a világkiállításhoz kap­csolódó rendezvények pá­lyáztatásában. A régióból összesen ötvennégy pályázat érkezett, ebből harminchat volt Pest megyei. Nagy részük átgondolt, jó elképzeléseket tartalmaz. A világkiállítás pályázati bizottsága december 3-án ül össze, hogy megkezdje a pályázatok minősítését. E bizottság dönt arról, kik azok, akiket felkérnek a pályázatok részletes kidol­gozására. Ebben szerepel­nie kell a komplett üzleti tervnek, a minden oldalról alátámasztott kapcsolat- rendszereknek, a források pontos megjelölésének, idő­pontokkal, helyszínekkel, a szükséges létesítmények, beruházások programszintű létrehozásával. Ha több te­lepülés pályázna egyszerre térségi rendezvényekkel, akkor meg kell nevezni a főrendezőt. De más pályá­zók esetében is szükség van a nevesítésre, vagyis, min­denképpen fel kell tüntetni, ki a rendezvények felelőse. A részletes pályázatokat a bizottság a Világkiállítási Tanácsnak továbbítja. Ha itt is elfogadják a pályáza­tot, úgy hatvan napon be­lül szerződést köthet a pá­lyázó a programirodával. S ettől kezdve kerül be a ren­dezvény a világkiállítási programok körébe. A har­madik fázis a megvalósítás és az ellenőrzés időszaka. Ez utóbbinak komoly sze­repet szánnak a szervezők. Akik nem teljesítik a szer­ződésben vállalt kötelezett­ségeiket, azonnal a prog­ramiroda felbontja a szer­ződést. Ez év végéig megkapják az értesítést mindazok, akik már pályáztak, megtudhat­ják, milyen elbírálásban ré­szesült ötletük. A cél az, hogy minél több rendezvény valósulhasson meg. Akár minden napra juthat egy-egy, a lényeg az, hogy a hazánkba érkező lá­togatók választani tudjanak érdeklődésük szerint. A vi­dék bemutatkozásánál a hangsúlyt — Hoppál Zoltán szerint — arra kéne helyez­ni, hogy a fővároshoz közel, úgy száz-százötven kilomé­terre lévő falvakban, váro­sokban oldják meg a ven­Péntckcn nyújtotta be a bírósági keresetet a szigetcsépi érdekegyeztető fórum cs a földrendező bizottság az Or­szágos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal azon határo­zata ellen, amely a fórum fellebbezését elutasítva jóvá­hagyta a szigetcsépi földalap-kijelöléseket. Az érdekegyeztető fórum — még tavasszal — azért fellebbezte meg a téesszel kötött egyezséget, mert a földalapok kijelölésének ké­sőbbi elemzése során arra a megállapításra jutott, hogy az elkülönítés nem felel meg a törvényi előírások­nak. A földalapok elkülöní­tésére készült három terve­zetet érdemben vizsgálni nem tudta, mert a szövet­kezet a törvény által előírt adatszolgáltatási kötelezett­ségének nem tett eleget. Ké­sőn jutott a fórum tudomá­sára az is, hogy a téesz nemcsak állami, de termé­szetes személyek tulajdoná­ban lévő földeket is kije­lölt kárpótlásra. Fellebbe­zési ok volt ezenkívül, hogy a kis aranykorona ér­tékű, de értékes Duna-parti földterületeket a törvény előírásait megszegve nem arányosan jelölték ki. Nem megalapozóit Az érdekegyeztető fórum és a földrendező bizottság véleménye az, hogy amikor az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elutasí­totta a szigetcsépiek felleb­bezését, figyelmen kívül hagyta az államigazgatási eljárási törvény vonatko­zó szabályait. Ezért a bí­rósági keresetben kérik a határozat bírói felülvizsgá­latát, és hatályon kívül he­lyezését, valamint a hatá­rozatot hozó államigazgatá­si szérv új eljárásra utasí­tását. A keresetben a fórum és a bizottság kifejti, hogy a földalapok elkülönítésének tervezetét a törvényi előírá­soktól eltérően a termelő- szövetkezet késve bocsátot­ta a fórum rendelkezésére. Az 1991. évi 25. törvény ki­mondja, hogy amennyiben a szövetkezet a kijelölési kötelezettségének nem tesz dégek szállását, ellátását. S persze, emellett még részt vehetnének a különböző programokban, melyek az adott helységben szerveződ­nek. Aztán, akár szerve­zetten is megoldható a lá­togatók elszállítása a fővá­rosi. világkiállításra. Ily mó­don tudna igazán bekapcso­lódni a vidék a nemzetközi turizmus vérkeringésébe, S ez gazdasági előnyökkel járna. Hiszen, a világkiállí­tás után is vonzó, idegen- forgalmi látványosság, pi­henőhely maradna a telepü­lés. Ahová szívesen vissza­jönnek azok, akik kellemes élményekkel távoztak. El kell felejteni azt a rossz beidegződést, hogy a vidék alacsonyabb rendű-rangú, a fővároshoz képest. Bátran, merészen kell vállalkoznia a vidéknek, mert ott is van­nak bemutatható értékek. Legközelebb 1993. május 11-én lehet benyújtani pá­lyázatokat. S még két al­kalommal, jövő év novem­ber 14-én. és 1994. február 14-én. Tehát, lehet még ké­szülni ötletekkel, elképze­lésekkel, még senki nem késett le semmiről. J. Sz. I. eleget, a használatában lévő termőföld teljes egészében kijelöltnek tekintendő. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz eljut­tatott korábbi fellebbezés­ben a szigetcsépiek nem hívták fel a figyelmet az el­járásjogi szabálysértésekre, mert úgy vélték, az alaki jogsértések nem lehettek volna akadályai a megegye­zésnek, amennyiben a szö­vetkezet a földalapokat a törvényi előírásoknak és az érintettek érdekeinek meg­felelően képezte volna. A bírósági keresetben is megfogalmazták az érintet­tek, hogy a földalapok el­különítésére készült terve­zetek tanulmányozásakor nem voltak a szükséges ada­tok birtokában. így hosszú ideig nem tudták, melyek a község természetvédelmi területei. Nem biztosí­totta számukra a téesz a részarány-földtulajdono­sok földalapjának elkülöní­téséhez szükséges adatok el­lenőrzésének lehetőségét. Máig sem A kárpótlási törvény elő­írásait megszegve a tagi, al­kalmazotti földalap elkülö­nítéséhez szükséges adato­kat nem adta ki. A mai napig nem tudják a fórum és a bizottság tagjai, me­lyek azok a szövetkezet tu­lajdonában, vagy használa­tában lévő földek, amelyek állami tulajdonként ingye­nesen kerültek a birtokába. Az arányossági szempontok ellenőrzéséhez szükséges földtáblánkénti és összesí­tett aranykorona érték — amely az átmeneti törvénv előírása — szintén nem áll a fórum és a bizottság ren­delkezésére. Ezek miatt a hiányosságok miatt az ér­dekegyeztető fórum az egyezséget kényszerhelyzet­ben, a szövetkezet által kö­zölt és nem ellenőrizhető adatok alapján hozta. Mindezek ismeretében az érdekegyeztető fórum, illet­ve a földrendező bizottság a november 25-i ülésén ar­ra az álláspontra jutott, Kemence gazdálkodói számára a legégetőbb * kér- dás jelenleg az, mikor kap­hatják vissza földjeiket. Ugyanis benyújtott kárpót­lási igényeiknek eddig csak 30-35 százalékát érté­kelték ki. — Ennek valószínűleg az a magyarázata — mondja Pongrácz János polgármes- tes —, hogy ez a környék gazdaságilag nem túlzottan jelentős. Ugyanis a terület java része erdő. Szerintem a Kárpótlási Hivatal először azokkal a községekkel fog­lalkozik. amelyekhez na­gyobb és jobban művelhe­tő föld tartozik. Sajnos ná­lunk a művelésre alkalmas talaj erősen kötött vályog. Ez azt jelenti,.ha most nem szántjuk fel a földet, akkor abba jövőre legfeljebb buk­fencet vethetünk. hogy addig nincs reális alapja az egyezkedésnek, amíg a szövetkezet nem bo­csát rendelkezésükre hite­les listát az alapító tág­jairól és az általuk bevitt földekről, a részaránytulaj- donosokról. a képzett alap­ba tartozókról és az őket megillető föld mértékéről. Az adatokat a bizottság csak abban az esetben fogadja el, ha a szövetkezet elnöke névjegyével ellátva igazolja azok hitelességét. Rosszhiszeműen A fórum és a földrendező bizottság változatlanul úgy véli. hogy a téesz rosszhi­szeműen járt el az ügyük­ben — miként ezt annak idején a fellebbezésben is megfogalmazták. A szövet­kezet magatartása — véle­ményük szerint — az azóta eltelt időben is több alka­lommal alátámasztotta ezt a véleményüket. Ugyanis a ráckevei földhivataltól be­szerzett tagi, alkalmazotti lista és a szövetkezet által a földrendező bizottsághoz eljuttatott névsor több pontban eltér. A listákon olyan nevek is szerepelnek, amelyek a valóságban nem léteznek, ezenkívül olyan embert is feltüntetnek al­kalmazottként, akinek a munkaviszonya a szövetke­zetben megszűnt. Az aktív tagok között szerepel pél­dául egy kilencéves gyer­mek is, aki ráadásul már öt évvel ezelőtt elköltözött a faluból. A bírósági kereset be­nyújtásával egy időben a fó­rum és a földrendező bi­zottság arra kérte az Orszá­gos Kárrendezési és Kár­pótlási Hivatal illetékeseit, hogy ezeket a megegyezés­hez szükséges dokumentu­mokat kérje ki a szövetke­zettől, mivel az eddigi ta­pasztalatok szerint a bi. zottság által kért adatok ki­adása a legkülönbözőbb akadályokba ütközött. A szigetcsépiek remélik, hogy a bíróság minél előbb meghozza határozatát, hi­szen amíg nem születik vég­leges döntés, három falu­ban — Szigetszentmárton- ban, Szigetújfaluban, Szi- getcsépen — áll a kárpót­— Mi a helyzet most? Szántottak ősszel vagy nem? — Egy részét felszántat- tuk a termelőszövetkezet­tel. Ám amíg nincs az em­berek kezében a kárpótlási jegyük, addig nem licitál­hatnak a földre. Tehát nem is művelik. — Akkor mit fognak majd nyáron aratni? — Mint mondottam, egy része fel van már szántva, abba természetesen vetet­tünk is. Igaz, az őszi búzá­val már elkéstünk: Azon­ban néhány hónap alatt sok minden változhat. A tavaszi növényeket még el­vethetjük, s a kukorica is földbe kerülhet. Azaz lesi mit aratni. N. I Kemencén vámok a főidre Tavasszal még vethetnek

Next

/
Thumbnails
Contents