Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-18 / 298. szám

CSOÓRI SÄNDÖR-EST TATABÁNYÁN (2. oldal) SZÜLÉS UTÁN MEGHALT EGY ASSZONY (1. oldal) KERÉKPÁRON AZ IPOLYVÖLGYBEN (5. oldal) AZ ÉVSZAZAD bankrablása (16. oldal) XXXVI. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM Ára? 13,50 forint 1992. DECEMBER 18., PÉNTEK Kitiinietiék a piarista «főnököt A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök javaslatára — a piarista rend magyarországi letele­pedésének 350. évfordulója alkalmából, az oktatásban, a magyar nemzeti művelt­ségben — elsősorban az irodalomban — és a keresz­tény szellemiség terjesztésé­ben és művelésében elért kimagasló teljesítményéért dr. Jeleníts Istvánnak, a piarista rend magyar tar­tománya főnökének a Ma­gyar Köztársasági Érdem­rend Középkeresztje a Csil­laggal kitüntetést adomá­nyozta. A magas elismerést Göncz Árpád tegnap dél­után a Parlament Munká- csy-termében adta át. Az átadási ünnepségen jelen volt Angelo Acerbi apostoli nuncius. valamint a magyar katolikus egyház' vezetői közül Paskai László bíbo­ros, prímás, esztergomi ér­sek. Dankó László kalocsai érsek. Kerekes Károly zirci főapát is. ★ Jeleníts István lapunk rendszeres szerzője. Kitün­tetéséhez gratulálunk! Parlamenti napid Eihg&étdka költségvetést Az Országgyűlés rendkí­vüli téli ülésszakának első ülésnapján, csütörtökön 173 igen szavazattal, 127 ellené­ben és 1 tartózkodással el­fogadta a Magyar Köztár­saság 1993. évi költségve­téséről szóló törvéhyt. A végszavazás előtt a T. Háznak még el kellett fo­gadnia azokat a módosító javaslatokat — szám szerint tízet —. amelyeket a költ­ségvetési bizottság készített elő a törvénybe a szavazá­sok során bekerült ellent­mondások feloldására. Az Országgyűlés a bizott­ság minden javaslatát elfo­gadta. és így kerülhetett sor a végszavazásra. Az 1993, évi költségvetés véglegesen elfogadott főszámai: az ál­lami'költségvetés 1993. évi tervezett hiánya 185 mil­liárd 366,7 millió forint. Ez úgy alakul ki, hogy a kiadá­si főösszeg 1275 milliárd 823.9 millió, a bevételi pe­dig 1990 milliárd 462,2 mil­lió forintra változik. Kupa Mihály pénzügy­Kormányszóvivői tájékoztató Segítség a sportnak A kormány még ebben az évben 50 millió forint rendkívüli póttámogatást nyújt a hazai sportszerve­zeteknek és intézmények­nek. Az összegből 15 mil­liót kifejezetten azok az egyesületek kapnak, ame­lyek a barcelonai olimpián sikerrel szerepelt sportoló­kat készítették fel — jelen­tette be a sportügvekben illetékes tárca nélküli mi­niszter a pénteki kormány­ülés szünetében tartott szó­vivői tájékozta tón. Horváth Balázs egy kér­dés kapcsán elmondta: a kormány sürgősséggel tör­vénytervezetet terjeszt az Országgyűlés elé, kérve, hogy az ügyészségtől he­lyezzék át az Országos Test- nevelési és Sporthivatalhoz a szakági szövetségek el­(Folytatás a 3. oldalon.) Zeneszerető gyerekek vették birtokba szerda dél­előtt a felsőgödi Németh László Általános Iskolát. Pest megye harminchárom általános iskolájának négy­fős csapatai gyűltek egybe a Kodály Zoltán-vetélkedö- re, amelyet nagy muzsiku­sunk születésének 110. és halálának 25. évfordulója tiszteletére tartottak. A rangos rendezvényen részt vettek a vetélkedőt kezde­ményező Pest Megyei Peda­gógiai és Szolgáltató Iroda munkatársai, a nagyközség önkormányzatának képvi­selői. valamint az iskola névadójának két leánya: Németh Ágnes és Magda is. Az iskolába lépőket ün­nepi hangulat fogadta. Ka­rácsony közeledtével dísz­be öltöztették a folyosókat, az osztálytermeket. Németh László koszorúval ékesített mellszobra körül az egész falat a nagy alkotó életét Idéző fényképek, írások és dokumentumok borították. S az ünneplőbe öltözött is­kolában innen is, onnan is a versenyre készülő iskolá­sok hívogató éneke szólt. „Szebb, ha ketten össze­fognak, összedalolnak, az­tán mind többen..., míg végül létrejönne a nagy harmónia, amelyben min­denki együtt énekel” — idézte a vetélkedő mottó jául Kodály Zoltán szép gondolatát Lukács István­ná, a Németh László-iskola igazgató asszonya bevezető szavaiban. Farkas Lajosné, a PMPSZI vezetője ünnepi beszédében arról szólt, hogy Kodály Zoltán zeneszerető és éneklő országot álmodott és szolgált egész életművé­vel. Méltóan emlékezni rá csak törekvéseinek megvaló­sításával lehet. A vetélkedő szervezésével ezt a célt kí­vánták szolgálni. Az ünne­pi szavak után az iskola népes énekkara idézte nagy muzsikusunk szellemét két kórusművének szép meg­szólaltatásával. (Folytatás a 8. oldalon.) miniszter a szavazás után megköszönte a kormány- párti frakciók támogatását, valamint az ellenzéki és a független képviselőknek a vita során tanúsított kor­rekt magatartását. Külön hangsúlyozta: Magyaror­szágnak 46 éve nem volt ilyen demokratikusan és ilyen korán elfogadott éves költségvetése. Leszavazták Göncz Árpádot A plenáris ülésen 105-en igennel. 163-an nemmel szavaztak. 21-en pedig tar­tózkodtak annál a szavazás­nál, amely gyakorlatilag ar­ról döntött, elfogadják-e Göncz Árpád köztársasági elnök, a közszolgálati tájé­koztatási eszközök (Magyar Rádió. Magyar Televízió. Magyar Távirati Iroda) ve­zetőinek kinevezési rendjé­ről szóló 1990. LVII. tör­vény módosítását célzó tör­vényjavaslatát. Göncz Ár­pád előterjesztőként a sza­vazás előtt rámutatott: tör­vényjavaslatának célja az volt, hogy — mint fogalma­zott — segítsen kimunkálni valamilyen egyetértést eb­ben a kérdésben. A köztár­sasági elnök megköszönte a kormánykoalíciónak és az ellenzéknek az értékes vi­tát. -az észrevételeket. Ezt követően a Tisztelt Ház sem a törvéhviavaslat. (Folytatás a 3. oldalon.) JOGVITA A MEGYEHÁZA TULAJDONLÁSÁRÓL Vármegyei polgárok pénzén épült Tart a jogi huzavona a Pest megyei önkormányzat épülete, a volt megyeháza ügyében. Az önkormányzat tulajdonba akarja venni a százhetven éves belvárosi műemlék-épületegyüttest, ám a hatósági döntés értel­mében csupán a földszint és az első emelet illeti meg, a patinás épület második emelete állami tulajdonban marad, a helyiségekben kü­lönböző intézmények mű­ködnek. E döntés ellen — mondta Inczédy János, a közgyűlés elnöke — felleb­beztek Mádl Ferenc tárca nélküli miniszternél, sze­rinte ugyanis a Vagyonát- adó Bizottság határozata elfogadhatatlan. Az önkormányzat állás­pontja az, hogy a ház haj­dan a Pest vármegyei pol­gárok pénzén épült fel, s ma is az összefogás, közös erőfeszítés egyfajta jelké­pe a megyében élő utódok szemében. Ugyanakkor az elutasító határozat sérti a műemléki felügyelőség tö­rekvését is, amely kimond­ja: a különösen nagy érté­kű régi épületek egy tu­lajdonos kezében kell hogy legyenek, az állagmegőrzés csupán ily módon garan­tálható. A megyei önkormányzat egyúttal kinyilvánítja, hogy nem kívánja megszüntetni az épületében működő más intézmények bérleti jogát, csupán az őt megillető tu­lajdont szeretné visszakap­ni. ERKÖLCSI PARANCSOK Lelki, hitbéli gazdagodásra nyílt alkalmam a hét elején: három estén át lelkigyakorlatot tar­tott egyházközségünkben egy fiatal pap. Róla, már csak gondolatainak teljesebb megértése ér­dekében is, érdemes elmondani, hogy koráb­bi főnöke — aki mellesleg békepap, s tanács­tag is volt egy személyben — úgymond kiutálta szolgálati helyéről. Az ók: féltékenységében nem tudta tovább nézni, miként veszik körül szeretet­tel és igaz barátsággal a káplánt felkaroló idő­sebb és fiatalabb hívei. A fiatal káplán életének következő állomása sem zökkenőmentes: olyan településre került, amelynek szomszédságában található Martfű, Ma­gyarországnak az az egyetlen, egykor kifejezetten szocialista városa, ahol nincs templom! Ma már állnak a falak, s József atya gyűjti a nyáját, hir­deti az evangéliumot, tanítja Isten szeretetét a kihűlt lelkű helybélieknek. Érdemes volt tehát tapasztalatok érlelte gondo­lataira figyelni még a késő esti órákban is. Utolszor az egymás iránti megbékélésről, a más vallásunk, illetve a nem hívők iránti türelemről szólt. Mi ad ehhez a nem könnyű vállaláshoz erőt? — faggat­tuk együtt az Igét. A hívők számára — egyértel­mű — a szentségek felvétele, illetve azok meg­élése. A nem hívőket pedig olyan alapvetően fon­tos, s természetesen teljesíthető erkölcsi paran­csok kísérik e földi úton, melyek gyakorlása köz­ben — akaratlanul is — össze-összetalálkoznak a hitüket vállalókkal. Az egyik legérthetőbb morális utasítás a „ne ölj!". Vallani, hinni, s gyakorolnia kell minden embernek, akár hiszi Isten létezését, akár tagadja azt, vagy más vallási meggyőződéssel rendelkezik. — Szörnyű belegondolni — mondta a fiatal pap —, hogy olyan orvosok kezébe kerülünk nap mint nap, akiknek nincs kezükben ez az erkölcsös élet megéléséhez nélkülözhetetlen segédeszköz, ez a tanításrészlet, ez az életre szavazás, ez a NE! Gyilkosok ezek az emberek — jutottunk a har­madik este egyetértésre József atyával —. s nem csak klasszikus értelmében a szónak. Megölnek ők ezzel a parancsmegtagadásukkal — magzaton kí­vül is — minden emberi kapcsolatfelvételt, szét­zúznak minden, két ember közötti érintéskezde­ményezést, mintegy éles fogóval kirántják lel­kűnkből a társak megtalálása iránti vágyunkat. Mallár Éva l^ Viharos téeszközgyűlés Jászkarajenőn Hiányolták a tájékoztatást Felbolydult a darázsfé­szek Jászkarajenőn, né­hány nappal ezelőtt la­Csúcsforgalom a postán A karácsonyi ünnepek előtt a megszokottnál Is nagyobb forgalmat bonyolít Ic a Mozgó Posta Csomagfcldolgozó és Vámkezelő Üzem Verseny utcai részlege. A napi 65-70 000 küldeményt kell az ott dolgozóknak szortíroz­ni, válogatni, hogy a csomagok, ill. küldemények idejé­ben megérkezzenek rendeltetési helyükre (MTI fotó — Balaton József) punk riportot közölt a ter­melőszövetkezetből kilépni kívánók kálváriájáról. A téesz tegnapi közgyű­lésén nem nézte jó szem­mel a vezetőség a Pest Megyei Hírlap újságíróját. Ám a részt vevő tagok még­is megszavazták az „ide­gen” jelenlétét. Igv tehát maradhattam. Nem volt mindenkinek ilyen szeren­cséje. A mellettem álló úr .élettársa súlyos beteg. Nem tudott eljönni. Két tanú aláírta a meghatalmazást, ám erről Törőcsik István­nak, a téesz elnökének a véleménye az: — Ez nem mozi. nem színház. Ide csak azok jö­hetnek, akik tagok, vagy akiknek engedélyük van. A gyűlést egyébként azért hívták ösíze, hogy az átala­kuló szövetkezet új alap­szabályát megtárgyalják és az új vezetőséget meg­válasszák. Mivel a terveze­tet a tagság előre nem is­merhette, ezért Törőcsik István föíolvasta a 12 oldal­nyi írást. Ilyen terjedelmű szöveget egyszeri hallomás­ra megérteni és megjegyez­ni nem könnyű. Sem ne­kem, sem másnak nem si­került. A hozzászólók kö­zül többen is hiányolták a kiválás és a bennmaradás lehetőségeiről szóló tájékoz­tatást. Parlagi Károly a ki­válásról és a vagyonrészről szóló tájékoztatáshoz hoz­záfűzte: — Én is azt hallottam, hogy a vagyonrészt ki le­het venni. Nekem ez 700 ezer forintnyi értéket je­lent. Erre azt válaszolták, hogy a határidő lejárt. Majd ha lesz olyan törvény, amelyik a határidőt meg­hosszabbítja. akkor lehet róla szó. Persze annak ide­jén erről senkit nem tájé­koztattak. Törőcsik István kifejtet­te, hogy a tájékoztatás nem az ő feladatuk lett volna, hanem a sajtóé. Azé a saj­tóé. amelyik ehelyett va­lótlanságokat és szenzáció- hajhász rágalmazó riporto­kat jelentet meg. — Nem félemlífettünk meg senkit — mondta az elnök — azért hogy ne vál­jon ki. Megfélemlítésről valóban szó sem lehetett. Példa er­re az az idős néni, aki nem merte elárulni a nevét. (Folytatás a 4. oldalon.) fiiSYil VETÉLKEDŐ FELSŐGÖDGM «/ Kodályról — Kodály szellemében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents