Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-15 / 295. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. DECEMBER 15., KEDD Beruházások Délegyházán Cél a fejlődés (Folytatás az 1. oldalról.) Ez ma egy normális üzlet­menetnek felel meg. Sport- csarnokot épített, később kibővült az ingatlan egy szupermarkettel és a fedett piaccal. Ez utóbbi megépí­tésére az önkormányzat visszavonta a használatba­vételi engedélyt. Ekkor kez­dődtek a viták, sőt a köz- társasági megbízott dönté­sét másodfokon is megfel­lebbezte a PÁRA többségi tulajdonosa. Mint Harmat Béla, Érd város polgármestere mond­ja, abból, hogy tíz százalék­kal tulajdonosai a PÁRA- üzlelközpontnak, semmi hasznuk nem származik. Egyre több gondot okoz nekik a létesítmény, hi­szen a cég adósságot adós­ságra halmoz. Többször próbáltak egyezséget köt­ni Rajner Lászlóval, de ve­le nem tudnak tárgyalni. Arról sem értesítette őket, pedig résztulajdonosai a vállalkozásnak, hogy nagy összegű hiteleket vett fel az említett két pénzintézet­nél. Az önkormányzat sze­retné eladni a tulajdonré­szét. Három ajánlatuk voit. Javasolták, hogy az enge­dély nélkül megépített fe­dett piaci csarnok után fizetendő bírság összegét bevihesse az önkormány­zat apportként a vállalko­zásba. Magyarán, Rajner László nem fizetne semmi­lyen összeget, viszont az önkormányzat néhány szá­zalékig tovább növelné a társaságban tulajdoni ré­szét. Ha ez nem jó, aján­lották, hogy a szupermar­ketre koncentrálják a tíz- százaléknyi tulajdonrészt, sőt, Rajner Lászlónak ked­vezményes áron kínálták az önkormányzat tulajdonré­szét, névérték alatti, 70 százalékos áron, részletfi­zetési kedvezménnyel. Raj­ner László erre a vételre nem volt hajlandó. Mindig azt a választ kapták, hogy az önkormányzat azt csi­nál a tulajdonrészévei, amit akar. Most a polgármesteri hivatal azt fontolgatja, hogy nyilvános pályázatot ír ki a 10 százaléknyi tu­lajdonrész értékesítésére. Harmat Béla polgármester azért a kijelentéséért vál­lalja a felelősséget, misze­rint Rajner László egyál­talán nem tárgyalóképes, s Biztos árbevételek A vállalkozó Triton A Triton Rt. impozáns irodaháza Pécelen (Hancsovszki János felvétele) A pcccli Triton Számítás- technikai és Távközlési Rt. az utóbbi két évben folya­matosan növelni tudta nettó árbevételeit. 1990-ben még csak 410 millió 865 ezer, rá egy évre már 648 millió 463 ezer forint volt a bevé­tel. Idén minden reménye megvan a cégnek arra, hogy 1 milliárd forint kö­rül alakuljon a forgalma. A Triton profiljában a meg­határozó termék a telexgép. Az rt. távlati célkitűzései között szerepel egyebek kö­Robotok eperszürethez Japán azt tervezi, hogy megtanítja a számítógépe­ket az emberi agyhoz ha­sonlóan gondolkodni egy tízéves kutatóprogram vég­eredményeként. Az elképzelések szerint a komputereket intuitív ér­zékenységű szoftverekkel ruházzák fel. A gépek jelen­leg még mindig képtelenek az emberi agy számára olyan pofonegyszerű dol­gokra, mint például meg­számlálni azt, hányán van­nak egy szobában- Ennek ugyan sok haszna nem len­ne, de alapként szolgálhat egy sor más, tóképp robot- irányítási feladat megoldá­sához, így például eperszü­retkor számítógép ellen­őrizheti az agrárrobotokat. Növekvő késztetek Másodikok a megyei áfészok Az elmúlt héten tartották kongresszusukat az ÁFEOSZ érdekvédelmi szö­vetségbe tömörülő ÁFÉSZ- ok. Körképünk országos és megyei adatokat tartalmaz. Az ország ÁFÉSZ-ainak összárbevételéből a me­gyénkben működők majd­nem egytizednyi forgalmat könyvelhetnek el. Az elmúlt években az ÁFÉSZ-ek jelentős számú helyi, érdekeltségű társasá­got alapítottak, illetve vet­tek részt társaságok létre­hozásában. Tizenhat közke­reseti, 54 betéti, 265 korlá­tolt felelősségű társaság és 53 részvénytársaság jött létre. A fenti számadatok azt jelentik, hogy a félig „fur­csa jellegű” magántulajdon­ban működő szövetkezetek már a szövetkezeti és az át­alakulási törvény megsza­vazása előtt példát mutat­tak, miként lehet magántu­lajdonban működtetni a kereskedelmet. A törvények széles körű megszavazása után kezdett megindulni egyfajta polarizálódás a tu­lajdonformák között. Az ÁFÉSZ-ek tavaly 2,9 milliárd forint értékű össz- vagyonnal bírtak, a társa­ságok alapításához ezzel az összeggel járultak hozzá. Árbevételük két esztendő­vel ezelőtt 229 milliárd fo­rint volt, ebben az évben várhatóan 120-130 milliárd forint lesz. Ez a csökkenés a fizetőképes kereslettel és a lakosság életszínvonalá­nak romlásával függ össze. Az évi összárbevétel alapján Pest megye a má­sodik helyen áll. A múlt évi és az idei első félévi összesített árbevétel meg­haladja a 20 milliárd fo­rintot. Elmondható tehát, hogy megyénk az ország ÁFÉSZ-einek árbevételéből 8 százalékot termelt. A megyei érdekyédelmi szervezetnek felszámolások­kal és a kiválásokkal'is fog­lalkoznia kellett az idén. Az Ócsa és Vidéke ÁFÉSZ esetében meg ’-ellett olda­ni a keletkezett munkaügyi gondokat. A szentendrei szövetkezet likviditási gondjai nehezen rendeződ­tek. A Tápiószele és Vidé­ke ÁFÉSZ-ból például ki­vált Tápiógvörgye tagsága, így jelenleg 17 tagszerveze­tet tartanak nyilván a me­gyében. Valamennyi szövetkezet­nél sikerült végrehajtani az átalakulási törvényben elő­írtakat. Ugyanakkor az erősödő inflációs hatások miatt óriási a működéshez szükséges hiteligény. Nö­vekszenek a raktározási költségek, és sajnos emel­kedik a készletarány. Ha ügyesek, akkor megússzák ezt az esztendőt. zött az, hogy megszerezze a magyarországi telexpia­cot, beleértve a postai bér­be adott gépek Triton érde­keltségű cseréjét, valamint az újonnan megindult al­központ és telefonközpont egy részét. A különböző termékek, köztük telefonok előállítá­sához nélkülözhetetlen al­katrészeket, berendezéseket, önálló import jogán, saját műszaki apparátusával biz­tosítja. A berendezések, készülékek szervizelését helyben, a Pécelen műkö­dő márkaszervizben, az üzembe helyezéseket, vala­mint a helyszíni javításo­kat mikrobuszaival, illetve a Magyar Távközlési Válla­lat igazgatóságaival kötött szerződések segítségével oldja meg. Értesülések sze­rint kiépülőben van saját bolthálózata a központi te­lephelyén. Gödöllőn, vala­mint a fővárosban. A pé- celieknek szerződött szállí­tója a Matáv. Termékeit, közel 120 viszonteladó cég és kétszáz ügynök is forgal­mazza. A Triton Rt. befektetései nyomon követhetőek külön­böző társaságokban, így például a Tritonbau Kft.- ben, amely teljesen újon­nan szervezett vállalkozás. Profitlistája igen széles, hi­szen széfek, páncélszekré­nyek, páncélajtók, páncél­termek importiával, gyártá­sával, kereskedelmével, il­letve ezek telepítésével foglalkozik. Ami külön is figyelemre méltó, hogy a Triton érdekeltségek egyike sem működik hitelből. Ezek az érdekeltségek szindiká­tusi szerződéssel biztosítják egymás között a teljes körű üzemelést. (gy. 1.) Érvényben: 1992. december 14. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 127,43 130,23 Ausztrál dollár 56,33 57,57 Belga frank (100) 254,16 258,82 Dán korona 13,45 13,71 Finn márka 16,01 16,41 Francia frank 15,30 15,58 Görög drachma (100) 39,27 40,11 Holland forint 46.27 47,13 Ír font 136.49 139,09 Japán jen (100) 65,77 66,97 Kanadai dollár 64,19 65.59 Kuvaiti dinár 272,55 278,05 Német márka 52,06 53,02 Norvég korona 12,05 12,29 Olasz líra (1009) 58,75 60,03 Osztrák schilling (100) 739.98 753,58 Portugál escudo (100) 58,02 59,12 Spanyol peseta (100) 72,59 74,11 Svájci frank 57,95 59,03 Svéd korona 12,06 12,32 USA-dollár 81,81 83,37 ECU (Közös Piac) 102,13 104,09 AZ ÁLLAMI VAGYON­ÜGYNÖKSÉG igazgatóta­nácsa úgy döntött, hogy időről időre tájékoztatja a parlament gazdasági bizott­ságát a privatizációs folya­mat tapasztalatairól, illető­leg a privatizáció gyorsítá­sának lehetőségeiről. Erre azért van szükség, hogy az illetékes szakbizottság meg­felelő információt kaphas­son az időszerű gondokról. MEGÜJULT A GABO­NASZÖVETSÉG a legutób­bi közgyűlésén. Az eddigi gabonafeldolgozó és -keres­kedő tagozatok mellett lét­rehozta a takarmánygyártók tagozatát. Egyúttal tagjai sorába felvette a tizénöt legnagyobb hazai takar­mánygyártó céget. FRANCIAORSZÁG kész részt venni az európai gaz­daság fellendítésére irányu­ló közös programban. Pá­rizs elképzelése szerint el­sősorban nagyszabású infra­strukturális fejlesztéssel kell előmozdítani a legin­kább veszélyeztetett ipar­ágak helyzetét. Ebben a programban vezető helyen szerepelnek az út- és vas- úthálózat fejlesztésére irá­nyuló törekvések, vagy a lakásépítés. A VILÁG 60 ORSZÁGÁ­BAN több mint 400 gyárat üzemeltető svájci székhelyű Nestlé multinacionális élel­miszer-ipari konszern az el­múlt évben 50,5 milliárd svájci frank értékű forgal­mat bonyolított le. A cég vezetői szerint az azonnal oldódó kávé olyannyira be­vált, hogy a Nestlé nap­jainkban a világ kávéter­mésének immár 13 százalé­kát dolgozza fel granulált készítménnyé. Naponta 270 millió csésze nescafé készül világszerte, s egy-egy ital átlagosan 40 feloldott kávé­szemet tartalmaz. A Nestlé Hungária Kft. közreműkö­désével rövidesen megjele­nik a magyar üzletekben a valódi kávéból készült kof­feinmentes Nescafé Relak. AZ UTÓBBI TÍZ ÉVBEN hazánk 24 ezer fajtiszta hols- tein-fríz üszőt, mintegy 200 ezer tenyészbikát, több mint 1 millió adag spermát és közel 3 ezer embriót importált az USA-ból. Ma­gyarországon az említettek­nek köszönhetően a faj­tiszta állomány nagysága meghaladja a 24 ezret, míg a holsteinnel keresztezett tehenek nagyságrendje a 340 ezerhez közelít. AZ ANKERBROT AG Ausztria legnagyobb sütő­ipari üzeme. Sőt, nemzetközi összehasonlításban Euró­pában is „listavezető”. Üze­meiben mintegy 250 féle sütőipari terméket állíta­nak elő, s ezek között több mint 30-fajta kiváló minőségű • kenyeret. Az 1990-es évtől kezdődően a cég újdonságának számí­tanak a mélyhűtött sütő­ipari termékek. Az Anker tulajdonában van a harma­dik legnagyobb malom Ausztriában. a községben. A hálózat ki­építése előreláthatóan 1993 decemberében fejeződne be. Folyamatban van a csa­tornaépítés is. Kiterjedt üdülőterülettel rendelkezik a község. A korábban léte­sített szennyvízrendszerek elszennyezték a felső ta­lajvizet, a hat-hét méter mély kutakból nyert víz fogyasztásra alkalmatlanná vált. A felső talajvíz szeny- nyezettsége a tavaknál is gondokat okozott. A víz­minőség javítása érdeké­ben tettek már lépéseket. Tavaly kezdték meg az egyik tó újrakotrását. Az iszap és a hínár eltávolítá­sának már jelentkeztek az eredményei. A vízmintavé­tel azt mutatta, mirfősége javult. Ez majd nyáron lesz érzékelhető, amikor a tiszta vizű tavak még több, pihenésre vágyót vonzanak a településre. A területi önállóság, s az ezzel járó felelősség, úgv tűnik, némely esetben ked­vez a fejlődési folyamatok­nak. A különböző beruhá­zások közötti összhang úgy alakítható ki, s valósítható meg, ha a döntések, a cé­lok megfogalmazása egy helyen, az adott kénviselő­testületekben dől el. J. Sz. I. ezer forintot kellett befi­zetniük a lakóknak. A há­zon belüli szerelések még némi kiadásokkal járnak majd, de jövőre olcsó, kör­nyezetbarát energiával fűt- hetnek az itt élők. A vízhálózat kialakítása a harmadik beruházás a településen. A közterületi hálózat kiépítése harminc­ezer forintos egységáron valósul meg. Ehhez jön még az egyéni csatlakozá­sok, rákötések költsége, ami megközelítően tizen­kétezer forintba kerül. A következő év feladata lesz a víztorony megépítése. A vízműveket az önkormány­zat üzemelteti a jövőben. A község telefonellátását a fényoptikás kábelrend­szerrel oldaná meg a kivi­telező cég. A lakóknak ti­zenötezer forintjába kerül majd mindez, amire, igé­nyek szerint, egy kábelte­levíziós rendszer is ráköt­hető. Ezt hatszázan kérték Számos településen gon­dot jelent egyes közművek, s a telefonellátás hiánya. Sok helyütt döntöttek úgy az önkormányzatok képvi­selői, a szükséges beruhá­zások megkezdését nem ha­laszthatják tovább. Céltá­mogatással és saját forrá­sokkal igyekeztek változ­tatni a helyzeten. Így tör­tént Délegyházán is. Ahogy Bulyáki Antal polgármestertől megtudtuk, négy fejlesztési program zajlik a községben. A tor­nacsarnok már felépült, je­lenleg a belső munkálatok — a fűtés, világítás kiala­kítása — folynak. Ha min­den továbbra is a tervek szerint halad, a hónap vé­gére átadhatják a termet. A gázhálózat kiépítésé­nek kiviteli tervei is ké­szülnek. Eszerint jövő év március 1-jén kezdődhet meg a munka, és november végére fejeződne be. Ingat­lanonként harmincnyolc­MEDDŐ VITÁK ÉRDEN A vállaikozó hallgat ezért a vállalkozói maga­tartásáért jutott csődbe a társaság. Az újságíró felkereste Rajner Lászlót, a PáRA- üzletközpont többségi tulaj­donosát. Készségesen és részletesen tájékoztatta az újságírót a hitelek vissza- fizétési ütemezéséről, cége gazdasági helyzetéről. Vi­szont a részletes informá­ciók közléséhez nem járult hozzá. Kijelentette, hogy nem kívánja kommentálni a polgármesteri hivatal észrevételeit, megjegyzé­seit, vádjait. Belefáradt a hivatallal való meddő vi­tába. Ilonka Mária

Next

/
Thumbnails
Contents