Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-15 / 295. szám

PEST MEGYEI IIlRLAP MAGYARORSZÁG 1892. DECEMBER 15.. KEDD 3 Felújították a Bolyai-dijat Százkilencven éve született a kiváló matematikus Ülésezett az Országgyűlés Vita a médiaelnökök leváltásáról Bolyai János, a magyar és a nemzetközi matema­tika történetének kiemel­kedő alakja. Minden, ami a matematikában azóta történt, az abszolút geo­metriát tartalmazó, 1832- ben latin nyelven napvilá­got látott Appendix című dolgozatának felismeréseire vezethető vissza. Egyebek között ezt hangsúlyozta Szentágothai János akadé­mikus azon a tudományos emlékülésen, amelyet Bo­lyai János születésének 190. évfordulója alkalmából tartottak a nevét viselő alapítvány és az Akadémia szervezésében tegnap az MTA székházában. Berényi Dénes, a tudo­mányos testület alelnöke a Bolyai-dij felújítását je­lentette be. Az 1902-ben létrehozott kitüntetésről el­mondta: az elismerést an­nak idején bárhol és bár­mely nyelven napvilágot látott legkiválóbb matema­tikai mű jutalmazására alapították. Mindössze két alkalommal — 1905-ben és 1910-ben — adták át. A ju­talom felújítását Bolyai János személye és a ma­gyar tudomány nemzetközi színvonala egyaránt indo­kolttá teszi. Az „új” Bo- lyai-díjat első alkalommal várhatóan 1995-ben nyújt­ják át. Nagy Ferenc, a Bolyai- alapítvány kuratóriumá­nak ügyvezető alelnöke a A magyar nemzetgazda­ság átalakításában még sok a teendő, s e nehéz munkához nyújtott minden külföldi tanácsért és segít­ségért köszönetét mondunk ■— jelentette ki Szabó Iván ipari és kereskedelmi mi­niszter tegnap Tatán annak az öthetes menedzserkép­ző tanfolyamnak a megnyi­tóján, amelyet a flamand kormány és a Flamand Gyáriparosok Szövetsége támogatásával szervezett meg a Magyar Vállalkozói matematikus pályáját és filozófiai felfedezését vá­zolta fel. Hozzászólásában rámutatott: Bolyai a pár­huzamosok 2000 éve meg­oldatlan problémakörét tel­jesen új utakon járva tár­ta fel. Nagy Győző, a matema­tikusnak végső nyugvóhe­lyet adó település, Maros- vásárhely polgármestere a helység üdvözletét tolmá­csolta az egybegyűlteknek. Kifejtette: városuk a ter­mészettudós emlékét ápol­va, szellemiségét felvállal­va szándékozik tevékeny­kedni. A Parlament és a kor­mány Bőssel kapcsolatos döntésénél figyelembe kell venni a Szigetköz lakóinak véleményét — jelentette ki Keresztes K. Sándor kör­nyezetvédelmi miniszter. A helybéli polgármeste­rek nehezményezték, hogy eddigi nyilatkozataik, se­gélykérő felhívásaik érde­mi intézkedés nélkül marad­tak. A Duna egyoldalú szlo­vák elterelése nyomán ka­Kamara tatai régióköz­pontja. A miniszter kitért a magyar—belga gazdasági és kereskedelmi kapcsola­tokra is. Elmondta: a bel­ga—luxemburgi gazdasági unió az Európai Közösség országai közül a 6. legna­gyobb kereskedelmi part­nere Magyarországnak. A tanfolyam hallgatói két­hetes tatai elméleti képzés után a helyszínen ismer­kednek majd a belga gaz­dasági élettel, vállalatok­kal és intézményekkel. Németh Judit akadémi­kus a Bolyai Kollégium szándékairól szólt. A veszprémi kollégium a ter­mészettudományos iskolai műhelymunka erősítését, megismertetését tűzte ki alapvető feladatának. Ács Tibor hadtörténész ezredes bejelentette: em­léktáblát helyeztek el a bé­csi mérnökakadémia falán, amelynek egykoron tanu­lója volt Bolyai. A tanács­kozáson részt vettek Bo­lyai János leszármazottai is. tasztrófahelyzet alakult ki a térségben. A Szigetközi önkormányzatok Szövetsé­ge a Szigetközben kelet­kezett károk felmérésére, és a tennivalók megállapí­tására kormánybizottság felállítását követeli. A szövetség úgy véleke­dik, hogy a máris jelentke­ző problémák aláássák a Szigetköz lakóinak élet- feltételeit, ezért indokolt­nak tartaná, hogy az érin­tett településekét elmara­dott kategóriába sorolják. A vöd légből kapott Pető Iván tegnapi sajtó- értekezletén elhangzottak­kal kapcsolatban Szilvisy György, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtit­kára az alábbiak közzététe­lére kérte az MTI-t: „Az Állami Számvevő- szék semmiféle súlyos gaz­dálkodási visszásságot nem jelzett a Miniszterelnöki Hivatal gazdálkodásának ellenőrzése során, de olyan szabálytalanságot sem ta­A várakozásoknak meg­felelően az utóbbi napok­ban fellángolt médiahábo­rú megítélése körüli vita vezette be az Országgyű­lés hétfői ülésnapját. A napirend előtti hozzá­szólások sorában Salamon László (MDF), az alkot­mányügyi bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy az elmúlt héten az ellenzéki honatyák kivonulása meg­bénította a testület munká­ját. Nem kizárt, hogy az ellenzéki kivonulás miatt nem születhet meg kellő határidőre a költségvetési törvény. Hack Péter (SZDSZ) ez­zel szemben mélységes megdöbbenésének adott hangot Salamon László hozzászólása miatt, amely véleménye szerint azt a „Nem felel meg a való­ságnak a csehszlovák hír- ügynökség vasárnapi jelen­tése, amely szerint Kelemen József vezérőrnagy, helyet­tes államtitkár kijelentette; magyar katonai egységeket helyeztek a szlovák határ közelébe.” A Honvédelmi Minisztérium ennek közlé­sére tegnap kérte a Magyar Távirati Irodát. A Honvédelmi Miniszté­rium szükségesnek tartja újfent leszögezni: „a koráb­bi szövetségi rendszerben kapott feladatokból követ­kezően a Magyar Honvéd­ség csapatainak jelentős ré­sze a Dunántúlon, az ország nvugati részén helyezkedett el. Az 1990 közeiétől meg­indult — az új honvédelmi hamis látszatot kelti, mint­ha az Országgyűlés műkö­dőképességének zavarait az ellenzék kivonulása okoz­ná. Balsai István igazságügy- miniszter felhívta a tör­vényhozók figyelmét, hogy a kormány eljárása a tele­vízió vezetői ügyében nem koncepciós per. A kabinet kötelességének tesz eleget, amikor a televízió rendjé­nek és működésének bizto­sítását tartja szem előtt. Csépe Béla (KDNP) azt ajánlotta, hogy vonjanak éles választóvonalat a tele­vízió elnöke ellen folyó fe­gyelmi vizsgálat és a mé­diaelnökök leváltását kö­vetelő mozgalom között. A KDNP a fegyelmitől füg­getlenül továbbra is köve­teli, hogy legyenek szemé­alapelveken alapuló — had­erő-áthelyezés során né­hány katonai szervezetünk más helyre került. Azonban mindez nem érintette a szlovák határ menti terüle­teket, sőt a határ közelében megszüntettünk egy gépe­sített magasabbegységet, il­letve két magasan feltöltött egységet úgynevezett keret­alakulattá szerveztünk át, ami jelentős létszámcsök­kentéssel járt. Mint a Honvédelmi Mi­nisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnoksága korábban már bejelentette: ez évben befejeződött az a folyamat, aminek során ka­tonai szervezeteink egy ré­szét új helyőrségbe helyez­tük.” NÉPSZAVAZÁSSAL NEM Veszélyeztetné a stabilitást FLAMAND TÁMOGATÁS Menedzsertanfolyam Tatán Síormánybheottságnt követelnek Elmaradott falvak a Szigetközben Befejeződött a haderő-áthelyezés Szlovákia biztonságát nem fenyegeti Kultuszminisztériumi közlemény Pályázat új tankönyvekre A Művelődési és Közok­tatási Minisztérium az 1993—1994. tanév tankönyv- választékának érdekében a jövő év január 31-ig meg­hosszabbítja a magyar nyelv és irodalom, a tör­ténelem és a földrajz tan­tárgyakhoz készítendő kéz­iratok jóváhagyását — tar­talmazza a kultuszminisz­térium közleménye. A közlemény szerint a kéziratokhoz két lektori vé­leményt és a javításokról szóló szerzői nyilatkozatot kell csatolni. A következő évi tankönyvjegyzékre azok a kéziratok kerülhetnek fel. amelyeket a jelzett időpon­tig jóváhagytak. Ennek ér­dekében a minisztérium ké­ri, hogy az új kéziratokat december 31-ig juttassák el a szerzők a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Tankönyv- és Taneszköz- irodájához, Budapest, Pf. 1. Budapest V., Szalay u. 10—14. Negyvennégy év után Megjelent a Hadifogoly Híradó Negyvennégy éves szünet koztatás, a hadifogolysors után ismét megjelent a Ha- ismertetése, a régi esemé- difogoly Híradó, a Volt Ha- nyék feltárása és az egyéni difoglyok Bajtársi Szövetsé- éimények felelevenítése. A gének lapja. A havonta Hadifogoly Híradó felelős megjelenő lap célja a tájé- szerkesztője Vértesy László. Iáit a hivatalnál, amely miatt személyi felelősségre vonást tartott volna indo­koltnak. Minderről az or­szággyűlési képviselők köz­vetlenül is tájékozódhattak, hiszen a számvevőszéki je­lentést az Országgyűlés tel­jes terjedelemben megkap­ta.” Az ország kormányozha- tóságának érdeke megkí­vánja, hogy a stabilitás — a Létminimum Alatt Élők Társasága által kezdemé­nyezett népszavazási akció miatt — ne kerülhessen ve­szélybe. Az Országgyűlés megbízatásának időbeli ter­jedelme tehát népszava­zással — sem az alkot­mány, sem a népszavazás­ról szóló törvény értelmé­ben — nem korlátozható — húzza alá a Független Jogász Fórumnak az MTI- hez hétfőn eljuttatott nyi­latkozata. Az állásfoglalás szerint: az alkotmány rendelkezé­seiből következik, hogy az „Országgyűlés feloszlásá­nak elrendelése a testület belső szuverén döntése, amely népszavazás útján nem kikényszeríthető. Ez nem mond ellent a népszu­verenitás szintén alkotmá­nyos elvének, mivel az al­kotmány szerint a népszu­verenitásból folyó jogokat az Országgyűlés jogosult gyakorolni”. Mivel az or­szággyűlési képviselők nem visszahívhatók, így a kezdeményezett népsza­vazás — eredményessége esetén — kollektív vissza­hívást jelentene — mutat rá a Független Jogász Fó­rum. Nyilatkozat csak a vizsgálat után Kihallgatták a tévé vezetőit (Folytatás az 1. oldalról.) Az Állami Számvevőszék közelmúltban valóban in­dított utóvizsgálatot a Ma­gyar Televízió gazdálkodá­sával kapcsolatban. Ez azonban teljesen független a Pénzügyminisztérium sa­ját hatáskörében kezdemé­nyezett ellenőrzésétől — mondotta Sándor István, az Állami Számvevőszék alel­nöke. Az utóvizsgálatot az Országgyűlés költségvetési bizottságának kérésére in­dította az ÁSZ. Az utóvizs­gálat tervezett időpontja már szerepelt az Állami Számvevőszék második fél­évi munkatervében, ame­lyet annak idején a parla­ment költségvetési bizott­sága hagyott jóvá. Az utó- vizsgálat várhatóan ja­nuár végén, február elején fejeződik be, annak ered­ményéről — a vizsgálat le­zárultáig — az ÁSZ szak­emberei nem kívánnak nyi­latkozni. lyi változások a rádió és a televízió élén. Az Országgyűlés ezután törvényjavaslatok napi­rendre tűzéséről döntött. Sürgősséggel tárgyalja a Ház a köztársasági elnök előterjesztését a közszol­gálati tájékoztatási eszkö­zök (Magyar Rádió, Ma­gyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvény módosítására. Az Országgyűlés napirendre vette Roszik Gábor (MDF) képviselő indítványát a ha­lászatról szóló törvényere­jű rendelet módosításáról. Az Országgyűlés részle­tes vitára bocsátotta az állampolgárok tulajdoná­ban igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlá­sáról szóló (1991. évi XXV.) törvény módosítását, vala­mint a társadalombiztosí­tás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségveté­séről szóló törvényjavasla­tot. (Lapzártakor még tartott az ülés.) Önök szerint forgalmat irányít a kormány? A taxi araszol a Kör­úton Duda felé. A taxis meg morog. Emlegeti a kormányt, mint olyan szervezetet, amely fele­lős azért, hogy minden­ki autózik, és délután három órakor Pestről Budára veszi az irányt. Regen — fejtegeti — ilyen nem volt, hisz ak­kor dolgoztak az embe­rek és nem furikáztak, ma viszont e mérhetet­len munkanélküliség mellett mi mást tehet­nének, mint mennek. Értik? A munkanélkü­liek méregdrága benzin­nel méregdrága autók­ban tolonganak Pestről Buda felé. Amikor em­lékeztetem a gépkocsi ifjú vezetőjét arra, hogy ha emlékezetem nem csal, ama taxisblokádkor azt mondták: a kormány a benzin árának eme­lésével, kvázi leparan­csolja az autókat az or- szágutakról, amelyek így elnéptelenednek, ter­mészetesen a Körúttal együtt. Akkor tehát le­parancsolt, most pedig ráparancsol. Mármint az autósra, hogy autóz­zon Budapesten három órakor a Nyugati pá­lyaudvar környékén, avagy a második kele­ti szomszédunk főváro­sáról, Moszkváról elne­vezett téren. Fura szer­zet ez a parancsolgató kormány, de nagy hatal­mú is. Elintézi, hogy a munkanélküliek ne ott­hon unatkozzanak, ha­nem üljenek Opeljeikbe. Fordjaikba, Volvóikba és menjenek. Nem baj, ha nincs semmi dolguk. Menjenek akkor is, hogy a munkanélküliségbe be­le ne lustuljanak. Mo­zog,janak, Mert ha nem. akkor tán úgy járnak, mint az ifjú gépkocsi- vezető, ki elég korán el­veszítette józan ítélőké­pességét. avagy tán gsak sokat hallgatja a rádiót. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents