Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-15 / 295. szám

Niíhlik Gábor válasza a Népszabadságnak Nem volt szabályos az IP szerződés Válasz a Népszabadság de­cember 11-én, pénteken megjelent Szabályos volt az IP-szerződés című cikkére, melyet Seres Attila párizsi tudósító közölt. Mindenekelőtt: a cím íté­letet tartalmaz, amit majd bíróság hoz meg. Az alább közölt tények nem fogják megkérdőjelezni az ártat­lanság vélelmét, csak alátá­masztják az alapos gyanút visszaélésekre. Nem vonom kétségbe, hogy az IP francia reklám­ág szerződése Párizsban szabályos, azonban az MTV nem Párizsban, hanem Bu­dapesten alapított IP Kft. néven céget. Ennek nem alapítója — az alapító ok­irat szerint — a párizsi cég. Alapítója az MTV és az ARBO International GmbH. Az ARBO International GmbH német, müncheni ér­(Folytatás a 2. oldalon.) Nem mindenki vállalja a haladás nehézségeit Inczédy János — a politikus szakember Esztendőzárás előtt illik visszatekinteni az eltelt hó­naitokra. Ilyenkor minden­ki elkészíti ki-ki önmaga számára a megtett út ered­ményét és levonja a tanul­ságokat. Ez alól nem kivé­tel, nem lehet kivétel, a politikus személye sem, hi­szen aki közszereplésre ad­ta fejét, annak azzal is tisztában kell lennie, hogy tettei a nyilvánosság előtt zajlanak. Inczédy Jánossal, Pest megye önkormányza­tának elnökével beszélget­tünk az élet apróbb és na­gyobb eseményeiről. — Elnök úr, tekintsünk vissza az eltelt hónapokra! Ön hogyan értékeli a me­gyei önkormányzat tevé­kenységét 1992-ben? — Határozott előrelépés tapasztalható minden te­rületen. Ez volt az az esz­tendő, amikor törvények és jogszabályok alapján tud­tuk megszervezni munkán­kat. A kezdeti tanácstalan­ság után, az önkormány­zatnak sikerült megtalál­nia saját helyét a megye közigazgatási rendszeré­ben, megalkottuk saját szervezeti és működési sza­bályzatunkat, kialakult az intézményi hálózat. Kez­detben sokan azt képzel­ték, hogy a megyei önkor­mányzat nem más, mint a régi tanácsi rendszer jog­utód intézménye, és vi­szonylag nehezen tudtuk elfogadtatni, hogy itt vala­mi teljesen új dologról van szó. Jó tudni, hogy Pest megye településeinek ön- kormányzatai igénylik lé­tezésünket, és elfogadnak minden kérdésben. Ha az eltelt időszakra gondolok, akkor feltétlenül arra vagyok büszke, hogy sikerült saját jól meghatá­rozott szerepet kivívni a megyei önkormányzatnak. — Mire emlékszik vissza legszívesebben? — Sok szép emléket őr­zök magamban. Csodálatos élményben volt részem, (Folytatás az 5. oldalon.) MEDDŐ VITÁK ÉRDEN A vállalkozó hallgat Érd-Park városban, az IMO-s útpálya mellett (az egyko­ri szemétbánya helyén) ma­gasodik a PÁRA-üzletköz- l»ont. A város lakóit hóna­pok óta foglalkoztatja az a vitasorozat, amely az üz­letközpont többségi tulaj­donosa Rajner László és az Érdi Polgármesteri Hi­vatal között folyik. A vi­ták az utóbbi hónapokban elmérgesedtek, pedig Har­mat Béla polgármester sze­rint lenne miről tárgyal­niuk egymással. A történet nem űj kele­tű. 1983-ra nyúlik vissza. A polgármesteri hivatal jog­elődje, a tanács közös be­téti társaságot alapított Rajner Lászlóval, a volt szemétbánya földterületé­nek hasznosítására. A ta­nács a földterületet apport­ként vitte be a betéti tár­saságba, majd két eszten­deje módosították a társa­sági szerződést, és a PA­RA betéti társaságból Pára Kit. lett, amelyben az ón­kormányzat tízszázalékos tulajdonrészt birtokolt. Nyilatkozat csak a vizsgálat után Kihallgatták a tévé vezetőit A FARKAS SZŐRE Már megint arról beszélünk, nagy szózuhatagok közepette, ami méltatlan hozzánk, feltéve, ha mi, a magyar sajtó munkatársai méltóak akarunk len­ni hivatásunkhoz. Ismét egy jelentéktelenség visszhangozza be a magyar közéletet, holott lehetne ennél számos fontosabb dolgunk és gondolatunk. Mintha egy törvényesen detronált. vállalt feladatát ellátni al­kalmatlan hivatalnok nemegyszer idétlen meg­nyilatkozása hiányozna csak ahhoz, hogy a har­mónia megteremtődjék az országban. Egyebekről is suttognak persze a lapok, de sok jót ez sem ígér. A hét végén arról hallhattunk-ol- vashattunk részletesen, hogyan leli meg a róka a legkisebb rést. hogy az akolba férkőzhessen. Elhűlve hallgattam például a Szocialista Párt szónokának aggodalmát afölött, hogy odaveszett a nemzettudatunk, amelyet pedig ünneplő lélekkel kellene hordoznunk. Arról nem szólt, hogy miféle világpolgár-eszmék gyújtották rá a házat, hogy miféle kozmopolitizmuson élezett fejsze irtotta ed­dig gyökereit. Egy prímabalerína is megirigyelhet­né azokat a remekbe szabott piruetteket, ügyes és gyors fordulatokat, amelyeket némely ellenzéki pártvezető lejt, hogy bár néha-néha arccal a való­ságos helyzet elé kerüljön. S míg a nemzettudat­ról beszél, sujtásos-paszómányos, cinikusan ügyes és örök életű téeszelnökök révén kihuncutkodja az ősi rögöt a legilletékesebb, a magyar parasztság lába alól, dolgos keze'elől, hogy golfpályát létesít­sen rajta. Ujjonghatnánk végre, hogy íme, közös a hang, nincs többé Bábel, oda a zűrzavar, s tán tennénk is. ha nem lenne ilyen makacs az emlékezetünk. Ha nem tudnánk, hogy mit gondol az eleddig in­ternacionalizmust sürgető, nemzetét öntudatától, de még vagyonától is megfosztott szocialista a ma­gyarságról. Tennénk, ha nem ismernénk a mon­dást, mely szerint farkas a szűrét elhagyja, de a természetét nem. Paizs Tibor Megtörtént a kihallgatá­sa a Magyar Televízió két vezető munkatársának tag­nap délelőtt az ORFK Gyorskocsi utcai vizsgálati osztályán. Bányai Gábort, a tv 1-es programjának intendánsát és Nagy László gazdasági főigazgatót az elmúlt héten jelentette fel az igazság­ügy-miniszter különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés alapos gya­núja miatt. Mindketten pontosan 10 órakor érkeztek az ORFK Gyorskocsi utcai vizsgálati osztályára. 15 perc várako­zás után egy rendőrtiszt kíséretében vonultak el ki­hallgatásra, ifj. Bárándi Péter ügyvéd kíséretében. ■Bányai Gábor újságírók előtt kijelentette: „félek az olyan országtól egy picit, ahol Csurka úr a legjobb jós”.. Nagy László csak annyit tett hozzá: nem tud­ja, mi a konkrét vád, kí­váncsian várja a kihallga­tást. A mintegy három órán át tartó kihallgatást követően Margittal Domokos ezredes, a vizsgálati főosztály veze­tője annyit közölt: az.ügy­ben Pintér Sándor vezérőr­nagy, országos rendőrfőka­pitány — aki a Magyar Te­levízió két vezető munka­társa elleni büntetőeljárás­ban a nyilatkozási jogot magának tartja fenn — csak a rendőrségi vizsgálat lezárása után kívánja tájé­koztatni a közvéleményt, így egyelőre csak annyi bi­zonyos, hogy a két té^és vezető szabadlábon véde­kezhet. (Folytatás a 3. oldalon.) Stúdiószínházak találkoztak Gödöllőn A valóságot várják a színpadra Egy héten keresztül színhá­zi előadások zajlottak estén­ként a gödöllői művelődési központban, december 5. és 13. között megrendezték az V. országos stúdió- és al­ternatív színházi találko­zót. A bemutatott előadások értékelésére, a díjak odaíté­lésére és kiosztására vasár­nap került sor. A Művelődési és Közok­tatási Minisztérium három­százezer forintos díját a budapesti Merlin Színház Petra von Kant keserű könnyei című, Jordán Ta­más rendezte előadása kap­ta, a Soros-alapítvány ugyancsak háromszázezer forintos díját a Szegedi Nemzeti Színház Utazás az éjszakába című előadásáért vehette át a rendező, Lu- káts Andor, Gödöllő ön- kormányzata százezer fo- (Folytatás a S. oldalon.) A személyforgalomnak nincs akadálya Megyénkben zavartalan a határátkelés December 3-ra tervezte annak a súlykorlátozásnak a bevezetését Szlovákia, amely gyakorlatilag most, a hét végén lépett életbe. A korlátozás a 7,5 tonnánál nehezebb tehergépjármű­vekre vonatkozik. Krizsán Attila ezredest, a határőr­ség szóvivőjét arról kérdez­tük, hogy a szlovák fél. in­tézkedése után mi a helyzet a határátkelőhelyeken. — Legfrissebb adataink szerint — mondta Krizsán Attila — hétfőn reggel fél hatkor a magyar—szlovák határállomásokon Rajkától Sátoraljaújhelyig mintegy 250-250 teherautó vesztegel. Ez körülbelül három, há­rom és fél kilométer hosz- szú sorokat jelent. Az ét- jutásra általában 24 órát, azaz egy teljes napot kell várniuk. Az átkelés egyéb­ként Hidasnémetiben a leg­nehezebb. — Pest megyében mire számíthatunk a határon? — A megyében viszony­lag nyugodtan folyik a ha­táron való átjutás. Itt egy­előre még nem beszélhe­tünk nagyobb gondokról. Igaz, ezek a határállomások azelőtt sem bonyolítottak le olyan nagy forgalmat, mint — teszem azt — a győri. — Mennyiben érinti a korlátozás a személyautók áthaladását? — A személygépkocsik esetében ez nem okoz kü­lönösebb zavart, hisz a te­herautókat megkerülve könnyedén átjuthatnak. Rá­juk ugyanazok a szabályok vonatkoznak, amelyek ed­dig is érvényben voltak. Tehát nem kell megijedni, számukra csak néhány per­ces lehet a fennakadás. — Az ünnepek alatt való­színűleg nagyobb lesz a forgalom, mint egyéb napo­kon szokott lenni. Önök ho­gyan készülnek erre? — A határőrség a rend­őrséggel közösen megtette a megfelelő lépéseket. A ha­tárállomások közelében — természetesen az önkor­mányzatok véleményét is kikérve — kényszer-pihe­nőhelyeket hozunk létre. Azaz a teherautókat nem engedjük a határhoz, ha­nem ezeken a helyeken kell várakozniuk. A kamiono- sok ezt szerencsére megér­tették, s tudomásul vették. Ám szeretném megismétel­ni: a személyforgalomnak nincs semmilyen akadálya! (— nádai —> XXXVI. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM 1992. DECEMBER 13., KEDD ÜRÖMI KORDOKUMENTUM (1. oldal) MEGSZÓLAL A SZIGETCSÉPI POLGÁRMESTER (ö. oldal) BERUHÁZÁSOK DÉLEGYHÁZÁN (7. oldal) KORTÁRS MŰVÉSZET A VÁCI SZALONBAN (3. oldal) pókban azt kértük, nogy tájékoztassa olvasóinkat a kárpótlással kapcsolatos aktuális kérdésekről. Elöljáróban elmondotta, hogy korábban már több­ször utalt arra, miszerint az 1993, március 31-ei ha­táridő irreális a termőföld­árverések befejezésére. Ezt erősítette meg néhány he­te a Földművelésügyi Mi­nisztérium földügyi és tér­képészeti főosztályának ve­zetője, Zsámboki Sándor is, amikor elmondotta egy saj­tótájékoztató keretében, hogy a kárpótlási földala­pok felmérése nélkül a kár- rendezési hivatalok képte­lenek tartani a kellő árve­(Folytatás a 4. oldalon.) Országos összehasonlítás­ban Pest megye hazánk azon régiói közé sorolható, ahol a legdinamikusabban folynak a termőföldárve- rések és licitálások. Pedig jócskán fordultak elő olyan akadályozó tényezők, ame­lyek gátolták a földhivata­lok munkáját. Különösen az olyan dokumentációk, köztük birtoklevelek, örö­kösök felkutatása, amelyek nélkül az egykori tulajdo­nosok vagy azok leszárma­zottai nem tudtak a kész iratanyagokkal elmenni az illetékes megyei kárrende­zési hivatalhoz. A Pest Megyei Kárren­dezési Hivatal vezetőjétől, Sztáray Mihálytól, a na­Hat árverés karácsonyig Konzultáció Budakeszin Időközben a vállalkozó nagy összegű kölcsönöket vett fel két banktól, hogy a céget működtetni tudja. (Folytatás a 7. oldalon.) Tízszázaléknyi tulajdonrész eladó

Next

/
Thumbnails
Contents