Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-14 / 294. szám
1 <» * MAGYARORSZAG 1992. DECEMBER 14., HÉTFŐ Király B. Izabella a Népi-nemzeti Körben A nemzeti tudat összetartó erő Ülésezett az MDF országos választmánya Erősíteni a magyar középosztályt Magyarországon csak a kisebbségeket védi törvény. A többségben tévő magyarságot ért sérelmek nem vonnak büntetőjogi eljárást maguk után — hallhattuk pénteken este az MDF Népi-nemzeti Körének előadásán. A terem ismét kicsinek bizonyult. Király B. Izabella képviselő asszony beszédére több százan voltak kíváncsiak. — Néhány héttel ezelőtt Tőkés László a kisújszállási templomban azt mondta, hogy a szólás idejét éljük. Ehhez én még azt is hozzátenném — mondta Király B. Izabella —, hogy egyúttal az önfelmutatás ideje is eljött. Végre látnunk kell. meg kell ismernünk képviselőinket, pártunkat, mégpedig olyannak, amilyen valójában. A kisebbség kezében — Azzal kezdeném az estet — folytatta a képviselőnő —. ami a legjobban fáj. Ott tartunk, hogy ma Magyarországon magyarnak lenni a legnehezebb. Amikor legutóbb Kolozsváron, a Mátyás-szobornál történtek az ismeretes hátborzongató események, s utána pedig Gyulán és Magyarcsaná- don, mindenki megpróbált elhatárolódó nyilatkozatokat tenni. Világossá vált, hogy Magyarország sorsa az itt élő kisebbségek kezében van. Ám mindaddig, míg az ő vezetőik az elmúlt rendszer elvtársai közül kerülnek ki, nem lehet hazánkban a népek között béke, megértés. Ugyanis ez.ek a vezetők képtelenek kimondani, amit a két ma- gyarcsanádi román megfogalmazott : mi békésen megélünk egymás mellett Ezzel szemben az. említett elvtársak állandóan a magyarokat szapulják, olyannyira, hogy nem győzzük magunkról a mocskot lemosni. Tiszta magyarságképet Az előző 43 év történet- írása kialakította azt a képet rólunk, magyarokról, hogy mi bűnös, fasiszta nép vagyunk. Utolsó csatlós, antiszemita, s — sajnos — még lehetne folytatni a felsorolást. Szomorú, hogy a rendszerváltozás két és fél éve alatt szinte semmi sem történt azért, hogy ezek a jelzők eltűnjenek rólunk! Gondolkozzunk el: csak a kisebbségnek lehet sérelme, a többségnek soha? Félreértés ne essék! Mi nem a kisebbség ellen beszélünk — jegyezte meg Király B. Izabella —. hanem a többségi magyarságot akarjuk megvédeni a támadásoktól! Mindenféle faji, nemzeti, vallási kisebbségnek meg kell adni az őt megillető jogokat, ám a törvény előtt mindenki legyen egyenlő! Ennek érdekében a képviselő asszony elhatározta, hogy indítványt terjeszt az Alkotmánybíróság elé: szüntessék meg a büntető törvénykönyv 156. §-át! (E paragrafus lényege - röviden a következő: 1943-ban genocídiumegyezmény született a népirtásról. Ez kimondja, ha egy nemzethez, fajhoz, csoporthoz való tartozás miatt bárkit a megsemmisítés szándékával ér testi vagy lelki sérelem, akkor annak büntetőjogi következményei vannak. Ám hazánkban 1955-ben „kifelejtették” a törvény- alkotók a célzatosságot, azaz a megsemmisítésre irányuló szándékot a törvény szövegéből. Azonban így is rendben volna, ha nálunk a joggyakorlat nem csak egy irányba — kizárólag a kisebbségek irányába — működne.) Ha a A MAGYAR RÁKELLENES ALAPÍTVÁNY AKCIÓJA Képviselők Érdekes kezdeményezésről számoltak be tegnap egy sajtótájékoztató keretében a Magyar Rákellenes Alapítvány életrehivói. Az Országos Onkológiai Intézet orvosaival együttműködve arra kérik a parlamenti képviselőket, vegyenek részt egy komplex szűrővizsgálaton. Ahogy Szénást Tünde, a Családi Lap főszerkesztője és az alapítvány ügyvezető igazgatója kifejtette, hazánkban a halálozási okok között második helyen szerepel a rák. A világon nálunk hal meg a legtöbb férfi ebben a betegségben, de a nők is az „előkelő” harmadik helyet foglalják el, az Egészségügyi Világ- szervezet, a WHO tavalyi adatai szerint. Mindez nem a hazai egészségügy elmaradottságából, hanem a felvilágosítás, a megelőzés hiányosságaiból fakad. A tervezett akciót részükről éppen az a szándék motiválta, hogy felkeltsék az emberek figyelmét, érdeklődését a betegséggel, pontosabban a megelőzéssel kapcsolatbanA korai felismerés esetén — tette hozzá Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa — a rák még eredvizsgálaton ményesen gyógykezelhető. A társadalmi élet középpontjában álló emberek szűrése véleményé szerint arra világít rá, mindenki számára egyértelműen, mennyire fontos ez a kérdés. A rákszűrés egyébként nyitott, minden állampolgár ingyenes szolgáltatásként kérheti orvosától. Palotás János országgyűlési képviselő, az alapítvány elnöke elmondotta, a szemléletváltozást kívánják elősegíteni ötletükkel. Az tény, hogy a politikai és gazdasági viták megosztják a parlamentet, abban azonban bizonyosak, hogy a rákbetegség elleni küzdelem tekintetében valamennyien egyetértenek. Ajánlatuk nemcsak a képviselőknek szól. Mindenkinek, akiknek hozzáállása mások számára példaértékű lehet. Nagyobb cégek vezetői akár munkatársaik számára is kérhetik ezt a vizsgálatot. A lényeg a megelőzés fontosságának tudatosítása. A képviselők hamarosan megkapják az alapítvány felkérő levelét. A vizsgálatok eredményét természetesen orvosi titokként kezelik. A hangsúly a képviselői: példamutatásán van. J. Sz. I. 156. §-t nem törlik el, akkor — mint azt a képviselőnő elmondta — kérni fogja a mentelmi joga felfüggesztését, s bírósághoz fordul a magyarsághoz va ló tartozása miatt elszenvedett sérelmek ügyében. Na- ^vezetesen: egyesek meg akarnak fosztani minket múltunktól, gyökereinktől. Például az Árpád-sávos zászlótól, a szent koronától, a turulmadártól. Szétveretés után S hogy mit érthetünk a nemzet fogalmán? A nemzet nem egyszerűen egy társadalmi szerződésen alapuló közösség, s nem csupán etnikai-nyelvi közösség. A magyarság esetében a nemzet elsősorban kultúrát jelent. Kultúrát, melyben több mint ezeréves tapasztalat halmozódott fel. Idetartozik a népi kultúra, a népszokások, az építkezés, öltözködés, viselkedés. Ezek olyan értéket képviselnek, melyet sok száz év alatt alakítottunk ki. S ha a nemzetet ilyenformán kultúraként is értelmezzük, akkor az is népirtást követ el. aki ezt a fajta műveltséget próbálja megsemmisíteni. Nem véletlenül, hisz tudják: a négy évtized alatt szétvert magyar társadalmat csak a nemzeti tudat tarthatja össze. Nádai László Rendőrőrsöt legalább húsz kilométerenként A Belügyminisztérium programja szerint 1995-ig 400 rendőrőrs lesz az országban. Ennek egyike a böhönyei — mondta Boross Péter belügyminiszter a somogyi település rendőrőrsének szombati avatásán. A miniszter hangsúlyozta: nem lesz könnyű dolguk sem az itteni, sem a más őrsükön dolgozó rendőröknek, mert egyfajta csodavárásnak kellene megfelelniük, ám ez lehetetlen, hiszen egy őrs átadásával nem lehet száműzni a bűnözést. Amit jelenleg meg kell és meg is lehet tenni, az any- nyi: törekszünk arra, hogy legalább a 2000 lakosnál nagyobb települések mindegyikén legyen rendőrőrs a program végére, s ezek ne legyenek egymástól 20 kilométernél távolabb — mondotta Boross Péter. (Folytatás az 1. oldalról.) a médiatörvény mielőbbi megalkotásával biztosítható. A nyilatkozat leszögezi: a Magyar Demokrata Fórum országos választmánya támogatja a kormány privatizációs politikáját. Egyidejűleg felhívja a figyelmet a hazai tulajdonrészesedés és az ellenőrzés fontosságára. Ezzel kapcsolatban Taká- csy Gyula MDF-választmá- nyi tag, a parlament gazdasági bizottságának elnöke kifejtette: a választmány (Folytatás az I oldalról.) tik meg a sajtószabadságot, akik ezeknek a követelményeknek nem felelnek meg” — hangsúlyozta, utalva arra, hogy a Rádióban és a Televízióban nem érvényesült, ma sem érvényesül az egyensúly, az objektív hírközlésen és a kommentárok szabadságán belül. A Magyarországot körülvevő térség helyzetével kapcsolatban a miniszter- elnök kifejezte annak szükségességét, hogy o közvélemény folyamatosan legyen tudatában a veszélyérzetnek. Utalt arra, hogy nem pánikra gondol, hiszen nem tart közvetlen háborús veszélytől, de hangsúlyozta annak indokoltságát, hogy a Magyar Honvédséget fejleszteni kell. Elmondta: diplomáciánk igyekszik meggyőzni a Nyugatot ar(Folytatás az l. oldalról.) zel a módosító javaslattal csak távolodunk a megoldástól — szögezte le a népjóléti miniszter. A sajtótájékoztatón elhangzott: a KDNP azért tartja fontosnak egy igazáttekintette az elmúlt két és fél év privatizációs eredményeit. Megállapította, hogy a stratégiát bizonyos tekintetben módosítani kell annak érdekében, hogy felgyorsuljanak a gazdasági folyamatok, végrehajtható legyen a gazdaság szerkezeti átalakítása. Fontos továbbá — hangsúlyozta —, hogy a lakosság jobban fogadja és támogassa ezt az átalakulást. A támogatást hivatott megteremteni a majdan módosított privatizációs koncepció is. ról, hogy térségünkben a politikai helyzetet stabilizálni kell. Az ország gazdasági problémáival kapcsolatban a miniszterelnök hangsúlyozta: nem volt még példa arra a történelemben, hogy egy tervgazdaságon alapuló, államközpontú gazdaságot alakítottak volna át piacgazdasággá. A jelenlegi legnagyobb problémaként a források hiányát jelölte meg, hangsúlyozva, hogy a gazdaság mozgásba lendítéséhez, a privatizáció végrehajtásához nélkülözhetetlen a külföldi tőke. Magyarországi beáramlását ezért a kormány támogatja, ugyanakkor a magyar vállalkozások növekvő mértékű térnyerése fontos társadalmi-politikai cél, hiszen sehol sem működött még polgári demokrácia széles polgári tömegek nélkül. ságtételi törvény megszületését, mert az lehetővé tenné a múlt lezárásához és ezzel a társadalom nyugalmához szükséges tényfeltárást. Ez addig nem lehetséges, amíg a bűnösöket a jog eszközével vallomásra nem kényszerítjük. Antall József tévéinterjúja Előtérben a médiaháború legújabb fejleményei KDNP FRAKCIÓÜLÉS NOSZVAJON A múlt lezárásához szükséges az igazságtétel FELFÜGGESZTÉS UTÁN Hankiss otthon Ha Nahlik Gábor, a Tv alelnöke nem kezd szerkezeti, személyzeti és műsor- politikai átalakításokat a Televíziónál, akkor Hankiss Elemér kész arra, hogy a következő napokban — a feszültségeket elkerülendő — otthon dolgozzon az intézmény fejlesztési koncepcióin. Amennyiben azonban az alelnök felrúgná ezt a hallgatólagos egyezséget, és például visszahelyezné pozíciójába a Panoráma leváltott főszerkesztőjét, Hankiss Elemér újra vállalná — minden eszközzel — a konfliktust,— hangzott el azon a sajtó tájékoztatón, inkább marad amelyet Hankiss Elemér szombaton este tartott a nemzetközi sajtó képviselőinek. A MUOSZ András- sy úti székházában nemcsak a külföldi és a magyar újságírók jelentek meg szép számmal, de végighallgatta a sajtótájékoztatót Nahlik Gábor és Katona Tamás, a kormány médiüagyekért felelős államtitkára is. A tévéelnök nem érzi, hogy koncepciós per folyna ellene — fejtette ki az ezt firtató kérdésre válaszolva, annak ellenére, hogy a kormány indított ellene — politikai okokból — fegyelmi eljárást. Ez azonban semmilyen értelemben nem hasonlítható az ’50-es évek pereihez, többek között azért sem, mert „a hóhér nem vár az ajtó előtt” — mondta Hankiss Elemér, maid hozzáfűzte: ez nem egyenlő azzal, hogy egyetértene a történtekkel. Mialatt Hankiss Elemér rövid időre távozott a teremből, Katona Tamás elmondta, hogy a Televízió két vezetője elleni vizsgálat elindításáról azért most és nem korábban döntöttek, mert most, bizonyos könyv- szakértői vizsgálatok elvé- geztével derültek ki azok a körülmények, amelyek alapján erre sor kerülhetett. Azért is nem korábban, mert a kormány — bízva abban, hogy sikerül megegyezni a médiatörvényben is, a személyekben is — nem óhajtott Hankiss Elemérrel összeütközésbe kerülni. A feltételekről szólva kiemelte: fel kell mérni a jelenleg meglévő állami vagyont. és azt pontosan definiálni. Hiszen — mondta — az adásvétel akkor jöhet létre, ha megvan a tényleges kínálat. Növelni szükséges továbbá a keresletet is, amelyek újabb intézkedéseket kívánnak. Egyebek között erősíteni kell a magyar polgári réteg kialakításának, a hazai vállalkozók tulajdonrészszerzésének lehetőségeit. Az állami vagyon eddig privatizált 15 százalékának 70 százalékát ugyanis külföldi befektetők szerezték meg. Szó volt továbbá az MDF megújítandó alapszabályáról is. Varga István ügyvivő kiemelte: az új alapszabály-tervezettel . kapcsolatban egyetlen alapvető ál-, lásfoglalás született, miszerint januárban, a VI. országos gyűlés fogja megválasztani közvetlenül és a legdemokratikusabb úton a Magyar Demokrata Fórum elnökét és elnökségi tagjait. Önök szerint másként is Sebet? Azt a kifejezést, hogy független tájékoztatás, nem szeretem. Azt sem. hogy független, elkötelezetlen újság. liyen ugyanis nem létezhet, hiszen egy átalakulóban lévő országban, amikor törvényeket kell a korábban használatos direktívák és párthatározatok helyett alkotni, akkor senki nem lehet független. Nem hiszem, hogy szabadságharcaink idején voltak családok, amelyek azt mondták magukról: se kurucok, se labancok nem vagyunk. hanem függetlenek. Mindenki tudta, hol a helye. Igaz, nem is hallották hajnaltól estig a rádióból, hogy a népnek elege van a forradalomból, a nép unja már a szabadságharcot, s inkább kacsingat a császáriak felé, mert akkor azok majd megint mindent elintéznek. Nem kell gondolkozni, politizálni. szabadnak lenni. A Ilankiss-fcle televíziózás — szerintük — független volt. Féltik Is. Mitől féltik? Leginkább attól, hogy kiderül: a televíziózás nem egy bizonyos szűk réteg előjoga. Még azt sem tartom kizártnak, hogy egy dabasi parasztgyerekből jó riporter lesz, holott édesapja még csak pufajkás sem volt. Istenem! Amikor a Ilan- kiss-féle függetlenséget féltő szólamokat hallottam, a hátamon fölállt a szőr. Mert eszük ágában sem volt függetlennek lenni, olyannyira, hogy még arra sem adtak sokat, hogy ki ne lógjon a lóláb. Mit lóláb! Elefántpata. Lehet, hogy minden most kezdődik? Most tudjuk «mg végre, hogy lehet úgy televíziózni, hogy az elkötelezett? Persze nem a pártáknál. Egyszerűen csak a magyarok irányába. Nemzetien! (Vödrös)
