Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-12 / 293. szám

MAGYARORSZÁG 1993. DECEMBER 12., SZOMBAT Szabad György sajtótájékoztatója Három napon húsz téma o parkment napirendjén A törvényhozás év végéig szóló programjáról tájékoz­tatta a sajtó képviselőit pénteken a Parlamentben Szabad György, a magyar Országgyűlés elnöke. A hát­ralévő három hét mind­egyikén lesznek plenáris ülések, s a program zsúfolt­ságát jelzi, hogy a jövő he- heti hétfői, keddi és csütör­töki plénumon összesen húsz téma tárgysorozatba vételét tervezik. Ülésezik a T. Ház december 21-22-23-án, majd december 29-30-án is. Ez utóbbi két napra beik­tatták a feltételesen tervez­hető napirendi javaslatba a rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat hatá­rozathozatalát. Ezzel kap­csolatban Szabad György kitért arra, hogy a média- törvény' „nem naív optimiz­mussal” került a program­ba, kellő konszenzuskészség esetén nem tartják lehetet­lennek, hogy még idén meg­születik a törvény. Ami a jövő heti progra­mot illeti: azért lesz hétfő és kedd után csak csütörtö­kön plenáris ülés, hogy a kedden már részleteiben megszavazott költségvetés végleges szövegét szerdán áttanulmányozhassák a képviselők, s így csütörtö­kön úgy ejthessék meg az 1993. évi költségvetés vég­szavazását, hogy elkerülje a T. Ház a tavalyi, erőlte­tett menetből adódó hibá­kat. Hétfőn egyébként az Or­szággyűlés napirendjére tű­zi Göncz Árpád, javaslatát a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kine­vezési rendjéről szóló tör­vény módosításáról. A Ház­inak csak a sürgősségről kell szavazni, a köztársasági el­nök indítványának napi­rendre tűzése előírás. Szó lesz még a jövő heti ülésen a magzati élet védelméről, a világkiállítási alapról, az önkormányzatok támoga­tásáról, az egyes elkülöní­tett állami pénzalapokról, a szövetkezeti törvény módo­sításáról, az ország honvé­delmi alapelvéiről, az út­alapról, a pártok működésé­ről szóló törvényről. Az év hátralévő részében a már említett médiatör­vény mellett várhatóan ha­tározatokat hoz a T. Ház a világkiállítási alapról és he­lyi önkormányzatok cím­zett és céltámogatási rend­szeréről, megszületik a szo­ciális igazgatásról és a szo­ciális ellátásról szóló tör­vény, az agrárpiaci rend­tartásról készült jogszabály. BEFEJEZŐDÖTT AZ AFESZEK KONGRESSZUSA Alkalmazkodni a piachoz Az ÁFÉSZ-ek tegnap be­fejeződött II. országos kong­resszusán . a küldöttek egyetértettek abban, hogy a piacgazdasági viszonyok kö­zött is fenn kell tartani az általános fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezeteket. A feladat azonban nem egy­szerű. hiszen az ÁFÉSZ-ek egy része komoly gazdasági problémákkal — csőd, fel­számolás — küzd. A fellen­düléshez ezért a struktúra és a vagyonszerkezet átala­kítására, tőkekoncentráció­ra lesz szükség. A szövetkezetek alkal­mazkodása a piacgazdaság­hoz, belső irányítási rend­szerük megújulását is elke­rülhetetlenné teszi. Így pél­dául nélkülözhetetlen a me­gyei, majd az országos be­szerzési lehetőségek kiszé­lesítése, valamint a saját nagykereskedelmi hálózat kiépítése. A küldöttek megválasz­tották az új tisztségviselő­ket is. Az ÁFÉSZ-ek Or­szágos Szövetségének elnö­ke Bartus Pál lett. NEM A GAZDASÁGI TÁRSULÁSOKÉ A KDNP a i&Mf&snfémfré! A Kereszténydemokrata Néppárt elnöksége és par­lamenti frakciója azon a véleményen van, hogy a megalkotandó földtörvény­ben úgy kell rendelkezni: a termőföld ne kerülhes­sen gazdasági társaságok, így például részvénytársa­ságok, kft.-k tulajdonába. Éppen ezért a keresztény- demokraták — tekintettel arr.a, hogy az új földtör­vény megalkotása a közel­jövőben nem várható — szükségesnek látják, hogy a jelenleg érvényben lévő, földről szóló jogszabályok módosításával a már létre­jött üzletkötéseket is felül lehessen vizsgálni. A KDNP vezető testüle­téi a napokban tekintették át a földtörvénnyel, vala­mint a mezőgazdasági át­alakulással összefüggő kér­déseket, és az ezzel kap­csolatos előterjesztést meg­vitatja a párt intézőbizott­sága is december 19-i ülé­sén. Kormányrendelet a várandóságé pótlékról (Folytatás az t Gidairól.) tesen. A nem hatósági áras termékeknél a vállalkozó legfeljebb az áfa növekedé­sének megfelelően emelheti az általános forgalmi adót tartalmazó eladási árat. Rendeletet alkotott a ka­binet u várandósági pótlék­ról — ismertette a kor­mányülés további dönté­seit Juhász Judit. Ennek alapján január elsejétől a születendő gyermek után járó családi pótlék össze­gével azonos juttatás jár a terhesség negyedik hónap­jától azoknak az édes­anyáknak, akiket terhes­gondozásba vettek. A pót­lékhoz szükséges igazolást a terhesgondozást végző orvos állítja ki. A pénzt havonta, ikerterhesség ese­tén a második és minden további gyermek után járó összeget szülés után egy­szerre folyósítják. Az átme­neti időszakban a váran­dós nő dönthet arról, hogy várandósági pótlékot igé­nyel vagy anyasági segélyt vesz fel. A kötelező gépjármű-fe­lelősségbiztosítási díjak át­lagosan 14 százalékos eme­lésében állapodtak meg a biztosítottak érdekképvise­leti szervei, a biztosítóin­tézetek és a kormány, Az intézkedés jövőre lép élet­be. Nem ingyenes vagyenesztegatás Más lett az Egzisztencia-hitel A privatizáció feltételei, pontosabban a hitelfelvétel­hez szükséges körülmények lényegesen javulnak, és így vélhetően sokszorosára nő­het a privatizációban részt vevők száma — mondotta Szabó Tamás, a privatizá­ciós ügyek felügyeletével megbízott tárca nélküli mi­niszter. tegnap. Ismeretes, hogy a kor­mány csütörtökön fogadta el az új privatizációs stra­tégiát, melynek legfonto­sabb elemeiről szólva Szabó Tamás kifejtette: nincs szó ingyenes vagyonosztogatás- ról, az új privatizációs stra- . tégia a feltételeket kívánja lényegesen javítani. Ennek kézzelfogható formája, hogy a kormány csütörtökön mó­dosította az Egzisztencia­hitel feltételeit is. Ennek eredményeként a türelmi idő két évről három évre nőtt, a törlesztési idő 10 év­ről 15 évre hosszabbodott, az alapkamat pedig a most érvényes 12,6 százalékról 3 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankok kamatrészét is hoz­zászámolva mintegy 7 szá­zalék körüli kamatot kell fizetni az ily módon fel­vett hitelért. Szabó Tamás közölte: az új feltételek várhatóan a jövő év feb­ruárjától lépnek életbe. Hangsúlyozta, hogy hason­lóan a korábbiakhoz, a módosítások visszamenőle­gesen érvényesek, tehát akik most vesznek fel Eg­zisztencia-hitelt, jövőre ők is az új kondíciók szerint fizetik azt vissza. Ugyancsak a kereslet megélénkítését várja a kor­mány az új hitelkonstruk­ciók kidolgozásától. Megváltozik a privatizá­ciós információk áramlása is. A tulajdonváltás sikeré­hez nélkülözhetetlen, hogy a vagyoni kínálatról minden­ki számára elérhető bőséges információ álljon az érdek­lődők rendelkezésére — fej­tette ki Szabó Tamás, majd végezetül közölte: a külföl­di befektetők jelenléte to­vábbra is alapvető fontos­ságú az ország számára. Ezt mutatja az is, hogy a kül­földi ajánlatok hatékonyabb felkutatására az ÁVÜ meg­erősíti a Magyarországon kívüli marketingtevékeny­ségét. KÖZMONDÁSOK Számtalan tapasztalat gyöngyözte-verítékezte ki a közmondásokat, ezeket a tömör, feszes megál­lapításokat, amelyek a nép erkölcsi normarend­szerét alkotják és nyelvteremtő, géniuszát bizo­nyítják. A hír hallatán, miszerint gazdasági visszaélé­sek alapos gyanújával felfüggesztették állásukból, és vizsgálatot indítottak a Televízió három veze­tője ellen, pillanatnyi megdöbbenésem után, hogy tudniillik részükről efféle hamisságokra még gon­dolni sem mertem volna, spontán módon egy közmondás tolakodott elmém előterébe. A köz­keletű mondás a hazugságról szól, illetve még va­lamiről, ami ezzel kézzel fogva jár. Aki hazudik az ... is. Kimondani is alig merem, elhinni is alig tudom, de másik énem képviseletében egy benső hang fölényesen inti le aggodalmaimat. — Higgy nekem, tapasztalatból tudom, meglásd, a vizsgálat majd engem igazol! — De hát — ve­tem közbe —, le nem hallod, mekkora vehemen­ciával tiltakoznak? Az nem lehet, hogy ezúttal te tévedsz? — Ugyan — feleli fölénnyel —, rossz­nak sok a mentsége, s különben is, mennél ko­szosabb a disznó, annál inkább vakaródzilc. Menteni akartam előtte a hazugság fellegvá­rának fő pilléreit. Kísérleteztem ezzel-azzal. — Talán a felelősségre vonás után jobb belátásra térnek — mondtam. — Tanuld meg — válaszolta —, farkas a szőrét elhullójtja, de a természetét megtartja. — Talán egyenes útra lépnek — próbálkoztam tovább. — Nehéz a horgasból egyenest csinálni — mondta ingerülten, s otthagyott. Mentében még visszaszólt: — Te nem látod, hogy ezt a káposz­tát kecskére bízták? Paizs Tibor Pete Iván Nagykeresőn Amit a szülő óhajt azt kell teljesíteni (Folytatás az l. oldalról.) amelyek a szabad demokra­tákat vallás- és egyházelle­nesnek tartják. Pető Iván válaszában le­szögezte: természetesen nem igaz, hogy az SZDSZ egyház- és vallásellenes. Egyetlen nyilatkozatuk vagy lépésük sem volt, ami ezt sugallta. A félreértés való­színű abból az elképzelé­sükből következik, misze­rint a magyar demokráciát úgy kellene berendezni, hogy az egyházak egy mo­dern államhoz méltó szere­pet játszanak benne. Tehát legyenek elválasztva az ál­lamtól. tartozzanak a privát szférához. Ha iskolát kí­vánnak. működtetni, annak működési feltételei hason­lóak legyenek, mint bármi­lyen más magánkezdemé­nyezésű iskoláké. A konf­liktust az okozza, hogy „egyes politikusok” privilé- gizáit helyzetet kívánnak teremteni az egyházaknak, s aki ezzel vitatkozik az „vallásellenes”. Holott, az SZDSZ nézete szerint az egyházak akkor sokkal ki­szolgáltatottabbá válnak, ha nagyon kötődnek — anyagilag és más értelem­ben is — a mindenkori kor­mányzathoz. Pető Iván a továbbiak­ban elmondotta, nem ta­gadja, létezik a kérdező ál­tal felvetett félelem. Ám azt megalaoozatlannak tartja, mert a Szabad De­mokraták Szövetsége a vi­lágnézeti szabadság és a szabad vallásgyakorlás hí­ve. Nem hiszem, hogy van józan politikai erő, amely az egyházakkal küzdeni vagy. ha úgy tetszik — vi­lágnézeti „háborút” kezde­ményezni akarna — mond­ta Pető Iván. A „privilégiumok” kap­csán válaszként elhangzott, hogy a szolidaritási alaoba az 5 százalékot az egyházi iskoláknak be kell fizet­niük. míg az önkormányzat­hoz tartózó oktatási intéz­m.énveknek nem. Szenczi Árpád, a református taní­tóképző igazgatóhelyettese nehezményezte, hogy intéz­ményük hallgatói — szem­ben az állami tanítókép­zőkben tanulókkal — nem kapnak ösztöndíj-támoga­tást. Bencsik Rozália, a II. Rákóczi Ferenc-iskola igazgatója megjegyezte, ne az legyen a fontos, hogy melyik párt milyen morzsát kínál — esetleg más orszá­gok mintái után kapkodva — a törvénytervezetben. A magyar oktatást átfogó — sajátos múltját és jelenlegi helyzetét is figyelembe vevő — törvény legyen. Ehhez kapcsolódva Soós Károlyné, a Kossuth-iskola igazgatója rámutatott, a viták meg­osztják a pedagógus társa­dalmat, és egy kicsit eltere­lik a figyelmet a gyerekről. Seres Erzsébet, a Toldi Szakközépiskola diákottho­nának igazgatója akként vélekedett, a politikusok hajlamosak elfeledni: a szülő a megrendelő. Amit óhajt — ha egyházi iskolát, akkor azt — fontos teljesí­teni a mindenkori hatal­mon lévőknek. S ehhez tör­vényben rögzített garanciák kellenek. F. F. A hazai energiaellátás biztonsága érdekében a kormány költségvetési ga­ranciát vállal a jövő évi energiahordozók importjá­ra. jövőre 6 millió tonna kőolaj, 5,5 milliárd köb­méter földgáz és 2 mil­liárd kilowattóra villamos energia behozatalát tervezi a kabinet. A kormány úgy határo­zott, hogy — az Érdek­egyeztető Tanács ülésén született megállapodásnak megfelelően — már az idén megszünteti a bérszabályo­zást és hatályon kívül he­lyezi az ezzel kapcsolatos jogszabályokat. Juhász Judit a tájékozta­tón . ismertette a . minisz­terelnöki sajtóiroda köz­leményét, amely a Magyar Televízió elnökével szem­ben indított fegyelmi eljá­rás kapcsán megjelent saj­tóvisszhangokra reagál. A közlemény leszögezi, hogy a kormány és a miniszter- elnök minden eddigi in­tézkedése, mint ahogy a mostani Is, mindig jogsze­rű volt. A tájékoztatón Verebéig Imre belügyminisztériumi államtitkár végezetül beje­lentette, hogy a kabinet el- fogadta a közigazgatás kor­szerűsítésének programját, amely a középszint — az önkormányzatok és a köz- társasági megbízottak ha­táskörének — erősítésére épül. Önök szerint Mikszáth ráérzett? A kiváló kormánypár­ti publicista, Mikszáth Kálmán hajdanán a Magyar Néplapban így írta meg az ellenzékről a tiszta igazságot: „Ma­gyarország semmiben sem volt jobb helyzet­ben, midőn a jelenlegi kormány sorsát kezeibe vette, mint a tatárpusz­títás után... Vagy si­kerül kibontakoznunk az ezer bajból, mely utun­kat állja, s haladásun­kat gátolja, vagy pe­dig helyben maradunk régi tétlenségünkben, ferde, céltalan ide-oda kapkodással, méginkább nehezítve a kibonyoló- dást, s a hátunk mö­gött sötétedő végveszély csakhamar utoléri jobb sorsra érdemes hazán­kat ... Ellenzékünk túl­ságosan clbizakodott. Ha valóban hiszi, miszerint ő a jövő kormánya (ami még persze nem bizo­nyos), ahelyett, hogy a sült verebeket a leve­gőből várja, a tevé­kenység, munkálkodás útjára kellene lépnie s megmutatnia az erőt és munkaképességet —, melyet annyiszor emle­getett, s melyre most véleménye szerint oly nagy szükségünk van ... A mi tisztelt ellenzékünk azonban nem ezt teszi, hanem mint a rest bak- tor, nagy szundikálva lesi, míg az óra utolsó homokja is lepottyan, mikor aztán rákerül a sor az ő kiáltására. És az alatt, míg elméje tét­lenül kóvályog félálom­ban, félébren minden­féle bolondságokat ki- «ronrtol nekieresztett fan­táziája ...”

Next

/
Thumbnails
Contents