Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-02 / 284. szám
Százati liós orosz alapítvány Jelcin: szilárd hatalmat a reformokhoz Megnyílt a finnugor népek első világkongresszusa Az oroszországi Komi Köztársaság fővárosában, Sziktivkarban, tegnap ünnepélyesen megnyílt a finnugor népek első világkongresszusa. amelyen 43 fős magyar küldöttség vesz részt. Eke Károly, ország- gyűlési képviselő vezetésével. Magyar kezdeményezésre a következő világfórumnak — 1996-ban, a világkiállítás idején — Budapest fog otthont adni. Nanovfszky György moszkvai magyar nagykövet, a delegáció tagja, elmondta: Finnország, Észtország és Magyarország mellett az eseményen az Oroszországi Föderációban élő 15 finnugor nemzetiség képviselteti magát. A találkozó munkája két fő irányban zajlik: a tudósok kerekasztal-meg- beszéléseinek keretében, illetve a parlamenti delegációk közötti tárgyalásokon. A magyar küldöttség öszNem sértődött meg Kohlt ismét Akárhányszor lép keletnémet területre Helmut Kohl kancellár, ellenséges hangulat fogadja. Ez történt tegnap Leunában is, ahol a kormányfő a szász Anhalt tartományi ipari telephelyek, főleg a vegyipar megőrzéséért ösz- szehívott regionális konferencián vett részt. Kohlt több ezer fős tömeg és füttykoncert fogadszetételének külön sajátossága, hogy abban — mini erre Nanovfszky György külön felhívta a figyelmei — helyet kaptak az erdélyi, a vajdasági és a szlovákiai magyarság, valamint a Magyarok Világszövetségének képviselői is. A delegációban természetesen képviselteti magát mind a hat magyar parlamenti párt, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala is. Sziktivkarban ünnepélyes a hangulat, valamennyi résztvevő nyelvén, így magyarul is. számos üdvözlő felirat díszíti a várost. Nanovfszky György közölte: a fórumon bejelentették, hogy az Orosz Föderáció vezetése több mint 100 millió rubeles alapítványt hozott létre az országban élő finnugor nemzetiségek támogatására, akik — bár létszámuk kicsi — Oroszország területének egyharmadán élnek. kifütyülték ta. A tömeg azt skandálta, hogy „munkát akarunk'’, vagy azt: „csalók", „hazugok”. Kohl a tanácskozás színhelyéül kiszemelt kul- túrház lépcsőjéről fordult vissza, a biztonsági emberek nem kis aggodalmára energikusan a tömeghez lépdelt, s megpróbálta érvekkel lecsillapítani a tüntetőket. A polgárháború Oroszországban A törvényhozó és a végrehajtó hatalom közötti harc beszüntetését sürgette tegnap a kongresszushoz intézett beszédében Borisz Jelcin. Az orosz elnök leszögezte: a reformok folytatásához reformer elnökre, reformer parlamentre és reformer kormányra van szüksége Oroszországnak. Az orosz elnök ennek jegyében konkrét, kompromisszumos kezdeményezéssel állt elő: átmeneti jelleggel a kormány teljes egészében vegye át a reformok irányítását úgy, hogy csak az elnöknek és a parlamentnek tartozna felelősséggel. A törvényhozás ezzel párhuzamosan jogot kapna arra, hogy a kormány — általa elfogadhatatlannak ítélt — intézkedéseit az államfőnél vagy az alkotmánybíróságnál módosíttassa, semmisíttesse meg. Jelcin egyúttal közölte, hogy amennyiben ezt az elképzelést a küldöttek elfogadják. akkor hajlandó lemondani kiszélesített elnöki jogkörök meghosszabbításáról. Az államfő indítványozta ezzel egyidejűleg, hogy a kormányról szóló törvény tervezetének vitáját a parlament halassza el az új alkotmány elfogadásáig. (A tervezetet Jelcin múlt pénteken küldte vissza a parlamentnek további átdolgozásra.) Megkerülve a népképviselő kongresszus felszámolásának követelését, azt szorgalmazta, hogy a szuperparlament a jövőben csak az alkotmányt módosító döntésekkel foglalkozzon, a mindennapos törvényalkotó munkát pedig hagyja a legfelsőbb tanácsra. A belső helyzetre is kitérve kiemelte, hogy a konfrontáció mind veszélyesebb méreteket ölt Oroszországban: különféle frontok, fegyveres csoportok szerveződnek, amelyek a polgárháború rémét vetítik előre. Mint hangoztatta, ez Az osztrák kormány állja a leégett Hofburg-szárny újjáépítésének költségeit — jelentette be Vranitzky kancellár a tegnapi minisztertanács után. Újságírók kérdésére válaszolva a kancellár leszögezte: a Hofburg a szövetségi kormány hatáskörébe tartozik, s ha a vele kapcsolatos kiadásokat mások — a tartományok — önként, hazaszeretetből megosztják, azt a kormány köszönettel veszi, de nem kér rajtuk számon ilyen támogatást, s anélkül is eleget tesz kötelezettségének. A kormány döntött arról is, hogy a történtek ellenére sem tartja szükségesnek — és megoldhatónak — a Hofburg biztosítását. Döntöttek néhány technikai kérdésben Is, például arról, hogy az előreláthatólag négy évig tartó munkák idejére a Hofburg belső ügyben nincs helye semmiféle engedménynek. — Ügy vélem, hogy most egy-másfél éves lélegzetvételnyi szünet kellene, annál is inkább, mivel a nemzetiségi konfliktusok is elérték az országot — mondotta, javasolva egy átmeneti, stabilizációs időszak meghirdetését. Hozzátette: ha ezt a kongresszus elfogadja, akkor az a mostani tanácskozás egyik legjelentősebb eredménye lenne. ‘ udvarából kitiltják a gépkocsikat. A belügyminisztérium szakértői időközben cáfolták a tűzoltóságnak azt a feltételezését, hogy kábelhiba okozta a tüzet. Kiderült, hogy nem egészen helytállóak a rossz tűzjelzés miatti viták: a bálterem szinkrontolmácskabinjában a légkondicionáló berendezésbe beépített füstjelző is riasztott, nagyjából ugyanakkor, mint a másik automataberendezés a kincstárban, illetve a járőrök. A Lucona film producere — a Tele-München — nyilatkozatban hárította el a gondatlanság gyanúját. A Josefsplatz most már valóságos felvonulási terület: a téren már felállítottak egy darut, és folyamatosan — 12 tűzoltó felügyelete mellett — hordják a törmeléket. Négy évig tart a Hofburg felépítése Kutatják a tűz okait Püspökök a Vatikánban 11. János Pál pápa kérésére tegnap összeültek a Vatikánban az európai nemzeti püspöki kar elnökei (Magyarországról Seregély István, egri érsek), hogy meghatározzák, milyen szervezeti keretek és intézkedések szükségesek a múlt évben rendezett püspöki szinódus határozatainak megvalósításához. A szinódus a kommunizmus utáni Európa helyzetével foglalkozott, és feladatként Európa újbóli keresztény- nyé tételét tűzte ki a katolikus egyház elé. „Egy évvel a püspöki tanácskozás után az ott el- határozottak megvalósításáról tárgyal a mostani értekezlet, amelyen részt vesz II. János Pál pápa is” — mondta a vatikáni szóvivő. Oroszországból és Ukrajnából, bár ott nincs püspökkari konferencia, szintén érkeztek főpapok az értekezletre. Pmk véleménye Szészegő elnök Milan Panic jugoszláv miniszterelnök tegnap megkezdte hivatalos választási kampányát, sajtóértekezleten indokolva meg, miért jelöltette magát a szerb elnöki tisztségre. Kijelentette, hogy Szlobo- dan Milosevic .megszegte két évvel ezelőtt tett választási ígéreteit: a gazdaság romokban, a fiatalok helyzete reménytelen, az országot szankciók sújtják, nemzetközileg elszigetelődött. — Meggyőződésem, hogy csak Milosevic legyőzésével lehet úrrá lenni a helyzeten — hangoztatta Milan Panic, aki számára rövid idő alatt harmincezer aláírást gyűjtöttek a belgrádi fiatalok. Követi-e Kádárt Tölgyessy? Foszladozó SZDSZ-frakció Kilépett a szabaddemokraták parlamenti képviselő- csoportjából Kádár Péter — adtunk rövid hírt tegnap a politikus egy nappal korábbi döntéséről. Az eset nem érdemelne különösebb figyelmet. hiszen a honatyák közül többen változtatták már frakciójukat az elmúlt, lassan három esztendőben. Amiért ez a döntés mégis más, mint a többi, az az, hogy Kádár Péter Tölgyessy Péter legszűkebb környezetéhez tartozott. Nem lehet tehát véletlen az, hogy döntését éppen Tölgyessy közelmúltbeli bukása után hozta meg. Mindebből korántsem akarom azt a következtetést levonni, hogy. iám. a bukott politikust cserbenhagyják á hívei. Sokkal inkább következtetek arra, hogy a Pető Ivánt elnökké választó küldöttek gyűlése után számosán érezhetik úgy a szabaddemokraták közül: nincs többé lehetőségük pártjuk politikai irányítására, a hatalmat a baloldali liberálisok vénérvényesen magukhoz ragadták. Ez valószínűleg így is Igaz. Ez viszont azt jeienti, hogy az SZDSZ lemondott arról, hogy a nemzeti gondolatokat valaha is képviselje. De nemcsak ezt jelenti. Pető Iván pártelnökké választásával az is végérvényessé vált, hogy a szabaddemokraták egyszer s mindenkorra elvetik az elmúlt politikai rendszerben, elkövetett bűnök számonkérését — gondoljunk csak a pártelnök nevezetes vitájára Kónya Imrével. S azt is. hogy az SZDSZ levette napirendjéről a vidék Magyarország problémáinak megoldását: 1991-ben ugyanis elsősorban a vidéki küldöttek választották meg a mostani vesztest, Tölgyessy Pétert. A küldötteknek csaknem egyharma- da, mintegy háromszázan most is őrá szavaztak. Vajon ők hogyan viselik Töl- gvessy háttérbe szorulását? Nem lehet Véletlen tehát az sem. hogy a szabaddemokraták képviselőcsoportját egyre-másra elhagyó honatyákat vidéken, egyéni körzetben választották meg. Kádár Péteren kívül gondoljunk például Mázs Józsefre, Bertha Zoltánra, és így tovább. Kádár Péter kilépése jelzi azt is. hogy az SZDSZ- nek mind kevésbé sikerül azt a látszatot keltenie, mintha politikájuknak az egyházak támogatásának legalább egy részét megszerezték volna. A kilépő Kádár Péter ugyanis református lelkész. A választások előtt hirdetett antikommunizmus feladása, a vidék Magyar- ország gondjainak háttérben hagyása, valamint az egyházakkal való kapcsolat hanyagolása, mind-mind azt jelenti, hogy az SZDSZ vezetői nem is törekszenek a választási ígéreteik betartására. A választópolgárok nagyrésze ezeknek az ígéreteknek hitt akkor, amikor erre a pártra adta szavazatát. Kádár Péternek az SZDSZ képviselőcsoportból való kiválásával valószínűleg egy folyamat indult el. A parlament folyosóin beszélik, hogy hamarosan újabb képviselő követi példáját. Sőt, szájra kapott az a hír is, hogy maga az egykori pártelnök, Tölgyessy Péter is megválik frakciójától. Pető Iván pártvezérré választása tehát előrevetíti, hogy az SZDSZ azzá válik, aminek indult: egy szűk, budapesti bázisú elit pár- tocskává. Hardi Péter AZ ALELNÖK NYILATKOZATA NEM ESIK SZÉT AZ MDF Biztosan állíthatom, hogy nem várható a Magyar Demokrata Fórum szétesése a jövő év januárjában esedékes országos gyűlésen. Ezekkel a szavakkal utasította vissza Medgyasszay László, az MDF alelnöke az APA osztrák hírügynökségnek adott nyilatkozatában a vitatott Csurka-dol- gozat miatti esetleges pártszakadásra vonatkozó értesüléseket. Medgyasszay elmondta: nem történt jobbratolódás a kormánykoalíció legerősebb pártjában, a Magyar Demokrata Fórumban. Vannak ugyan nézetkülönbségek a párton belül, ezek azonban sokkal inkább konkrét politikai kérdésekre vonatkoznak és nem ideológiai jellegűek — hangsúlyozta az MDF szóvivője Náray Vilmosnak, az APA munkatársának adott nyilatkozatában. Medgyasszay szerint a helyi MDF-elnökök vasárnapi gyűlése ugyancsak a pártegységet igazolta. — Vidéki tagságunk nem ideológiai kérdésekkel foglalkozik, sokkal inkább azt szeretné, hogy a párt a gyakorlati feladatoknak szentelje magát — mondta a szóvivő. A felszólalók 99 százaléka a pártegység mellett szállt síkra, és egyszer sem hangzott el Csur- ka István neve. — A Csurka-tanulmány semmi esetre sem képezi valamiféle MDF-program alapját — szögezte le határozottan Medgyasszay, hozzátéve, hogy Magyarországon nincs antiszemitizmus. A Csurka-tanulmány „szerencsétlen formában” fejezte ki azt az elégedetlenséget, amelyet számos magyar érez a rendszerváltás után — mondta a politikus. Az Alkotmánybíróság a médiatörvényekről Az Alkotmánybíróság az alábbi közlemény közzétételére kérte az MTl-t tegnap. „Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az általa meghatározott idő eredménytelenül telt el, az Országgyűlés nem alkotta meg a médiatörvényt. Ezért az Alkotmánybíróság de- cembe" 1-jén elrendelte a korábban felfüggesztett alkotmánybírósági eljárás folytatását az alkotmányellenesnek minősített jogszabály megsemmisítési időpontjának meghatározására. Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság 1992. június 8-án meghozott határozatában alkotmányellenesnek ítélte az 1047/1974. (XI. 18.) kormányhatározat 6. pontját, amely szerint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a kormány felügyelete alatt áll. A határozat rámutatott arra, hogy a sajtóra vonatkozó rendelkezéseket törvényben kell szabályozni. Az Alkotmánybíróság szerint a kifogásolt rendelkezés nem a kormányfelügyelet ténye miatt alkotmányellenes, hanem a kormány meghatározó tartalmi befolyását kizáró garanciák hiánya miatt. A testület a megsemmisítés időpontjáról akkor nem döntött, hanem e tekintetben eljárását 1992. november 30-ig felfüggesztette. Egvúttal felhívta az Országgyűlést, hogy a médiával kapcsolatos törvényeket 1992. november 30-ig alkossa meg.”
