Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-11 / 292. szám

4 PEST MEGYEI HÍRLAP Földet vettek Versegen Cjm^e^ Először o 029-esre licitáltak A tapasztalat mondatja velem, a víztől távol élő falusi ember vajmi kevés kárt. tett a halban. Ennek igazolásául van egy régi emlékem. A háború évei­ben anyai nagynénémnél laktunk egy bihari faluban. Ott láttam életemben elő­ször halat, egy pákász kí­nálta cserébe lisztért, tojá­sért. Hat évem tapasztalá­saiból a hal megízlelése hiányzott, s amikor ezt szóvá tettem, nénikém le­torkolt. — Nem vagy te hektikák. Azoknak kell a hal, meg a gyermekágyas anyáknak. Egyél sódart vagy tejfölös lángost! Halfogyasztás szempont­jából a világ nem sokat változott, a hal ma sem gyakori a vidéki ember ét­rendjében. S ennek nem anyagi oka van, hanem hiányoznak a tárgyi felté­telei. Halcsarnokot még a nagyközségekben, kisváro­sokban sem igen találni. A miértet kutatva meg­tudtam, a hal szállítása, tá­rolása külön tudomány és költséges beruházást igé­nyel. Emellett, mint min­dennél, a tanulópénzt itt is meg kell fizetni. A fenti témában egy olyan ember tapasztalatait hallgattam, akinek ez év augusztusáig mindössze annyi köze volt a halhoz, hogy pecázott. Hosszú éve­kig egy siófoki üdülőt ve­zetett, s a szabadidejében lejárt a Balatonra hor­gászni. Az üdülő bezárt, s Heim Antal kézbe kapta a munkakönyvét. — Választhattam a mun­kanélküliség és a vállalko­zás kockázata közt. Az utóbbi mellett döntöttem, hazajöttünk az asszonnyal Pakonyba. s a megspórolt pénzünkből hozáépítettük ezt a kis élelmiszerboltot a házhoz. A hal gondolata menetközben ugrott be, s mikor belevágtunk, nem is sejtettük, hogy az élőhal­tartás mennyi vesződéssel jár. Hónapokba telt, míg kikísérleteztük a víz leve­gőztetését. Először komp­resszorral próbálkoztunk, de kiderült, olaj kerül a víz­be. ami megérződik a hal ízén. A palackos Qxieéndú- sítás jó volt. de túl költ­séges, egyetlen palack új­jBírósági infekció Szigetszentmiklóson Eladó a Csepel Autógyár (Folytatás az 1 oldalról.) egykor nagyhírű Csepel Autógyárat. Az érdeklődők egy része külföldi befek­tető. Annak értékesítik a céget, aki a legtöbbet kí­nálja a vállalatért. Szigetszentmiklóson for­ró a hangulat. Jelképes ér­telemben Pest megye „vi­harsarkának” is nevezhet­nénk a térséget. A vezér- igazgató szerint különösebb „megrázkódtatást” nem okozott az embereknek a fokozatos létszámleépítés. 1990-ben létszámzárlatot rendeltek el. akkor négy­ezer fölött volt az alkalma­zottak száma. A főváros közelsége még mindig ele­gendő munkaerő-elszívó hatással bír. de a megye ezen térségének tényleges munkaügyi feszültségeit hosszabb távon nem egyen­líti ki egy iparóriás haldok­lása felett, bíróság által kimondott segélyakció. Jövőre további elbocsá­tások várhatók. A törzste­lepen egyes munkakörök megszűnnek, ezért innen 250 embert küldenek el. Az úgynevezett jogi állomány­ban levők (gyed, katonai szolgálatukat töltők) száma is 250-nel csökkeni fog jövőre. Ez a létszám már félezer, embernek okoz hosszabb távon újabb meg­élhetési gondokat. A Budapest Holding fel- számoíóbiztosa mindeneset­re bizakodó, hiszen az 1991- ben produkált 800 millió forintos árbevétel az idén már 2 milliárd forintra ug­rott. Miközben csökkent a létszám, a gyártmányfej­lesztők újabb szerkezeteket konstruálnak, nevezetesen szervokormány módosítá­sára készülnek. A nyugat­európai piacot célozták meg, jelentős árbevételt ho­zó előszerződéseket kötöt­tek 1993-ra. Ha megveszik a gyárat, ez is tovább nö­veli majd a Csepel Autó értékét. Ilonka Mária KÖRNYEZETVEDOK KITÜNTETÉSE A tanár a tanítványaiban él tovább..: rátöltése 800 forintba ke­rült. Most jutottunk el oda, hogy minden összeállt, a két, házilag készített tar­tályunkban akár hetekig is elél a hal. Heimék Százhalombattá­ról szállítják a pontyot, amúrt és kárászt, a Skoda után kötött, utánfutóra szerelt konténer is saját készítmény, két mázsa pik­kelyes utaztatására alkal­mas. — Átlagban ennyi halra van kereslet nyolc-tíz nap­ban. De ez csak a keüdet — teszi hozzá az ifjabb Heim, aki maga is üzlet­társ. — A pakonyiak most kezdenek rászokni a hal­ra, ami amellett, hogy ízletes, nem hizlal és min­den más húsfélénél olcsóbb. Karácsonyra és újévre kedvezményes akciót ren­dezünk. A pesti csarnokok­ban húsz százalékkal drá­gább. Ha néhai nénikém ezt hallaná: két. mázsa hal fogy el Bakonyban alig egy hét alatt. Még azt hinné, csupa hektikás él ebben a faluban. Pedig csupán az történt, hogy egy jó üz­leti érzékkel megáldott állalkozó mert, kockáztat­ni, s helyébe vitt a falu­jának egy hiánycikket. Ha valaki követni kí­vánja a pakonyi Heim An­tal példáját, figyelmébe ajánljuk a Dömsödi Hal­gazdaságot, mely már két­mázsás tételben is kínál természetes táppal, csak szemes gabonával etetett amürt és pontyot. A képen látható Piroska nem eladó — kabalaként tartják a tisztes kort meg­ért halmatrónát —, csupán kedv- és étvágycsinálónak kaptuk lencsevégre a telel­tetőbe költöztetés pillana­tában. Hozzá hasonló, szép pikkelyeseket kívánunk ol­vasóinknak az ünnepi asz­talra! (—matula—) Kevés a rendőr Pomázon ^ Boross Péter: Nem lehet külön erkölcsi kasztokat létrehozni Tarthatatlan, hogy egy rendőrőrs csak fele létszám­mal dolgozzék. Sokfelé jár­tam az országban, de erre máshol nem találtam pél­dát — válaszolta a pomázi polgármester aggodalmára Boross Péter belügyminisz­ter a napokban rendezett községi fórumon. Nem arról van szó, hogy a rendőrök elmennek disz­nót hizlalni, vagy építőipari vállalkozásba kezdenének, hanem arról, hogy a Buda­pest környéki településnél csábítóbb egy békásmegyeri állásajánlat. A belügymi­niszter elmondta, hogy több ezer rendőrre lenne még szükség szerte az országban, de ezen a gondon nem lehet egyik napról a másikra vál­toztatni. Boross Péter elő­adást tartott a rendszervál­tás óta eltelt időszakról, be­számolt a pomáziaknak a mai belpolitikai helyzetről, illetve arról a folyamatról, amely ezt megelőzte. El­mondta, hogy sok település­re ellátogat, és nem könnyű olyan kérdésekre válaszol­nia, hogy mitől gyenge a kormány, miért centralizál, miért erőszakos. Nehéz meg­magyarázni, hogy két év fél év alatt nem lehet csodát tenni. Ez még sehol sem si­került idáig. Nem könnyű olyan légkörben dolgozni, ahol a liberálisok, a polgári radikálisok hihetetlen ha­talomakarással már az új kormány megszületésének pillanatától kezdve mindent akadályoznak, késleltetnek kritizálnak — jegyezte meg Boross Péter, Szólt a taxis­sztrájkról, felidézte, hogy a nagy jósok kétszáz százalékos inflációt em­legettek, amikor a sú­lyos örökséget vállaló „öngyilkos” kormány első népszerűtlen intézkedéseit megtette. A jóslót nem jött be. A környező országokban például mindenhol keserve­sebben megy végbe az át­alakulás, és mindenütt na­gyobb az infláció mértéke, mint nálunk. Mit mondtak még a kormányt kezdettől kritizálok? — vetette fel Boross Péter. A többi kö­zött azt, hogy majd össze­omlanak az önkormányza­tok. Pedig az igazság az, hogy még soha annyit nem fejlődtek, mint a megelőző két évben — tette hozzá. Az ellenőrzési rendszer megfe­lelő kialakítása még hátra­van, az adó- és vámigazga­tás például nem tudta idő­ben követni az eseménye­ket; a korábbi harminc­ezer vállalattal szemben most több mint félmillió található az országban — hallottuk. Boross Péter szólt a tor­zító tömegtájékoztatás elke­serítő voltáról. Szerinte a sajtónak az összehasonlítá­sokat a körülöttünk lévő országok helyzetével kelle­ne kezdenie (mert sok te­kintetben ők a sorstársaink) és nem Hollandiával. ról a másikra lecserélni. Nemcsak az államot, hanem az erkölcsöt is újjá kell épí­teni, és a lelkekben okozott kárt helyreállítani. — A közbiztonság növelé­sére és a bűnözés visszaszo­rítása érdekében szükség lenne tekintélyes rendőr­ségre. Az utóbbi időben vi­szont nem is egyszer hal­lottuk, hogy a rend őrei is belekeverednek bűnügyek­be, vagy visszaélnek hiva­tásukkal. Mi erről a belügy­miniszter úr véleménye? — kérdeztük. A pomáziak kérdéseire is válaszolt a belügyminisz­ter. A hozzászólók közül volt, aki a tűzoltóság tevé­kenységével volt elégedet­len. más pedig az önkor­mányzat munkájával. Bo­ross Péter az utóbbi észre­vételre azt felelte, hogy saj­nos az országban az elmúlt évtizedek kialakították a gyanakvás, a bizalmatlan­ság légkörét. A szakemberekre szükség van — állapította meg —, őket nem lehet egyik nap­— A világon mindenhol előfordulnak ilyenek, de nem rosszabb a helyzet Ma­gyarországon, mint másutt. A rendőrök gyakran nagy kísértésnek vannak kitéve, szeretnék őket megveszte­getni. Azért szokatlan mind­ez, mert- most feltáródnak az általuk elkövetett bűn- cselekmények is. Korábban elkenték ezeket, és semmi­képpen nem engedték nyil­vánosságra hozni. A rend­őrök morális helyzete, illet­ve a felfogásuk ugyanúgy alakul, mint másé. Nem le­het külön erkölcsi kaszto­kat létrehozni. Az elmúlt évtizedek erkölcsi leépülést és meghasonlást okoztak. Bízzunk abban, hogy túljut ezen is a nemzet és a tár­sadalom! Tibay BARÁTSÁG ÉS GAZDASÁGI KAPCSOLATOK Francia vendégek Vácott (Folytatás az 1. oldalról.) sült a Pomázi Nádastó, Du- gacske környékének ter­mészeti, kultúrtörténeti ér­tékeiért. Nevükben Reszler Gábor vette át a kitünte­tést. Az Ipoly-völgy Pest me­gyei szakaszának védett te­rületté nyilvánítására No­votny Antal tett javaslatot. A váci Naszály akció- csoport mellett, elismerés­ben részesült: még a mű­kedvelő egyéni kategóriá­ban Urbán Sándor, ö a Jászkarajenöi—kocséri fü­ves puszták és szikes ta­vakról és a Ceglédi tőzeg­lápról nyújtott be páljm- Tiűveí, A díjkiosztó ünnepség után dr. Szerényt Gábornak, az érdi Vörömarty-gimná- zium biológiatanárának vé­leményét kértük: — Annak örülük legjob­ban, hogy a most mellet­tem ülő tanítványom kü- löndíjat nyert. Abban bí­zom, hogy azok a gyerekek, akik ezt a pályamunkát elkészítették, később is részt vesznek majd a kör­nyezet védelmében. Az sem baj, ha nem lesz belőlük biológus, csak fafejű tech­nokraták se legyenek! A szülő a gyerekében, a ta­nár a tanítványaiban él to­vább .., (tibay) (Folytatás az 1. oldalról.) előadásában örömének adott kifejezést amiatt, hogy hazájában egyre töb­ben érdeklődnek újabban Magyarország iránt, egy­re több könyv jelenik meg rólunk odakint, s több in­tézményben foglalkoznak a magyar irodalom és kultú­ra fordításával, nyelvünk tanításával. Ugyanígy se­gítik ők nálunk a francia nyelv oktatását az általá­nos Iskoláktól az egyete­mekig, különféle szinteken, s gondoskodnak az oktatók színvonalas továbbképzésé­ről is. A követség tanácso­sa bemutatta előadásában a Francia Tájékoztatási Központ tevékenységét: Kö­zölte, hogy a tudományos együttműködésre . is meg­vannak a lehetőségek, s mivel Magyarország élen 1ár az európai együttműkö­désben, napra kész kap­csolatai lehetnek a tudo­mányban. A fejlett gazda­ságú ország szakemberei kölcsönös eszmecserék út­ján, tapasztalatok átadá­sával is segítik a magyar- országi átalakulást. Pierre Waline magyarul mondta el az előadását, s azt sem titkolta, hogy ma­gyar felesége van. Irodája szerepét is a házasságköz­vetítéshez hasonlította tré­fásan, amely addig segíti az egymásra talált cégeket, amíg a gyerek megszületik — mondta derültséget kelt­ve. Mint megállaptíotta: az USA, Németország és Ausztria után Franciaor­szág ma már negyedik leg­nagyobb befektető orszá­gunkban, s keleti vállalko­zásaik fele történik nálunk. A hallgatóság Waline úrhoz intézett kérdései közt lapunk munkatársa arra volt kiváncsi: A fran­cia hét alkalmából szóba került-e valamilyen váci vagy Vác környéki fran­cia—magyar gazdasági vál­lalkozás létrehozása, mire az igazgató úr így vála­szolt: — Biztosan sok lehe­tőség kínálkozna erre. Jöj­jenek el hozzánk! Ha ké­rik, keresünk egy francia partnert. Az angers-i főiskolások tegnap délelőtt a gödöllői Ganz Mérőgyár Kft. üze­mében tettek látogatást. K. T. I. ÜLÉSEZIK AZ ÁFEOSZ Megtartani a tagságot és a vagyont (Folytatás az I. oldalról.) nyal azért, mert így csor­bítani vélik az adott terü­letek gazdasági eredmé­nyességét — mondotta Tóthné, majd arról szólt, hogy náluk a 270 milliós vagyon hetven százalékát már sikerült nevesíteni, s az üzletrészeket a tagok­nak eltöltött éveik arányá­ban kiadni. Ez utóbbiak egyúttal lehetővé teszik azt, hogy ne legyen kü­lönbség vezetők és tagok között. Éppen a vagyon­nevesítéssel és az üzletré­szek megállapításával sike­rült a vagyont megtartani és vállalkozásokba fektet­ni, amelyek hasznát üzlet­részeik aránvában maguk a szövetkezeti tagok élvezik. — Eddig melyek voltak a legfőbb bevételi forrá­saik? — Kétségtelenül az élel­miszerüzletek, amelyek száma jelenleg eléri a negyvenet. Éves árbevéte­leink megközelítik a 2 mil­liárd forintot, s ebből az adózott vagyon mintegy 35-40 millió forint. — Mit kaphat még a tag­ság az üzletrészen felül? — Karácsony közeledtén a 8 ezer 500 fős tagsá­gunkból mindenki kap 300 forint értékű ajándékot, amelyet az üzlethálóza­tunkban választhat ki. Bekapcsolódott a beszél­getésbe Kovács Zoltán is, aki elmondta, hogy náluk ugyan lényegesen kevesebb a szövetkezet vagyona, de arra okkal büszkék, hogy amíg az áfészekmél orszá­gos átlagban mindössze 13 ezer forint a tagság bruttó keresete, náluk ez eléri a 25 ezer forintot. — Ezt hogy csinálják? —- Kereskedünk! Amiből nem tudtunk hasznot ko­vácsolni, azt kiadtuk bér­be, vagy egyéni vállalkozás­ba. Az így keletkezett tő­két pedig úgy forgatjuk, hogy abból mindenkinek haszna származzék. — Előfordult, hogy köl­csönöket is adnak a gyen­gébb pénzügyi helyzetben lévőknek? — Ez, kérem, természe­tes! Hiszen, amint arról már szó esett, a vagyont, a tagságot meg kell tarta­ni, és nemcsak egy adott területen, de szerte az or­szágban. Nálunk szeré­nyebbek a bevételek, s így ebből következően a tagok nyeresége, az osztalék is. Amit viszont lehet, azt ön­erőből megvalósítunk, hogy ezáltal több maradjon ab­ban a bizonyos kalapban. Például működnek nálunk is a karbantartó- és kőmű­vesrészlegek, s így az épü­let-felújításokat, -korszerű­sítéseket úgymond, házon belül oldjuk meg. Ma, a kongresszus záró­napján fogadják el a kül­döttek a kongresszusi ha­tározattervezetet és az or­szágos szövetség alapszabá­lyát. Sor kerül az ÁFEOSZ tisztségviselőinek a meg­választására is. Némelyek tudni vélik, hogy a lekö­szönő Szilvasán Pál helyé­be az ÁFEOSZ elnöki posztján Bartus Pál, a Jász­berényi ÁFÉSZ elnöke lép. Cyócsi László

Next

/
Thumbnails
Contents