Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-11 / 292. szám
Antall-interjú a Frankfurter Allgemeine Zeitungban A sajtószabadság garantálása a cél Orosz parlament Jelcin: néps Antall József miniszter- elnök a Frankfurter Allgemeine Zeitung tegnapi számában megjelent interjújában szükségesnek nevezte. hogy a NATO a Németországtól keletre és Törökországtól északra elterülő térséget pontosan megállapított fokozatokkal bevonja a transzatlanti eszmekörbe és stratégiába. „Elképzelhetetlen, hogy ezt a térséget érdekpolitikailag senkiföldjének tekintsék” — közölte a miniszterelnök az idézetekkel megtűzdelt interjú ismertetésben. Magyarország azt is fontosnak tartaná, ha ENSZ- csapatok a Vajdaságban is szerepet játszanának. Az ENSZ-egységeknek biztosítaniuk kellene azt is, hogy a baranyai háromszögben az elűzött magyarok helyére ne telepítsenek be szerbeket, a magyarok visszatérhessenek lakhelyükre. „ezt azonban az egységek nem teszik”. A magyar—szerb viszonyt megterheli az embargó. Mivel Szerbia összeköttetése a külvilággal, kezdve a telefonvonalaktól, Magyar- országon keresztül fut, Budapest a legnehezebb helyzetbe került és a legnagyobb tehertételt jelenti Belgrád számára. Magyar- ország tartja magát az ENSZ-határozathoz, s „a világnak ezt nem csak tudomásul kell vennie, de segítségünkre is kell lennie a Vajdaságban élő körülbelül 400 ezer fős magyar kisebbség védelmében” — hangsúlyozta Antall kormányfő. A miniszterelnök az interjút készítő Georg Paul Heftynek kijelentette azt is, hogy Magyarország nem akarja Szlovákiát elszigetelni, s azt sem kívánja, hogy Bős .állandó feszültségek forrása legyen. Hangsúlyozta továbbá, hogy a külpolitikával kapcsolatban nem csupán a nehézségekről kell beszélni. Hozzáfűzte: „általában csak ott vannak problémáink, ahol magyar kisebbség él, s ahol jogaikat nem biztosítják.” A beszélgetés során Antall József kijelentette, hogy ő a sajtószabadság garantálásáért küzd, de ez Jeszenszky ■ Géza egy nappal lerövidítette japáni látogatását. A kritikussá vált boszniai helyzetre való tekintettel a külügyminiszter kérte vendéglátóit a program lerövidítésére; ezt ők megértéssel fogadták. 1 A magyar diplomácia irányítója tegnap vidékre utazott, Kiotó nevezetességeit tekintette meg, majd a Suzuki koszaii a televízió és rádió jelenlegi vezetésével nem biztosított. A Rádió és a Televízió költségvetési, tételének a miniszterelnöki tételbe való besorolását a kormányfő azzal védte meg, hogy neki felügyeleti joga van, de ebből nem következik, hogy befolyást is akarna gyakorolni a sajtómunkára. Az autonóm egyetemek költségvetését is besorolják a kultuszminisztériuméba, a független bíróságokét pedig az igazságügyi minisztériuméba. A magyar kormány a rádiózás és a televíziózás nyugati mintájú felépítését kívánja, s nem akarja, hogy a médiumok a kormány alá tartozzanak — hangsúlyozta a kormányfő. gyáregységet kereste fel és találkozott Suzuki Osza- muval, a vállalat elnökével. A Suzuki vezetője elmondta, hogy az előzetes várakozásoknál is jobban halad a munka Esztergomban, és további sikerek esetén fontolóra fogják venni a gyár profiljának kiszélesítését, a motorkerékpár és a mezőgazdasági haszonjárművek gyártásának meghonosítását. Borisz Jelcin tegnap reggel rendkívül éles szavakkal támadta meg a nép- képviselők kongresszusát merevségéért. Közölte, hogy 1993 elején népszavazásra kívánja vinni az elnöki kormányzás ügyét, mivel a kongresszus megtorpedózza a reformokat, és ezért képtelenség együttműködni vele. Egyúttal bejelentette, hogy Jegor Gaj- dar ügyvezető kormányfőként továbbra is hivatalában marad. Huszlan Haszbulatov parlamenti elnök a csípős szavak elhangzása után közölte, hogy személyes sértésnek tekinti az államfő megjegyzéseit, és lemond a tisztéről. Ezután kivonult a teremből. A képviselők kezdeményezésére azonnali ülést kezdett az orosz alkotmánybíróság, hogy jogi szempontból értékelje az államfő nagy vihart kavart nyilatkozatát, és az abban foglalt népszavazási kezdeményezést. A küldöttek több mint egy órán át helyenként hisztérikus hangnemben vitatkoztak arról, hogy miként válaszoljanak az elnök kihívására. Eközben Borisz Jelcin a Kreml Gránit-termében felkérte az őt támogató képviselőket (akik a kongresszusi küldöttek kisebbségét alkotják): választó- körzeteikben indítsanak aláírásgyűjtési akciót a népszavazás érdekében, hogy azt mielőbb meg lehessen tartani. Az oroszországi népképviselők az alkotmányos egyensúly megbontására, a kongresszus lejáratására irányuló lépésnek minősítették Borisz Jelcin délelőtti felszólalását, és a leghatározottabban visszautasították. A népszavazási indítványt a küldöttek nem vetették ugyan el, de az elnök által adott megfogalmazásban semmiképpen sem támogatják. Elkészült a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés közös alkotmánytervezete. A kisebbségek és etnikai csoportok helyzetéről szóló törvény- tervezetet a magyar politikai erők előreláthatólag január folyamán terjesztik a szlovák parlament plénuma elé. Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke a tegnapi Űj Szóban úgy nyilatkozott: — Mivel az első szlovák alkotmány módosítása nehezen képzelhető el, a magyar nemzeti kisebbség Maradnak a szankciók Az ENSZ Biztonsági Tanácsa úgy határozott, hogy továbbra is fenntartja a légi és fegyvereladási szankciót Líbiával szemben. A testület megállapította, hogy semmilyen körülmény sem indokolja a szankciók enyhítését. A szankciókat a Pan Am légitársaság repülőgépe ellen 1988-ban elkövetett merénylet kapcsán rendelték el áprilisban az észak-afrikai ország ellen, hogy rábírják a robbantás elkövetésével vádolt személyek kiadására. parlamenti képviselői azt szeretnék elérni, hogy Szlovákiában alkotmánytörvényben rögzítsék a kisebbségi jogokat. Erre elsősorban azért van szükség, mert napjainkban gyakorlatilag az állami alkalmazottaktól függ a kisebbségek tőrvényadta jogainak érvényesítése ... Világos, egyértelmű végrehajtási törvények kellenek ahhoz, hogy ne lehessen félremagyarázni például a nyelvtörvény használatát, vagy a helységnevekre, a keresztnevekre, a magyar nyelvű szertartásokra és más kérdésekre vonatkozó jogszabályokat. Suzuki-elismerés Jeszenszky hamarabb hazatér A szlovák parlament e!é Alkotmánytörvényt javasolnak a magyar politikusok Sokszor hallom azt a kritikát, hogy szélsőséges vagyok, de érdekes módon, sohasem a bajtársaimtól. Talán azoknak kellene tükörbe nézniük, akik engem és a hasonló gondolkozású embereket szélsőségesnek, szélsőjobboldalinak, vagy éppenséggel fasisztának neveznek. Nem is reagálnék rá, ha ezt nem a nagy nyilvánosság előtt, újságban, rádióban és a televízióban tennék. Céljuk csak egy lehet. Erkölcsi és politikai lejáratása mindazoknak, akik nem pártokban, hanem nemzetben gondolkoznak. Azoknak, akiknek a hazaszeretet a szívük mélyén él. Azoknak, akik MAGYAROK! Éppen ezért, „egy politikai hitvallást” kell tennem, mert úgy érzem, hogy nem vagyok egyedül ezen a vonalon. Sőt! Ezek a jelzők még azokat is sokszor megtévesztik, akik egyetértenek velem. Ezért szeretnék végre „tiszta vizet önteni a pohárba”. Néhány héttel ezelőtt, az egyik „szélsőbaloldali” nagy példányszámú újság főszerkesztőjével beszélgetve elmondtam álláspontom: nem vagyok antikommunis- ta, antifasiszta, antiszemita, antiorosz, vagy antiameri- kai: Egy jó magyar hazafi- hak érzem magam, és nekem teljesen mindegy, hogy ki bántja a magyart. Legyeh az kommunista, fasiszta, zsidó, orosz vagy amerikai, az nekem mind az ellenségem, íiyen egyszerű. Ha ezért nevez szélsőségesnek, akkor Vállalom. Azt is elmondtam, hogy a forradalom idején a bajtársaim között meg lehetett találni a politikai szivárvány minden árnyalatát. Azonban volt egy közös nevezőnk. Valamennyien magyar hazafiak voltunk, s Pongrátz Gergely beszéde, amely a Pofosz szolnoki kongresszusán hangzott el ezért fogtunk fegyvert a haza védelmében. Közülük sokan a harcok alatt, a megtorlások idején az életüket áldozták a hazáért. A nemzet hősei és mártírjai lettek. Az életben maradottakra vagy börtön, vagy több évtizedes számkivetés várt. Mi valóban megszenvedtünk a magyarságunkért és hazaszeretetünkért. Talán ezért vagyunk szélsőségesek? Vagy talán azért, mert annak a szovjet hadseregnek az emlékműveit akartuk eltávolítani Budapest köztereiről, amelyik 1956-ban vérbe fojtotta a magyar szabadságot? Amelynek szurónyal biztosították Kádár János bábkormányát 35 éven keresztül? És ne tévesszük össze. Nem az orosz, vagy ukrán kiskatonákról van szó, hanem a szovjet hadseregről, ami, hála istennek, már nem létezik. Ha Jelcin szavait vesszük alapul, melyeket négy évvel ezelőtt mondott az amerikai televízióban: „a kommunizmus hanyatlása 1956-ban kezdődött el Budapesten”, úgy érzem, hogy mi, a „pesti srácok” is hozzájárultunk a Szovjetunió széteséséhez. Ezért nem akarjuk látni Budapest közterein a szovjet emlékműveket! Néhány nappal ezelőtt az egyik bajtársammal. egy videokazettát néztünk meg, ahol a beszélgetés során többször is elhangzott az a szó, hogy kozmopolita. A végén a baj társam megkérdezte, hogy mit is jelent az a jó hangzású szó: kozmopolita. Előkerestük az Idegen szavak és kifejezések szótárát, melyet 1984-ben az Akadémiai Kiadó hozott forgalomba. A 465 oldalon ez olvasható: „Kozmopoli- tizmus gör.—lat. 1. világpolgárság; a hazafiasságot, a nemzeti érzést lejáratni igyekvő, a nemzeti kultúrát lebecsülő polgári irányzat. 2. rég. helytelen használatban: nemzetköziség.” Ez a meghatározás, engem is megdöbbentett. Létezhet olyan „magyarul beszélő” ember, aki a „hazafiasságot á nemzeti érzést lejáratni igyekvő, a nemzeti kultúrát lebecsülő polgári irányzat” elvét vallja 1992-ben? Ugyanakkor felvetődött bennem az a kérdés, hogy hol van a határ az ellenzék és az ellenség között? Azonban magyarázatot találtam arra, hogy nem pártok szakítják darabokra a nemzetet, amelyik egymást ellenzéknek minősítik, hanem a kozmopoliták, akik a nemzet ellenségei. Nem a különböző pártok tagjai mondják, hogy „tegyétek rá a svájcisapkát a címerre”, vagy énekeljünk el egy „dalt”, amikor a magyar nemzet himnuszáról van szó. hanem a kozmopoliták. Nem egy magyar ember rajzolta meg a két ön- kielégítést végző ördög közé a koronás címert, hanem egy kozmopolita. Nem magyar emberek voltak azok, akik a „művészeti szabadságra” hivatkozva megvéd- ték ennek alkotóját, a „művészt”, hanem kozmopoliták stb., stb., stb ... hosszan sorolhatnám. Ezek szerint az én és a magyar nemzet ellenségei magyarul beszélnek, és itt élnek közöttünk. ígérem a kozmopolita uraknak, hogy amíg élek, harcolni fogok ellenük, minden törvényes és erkölcsileg megengedett fegyverrel. Ugyanakkor az ellentámadásra is fel vagyok készülve. Tudom, hogy nem az a fontos, mit mondanak, hanem hogy ki mondja. Ha az ellenség, vagy valamelyik beépített ügynöke, akik útjába állna az 56-os és a nemzeti egységnek, valami jót mondana rólam, ismét gondolkodásra késztetne. Vajon mit csináltam rosz- szul? Arany János szavait idézem: „Légy te, ha tudsz világköltő, / Rázd fel a rest nyugatot, / Nekem áldott az a bölcső, / Mely magyarrá ringatott.” Ezek után, ha megnézzük a magyar parlamenti képviselők listáját, és a képviselők által kialakított helyzetet hazánkban, senki nem csodálkozhat a nép elégedetlenségén. A választások előtti kompromisszumok eredményeként olyan választási törvényt hoztak létre, amely mindennek nevezhető, csak demokratikusnak nem. Van olyan párt a parlamentben, amelynek 21 képviselőjéből egyet választottak meg a kerületben, húsz a párt listáján került be. A másik pártból kettőt választottak, harminc pedig pártlistán lett országgyűlési képviselő. Ezek között ávósok vagy azok gyermekei, pu- fajkások vagy azok gyermekei, halálbírók vagy azok gyermekei, a pártállamból ránk hagyott magas rangú pártfunkcionáriusok és azok gyermekei hozzák az új törvényeket a MAGYAR NEMZETNEK. Ez az oka, hogy egy, az egész nemzetet érintő törvény meghozatalát, amelyhez a 2/3-os többség kell, nem lehet elérni. A MAGYAR NEMZET ellenségei ott ülnek a parlamentben. A félreértések és félremagyarázások elkerü’ése érdekében ki kell jelentenem, hogy nem vagyok híve a 45 éves kommunista alapelvnek, mely szerint a gyermeket is meg kell büntetni az apja tetteiért. Minket nem engedtek egyetemre, a kulákgyerek csak munkaszolgálatos katona lehetett, vagy egy becsületes munkabeosztást Valaki nem kaphatott a származása miatt. Azonban annak sem vagyok a híve, hogy a gyermeket meg kelljen jutalmazni az apja bűneiért. Mindenki dolgozzon a saját szakképesítése szerint, de ne legyen országgyűlési képviselő ebben az „új rendszerben”, mert az egy jutalom. Éppen ezért az 1956-os Magyarok Világ- szövetsége felkéri a Magyar Politikai Foglyok Szövetségét és azokat a pártokat és szervezeteket, melyek nemzeti alapon állnak, hogy csatlakozzanak egy olyan aláírásgyűjtéshez, mely egy népszavazás kiírását követeli. Követeléseink: 1. Töröljék el a listás választásokat. Csak olyan képviselő kerüljön a magyar parlamentbe, aki élvezi a nép bizalmát, és akit megválasztanak a szavazókerületében. 2. Azok a képviselők, akik nem úgy végzik munkájukat. ahogy azt a választói elvárják, legyenek visszahívhatók. 3. A köztársasági elnököt a nép válassza, és ne legyen egy paktum szüleménye. 4. III/III-as ügynök ne lehessen országházi képviselő. Minden jelölt legyen átvilágítva.
