Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-02 / 284. szám

Diákoknak, szü­lőknek, nevelőknek szóló pályaválasztá­si melléklettel jele­nik meg lapunk hol­napi száma. A vál­tozatlan árú, 24 ol­dalas Pest Megyei Hírlap mellékleté­ben ötleteket, se­gítséget kívánunk adni a tanulmányai­kat ebben a tanév­ben befejező diá­koknak. Lapunk holnap, a szokásos­nál nagyobb terje­delemben ad közre — tekintettel a kö­zelgő ünnepekre — közérdekű hirdeté­seket is. xxxvi. Évfolyam, 2si. szám Ára: 1Í),.»0 1992. DECEMBER 2., SZERDA Szavazás a jövő évi költségvetésről Szigorú esz imáé lesz Idén már nem fut a tej Az Agrárpiaci Rendtar­tást Koordináló Bizottság arról döntött, hogy idén nem ehgedélyez további tej- és tejporexportot, va­lamint -importot sem. A bizottság határozott ar­ról is. hogy támogatásban részesülnek azok a tejter­melők és -feldolgozók, akik decemberben több tejet ér­tékesítenek a fővárosban az év első tíz hónapjának átlagánál. A döntésre azért volt szükség, hogy enyhít­sék a fővárosi tejellátás piaci zavarait. Alapszerződés Szlovéniával Magyarország és Szlové­nia kapcsolatépítésének ke­reteit kijelölő alapszerző­dést írt alá tegnap az Óin szágházban Antall József kormányfő és Janez Drnov- sek, a Szlovén Köztársaság egynapos hivatalos látoga­tásra Magyarországra érke­zett miniszterelnöke.' A két kormányfő jelenlétében ír­ták alá azt a szándéknyilat­kozatot is, amely a ma­gyar—szlovén szabadkeres­kedelem megteremtését irá­nyozza elő. Az Országgyűlés tegnap délelőtt megkezdte a hatá­rozathozatalt az 199.'!. évi költségvetésről szóló tör­vényjavaslatról és az ahhoz benyújtott módosító indít­ványokról. A részletes vitát lezáró miniszteri zárszóban Kupa Mihály pénzügyminiszter olyan kemény költségvetés támogatására kérte a kép­viselőket, amely általában nulla növekedéssel számol az intézményeknél, és öt területen biztosítja a fej­lődés lehetőségét. Ez az öt terület a mezőgazdaság, a Kiflitől a kamilláig Ingyenes tanfolyamok munkanélkülieknek A Test Megyei Munkaügyi Központ újabb tanfolyamo­kat szervez. Az átképzés keretén belül megszervezett tanfolyamokra kizárólag a megyében nyilvántartott munkanélküliek jelentkez­hetnek, a központ helyi ki­rendeltségeinél. Az ingye­nes oktatásban reszt vevők a korábbi munkanélküli se­gélyen alapuló átképzési támogatást kapják kézhez. Négy hónap alatt sajá­títhatják el a cipőjavító vállalkozói alapismerete­ket, és három hónapig tart az öngyújtós vállalkozói tanfolyam, amely magas óraszámban vállalkozói jo- pi- pénzügyi ismereteket is nyújt. Aki elvégzi a kilenc hó­napos pékárukészítő tanfo­lyamat, ágazati szakmun­kás-bizonyítványt kap, de lehetőség van arra is, hogy hat nap alatt képesítést nyerjen gyógynövény-felvá­sárlásra, és ezek piaci érté­kesítésére. Kicsit hosszabb, 10 hóna­pos a szociális gondozói tanfolyam, de elvégzése esetén középfokú szociális asszisztensként. gondozó­ként vagy humánvállai- kozási ügyintézőként hagy­hatják el az ismét igénybe vett iskolapadokat. . Eddig még nem szervez­tek közterület-felügyelői oktatást, de most 4 hónapos elméleti és gyakorlati kép­zést hirdettek meg, mely­nek elvégzés után munka- lehetőséget is biztosítanak. — pa — szociálpolitika, a felsőokta­tás, a védelem és a köz­biztonság. A miniszteri vá­laszt követően rövid ügy­rendi vita bontakozott ki. Tardos Márton (SZDSZ) és megfelelő számú képvi­selőtársának kérésére az Országgyűlés név szerinti szavazást kezdett arról, hogy az önkormányzatok és a központi költségvetés kö­zött milyen arányban ősz- szák meg a személyi jöve­delemadó-bevételeket. 1993- ban az önkormányzatok a személyi jövedelemadó-be­vételek 30 százalékát kapják majd meg, a fennmaradó 70 százalék pedig a köz­ponti költségvetést illeti, így döntöttek a képviselők, , elvetve a szabaddemokra- , ták javaslatát az arány 40-60 százalékos mértékére. A név szerinti szavazáson 125 honatya szavazott igen­nel, 149-en adtak le nem szavazatot, és 19-en tar­tózkodtak. A kormányzati „nem” ellenére döntöttek arról a képviselők, hogy a terület­(Folytatás a 3. oldalon.) Rendkívüli közgyűlés az Akadémián A tudomány szerepe döntő az ország felemelkedésében Megkezdődött tegnap a Magyar Tudományos Aka­démia kétnapos rendkívüli közgyűlése az MTA vári kongresszusi termében. A tanácskozás résztvevői az intézmény 1993. évi várható költségvetési támogatását Új benzinkút Maglódon. Magyarországon 17 üzemanyagtöltő állomást vásárolt meg az arab több­ségi tulajdonban lévő Ivuvait— Afor Kft. E kutak közül több Pest megyében található. Tegnap délután ünne­pélyes keretek között avatták fel az első újjáépített Q 8-as kutat Maglódon, a 31-es út mentén. A Q 8 töltőállomás szolgáltatásaival már nemzetközi színvonalat cr el. A reggel 6-tól este 19-ig üzemelő benzinkút hajtó- és kenőanyagokból teljes árukész­lettel várja az autósokat, shopjában autóápolási cikkek és saját magunk által is cse­rélhető alkatrészek vásárolhatók. Újdonság a Q 8-as kutaknál, hogy itt hazai ter­mékeket is árusítanak. Maglódon például a Mol-olajakból is bőséges a kínálat. (Hancsovszki János felvétele) és az akadémiai kutatóhá­lózat aktuális szervezeti kérdéseit vitatják meg. Kosáry Domokos meg­nyitójában kijelentette: az akadémiai kutatóhálózat az eddigi akadémiai reformok­nak köszönhetően megtar­totta működőképességét, de , annak végső határához ér­kezett. Az MTA elnöke ki­emelte: a további admi­nisztratív szigorítások és pénzügyi elvonások követ­keztében nemzeti értékünk komoly veszélybe kerül. A tudomány ugyan nem ter­melőerő, de az emberi élet, az egyéni és a közösségi élet nv nőségének előmozdí­tója! Enélkül nincs gazda­sági felemelkedés. Fejlesz­tését, hatékonyabbá tételét megfelelő törvényi keretek között kell megvalósítani. A közgyűlésen megjelent és felszólalt Göncz Árpád köztársasági elnök is. Mádl Ferenc tárca nélküli mi­niszter, a tudománypoliti­kai bizottság elnöke, Antall József és a kormány nevé­ben köszöntötte a közgyű­lést. Többek között el­mondta: a felsőoktatást és a tudományt fejleszteni kell, értékteremtő szerepe döntő az ország felemel­kedése szempontjából. A kormány nem törekszik a tudomány elsorvasztására, intézkedéseit a gazdasági nehézségek indokolják. Ugyanakkor hangsúlyozta az állam szerepvállalásá­nak szükségességét. A tanácskozás Láng Ist­ván főtitkárnak, a kutató- hálózat helyzetéről tartott tájékoztatójával megkezd­te munkáját. KÉPVISELŐI ZAVAR Csak arra gondolhatok, hogy dr. Ábrahám Tibor SZDSZ-es képviselő súlyos fogalomzavarban szen­ved. Mert nem hiszem, hogy valamiféle rosszindu­lat munkálkodott volna benne, amikor tegnap föl­tette kérdését a parlament ülésén Antall József miniszterelnöknek lapunkkal kapcsolatban, s el­hangzott: a Pest Megyei Hírlap a szélsőjobb pro­pagandaeszköze. Itt ehelyütt szólítom fel a képvi­selőUrat, szíveskedjék kérdésébe foglalt állítását bizonyítani. Kíváncsian várjuk, hogy mit nevez ő szélsőjobbnak. Netán azt, hogy október 6-án, a nemzeti gyásznapon (remélem a nemzeti gyásznap szóösszetétel nem szélsőjobbot jelent) az aradi vér­tanúk portréjaival címlapunkon jelentünk meg? Netán azt, hogy 1936-os forradalmunk és szabad­ságharcunk tiszteletére huszonnégy oldalból tizen­hatot szenteltünk? Netán azt, hogy szeptember 15- től háromszor adtunk huszonnégy oldalt az olvasó­nak a szokásos tizenhat helyett? Az említett októ­ber 23-i újságon kívül egyszer a megye és az Expo kapcsolatával foglalkoztunk, egyszer pedig á me­gye közbiztonságával. Ez lenne a szélsőjobb, vagy az, hogy Benedek István professzor úr egy alka­lommal közepes írónak minősítette Göncz Árpád elnök urat. avagy az, hogy nyíltan valljuk: igenis szemléletében magyar újságot kívánunk szerkesz­teni, olyat, amely — s remélem Ábrahám képviselő nem ezt tartja nacionalizmusnak — naponta közöl­jük néhány négyzetcentiméteren: ,.Támogasd a magyar ipart, vásárolj hazai terméket". Lehet, hogy Ábrahám úr ezt tartja túlzásnak, s azt, hogy szü­lővárosának oldala megszűnt? Azt miért nem, hogy szülővárosában a téesz ma is egy 19-es kom­munista nevét viseli? Azt miért nem, hogy szülő­városa múzeuma teli van a felszabadító vörös had­sereg dicsőítésével? Javaslom a képviselőnek, hogy ne csak a nagykőrösi újságoldalon nézzen körül, ha érdekli a szülővárosa, hanem az ottani múzeum­ban, avagy a Toldy-középiskolában, ahol még min­dig úgy emlékeznek meg 1956-ról, hogy — film­ről ugyan, de mégiscsak — Berecz János volt az ünnepi szónok. Jobb lenne, ha a képviselő úr ezzel kapcsolatban kérdezősködne, de nem a parlament­ben, hanem a szülővárosában. Az SZDSZ különben érdekes módon még nem húzta az időt azzal az Országgyűlésben, hogy megkérdezze: mindaz az ízléstelenség, ami a kormánykörökről megjelenik a Kurír Elefánt című mellékletében, miért enged­tetik meg? Persze erre is kész a válasz, mert de­mokrácia van. Az van, képviselő úr, miért is egyál­talán nem izgat bennünket, ha nagykőrösi beszé­deibe beleszövi: kormányszócső a Pest Megyei Hír­lap. Lehet. Éspedig azért, mert abba a hajóba, amely olyan árut szállít, mint mostani kijelentései, vagyis hogy szélsőségesek vagyunk, nem kívánunk beszállni. Ez egyszerűen ízlés dolga. Mi e tekintet­ben igényesebbek vagyunk. Vödrös Attila Mindennapi félelem Marad-e Kerepestarcsán menekülttábor? Megalakítása óta nyug­talanítja a kerepestarcsai lakosságot az a tábor, ame­lyet a Belügyminisztérium hozott létre a hazánkban il­legálisan tartózkodó külföl­di állampolgárok részére. Ez a komplexum 1990 óta létezik. Akkor még rendőr­iskola működött egyik felé­ben, de azt az idők folya­mán kiköltöztették. Manapság nem más, mint egy szögesdróttal körülvett, fegyveresek által őrzött lé­tesítmény, melyben „nem- kívánatos” személyek töltik az időt. amíg sorsukról döntenek. Az itt lévők leg­inkább kelet-európai, illet­ve ázsiai országokból ér­keztek olyan céllal, hogy innen nyugatra menjenek, szökjenek tovább. Tekintet­tel arra, hogy hamis papí­rokkal rendelkeztek, illet­ve semmilyen úti okmányuk nem volt. rutinszerű igazol­tatások. vagy a határon va­ló átlépés megkísérlésekor buktak le. Ezt követően ke­rültek a gyűjtőtáborba. Gerencsér József alpol­gármester elmondta, hogy lakossági kezdeményezésre régóta próbálják elérni a tábor máshová helyezését, aminek több oka van: egy­részt kellemetlen hangula­tot kelt még most, 1992-ben is a 45-ös és 56-os esemé­nyeket idéző vasrácsos, őr­zött épület. Másik részről viszont korántsem megfele­lő az ott tartózkodó embe­rek felügyelete. Az elmúlt két év alatt húsz alkalom­mal törtek ki onnan elkese­redésükben a döntésre vá­rók. Egy-egv ilyen alkalom­mal erőszakos cselekedetek is érték a lakosságot így érthető, hogy félnek attól, mi történhet még. ha nem oldják meg ezt a helyzetet (Folytatás a 3. oldal m.)

Next

/
Thumbnails
Contents