Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-10 / 291. szám
¥€33t StB® felek ? Jelentkezzetek! Országos Ifjúsági Innovációs Verseny A Sevillában is első kategóriába sorolt készülék, amely a szoba levegőjét megszűri a portól és beállítja a páratartalmat Kutatóműhelyek Öncélúan „piszmogó tudósok? y n Gazdaságunk felemelkedésének kulcskérdése, hogy rendelkezünk-e tehetséges, szorgalmas és kitartó fiatal kutatókkal, feltalálókkal? Nos. a tavaly meghirdetett Országos Ifjúsági Innovációs Verseny, amelyet a huszonegy évesnél fiatalabb korosztály számára szerveztek, azt bizonyította: gyermekeinkből nem hiányzik a kreativitás. Százhetvenegyen jelentkeztek, ami szép eredmény, ha összehasonlítjuk a nyugat-európai országokban tapasztalt érdeklődéssel. A verseny első helyezettjei részt vettek a sevillai világkiállítás kísérőrendezvényén, az európai versenysorozat döntőjén. Itt is szép sikereket értek el. Két tizenkilenc éves bicskei fiatal a „Szobai nedves porleválasztó berendezés” című pályázatát ott is elsődíjas kategóriába sorolták. Több magyar munka pedig dicséretet kapott a zsűritől. A sikeren felbuzdulva a Magyar Innovációs Kamara idén is meghirdette a versenyt. Jelentkezni bármilyen tudományos, techni- nikai vagy gazdasági probléma megoldását célzó ötlettel. javaslattal lehet. Példaként javasolt szakterületek: informatika, kommunikáció, technika, anyagtechnológia, energiagazdálkodás, környezetvédelem. A pályamunkákat 1993. január 4-ig lehet elküldeni a következő címre: 1117 Bp. Október 23-a u. 16. (Telefon: 186-9615). A. M. EGÉRINVÁZIÖ. Az ausztráloknak, amióta csak fehér ember él a kontinensen, örökösen bajuk volt valamilyen állattal. A kengurukat például azért irtották. mert ellegelték a füvet a birkák elől. A szintén erszényes vombat örökös tú- rási mániájával vívta ki a farmerek haragját. Még nagyobb ellenségnek bizonyult némely Európából hozott állat. Az ötvenes években például annyira elszaporodtak a nyulak, hogy egy, a pusztulásukat okozó vírussal szándékosan kellett őket megfertőzni. Egy ideje észrevették, hogy átlagosan négyévenként egérinvázió söpör végig az országon. A nyulak ellen „tömegpusztító” fegyvert vetettek be. az "egerek ellen csupán taktikait. Egy bizonyos féregfajt, amelynek petéit elfogyasztva a nőstény egér termékenysége megfeleződik, azaz nem három-, hanem „csak” hathe- tente ellik. „MAGYAROK A TERMÉSZETTUDOMÁNY ÉS A TECHNIKA TÖRTÉNETÉBEN” címmel életrajzi lexikont jelentetett meg az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár. A kiadvány, miként arról a „fülszövegben” a szerkesztők vallanak, nem kisebb feladatot vállalt fel, mint „évszázadokat összekötni az emlékezet által, az elmúlt századok eredményeit ösz- szekötni a jövő századok feladataival”. MADARAKRÓL - MINDENKINEK A da Hányszor ébredtünk már madárcsicsergésre, hányszor koppantak apró lábak párkányunkon? Ülnek áfákon, az antennákon, házak ereszén. Itt élnek e lények mellettünk, körülöttünk. Jelezve azt Is, az ember még nem alakította át teljesen a természetet, még megélhetnek a madarak. S ha a szárnyasok fellelhetőek egy-egy tájon, úgy ott más állatfajoknak is jut még hely. táplálék. Mert a madarak ezt is jelzik. Mint ahogy azt is, hogy hazánkban az utóbbi években mintha változóban lenne a környezetszemlélet. Bizonyos madárfajok ismét itt költenek, vagy nálunk pihennek meg vonulásuk során. Népdalaink, mondavilágunk megőrizte még az emlékekben azt, hogy valamikor, még századunk elején Magyarországon rakott fészket a daru. A kiterjedt lápok, mocsarak lecsapolá- sát követően, már csak átvonulóként jelentkezik. Őszi mozgásuk már a nyár derekán megkezdődik, többezres tömegük októbertől érkezik hazánk területére. Csapataik a nagy kukoricatarlókon keresik táplálékukat, ahol az elhullott szemeket szedik össze, de zöld növényi részeket, nyáron rovarokat is fogyasztanak. Napközben és este a sekély vizű tavakra úsznak be. ahol megfigyelhető a jellegzetes mozgásuk, a darutánc. A tarlókon szertehullott tolláik jelzik, hogy újabban a madarak vetítésüket is itt fejezik be. A daru — sok más mar-: dárfajtához hasonlóan — védett. Egyre kevesebb él már belőlük, mivel sok helyütt lecsapolták kedvenc tartózkodási helyüket, a mocsarakat. A közelmúltban vonultak afrikai telelőhelyeikre. Nálunk csak megálltak, megpihentek, erőt gyűjtöttek. A megfigyelések szerint vagy húszezer daru tölt el hazánkban néhány hetét. Tavasszal ismét találkozhatunk velük. Igaz. akkor gyorsabban repülnek, szinte megállás nélkül haladnak át a Kárpát-medence fölött. Ha mégis megpihennek. csak rövid ideig maradnak. A vonuló madarak számtalan veszélynek vannak kitéve, de az út maga is óriási igénybevételt jelent. Az időjárás viszontagságai mellett az ember is sok kárt tesz bennük: hálóval befogjak, vagy elpusztítják őket. Védelmük érdekében mindent meg kell és kellene tennünk. A gondoskodást meghálálják. —jisz— A világ té A méltán világhírű magyar tudományos műhely, a Kartográfiai Vállalat munkatársai elkészítették eddigi szakmai tevékenységük legrangosabb alkotását, az új Földrajzi világatlaszt. Az összesen 464 oldal terjedelmű, n3'olpszínnyomással készített atlasz térképeivel, szöveges leírásaival, statisztikai táblázataival jó áttekintést ad korunk politikai és gazdasági változásairól, jelenlegi állapotáról. A kötet 156 térképes oldalán 120 földrajzi térkép tanulmányozható. Ezek többsége részletesen ábrázolja a Föld különböző országait, nagyobb természeti tájegységeit. illetve olyan térségeit. melyek a legutóbb végbement, vagy még most is zajló politikai események miatt váltak fontossá. Ezek sorában említhetjük meg a Baltikum függetlenA térképeket követő Országleírások című rész a jelenleg függetlennek számító államokról, összesen 189 országról közöl szöveges anyagot. A területre, népességre, államformára, közigazgatási beosztásra és pénznemre vonatkozó adatokon kívül felsorolja a legfontosabb városokat, rövid ismertetést ad az országok természeti és gazdasági viszonyairól. Az országok neve mellett elhelyezett színes, grafikus ábra bemutatja az illető nemzet zászlaját és címerét. Az újonnan függetlenné vált országok közül többnek első ízben jelent meg hivatalos zászlaja magyar kiadványban. A kiadványt záró Névmutató az atlaszban előforduló valamennyi név: mintegy 100 000 természeti földrajzi, illetve település- név gyors megtalálását teszi lehetővé. A nevek felsorolásán kívül a névmutató sok egyéb információval is szolgál. (P.) né vált országainak részletes ábrázolását, vagy az egykori Szovjetunió keleteurópai, közép-ázsiai és távol-keleti területeit bemutató térképeket. Utóbbiakon az utódállamokat már az önálló országot megillető határjel övezi, a település- nevek pedig a politikai változásokat követő módosításoknak megfelelően olvashatók. Az új, független országok körét gazdagítja az önálló Szlovénia és Horvátország ábrázolása is. Részletes térképen szemlélhetők meg Izrael és Libanon, valamint a Perzsa (Arab)-öböl híradásokból ismert tájegységei, települései. Bizonyára érdeklődést keltenek azok a térképlapok is, amelyeken az európai, illetve a csendes-óceáni kis államok kigyűjtve, külön-külön térképeken szerepelnek. Zöldköznapi kalauz Praktikus könyv jelent meg a napokban a fenti címen arról, hogy mik azok a környezeti problémák, amelyek már ma is erősen befolyásolják mindennapjainkat, és az elkövetkező évtizedekben a földi élét alapjait. Fontos annak tudatosítása, hogy mindany- nyian tudunk tenni a fenyegető környezeti problémák ellen. A könyv ehhez nyújt gyakorlati segítséget. Jól használhatják az általános és középiskolai tanárok is. Gyermekvárás és fegtömés A leendő anyáknak nem kell lemondaniuk az amal- gámos fogtömésről, ugyanis bebizonyosodott, hogy a magzatvízben, az asszonyok és az újszülöttek vérében lévő higanytartalom nincs statisztikai összefüggésben a vizsgáltak amalgámtöméseinek számával, illetve azok nagyságával. A vizsgált újszülöttek vérében a higanykoncentráció literenként 2—5 mikrögramm között ingadozott, függetlenül az anyák fogaiban lévő amalgám mennyiségétől. PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. DECEMBER 1«., CSÜTÖRTÖK bányászati tevékenység a környezetet jelentősen mérgező hatásúak — mondta dr. Turcsányi Gábor. —■ Számos hazai bányászati és ipari körzetben vizsgáltuk a talajok, és a növények nehézfémtartalmát. Így a Metallokémia gyár környékén, Nagytétényben, valamint Gyöngyösoroszi környékén mutattunk ki elég nagymértékű ólom-, kad- mium- és cinkterhelést. Gyöngyösoroszi körzetében igen nagy a nehézfém-szeny- nyeződés. amely valószínűleg bányászati tevékenység következménye. Ott ugyanis egy meddőhányót hoztak létre, amely évtizedeken keresztül fedetlen volt egy meredek lejtőn, és anyagát az eső, valamint a szél elhordta, ezt a kellő növények odatelepítésével meg lehetett volna akadályozni. — A nehézfémek mennyire károsak az egészségre? — A legkáfosabb a higany, amit igen nehéz mérni. A vízi szervezetekben képes ezer-tízezerszeresére is feldúsulni. Ez az elem okozta Japánban az úgynevezett Minamata-kórt, amelyet arról az öbölről neveztek el, ahol a halászok nagy mennyiségű szennyezett halat fogtak ki. A higany nagy mennyiségben halálos, kisebb dózis ideg- rendszeri betegségeket okoz, hatására a mozgáskészség csökken, megsüke- tülnek, megvakulnak az emberek. Az ólom hatására csökken a gyermekek szellemi produktivitása. Éppen ezért határoztak meg határértékeket, hogy a szennyezett gyümölcsökből, zöldségekből mennyit szabad az egészség károsodása nélkül elfogyasztani. — Végül is mi a gyakorlati haszna az önök kutatásainak? — kérdeztem dr. Tuba Zoltántól. — A mi méréseink, elemzéseink alapján a szakemberek meg tudják állapítani; hol szabad utat építeni, melyik földterületen milyen növényeket érdemes telepíteni. Egyben arra is felhívjuk a figyelmet, hogy bizonyos tevékenységek mennyire ártalmasak a természetre. A veszélyek elhárítása, az új technológiák kidolgozása már más szakemberek feladata. Arpási Mária Titkon mindnyájunkban benne él a vágy, hogy megtudjuk, milyen lesz az élet, miután mi nem leszünk; gyermekeink vajon milyen körülmények között élnek majd? Elfog bennünket az aggodalom, ha ilyenekről hallunk: ózonlyuk, az éghajlat fokozatos felmelegedése, így egyre több aszályos év. a termőföldek nehézfémekkel való szennyezettsége stb. Többek között ezekre a kérdés0’"’ gyekeznek választ adni s megtalálni a kiutat az *t«:ikutatásokkal foglalkozók, akiket mi, laikusok könnyen képzelünk öncélúan „piszmogó” tudósoknak. Hogy mennyire hasznos a tevékenységük, azt szeretnénk érzékeltetni sorozatunkban a különböző kutatóműhelyek munkájának bemutatásával. Elsőként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem növénytani és növényélettani tanszékét látogattuk meg. ahol dr. Kovács Margit tanszékvezető egyetemi tanárral, dr. Tuba Zoltán egyetemi tanárral, dr. Turcsányi Gábor egyetemi docenssel arról beszélgettünk, hogy munkájuk eredménye hogyan is hasznosítható a gyakorlatban. — Pillanatnyilag tanszékünknek, ahol tizenegy diplomás dolgozik, öt OTKA- pályázatot sikerült elnyernie, amelyek fedezik kutatási költségeinket — kezdte a bemutatkozást dr. Kovács Margit tanszékvezető egyetemi tanár. — Együttműködünk továbbá a nemzetközi bioszféraprogram keretében több szervezettel az úgynevezett multielem- analiäis terén, vizsgáljuk a Föld különböző helyein, a növényekben, állatokban, a talajban előforduló elemeket. Ez azért fontos, mert mindezek ismeretében pontosan megállapítható, hogy mely elemek származnak környezetterhelésből. Ilyen vizsgálatokat az Alföldön és az északkeleti Dunántúliközéphegységben végzünk. A másik fő téma a biológiai indikáció, amelyről majd dr. Turcsányi Gábor mond néhány szót. — A laikusok számára nem sokat mond ez a szakkifejezés, elmagyarázná? — Azt hiszem, köztudott, hogy sok ipari, háztartási és
