Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-09 / 290. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1992. DECEMBER 9., SZERDA AZ ÚJSÁGOLVASÓ POLGÁROKHOZ A MAGYAR SZELLEM! VÉDEGYLET FELHÍVÁSA A Magyar Szellemi Védegylet közgyűlése az új­ságolvasókhoz intézett felhívást fogadott el, egy­hangúlag. Az intézett felhívás bevezetőjében em­lékeztetnek arra: a Magyar Szellemi Védegylet, mint társadalmi szervezet, az elsők között hívta föl a figyelmet, hogy a nemzet fölemelkedését e kivételes történelmi pillanatban súlyosan veszé­lyezteti a hazai sajtó túlnyomó részének munká­ja, magatartása. „Továbbra is meggyőződésünk: ha az írott és elektronikus sajtó nem vállal sors- és lelki közös­séget az utolsó erőtartalékait emésztő, de még mindig hinni akaró, még mindig hatalmas csele­kedetekre kész és képes magyar társadalommal, a magyar nemzettel, akkor bekövetkezhet, amire 1989- ben, 1990-ben kevesen gondoltak: Magyar- ország elveszítheti utóbbi fél évezredes történel­mének legnagyobb esélyét, s nemcsak hogy nem erősödhet meg önbizalmában, gazdaságában, szu­verenitásában, hanem visszasüllyedhet a meg­alázásnak kitett szolgaállamok sorába. Kétéves sorozatos figyelmeztetéseink után — tapasztalataink birtokában — ma a legilletéke­sebbhez, a nemzethez, a társadalomhoz, az újság­olvasó polgárokhoz fordulunk: Ne érinthesse az önök lelkét a sajtó túlnyomó részében elhatalmasodó durva hang. A helyzetnek változnia kell; ám addig is legye­nek bizonyosak abban, hogy Magyarország törté­nelmét önök írják, és nem az Önöket cserben­hagyó újságírók. Legyenek bizonyosak abban, hogy minden re­ménytelenséget, esélytelenséget sugalló tájékozta­tás ellenére a magyar jövő záloga: az önök tettei, munkája és személyükben Önök maguk. Egymásnak, egymásban, magukban higyjenek! Fogadjanak fenntartással minden — bármilyen „szakszerűen” csomagolt — véleményt, „közvéle­ménykutatást”, „elemzést”, mely a szabad Ma­gyarország jövőjéről, esélyeiről másként tudósít, mint ahogyan azt szívükben, gyermekeikben hordják. őrizzék meg tisztánlátásukat, amint azt tették 1990- ben az országos szabad választásokon. Őrizzék hitüket, méltóságukat! Érdemes!” — fejeződik be a Magyar Szellemi Védegylet felhívása. GYÁSZNAP SALGÓTARJÁNBAN Már megbocsátottunk volna (Folytatás az l oldalról.) Béküljünk vagy harcol­junk? — utalt ünnepi be­szédében kérdésével a ke­gyeleti istentiszteleten el­hangzott szentbeszédre Fó- nay Jenő, a Pofosz elnö­ke. Harcoljunk! — adta meg a hangos választ a megem­lékezés több száz fős kö­zönsége. . Meddig tűrjük a gyaláza­tot, meddig hagyjuk, hogy az orrunknál fogva vezes­senek? Hogy Gerő Ernőre fogják a szovjet csapatok behívását csak azért, hogy még ma is takargassák a bűnt — folytatta beszédét Fónay Jenő. — Esküszöm nektek, addig nem nyug­szom, míg ki nem derítjük az igazságot, s el nem ítél­jük a gyilkost. Isten orszá­gát meg kell különböztetni a földitől. Már régen meg­bocsátottunk volna, ha lett volna kinek, ha kérte volna valaki a bocsánatot. Most végre kormányunk is eljutott oda, hogy fele­lősségre akar vonni, s mi támogatjuk ebben — mond­ta a továbbiakban a Pofosz elnöke. — Azt kérem, várjuk meg a jogot, várjuk meg, amíg a tör­vénnyel törvényesen akar­ják őket elintézni. De ha nem, akkor hallatjuk majd szavunkat, és megmutatjuk az erőnket — nekik! Ezt követően Stolmár G. Ilona újságíró felolvasta a sortűzröl írt versét, majd Hajnal Zsuzsa református lelkész mondott elégtételt követelő beszédet. Lesz, aki megkeresi a gyilkosokat — hangoztatta — minden tet­tükért felelniük kell. Előbb a földi igazságtételnek, s majd aztán az Isten ítélő­széke előtt. Adjanak számot gaztetteikről, igazi békét, megnyugvást csak az igaz­ságtétel révén nyerhetünk. Vörös szegfű arany fényben? Kétrészes szórólapon ajánlják a szocialisták az újpesti Választók megtisztelő figyelmébe Égerszegi Krisztinát. Az embert szíven üti egy ilyen szórólap. A magyar úszósport ünnepelt csillaga, mindnyájunk kedvence, a kedves, szimpatikus Egér a szocialisták hálójában? Hát már őt is körülfonta a hírességek után ácsingózó poli­tika polipkarja? A szívós, áldozatos munkával, gyötrel- mes edzésekkel töltött napok, hónapok és évek árán szerzett aranyak fénye a vörös szegfűre vetődik? Az első döbbenet után jön a második. A szórólap sze­rint Egerszegi Krisztina 20 esztendeje tanít a Fóti úti általános iskolában és 1951-ben született. Az ember szá­mol és rájön, hogy Egér igen jól tartja magát. Amikor félelmetes tempóban hasítja a vizet, igazán nem látszik meg rajta a 41 év. És hogy úszás mellett még tanít ás? Ez sem akármilyen teljesítmény. Hacsak nem valaki másról van szó. Ebben az esetben ugyanis tenni kellett volna valamit. Például egy megkülönböztető betűt a tisz­teletre méltó helyi képviselőjelölt neve mellé. A szocialisták kampányfelelősét a jelek szerint nem zavarja, hogy mindenki a népszerű olimpikonunkra gon­dol. Talán még dicséretet is kapott a ragyogó ötletért. - (bánó) Parlamenti napló Az igazságtétel nyugvópontja (Folytatás az 1. oldalról.) galmazta meg a Szocialista Párt vezetője — jelentette ki a frakcióvezető. — Ho­gyan lehet a külügyi bizott­ság elnöke az, aki az 58-os forradalom es szabadság- harc leverésében a terror­szervezet tagjaként vett részt? — tette végezetül hozzá Kónya Imre. Kelemen András külügyi államtitkár kijelentette: szó sincs arról, hogy bár­mit elengedtek volna a tar­tozásból. Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője úgy vélte, hogy a kormányzat több olyan törvényjavasla­tot is elő kíván terjeszteni, amelynek célja büntetőel­járás kezdeményezése a parlament egyes képvise­lőivel szemben. Balsai Ist­ván igazságügy-miniszter viszonválaszában rámu­tatott: a kormányzat cél­ja, hogy az 1956-os forra­dalom és szabadságharc leverésében részt vett szer­vezetek bűnös tagjaival kapcsolatban törvényt al­kossanak. Kónya Imre újabb felszólalásában bí­rálta a Szocialista Párt el­nökét külföldön tett nyi­latkozatai miatt is. — Ezek a nyilatkozatok megkér­dőjelezik hazAnk politikai stabilitását — jelentette ki a frakcióvezető. Az Országgyűlés keddi plenáris ülésén napirend előtti felszólalásában Eke Károly (független) a finn­ugor világkongresszus üd­vözletét adta át a T. Ház­nak és az ország lakossá­gának. Ezt követően Horn Gyula (MSZP) Antall József mi­niszterelnöknek a hétfői plenáris , ülésen napirend előtt, a „guruló dollárok”, valamint a magyar—orosz megállapodás kapcsán el­mondott beszédére reagált. Az MSZP elnöke szerint pártja és személy szerint ellene irányuló kormány- párti kampányról van szó. Elmondta, hogy az MSZP el­múlt hétvégi tanácskozásán csak tényszerűen szögezték le. és nem vádként az egy- milliárd dolláros szovjet tartozás elengedését az Oroszországgal kötött meg­állapodással kapcsolatban. Balsai István igazságügy­miniszter arra emlékeztette az érintett képviselőt, ha személyiségi jogait sértő kijelentéseket tulajdonít neki, akkor ezt joga van a megfelelő formában szóvá tenni. Horn Gyula viszonvála­szában rámutatott: nem elégtételt, hanem kijelenté­seinek visszavonását kéri az igazságügy-minisztertől. Kónya Imre. az MDF- frakció vezetője visszauta­sította Horn Gyulának a „guruló dollárok” ügyét a Jelcin—Antall megáílapo- dáss'al összehasonlító kije­lentését. — Ez túlmegy azon amit politikai felelőt­lenségnek lehet minősítem, s ebben nem jelent vigaszt, hogy mindezt tényként és nem vádként fogalmazta meg a Szocialista Párt ve­zetője — jelentette ki a frakcióvezető. — Hogyan lehet a külügyi bizottság elnöke az, aki az ’56-os for­radalom és szabadságharc leverésében a terrorszerve­zet tagjaként vett részt — tette hozzá végezetül Kó­nya Imre. Az Országgyűlés elfogad­ta a keddi munkanap na­pirendjét, és elkezdte az igazságtétellel kapcsolatos előterjesztés általános vitá­ját. Az 1956. októberi forra­dalom és szabadságharc so­rán elkövetett egyes bűncse­lekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényja­vaslatot Balsai István igaz­ságügy-miniszter terjesztet­te az Országgyűlés elé a T. Ház keddi plenáris ülésén. Expozéjának bevezetőjében utalt századunk két tra­gikus diktatúrájának bűn­tetteire. Szólt arról, hogy a kommunizmus összeomlása után még sehol nem történt olyan büntetőjogi felelős­ségre vonás a bűnösökkel szemben, mint a nürnbergi perben. Hangsúlyozta: az 1956-os magyar forradalom vérbe fojtása során, majd a megtorlás idején elkövetett bűncselekmények tetteseit a mai napig nem vonták felelősségre. Kijelentette: a kormány törvényjavaslata arra irányul, hogy a bűnö­sök felelősségre vonása a jogállam keretei között, a bűncselekmények elköveté­sekor hatályban lévő jog­szabályok szerint történjen Balsai István utalt arra, hogy nz 1956-ban elköve­tett háborús bűncselekmé­nyek elévülhetetlenek, s a tetteseket büntetni kell. A javaslat második paragra­fusa a háború áldozatainak védelmére vonatkozó genfi nemzetközi egyezmény alapján felsorolja azokat a súlyos jogsértéseket, ame­lyeknek elkövetőit üldözni kell, amire a magyar ál­lam kötelezettséget is vál­lalt. Balsai István kijelen­tette: a törvényjavaslattal kapcsolatban nem jelent­keznek alkotmányossági problémák, s a kezdemé­nyezés nem elkésett. Szólt arról is, hogy a törvényja­vaslat harmadik paragrafu­sa új rendelkezést tartal­maz, amely meghatározza a nyomozás és a bírósági el­járás lefolytatására kizáró­lagos illetékességgel rendel, kező szervek körét. Hang­súlyozta, hogy a kormány álláspontja szerint a tör­vényjavaslat végérvényesen nyugvópontra juttatja az igazságtétel kérdését. Alap- elvként említette, hogy a háborús és emberiség elleni bűncselekményeket olyan jogszabályok alapján kell megítélni, amelyek az elkö­vetés idején s azóta is a magyar büntetőjog integ­ráns részét képezik. A tör­vényjavaslat nem vissza­menőleges intézkedést ve­zet be, nem utólagosan bűncselekménynek minősí­tett esetekben kíván ítél­kezni. Eleget tesz annak a követelménynek, amely szerint az állam igazságot szolgáltat az áldozatoknak, s elrendeli a bűnösök szi­gorú felelősségre vonását. Hack Péter (SZDSZ) ki­fejtette: egyetért azzal a kettős törekvéssel, hogy részesítsék kárpótlásban az elmúlt rendszer bűneinek áldozatait, ugyanakkor ne­vezzék meg és vonják fele­lősségre a bűnösöket. Hang­súlyozta: büntetőjogi fele­lősségre vonásra csak a jogállami keretek között kerülhet sor. A mezőgazdaság jövőjéről, Gödöllőn Visszafordíthatatlan az átalakulás folyamata (Folytatás az 1. oldalról.) már visszafordíthatatlan, s hogy jövőre a prognózisok csupán 15 százalék körüli inflációt jeleznek, ami megindíthatja a belföldi vásárlóerő erősödését. Ez Irányban hathat a kilátás­ba helyezett szerény gaz­dasági növekedés is. A Kö­zös Piaccal megkötött tár­sulási szerződés előnyei jö­vőre érzékelhetőek lesz­nek, növekedhet az export, a lefölözés pedig mérsék­lődik, amit a termelők jól kihasználhatnak. A sok ne­hézség ellenére az ágazat közgazdasági feltételrend­szere is javulhat, amit alá­támaszt. hogy a költségve­tésben az ideinél többet, 50 milliárd forintot különítet­tek el a mezőgazdaság szá­mára, ezen belül az export támogatására 26 milliárd forint jut. Ugyanakkor 100- 150 millió dollár nyugat­európai bankhitel felvéte­léről is tárgyalnak, s ezt az összeget az agrárágazat fellendítésére fordítják. Munkálkodnak a falusi bankhálózat kiépítésén, amelynek révén a helyi mezőgazdasági vállalko­zók juthatnak majd ked­vezőbb feltételek között hi­telhez. Délután interpellációkkal folytatódott a munka, majd ezt követően rövid időre szót kért Antall József. A kormányfő ezúttal a tör­vényhozás plénuma előtt is helyesbítette azt az előző na,pl bejelentését, miszerint az Egyesült Államok aján­dékként adományozná Ma­gyarországnak a korszerű technológiát képviselő Ide­gen—barát felismerő légi azonosító rendszert. A mi­niszterelnök elnézést kért a Háztól a pontatlan meg­(b) VITA A TELEVÍZIÓBAN Diktatórikus vezetési módszerek Rendkívül érdekfeszítő, s egyben tanulságos vita folyt tegnap délután a Ma­gyar Újságírók Országos Szövetségének elnökségi tagjai és több televíziós szervezet, valamint vezető, s a Panoráma és a Híradó stábjának néhány tagja kö­zött. A vitára a MUOSZ- nak a televízióba, kihelye­zett elnökségi ülése adott keretet. Az összejövetel kü­lön érdekessége volt, hogy azon részt vett Jens Linde, az Újságírók Nemzetközi Szövetségének (F1J) elnöke is, aki zárszavában egyebek között annak a következte­tésének adott hangot, hogy a Televíziót diktatórikus módszerekkel vezetik. A lapzártánkkor véget érő disputa részletes ismerteté­sére holnapi lapszámunk­ban visszatérünk. — li — fogalmazásért. Ugyanakkor utalt arra, hogy az ügylet Magyarország számára Igen kedvező feltételeket tartal­maz. Az Országgyűlés módosí­totta a közúti közlekedésről szóló 1988-ban alkotott tör­vényét. A módosítás értel­mében a személy taxi-szol­gáltatás céljára használt járművek számát a jövőben az adott település önkor­mányzata — a szakmai ér­dekképviseletek vélemé­nyének kikérése után — rendelettel korlátozhatja. A késő délutáni órákban elfogadták a helyi adókról korábban alkotott törvény módosítását. Az előterjesz­téshez benyújtott képvise­lői módosító indítványok nagy többségét nem támo­gatta az Országgyűlés. Este negyed hétkor lezár­ták az állampolgárok tulaj­donában lgazságta1anul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényt módosítani kívánó törvény- javaslat általános vitáját. Ezzel a törvényhozás befe­jezte keddi plenáris mun­káját. A Ház ma reggel 9 óra­kor ül ismét össze. Önök szerint ha hív a gárda, A Magyar Újságírók Országos Szövetsége eti­kai vizsgálatot folytat a Pest Megyei Hírlap el­len. Bizonyos levelek megjelentetése, Illetve azok megjelentetésének a körülményei zavarják azt a höigyet, aki hosz- szabb időt töltött itt. Természetesen, mint az újságíró szövetség (MUOSZ) mellékelte be­adványban szerepel, olyan levelekről volt szó, amelyek „politikai­lag rendkívül fontosak”. Még a könnyeim Is ki­csordulnak, ahogy az évtizedeket a lapnál le­vő hölgy fogalmazvá­nyát olvasom. „Politi­kailag rendkívül fon­tos” ... No, ezt megta­nulta! De most szezont és fazont keverve pró­bál olyan helyzetet te­remteni, amelyről úgy gondolja: nekünk kínos. De nem tud. Nem, hi­szen egy olyan szervezet (MUOSZ) ilyen jellegű meghívóját nem vesz- szük komolyan, amely — véleményünk szerint — pusztán bitorolja azt az újságíróvagyont, amelyből vezetőinek ki­jelentései alapján a Ma­gyar Újságírók Közös­sége nem részesülhet, mert szerintük bennün­ket az nem illet meg. Sőt! Azt terjesztik ma­gukról, hogy a pártál­lamban nem politikai, hanem társadalmi szer­vezet voltak. Ahogy azt Móricka elképzeli! Avagy Önök szerint mennünk kellene most, mint mennünk kellene akkor, ha például az MSZMP etikai bizottsá­ga idéz, avagy a kisdo­bosok, esetleg az ifjú gárda? Nem, mi komoly­talan és felesleges dol­gokban sem most, sem a későbbiekben nem kí­vánunk részt venni. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents