Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-09 / 290. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD Szarajevót körbezárták a szerbek Körbezárták tegnap a szerb páncélos egységek a bosm’ák tővárost. A vá­rosban tartózkodó ENSZ- tisztségviselők közlése sze­rint Szarajevót gyakorla­tilag teljesen elvágták o külvilágtól, miután a szerb harckocsik a reülőtérre ve­zet" főutat blokád alá vet­ték. Közben változatlan he­vességgel folytak a harcok a szerbek és a muzulmá­nok között a repülőtérre vezeti út mentén, vala­mint llidza elővárosban. Támadás érte azokat az ENSZ-egységeket is, ame­lyeknek katonái megpró­bálták a szerbeket a har­cok befejezésére rábeszél­ni. Emiatt az ENSZ-egysé- gek kénytelenek voltak visszavonulni. Gcjdar a kormányfőjelölt Borisz Jelcin tegnap az orosz népképviselők kong­resszusa elé terjesztette Je- gor Gajdar jelölését a kor­mányfői tisztre. A frak­cióvezetők javaslatára azonban a szuperparla­ment mára halasztotta a vitát és a szavazást a mi­niszterelnök kinevezésé­ről. — Szakemberre és nem valamely párt politikai ko­misszárjára van szükség ezen a poszton — Indokol­ta jelölését Jelcin. Elis­merte, hogy a fiatal poli­tikus kezdetben követett el hibákat. — Mára azon­ban elegendő tapasztalat­ra tett szert ahhoz, hogy biztos kézzel igazgassa a gazdaság átalakítását, hogy ne amerikai vagy svéd mo­dell alapján, hanem saját orosz úton vigye tovább a reformokat — mondotta az államfő. Japán vékmó.r/ A reménység csillaga A reménység csillagá­nak” nevezte Magyarorszá­got a japán kormányfő, a japán külügyminiszter pe­dig azt ígérte, hogy Japán a jövőben is minden mó­don támogatja a piacgaz­daság megteremtésére irá­nyuló magyar erőfeszítése­ket. A hatnapos hivatalos lá­togatáson Japánban tar­tózkodó Jeszenszky Géza külügyminiszter tegnap ta­lálkozott Mijadzava Kiicsi japán kormányfővel. A rö­vid megbeszélésen Mijad­zava nagyra értékelte a magyarországi politikai és gazdasági változásokat, Magyarország stabilitását, és az országot „a remény­ség csillagának” nevezte. Jeszenszky Géza az or­szágok közül elsőként Ja­pánnak adta át az 1996. évi Expón való részvételre szó­ló meghívást. Jeszenszky a magyar-román viszonyról Hazánk a kapcsolatok építésére Budapest változatlanul a magyar—román kapcsolatok építését tartja szem elölt, és mindent megtesz annak érdekében, hogy az együttműködés mind a központi, mind a helyi hatóságok között akadálytalanul fejlőd­hessen. A többi között ezt tar­talmazza az a levél, ame­lyet Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter intézett ro­mán partneréhez, Teodor Melescanu államminisz­terhez. A magyar—román kapcsolatok legújabb fej­leményeit Herman János külügyi szóvivő foglalta össze szokásos keddi sajtó- konferenciáján annak kap­csán, hogy az elmúlt na­pokban Romániában saj­nálatos módon több olyan esemény is történt, amely magyar megítélés szerint nem szolgálja a két ország közötti jó viszonyt. A vitás kérdések rende­zését, a kontaktusok javí­tását szorgalmazva, a ma­gyar diplomácia irányitója arról értesítette román partnerét, hogy Budapest kész részt venni egy olyan felső szintű találkozón, amely tartalmas és konk­rét eredményeket hoz. En­nek érdekében Jeszenszky Géza javasolta, hogy foly­tassák az idén nyáron alá­írt emlékeztető feladatai­nak megvalósítását; tart­sanak államtitkári találko­zót, amelyen terítékre ke­rülhetnének olyan kérdé­sek, mint például a ki­sebbségvédelmi szerződés, a külképviseleti hálózat bővítése; és ezzel párhu­zamosan folytatódjanak a konzultációk az alap- szerződés még függőben le­vő cikkelyeiről. A tárgya­lási folyamatok eredmé­nyeit a magyar ajánlat sze­rint külügyminiszteri ta­lálkozón összegeznék, majd ezt követhetné a felső szin­tű megbeszélés. A magyar külügyi vezetés bízik ab­ban, hogy Románia új kor­Kétsiáz csendőr akciója Csapás a maffiára Nagyszabású ellenőrzést végzett az elmúlt két napban az olasz rendőrség Szicíliában: a hatóságok igazoltatásokkal, járművek átvizsgálásával és a maf­fiatagok rejtekhelyként számba jöhető vidéki házak átvizsgálásával akartak csapást mérni a bűnszövet­kezetekre. Az akcióban mintegy két­száz csendőr vett részt, s 81 embert tartóztattak le. mányában partnert talál a kapcsolatok fejlesztésé­hez, a meglevő problémák megoldásához — hangoz­tatta a külügyi szóvivő. Herman János bejelen­tette, hogy a napokban hí-, vatalos munkalátogatásra Budapestre érkezik Hrvoje Sarinic, a Horvát Köztár­saság miniszterelnöke. A vizit alkalmával írják alá a két ország alapszerződé­sét. Herman János elmond­ta azt is, hogy még a kor­mányfői találkozó előtt Budapesten tartja meg ala­kuló ülését a magyar— horvát kormányközi ki­sebbségi együttműködési vegyes bizottság. Nem lő a Szomáliái kádár Mohamed Farah Aidid, a Szomália déli részét el­lenőrző legjelentősebb fegyveres csoport vezető­je tegnap ígéretet tett ar­ra, hogy emberei nem fog­ják akadályozni az Egye­sült Államok vezette Szo­máliái segélyakció megva­lósítását. Aidid kedden Mogadishu- ban tárgyalásokat folyta­tott Robin Oakleyval, az Egyesült Államok Szomá­liái rendkívüli megbízott­jával. A találkozón a Szo­máliái hadúr kijelentette, hogy csapatai nem fogják szétzilálni a katonai erők­kel támogatott akciót. Aidid cserében arra kérte az amerikai diplomatát, hogy Washington egyeztes­se vele terveit, s hogy azok milyen mértékben és mi­ként érintik milíciáját — jelentették hírügynöksé­gek. Clintonra a brit kormány A brit belügyminiszter saját hatáskörébe vonta a Bili Clinton megválasztott amerikai elnökre vonatko­zó információk kezelését, ezentúl ezekről csak ő nyi­latkozhat — ha akar, de a jelek szerint inkább nem akar. Az intézkedés előzménye az, hogy újságírók kérdése­ket tettek föl a brit bel­ügyminisztérium illetéke­seinek, igaz-e, hogy Clin­ton, amikor a hatvanas évek végén Oxfordban diá- koskodott, brit állampol­gárságért folyamodott, el­kerülendő a hazai katonai behívót és Vietnamot. A belügyminisztériumban felütötték a háborúellenes mozgalomban akkoriban aktív Clintonról fennma­radt dossziét, és megállapí­tották, hogy az új elnök nem folyamodott brit ál­lampolgárságért. Kenneth Clarke belügy­miniszter igen feliháboro­dott, hogy beosztottjai ilyen főbenjáró ügyben csak úgy nyilatkozgatnak a sajtónak. MAGYARORSZAG Kása Csaba: Tőkés László, a Várvédő (Részietek) „Ideje van a szólás­nak ...” Az idő: az ezerkilenc- száznyolcvankilencedik esz­tendő július hava. Temes- várott, a történelmi Bánát fővárosában televíziós fel­vevőgép elé áll egy har­minchat esztendős reformá­tus lelkész. Űzött ember, megszenvedett dési eszten­dők után, űzött ember a ha­zájának rendelt Romániá­ban és űzött ember az egy­házában. Félhomály van, mint egy középkori kolos­torban, kirajzolódik az el­szánt arcéi és elindulnak a szavak. Ideje van a szólásnak, mert mállik, romosodik az erdélyi lélek. És romok bo­rítják el hamarosan a még föl nem bolygatott tájat is — Bukarestben, a kondu- kátor palotájában megírták Erdély testamentumát. Ha a falvakat is feldúlják, ha az utolsó gólyafészkeket is leverik, végképp rommá si- várítják a lelkeket. A fal­vakkal együtt vesznek az utolsó mentsvárak, a temp­lomok, az iskolák ... Fut. menekszik a magyar Szé­kelyföldről, a Partiumból. Bánátból, „mint amikor az állatvilág megérzi a vul­kánkitörést, a földrengés közeledtét...” A mélyben, távolról vész­jóslóan morajlik a föld — szólni kell. Az évtizedekig néma Erdélyben egy férfi megtöri a csendet. Aki a kamera elé áll, többé soha el nem rejtekezhet a szolgá­latba fogott szemek és fü­lek elől, ha a templom fél­homályában beszél is, im­már a nagyvilág szeme előtt. A tét — az első mondat után tudjuk — a megszó­laló élele ... ... Valakik ellopták a forradalmat — ott is, itt is. Valakik el akarják vágni az ostromlott várba menő. az ostromlott várból jövő galambposta útját is. Előttem a Királyhágó- melléki Református Egy­házkerület lapja, a Közlöny. A szerkesztőbizottság elnö­ke: Tőkés László. Az új­ság háromnegyed részét Tőkés püspök írja. , Nyolc újságoldal: izzik, lüktet a dráma, amelynek főszereplője a végvári ma­gyarság. Felhívások, közle­mények, körlevelek, levél­váltások, emlékezések. Me­mento, Az Élet szerkeszti ezt az újságot, a Temes­vár óta elszállt három esz­tendő alatt alig változott keserves élet. A nagyváradi Közlönynek 1992 őszén az Űjvárossy Ernőkre, a Tőszó Árpádok­ra, a Kis Lukács Imrékre kell emlékeznie, a máig is felderítetlen merényletekre, eltűnésekre. Az elesett vég­vári katonákra. A Közlöny­nek a mindennapi veszede­lemben élő főiskoláról kell írnia. A küzdő, szenvedő, végvári magyarságról... A Várról, amelyet netn szabad feladni, amelyben nem szabad tárgyalni a sza­bad elvonulásról, mert „a »szabad elvonulás« nem más, mint csapda. A várral együtt a seregnek is buk­nia kell. — Ezért: nem sza­bad feladni a várat”. Előttem a fényképek, amelyek ebben az album­ban láthatók, amelyek tu­catnyinál több helyszínen készültek a Várvédöről. Honnan jött hirtelen ez a férfi, honnan küldte a sors, hogy átvigye nemzetét a huszonegyedik századba? A harmadik évezredbe. A legnehezebb időkben, a legpróbálóbb évszázadok­ban, a vereségek és a csön­dek évtizedeiben is mindig voltak, akik tovább éltet­ték, a búvópatak útját kö­Diszes, reprezentatív kivitelű fotóalbum, amely bemutatja Tőkés László utóbbi években folyta­tott küzdelmeinek eseményeit. A kötetbe Kása Csaba írt esszét Tőkés püspökről. A kötetet két változatban bocsátja közre a Ma­gyar Fórum Kiadó. Egyrészt ötszáz számozott pél­dányban, Tőkés László saját kezű aláírásával, bőrkötésben. Ennek ára húszezer forint, amely adományt tartalmaz a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány, az Ady Endre Sajtóalapítvány, a So­cietas Paraplegica E. TH. KOCHER erdélyi egész­ségügyi alapítvány javára, amely a gerincsériiltek helybeli gyógyítását és a szükséges eszközökkel való ellátását szolgálja. Az alapítványok közcé- lúak, a vásárlásból tehát a fenti összegek a vá­sárló adóalapjából levonhatók. Erről minden kö­tetben igazolás található. Ennek a könyvnek a magas áron való megvá­sárlása hozzájárulás a Tőkés László által is képvi­selt eszmék megvalósításához. Másrészt azonos tartalmú vászonkötésben is kapható a könyv, amelynek ára 500 forint. A szá­mozott példányok csak a Magyar Fórum Kiadónál szerezhetők be, és csak ugyanott jegyezhetők elő. A vászonkötéses változatot a Püski Könyvterjesztő Hálózat és a Könyvesház is árusítja. Külföldre a számozott példány ára 250 USA- dollár vagy annak megfelelő valuta, a vászonkö­téses ára pedig 25 USA dollár. A postaköltség mindkét esetben a kiadót terheli. Külföldi megren­delőktől készpénzcsekket kér a kiadó, amelynek címe: 1085 Budapest, Blaha Lujza tér 3. Magyar Fórum Kiadó Hivatala. vetve átmenekítették a nyelvet, a hitet, a hazasze- retetet. A megmaradás, a továbbélés ereklyéit. Előttem a fényképek. Rajtuk Tőkés István teoló- gusprofesszor fia, az egy­kori kolozsvári diák, a dési ifjúsági bibliakör szervező­je, az aláírások gyűjtője, a dési munkanélküli, a te­mesvári meghurcolt — a felvételeken egy ifjú, még negyven esztendejét sem betöltött férfi. Egy ifjú ember, bibliai alapú értékrenddel, megin­gathatatlan hűséggel. Egy kisebbségi ember, akinek a kisebbség nagyság, mert úgy nevelkedett, hogy — ha kell — képes legyen az egek ostromára. Ügy nevelkedett, hogy az egyházat az Erdé­lyi Fejedelemség történel­mi-szellemi örökösének, a püspökséget — egy Makkai Sándor, egv Márton Áron fősége alatt — az Erdélyi Fejedelemség kései jogutód­jának lássa. Egy ifjú ember, akit a világhír sem változtatott meg. „Ugyanaz maradtam, a néppel szeretnék egyházat építeni.” Egyházát. Házat. Hazát. Épít majd. Előbb azonban el kel vernie a Vár alól az ostromsereget. (Kovács Pál felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents